Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

1980. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ROBBANTJÁK VAGY BONTJÁK ? Jovore eltűnik a Centrum-sarok Jászladányba vezényelt hó­kotrót visszarendelték Já- noshidára, a déli órákig is­mét sikerült szabaddá tenni az út Jánoshida—Alattyán közötti szakaszát. Nagy késéssel érkeztek a jászberényi vasútállomásra a vonatok. A Szolnok felől érkező reggeli vonatok ké­sése 100—120 perc volt, a Hatvan felől érkezők 30 percet késtek. Bonyodalmat okozott a hóakadály az áru­ellátásban. Jásziványt a ha­vazás teljesen elzárta a kül­világtól. A kenyeret és a tejet szállító jármű nem tudta megközelíteni. A déli órákban egy Zetornak si­került áttörni a hótorla­szon, így a jásziványiak délután két óra felé kap­ták meg a hétfői kenyeret, tejet. A Volán 7-es számú Vál­lalatának minden érdekelt­je talpon volt már vasár­nap délután, mégis sok fej­fájást okozott áz országúti tömegközi eKedésben a hó­akadály. A helyközi jára­toknak a legelhanyagoltabb mellékutakra is rá kellett volna menniük, hogy min­den települést érinthesse­nek, ez azonban nem sike­rült. Például Tiszabura, Ti- szaroff, Tiszagyenda térsé­géből a reggeli, főleg az építőiparban dolgozó bejá­ró munkások nem érkez­/JBü-X Mercedes az árokban a szolnoki úton söprésért 120 forint. Éjsza­kára nem vesznek fel „kül­ső” munkaerőt, bár szer­kesztőségünkbe telefonáltak főiskolások, hogy szívesen vállalnának éjszakai hóel­takarítást. Mégis gyorsab- . ban tiszták lennének az utak, ha nem utasítanák el őket. A KPM megyei igazgató­ságának délutáni jelentése szerint Szolnok megye fő­útvonalain tegnap estig fo­lyamatosan dolgozott negy­venöt munkagép, a dolgo­zóknak azonban pihenniük kellett és kora hajnalig áll­tak a gépek. Legtöbb prob­léma Jászkisér térségében van, ahol a hóakadályok magassága helyenként eléri a három métert. A hirtelen beköszöntő téli fagyban elgémberedett szürke gém — Mesterszállás határában — a Körösvölgyi Termé­szetvédelmi Területen. Állatkerti elhelyezéséről intézkedés történt tek meg idejében munka­helyükre. A Járműjavító Tö- rökszentmiklósról bejáró munkásai reggel helyett fél 11-re értek Szolnokra. Nemcsak a helyközi, ha­nem a helyi járatok is sok akadállyal küszködtek teg­nap reggel. Szolnokon az Állami Gyü­mölcsösnél illetve a Lenin Termelőszövetkezetnél levő autóbuszfordulókban „bent­ragadt” az első járat, ezért nagy zavarokat okozott a késése. A megállókból se sikerült mindig elindulniuk a buszoknak, mert „kipör- gött” a kerekük. A Városi Tanács Város­gazdálkodási Intézményének négy hótolója és sószórója dolgozott és dolgozik vasár­nap hajnali két óra óta. Munkájukat negyven kézi­erővel takarító „utcaseprő” is támogatja, sőt az Út­fenntartó . Üzemtől is érke­zett tíz ember. Segített az Aszfaltútépítő Vállalat is egy rakodógéppel és egy tehergépkocsival, és az út­fenntartó se csak kézi mun­kaerőt adott, hanem három teherautót és egy kanalas rakodógépet is, amelyek a városközpontból szállítják el a havat. A Szandaszőlős —Rákóczifalva közötti út­szakaszon pedig a rákóczi- falvi Rákóczi Termelőszö­vetkezet gépei takarították el a havat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még mindig kevés a gép és a takarítással serénykedő em­ber. Ezért a városgazdálkodási intézmény rendkívüli hó­munkásokat alkalmaz, akik reggel öt órakor és délben 12 órakor jelentkezhetnek Szolnokon, a Ságvári körút 44- szám alatt. A munkadí­juk nyolc órai lapátolásért. A KPM gépei a mellék­utakra nem jutottak el a csaknem húsz óráig tartó folyamatos üzemben se. Ezért sürgősen kérik a me­zőgazdasági üzemeket, segít­senek. Szükségük van nyolc­van— száz lánctalpas gépre és sok-sok tolótalpra. Külö­nösen kritikus a helyzet Kisújszállás és Tiszafüred körzetében. Azok a termelőszövetke­zetek, amelyek segíteni kí­vánnak az utak tisztításá­ban, jelezzék ezt a szándé­kukat a KPM megyei igaz­gatóságának 13-834-es tele­fonszámán, hogy azokra az^ utakra ne küldjenek gépe­ket, és az így felszabaduló hómarókat, ekéket, sószóró­kat a többi útvonalra irá­nyíthassák. Az időjárás fennakadást okozott a vonatközlekedés­ben is. Vasárnap este 19 óra kö­rül kezdődött a komolyabb késés. A szolnoki Volán hat csuklós buszt indított Üj- szász felé, s ezzel körülbe­lül nyolcszáz—kilencszáz személy továbbutazását biz­tosította. A délután folya­mán a MÁV készenlétben levő dolgozói, ötvenen meg­kezdték a vágányok takarí­tását. A sűrű hóesés és az erős szél azonban ellenük dolgozott, és 0.00 órakor megállt a forgalom. Ekkor mintegy nyolc vonat veszte­gelt a nyílt pályákon. Az első vonatot hétfőn reggel 5 óra 20 perckor sikerült el­indítani. Az éjjel befutó szerelvé­nyek húszra növelték a nyílt pályán veszteglő vonatok számát. A mintegy 16 000 utas nagy többsége megér­téssel viselte a várakozást. Hétfőn reggel 220 MÁV- dolgozó látott hozzá a hó­és jégeltakarításhoz, a vo­natok késése mégis körül­belül hatszáz percre növe­kedett- Egy-egy váltó meg­tisztításához tíz munkás­kézre volt szükség, s amint egy vonatot el tudtak indí tani, a váltót újra kellett takarítani, mert behordta hóval a szél. A perontaka­rításhoz a MÁV Járműja­vító ötvenhat embert adott. A déli órákra sikerült a pályaudvar nagy részét megszabadítani a hótömeg­től, s már fennakadás nél­kül tudják fogadni és in­dítani a személyvonatokat. A rádió reggeli híradásá­ban elhangzottakkal ellen­tétben oarna Tamás 3 ki­lós, 56 centis újszülött nem a mentőautóban, hanem már otthon — azaz Jászkisér, Kossuth u. 27. szám alatt — hétfőn hajnalban két óra­kor orvosi — és egyéb se­gítség nélkül jött a világ­ra. Édesapja egész éjjel a mentőket várta a köves- útón, akik a hatalmas hó­torlasz foglyaivá váltak, és kiszabadulásuk után kény­telenek voltak „üresen” visszatérni Jászberénybe. Az édesanyát és fiát hajnali négykor a körzeti orvos lát­ta el. A második mentőau­tót reggel indították értük Jászberényből. Ekkor már a mentők segítségére sietett egy szovjet kétéltű lánctal­pas harckocsi is, .és a jár­hatatlan úton a mentőautó­ig szállította az édesanyát és az újszülöttet aki negye­dik fiúként érkezett a Bar­na-családba- Anya és fia végül is délelőtt negyed li­kőr érkezett meg a jászbe­rényi kórház szülészetére, mindketten egészségesek. A reggel és a kora dél­előtt járhatatlan utak kö­zül az Üjszászról Jászapá­tira vezető út Jászkisér— Jászapáti közötti szakaszát szabadították fel legutoljá­ra. Itt százötven méter hosszú — helyenként más­fél—két méter magas — hótorlasz keletkezett az éj­jel. A járművek csak dél körül folytathatták útjukat, de még délután három óra­kor is itt dolgozott egy hó­eke, és a jászkiséri tsz lánc­talpas földgyaluja. (MTI—IA—BJ—SJ— PÉ—ES) A 12 évvel ezelőtt leégett régi Centrum Áruház épüle­te utolsó napjait éli Szol­nokon. De nemcsak azt, ha­nem a Sztár Áruháztól a Ságvári körúti OTP-ig hú­zódó házsor egészét lebont­ják. A még ott levő lakók, irodák és üzletek ez év vé­géig kiköltöznek az épüle­tekből. A bontás akkor kez­dődhet meg, ha a Söripari Vállalat is kiüríti jelenlegi telephelyét. (A söripar a Héki Állami Gazdaság alcsi- szigeti telepén a gazdaság­gal közösen folytatja a pa­lackozást.) Az épületeket — részben robbantással — a Szolnok megyei Építőipari Vállalat több alvállalkozó segítségé­vel bontja le a jövő év első felében. A munkálatok ide­jén a 4-es főút és a Ságvári körút forgalmát nem terelik el, de a szélső forgalmi sáv lezárására számítani lehet. Az épület terveit a SZOL- N€)KTERV készíti. A terve­zésnél figyelembe veszik, hogy a saroképület építésze­tileg jól illeszkedjen a vá­rosközpont képéhez, továbbá, hogy a 4-es számú főútvonal majdani áthelyezése után is a Kossuth Lajos utca—Ság­vári körút kereszteződése ma­rad a város legforgalma­sabb csomópontja. A négy tömbből álló, új ötszintes épület földszintjén és első emeletén körüljárha­tó— passzázs-jellegű — be­építéssel különféle szaküzle­tek — gyermek, női, férfidi- .vatáru szaküzlet, ruházati boltok, dohánybolt, ajándék­üzlet — és szolgáltatóegysé­gek — fényképészet, fodrá­szat, szabóság — kapnak majd helyet. A sarokhá'z földszintjére kerül az Exp­ressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda Szolnok megyei kirendeltsége. Az elképzelésekben szere­pel még eszpresszó, köny­vesbolt és népművészeti bolt, valamint egy kulturált nyil­vános W. C. elhelyezése is. A második, harmadik és negyedik emeleten lakáso­kat alakítanak ki, a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást tetőtéri gázkazán fogja biz­tosítani. Az építkezés vár­hatóan 1981 második félévé­ben megkezdődik, a kivite­lező a Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat lesz. E. S. Az új épület homlokzati rajza a Centrum áruház felől nézve II mezőgazdaság és a söripar együttműködése A mezőgazdaság felé ter­jeszkedik a söripar; az éven­te négymillió hektó italt ter­melő Kőbányai Sörgyár a viszonylag szűkös fejleszté­si lehetőségeit úgy egészíti ki, hogy mind több — köl­csönös anyagi előnyökkel biz­tató — kooperációt létesít a tsz-ekkel, állami gazdasá­gokkal. A söripar kezdeményezése most magasabb szintű együttműködésre jelez kész­séget. A létesítmények gé­peit ugyan továbbra is az üzem biztosítja, viszont a mezőgazdasági partner is hoz anyagi áldozatot a kö­zös munka sikeréért. Több­nyire már meglevő épülete­ket alakítanak át, sőt ese­tenként a gépvásárlásba is besegítenek. A KARAVÁN HALAD... Kedvezményes kempingezés klubtagoknak A Magyar Kemping és Ka­raván Klub megyei szerveze­te a megalakulása óta eltelt négy esztendő alatt 203 úgy­nevezett „családi tagot” to­borzott soraiba. A családi tagság azt jelenti, hogy nem­csak a családfő, hanem a feleség és a gyerekek is meg­kapják a kedvezményekre jogosító igazolványt. A nyári turistáskodás ked­velt formája a kempingezés, amelyre, ha valaki tagja a klubnak, harminc százalék árkedvezményt kaphat. Nem nehéz belátni, hogy az évi 150 forintos tagsági díj bő­ven megtérül. Ezenkívül minden tag díjtalanul hoz­zájut a kéthetenként meg­jelenő Karaván című folyó­A Petőfiszállás közelében elterülő Péteri-tó hasznosítását ebben az évben kezdték meg a halászok. A természetes tóláncolatban, amelyet a Dongér-csatorna táplál, elsősorban pon­tyot, csukát és busát neveltek. Az őszi lehalászáskor egy-egy húzásnál száz mázsa hal akadt a hálóba. Tervek szerint az év végéig mintegy százötven tonna hal kerül az üz­letekbe a Péteri-tóból irathoz, amelyből részlete­sen tájékozódhat az európai kempingekről, azok osztály­ba sorolásáról, és arról is3 hol van még hely az utazó számára. Valamennyi klubtag kivált­hatja a Kemping Carnet ne­vű kártyát. Ennek a nyugati országokban veheti hasznát, mert a Nemzetközi Kem­ping Szervezet (FICC) tá­borhelyein 5—20 százalék ár­engedményt kap. A lakóko­csik, utánfutók adójából 75 százalékot elengednek a klub tagjainak, és a forgalmasabb kempingekben fenntartott helyek várják őket. Jövőre újabb kedvez­ménnyel bővíti szolgáltatá­sait a klub. Az AIT (Nem­zetközi Autóklub) hitelleve­lét igényelhetik a tagjai, ezzel 300 svájci frank ér­tékű csekket kapnak, és ha külföldön elromlik a gép­kocsija, a javításért a csek­kel fizethetnek, amelyet IMia- gyarországra visszaérkezve forintban „megadnak” a klubnak. A valutakeretét te­hát nem terheli a javítás költsége. Kapcsolatot építettek ki az Iparcikk Kölcsönző- és Szol­gáltató Vállalattal is. Az „X” boltjai minden kemping­cikket tíz százalék díjkécl- vezménnyel kölcsönöznek a klubtagoknak. Bár a kempingidény kez­dete még odébb van, még­sem korai a jövő évi uta­zást szervezni, tervezni. A klub állandó ügyfélszolgála­tot tart az IBUSZ megyei kirendeltségén, ahol a tag­felvételt is' elintézik. Aki azonban bővebbet kíván megtudni a Kemping- és Ka­raván Klub tagjainak nyúj­tott előnyökről, részt vehet a megyei szervezet decem­ber 7-i közgyűlésén, amelyet Szolnokon, a Mártírok útján, az ÁÉV-munkásszállóban tartanak. — b — Országszerte fennakadásokat okozott a negyven órája tartó havazás (Folytatás az 1. oldalról.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom