Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

1980. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Húsz év a minimális szolgálati idő Nem minden jutalom számít a nyugdíjalapba MÓDOSÍTOTTÁK A NYUGDÍJRENDELETET A műszaki fejlesztés meggyorsításáért A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az Igaz­ságügyi és a Munkaügyi Mi­nisztérium, valamint a Szak- szervezetek Országos Taná­csa által együttesen beter­jesztett, a nyugdíjrendelet módosítására tett javaslattal. Ennek alapján megváltozik az öregségi nyugdíjjogosult­sághoz szükséges szolgálati idő, a minimum 10 év szol­gálati időt előíró rendelke­zés további fenntartása ugyanis már nem indokolt. A munkaképes korú férfiak körében már régóta megva­lósult a teljes foglalkoztatott­ság, a nők túlnyomó része is bekapcsolódott a társadalmi­lag szervezett munkába — így megvan a reális lehető­sége annak, hogy a munka­képes lakosság a nyugdíjkor­határ eléréséig tíz évet jóval meghaladó szolgálati időt szerezzen. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi években je­lentősen csökkent azoknak a száma, akik-- 20 évnél rövi- debb szolgálati idővel men- _ nek nyugdíjba. Ez a tenden­cia a jövőben még tovább erősödik. Mindez indokolja 1981-től az öregségi nyugdíj­hoz szükséges minimális szol­gálati idő 20 évre növelését. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos hely­zetbe azok a nyugdíjba me­nők, akik a következő évek­ben nem szerzik meg a 20 éves szolgálati időt, a rende­let lehetővé teszi, hogy 1990. december 31-ig mindazok, akik elérik a nyugdíjkorha­tárt, 20 évnél kevesebb, de legalább 10 év szolgálati idő alapján is nyugdíjba mehes­senek. A nyugdíjjogosultság­hoz szükséges minimális szol­gálati idő felemelése nem érinti a rokkantsági nyugdíj­ra való jogosultságot. Az utóbbi 5 évben végzett rendszeres vizsgálatok ered­ményei felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjazást közvetlenül megelőző idő­szakban indokolatlanul nö­vekednek az előzetesen elő­írt követelmények teljesíté­séhez nem kötött kifizetett jutalmak. Ez a gyakorlat el­lentétes a szocialista bérezés elvével, és az egyébként is jelentős nyugdíjköltségek to­vábbi indokolatlan növelését eredményezi. Az illetékes fel­ügyeleti szervek törekvése, hogy e helytelen munkálta­tói magatartás megszűnjék, nem vezetett eredményre, ezért szükségessé vált a ju­talmak nyugdíjalapba törté­nő beszámításának központi korlátozása. Ennek értelmé­ben 1980. december 31-ét kö­vetően a nyugdíjalap kiszá­mításánál nem lehet figye­lembe venni az éves keret 10 százalékát meghaladóan a jutalom címén kifizetett ösz- szegeket. A kitüntetéssel járó jutalom, a bányászati hűség- jutalom és a vezetők érde­keltségi rendszerében köz­pontilag szabályozott, vala­mint a szocialista munka­versenyben elért eredmény elismeréseként kapott juta­lom azonban nem esik kor­látozás alá. Az 1980. decem­ber 31-ig kifizetett jutalma­kat még korlátozás nélkül, teljes összegükben kell a nyugdíjalap kiszámításánál figyelembe venni. A külön­féle prémiumokat, mivel azok kitűzött feladatok telje­sítéséhez kötődnek, a korlá­tozás nem érinti. A nem fizikai munkakö­rökben 1981. január 1 -tői megszűnik a továbbdolgozás- ra ösztönző nyugdíjpótlék. Az intézkedést az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a továbbfoglalkoztatás ösz­tönzése nincs összhangban a tényleges munkaerő-szükség­lettel. A nem fizikai, főként alkalmazotti és adminisztra­tív munkakörökben eseten­ként a túlfoglalkoztatás je­lei mutatkoznak. Ilyen körül­mények között az ösztönző pótlék fenntartása ezekben a foglalkozásokban nem indo­kolt. A mostani rendelke­zésnek visszamenőleges ha­tálya nincs, az 1980. decem­ber 31-ig ledolgozott időre járó pótlékot, vagy annak arányos részét, ha a tovább- dolgozás egy évnél rövidebb volt, mindenki megkapja. Módosították azok kerese­tének felső határát is, akik nyugdíjuk mellett megbízás­ból (tehát nem munkavi­szonyban) vállalnak munkát, vagy tevékenységükért vala­milyen díjazásban, tisztelet­díjban részesülnek. Eddig az ilyen jellegű munkáért az elérhető éves kereset maxi­mális összege 12 ezer forint volt. 1981. január 1-től egy­ségesen 30 ezer forint a nyug­díj mellett elérhető, : korlá­tozás alá nem eső kereset felső határa. A nyugdíj és a kereset együttes összege azonban változatlanul nem haladhatja meg éves átlag­ban a havi 10 ezer forintot. Mindezekkel egyidelűleg egyszerűsítették az üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség miatt a dolgozót meg­illető kártérítéssel kapcsola­tos eljárásokat. Az új szabá­lyozás lényege, hogy a jelen­legi kettős juttatás (táppénz plusz a táppénz és az átlag- kereset közötti különbség) helyett a dolgozó táppénz­ként megkapja a teljes ke­resetét. Amíg mások ünnepeltek... Karácsonykor kertészked­ni? Furcsán hangzik. Csak­hogy a rákóczifalvai Rákó­czi Tsz szajoli növényházá­ban karácsonykor is tavasz van. — Három hektáron dísz­ük a szegfű és a gerEera, fél hektáron 80 ezer cserép­ben növekednek az uborka- és a paradicsompalánták az üvegházakban — sorolja Rozsos Lajosné, a telep ve­zetője. — Semmiképpen nem tudunk olyan munka­rendet kialakítani, hogy mindannyian otthon marad­hassunk mind a három munkaszüneti napon. Az öt szocialista brigádunkból harmincán vállalkoztak, hogy bejönnek egv fél nap­ra, azok akik nem jutottak el rokonlátogatásra, vagy nincs kisebb gyerekük. A két ügyeletes kazánfűtő és egy műszerész viszont az ünnep előestéjét is itt töl­tötte az üvegházakban. Ál­landó hőmérséklet kell a palántáknak, a virágoknak. Lajkó Jó­zsef né is kikerék­pározott karácsony másnap­ján a nö­vényház­hoz. Har- mincad- magával szedte a szegfűt, délig. — Huszonkettedikén, hét­főn szedtük utoljára az ágyásokat. Karácsonyra 30 ezer szál szegfűt. 2 ezer szál gerberát és 6 ezer szál asz­paráguszt szállítottunk Bu­dapestre. Nyíregyházára. Miskolcra és a téesz szol­noki virágüzleteibe. Ha az egyik ünnepnapon nem jöt­tünk volna dolgozni, elnyíl­tak volna a virágok. Már­pedig most az ünnepek előtt is 2—3 forint árkülönbözet volt az első-, a másod- és harmadosztályú szegfűk kö­zött. Húszezer .szálat rak­tunk be 26-án a hűtőtáro­lóba, amit most a két ünnep között értékesítünk. * A juhásznak jól megy dolga, így mondja a nóta. Vajon akkor is, ha mun­kával kell tölteni az ünne­peket? — Meg­szoktuk, ez a dol­gunk — mondja följebb bökve sze­méről a csúcsos kalapot if j. Sípos József. a tiszajenői Tiszamenti Tsz juhásza. — Négy hodály- ban 2700 anyajuhot gondo­zunk itt a Hunyadi major­ban. ötödmagammal. Az ün­nepnapok valamelyikén minden juhászra rákerült a sor, de úgy hozta a sora. hogy nekem mind a két ka­rácsonyt. meg a szombati pihenőnapot is itt kellett töltenem a birkák közt. Akadt is doígom jócskán, 28 kisbárány született a három nap alatt. s Ifj. Sípos József és a Für­ge névre hallgató pulija az ünnepekben is minden reg­gel a hodályok felé vette útját. — A fenyőfát azért én díszítettem föl. Délután öt­re végeztem a juhoknál a táp meg a széna kiadagolá­sával, addigra az asszony elvitte Mónikát és Brigit­tát a nagymamához. Együtt néztük aztán a nagyszülők­kel, hogy! örülnek a kislá­nyok az ajándékba kapott új cipőnek, ruhának. Jól telt az ünnep, esténként el- borozgattunk apámmal. No persze csak módjával, úgy tíz óráig. Mert, hogy más­nap megint kelni kellett. Tudják, a birka türelmes állat, de csak ha enni kap. Jóval az ünnepek előtt kifüggesztették a karácso­nyi munkabeosztást a tósze­gi Petőfi Tsz baromfitele­pén. Szabó Józsefné neve ezúttal a december 25-i rub­rikába került. — Az idén a fiaméknál, a két kis unokámmal lehet­tem a gyertyagyújtáskor. Karácsony első napján oda­készítettem a családnak meg a vendégeknek a töltöttká­posztát, a beiglit, s reggel hatra jöttem váltani az éj­szakásokat. Ünnep ide. ün­nep oda, a csirkéket nem lehet magukra hagyni. Könnyen adódhat baj. pél­dául áramzavar. Ha csak egy órára is leáll a szellőz­tető berendezés, ezerszámra fulladhatnak meg a drága takarmányon hizlalt jószá­gok. A Szabóné és váltótársa keze alatt nevelkedő 26 ezer broylercsirke már aligha éri meg az új esz­tendőt. — Csak tepsiben vagy grillsütőben — mondja ne­vetve. — Ez a turnus az utolsó előtti szállítás' az idén. ebből az ólból még szilveszter előtt elviszi a csirkéket a Baromfiipari Vállalat. Az egyik munkában töl­tött ünnepnap ellenére jó karácsonyuk \%lt Tószegen Szabóéknak. — Mos­tanra ké­szült el a fiamék háza. a szépen be­rendezett új otthon­ban vár­tuk az unokákkal az aján­dékosztást. Volt részünk vendégeskedésben is. kará­csonykor tartotta eljegyzé­sét a húgom kislánya. Szó­val, sose legyen rosszabb karácsonyunk. T. F. Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének nyilatkozata Hazánkban az Országos Műszaiki Fejlesztési Bizott­ság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányító szerveként a minisztériumokkal, orszá­gos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a műszaki fejlesztéspolitika kialakításában, kutatási és fej­lesztési tervek kidolgozásában, összehangolásában és végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelvei, és az azt követő állami határozatok nyomán az OMFB korábbi feladatai több vonatkozásban bővültek. Erről a tevékenységről Szekér Gyula, az OMFB elnöke tájékoztatta Megyesi Gusztávot, az MTI munkatársát,- olyan időszakban amikor a műszaki fejlesztésre, és az azt megalapozó kutatásokra az elkövetkező évek gazda­sági feladatainak megoldása érdekében a korábbiaknál sokkal nagyobb szerep vár. — A tudomány és a tech­nika gyorsuló fejlődése, ter­melőerővé válása a világ minden ipari országában ref­lektorfénybe helyezte a mű­szak fejlesztést. Ez a folya­mat nem új keletű. Jellem­ző, hogy a különféle kutatá­si és fejlesztési tevékenysé­gek összefogására, a tech­nológiai, és ezen keresztül a gazdasági fejlődés jövőjének felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakultak az elmúlt két év­tizedben az OMFB-hez ha­sonló feladatokat ellátó in­tézmények, központok. A műszaki (fejlesztés külünö- sejj fontos napjainkban, amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése ér­dekében mérsékeljük a gaz­dasági növekedés ütemét. Alacsonyabb növekedési ütem mellett még határozot­tabban lép fel a szellemi erőforrások összpontosításá­nak igénye. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyan­akkor kényszerít is a mű­szaki fejlesztés gyorsítására, mert kisebb társadalmi rá­fordítással kell műszakilag, gazdaságilag értékesebb ter­méket előállítani. Ez az igény kizárólag a korsze­rűbb, termelékenyebb tech­nológiával elégíthető .ki. Már ebből is következik, hogy több figyelmet, szelle­mi energiát flehet és kell is a műszaki kutatásra, fej­lesztésre fordítani. Nemcsak Japán, az NSZK, Svájc pél­dája, de az iparilag közepe­sen fejlett országok egész sorának gyakorlata is ezt igazolja. Igen fontos, hogy a ku­tató-fejlesztő tevékenység­ben megfelelő súlypontokat képjezzünk, ésszerű szelek­ciót hajtsunk végre a fejlesz­tési feladatok között. Ebben a társadalmi-gazdasági hely­zetben az GMFB szerepe, felelőssége is szükségszerűen megnő. Annál is inkább, mert azt az OMFB bizonyos mértékig befolyásolni tudja a vállalatok, kutató-fejlesztő (intézményi tevékenységét, a központi forrásokból ren­delkezésre álló pénzügyi alap segítségével. Az OFMB idén csaknem 1,8 milliárd forinttal járult hozzá á vál­lalatoknál intézeteknél folyó kutató-fejlesztő tevé­kenységhez. Jelentős segít­séget nyújtottunk például a gyógyszeriparnak az új ké­szítmények gyakorlati meg­valósításához nélkülözhetet­len prekldnikai és kliniko- farmakológiai hálózat ki­alakításához, illetve fejlesz­téséhez. E hálózat korsze­rűsége a gyógyszeripar szá­mára nemcsak a hazai egész­ségügyi ellátás, de az export- képesség szempontjából is nélkülözhetetlen. Jelentős anyagi támogatást kapott a számítástechnika, a híradás- technika, a gépipari alkat­rész gyártás és a fehérjegaz- dálkolés egy-egy területe is. Az ilyen jellegű pénzügyi támogatásra azért van szük­ség, hogy egy-egy népgazda- ságilag vagy tudományos, műszaki, stratégiai szem­pontból fontos fejlesztésre akkor is sor kerülhessen, ha az érdekelt vállalatoknak, vagy kutató intézeteknek nincs elég pénzük a távlati­lag fontos feladatok végre­hajtásához. Az OMFB az országos li- cencpolitika koordinálója.. Az a véleményem, hogy a külföldről ésszerű feltételek mellett megvásárolható is­Emelik a bértételek alsó és felső határát Az 1977-ben kialakított bértételek, más néven bérta­rifák már nem teszik lehető­vé, hogy a legjobban dolgo­zók teljesítményüknek meg­felelő alapbért kapjanak, ezért a munkaügyi miniszter 1981. január 1-től módosítja a bértételek alsó és felső ha­tárát. Ennek értelmében a felső bérhatárok átlagosan 25, az alsók pedig 8 száza­lékkal lesznek magasabbak, mint a jelenlegiek — az eme­lés mértéke a munkák jelle­gétől függően eltérő lesz. Áz átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a na­gyobb képzettséget igénylő, valamint a kedvezőtlen kö­rülmények között végzett munkák, illetve az e felada­tokat ellátó dolgozók bérté­tele. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervek tevé­kenységében döntő szerepet betöltő dolgozókat — maga­san kvalifikált szakmunká­sokat.. termelésirányítókat, felelősségteljes alkotó mun­kát végző műszaki és gazda­sági szakembereket stb, — az eddigieknél jobban ösz­tönözzék. A differenciált emelés megfelelő bérezési gyakorlat esetén elősegíthe­ti a nehéz és kedvezőtlen munkaterületek munkaerő- helyzetének javítását. A vál­lalati dolgozóit alapbérrend­szerének módosítása mellett, azzal összehangoltan a töb­bi alapbérrendszer Változta­tására is sor kerül. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, illetve béreme­lést. Az alapbérrendszer mó­dosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bérek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni telje­sítmények alapján lehet el­érni. Az új bértarifák lehe­tővé teszik, hogy a legjob­ban dolgozók az átlagosnál lényegesen magasabb bér­emelést kaphassanak. A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak ön­erőből J983. március 31-ig kell biztosítaniuk. E kötelező béremelés azonban nem je­lenthet követed ményjek nél­küli bérkiáramlást. Az új al­só határnál alacsonyabb bé­rű dolgozók esetében az ed­diginél magasabb teljesít­ménykövetelményt kell tá­masztani, és alapbérüket en­nek teljesítésétől függően le­het emelni. Azokat pedig, akik az adott munkakörben támasztott követelményeknek még minimális szinten sem felelnek meg, más munka­körbe kell helyezni. Ezzel el­kerülhető, hogy a nem kielé­gítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelése korlátozza a jól dolgozók ösztönzési lehetőségeit. raereteket ne magunk fe­dezzük fel újra, hanem ve­gyük át. Ennek az. elvnek a következetes végrehajtása mindenképpen segíti a hazai kutató-Sejlesztő kapacitás hatékonyabb hasznosítását. Az OMFB rendelkezésére ál­ló pénzügyi alapok a válla­lati licencvásárlások meg­valósításához is segítségül szolgáltak a múltban, és szolgálnak a jövőben is. Néhány példát említek a jelentősebb vásárlások kö­zül: a Dunai Vasmű részére üstmetallurgiai licencet vá­sároltunk, melynek segítsé­gével ma már a legszigo­rúbb követelményeket is kielégítő mechanikai tulaj­donságú lemezacélokat gyárt­hatnak. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az általunk tá­mogatott lioenc- és know- how-vétel nyomán megvaló­sulóban van — elsősorban az élelmiszeriparban használt — celofánt helyettesítő mű­anyagfólia gyártása. Segítet­tük az Egyesült Izzót, hogy az úgynevezett Ribbon-sza- lagrendszerű izzólámpa bú- ragyártást meghonosítsa. Ezzel a búragyártó teljesít­ményét több mint hússzoro­sára növelhette. Jelentősen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar ha­zai megalapozását szolgáló lioencek vásárlásához. Ez tette lehetővé, hogy bekap­csolódhassunk a szocialista országok együttműködésébe, melynek eredményeként ma már tőkés importból csak egyedi esetekben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió forint értékben támogattuk a vállalatok lieenc és know­how és prototípus-gép vásár­lásait. Több mint egy tucat korszerű technológiát hoz­tunk be az országba. A Nit- rokémia Ipartelepek például egy japán eljárást vett meg, fontos növényvédőszer-alap- anyag előállításához, a Tau­rus a radiálabroncsok hazai konstrukciójának kidolgo­zásához vásárolt technológi­át, és ugyancsak licencvásár­lás nyomán valósul majd meg a motorbenzinek keve­rését irányító, számítógépijei vezérelt rendszer. A bizottság csaknem húsz­éves működése alatt mintegy kétezer tanulmány készült egy-egy szak- és tudomány­ág helyzetéről, az elemzések nagy része az ipari gyakor­latban hasznosult. Az idén több mint 100 tanulmány térképezte fel a hazai ipar és mezőgazdaság egy-egy fon­tos, több ágazatot érintő te­rületét. Ennek ellenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek nél­külözhetetlenek lesznek to­vábbra is, a jövőben inkább a rműszaki-tudománys prog­nózisok és fejlesztési kon­cepciók kidolgozására, ” a több ágazatot egyaránt érin­tő, átfogó problémák feltá­rására — mint a kemizálás, automatizálás, anyagmozga- ' tás és csomagolás — fordít­juk erőinket. Olyan nagy horderejű kérdések megvála­szolására akarunk elképzelé­seket, nem egyszer alterna­tívákat kidolgozni, mint pél­dául az elektronikai, a vegy- a gép- és az élelmiszeripar, a közlekedés, valamint a víz- gazdálkodás jövőbeli fejlesz­tési útjai. Tevékenységünk egy részét a közelmúltban elfogadott országos középtávú kutatási- fejlesztési tervben foglaltuk össze. Ennek kidolgozásában az OMFB is aktívan részt vett. A középtávú terv 12 közvetlen gazdasági célzatú, és egy környezetvédelemmel kapcsolatos, valamint egy (társad a lóm t u dóm án y i prog­ramot tartalmaz. Bízunk ab­ban, hogy a programok sike­res végrehajtása jelentős ipari segítséget nyújt majd a VI. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok megvalósításához — fejezte be nyilatkozatát az OMFB elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom