Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. DECEMBER 20. ( Kommen* tárunk Az ulsteri löpuros hordó Csök!ken-e a feszültség a közeljövőben Észak-írországban ? — bizonyosat senki nem tud. Mindenesetre a Maze-i és az Armagh-i börtönben fogvatartott IRA-harcosok pénteken befejezett éhségsztrájkja némileg enyhített a pattanásig feszült helyzeten. Csakhogy ezek a hullámvölgyek és hegyek nem újkeletűek. Északír válságról írni — már- már közhelynek számít 1969 augusztusa óta, amikor a brit hadsereg első kötelékei megjelentek a hat tartományban. Most tizenegyezer angol katona állomásozik Észak-lrországban. Többségük — a közvéleménykutatások erről tanúskodnak — retteg az IRA kommandóitól, a legváratlanabb időben és helyen robbanó bambáktól, a lesből leadott géppisztolysorozatoktól. a tartományokat elborító terrorhullámtól. Persze sokan — és joggal szemére vetik Londonnak: miért kell brutális eszközökkel féken- tartani az észak-írországi tartományokat, mi szükség volt az intemá- lótáborokra. A munkáspárti kabinet után most a konzervatívok is kénytelenek beismerni: tapodtat sem sikerült előbbre jutni ok a bel- villongások megfékezésében. Igaz, ez hagyomány. A múlt században hatszor vonultak be az angolok Észak-Irországba, hogy rendet teremtsenek. Az elmúlt évtizedekben sem hagytak föl ezzel a szándékukkal. Egyelőre eredménytelenül. Már úgy tűnt, véres karácsony köszönt Ut- sterre. Ismét magasra csapnak az ellentétek lángjai. Az IRA-foglyoknak politikai státuszt követeltek az éh- ségsztrájkolók, de a londoni kormány hajthatatlan maradt. Most — néhány társuk életveszélyes állapota láttán — mégis úgy döntöttek a bebörtönzöttek, hogy abbahagyják az éhezést. Ami viszont folytatódik: az észak-ír protestánsok küzdelme előjogaik érvényesítéséért. Kétségtelenül az az egyik — bár nem egyetlen — legfontosabb tényezője a több mint egy évtizede tartó nyugtalanságnak. lan Paisley lelkész nemrég így fogalmazott: „mi protestánsok soha nem bíztunk a a kormányban, csak saját erőnkben. Nem a kormányhoz, hanem a koronához vagyunk hívek. Ahhoz az 1701-es örökösödési törvényhez, amely biztosítja az ulsteri hat tartomány protestáns jellegét’?. Más szóval az észak-ír ■többség azt szeretné, ha visszaállítanák a brit katonaság 1969. évi megjelenése előtti állapotokat. Amíg ez nem következik be, félő, hogy az ulsteri nyugtalanság hírei nem kerülnek le az újságok oladalairól. Továbbra is robbannak a bombák, csattannak a lövések az észak-ír tartományokban, így hát bármikor robbanhat az ulsteri lőporos hordó. Gy. D. Véget ért a madridi találkozó első szakasza Tegnap az esti órákban zárt, teljes üléssel véget ért az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó első szakasza, amely a november 11-i késő éjjeli megnyitással és ezt megelőzően a szeptember 9. óta tartó előkészítő tanácskozással kezdődött. A második szakasz a több, mint egyhónapos karácsonyi szünet után január 27-én kezdődik a spanyol fővárosban. Az érdemi találkozó most véget ért hathetes első szakaszában a küldöttek elvégezték a napirendben meghatározott feladatot, megvitatták a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtását és az utolsó héten megkezdték a biztonságot és együttműködést erősítő új javaslatok benyújtását. A helsinki ajánlások megvitatását a találkozón résztvevő országok kétféleképpen fogták fel. Jórészük — ide tartoznak elsősorban a szocialista országok — a találkozót fontos alkalomnak tekintette arra, hogy kicseréljék véleményüket, tapasztalataikat az ajánlások teljesítéséről. Ezért felszólalásaikban arra helyezték a hangsúlyt, hogy a záróokmány ajánlásait egységes egészként felfogva, annak minden részletére kiterjedően beszámoljanak, mit tesz kormányuk egyoldalú intézkedésekkel, két és többoldalú megállapodásokkal az ajánlások valóraváltásáért. Más országok, különösen egyes NATO-államok, viszont saját ízlésüknek és külpolitikai céljaiknak megfelelően . válogattak az ajánlások között, és a maguk tevékenységének elemzése helyett inkább előszeretettel azt firtatták, — nemegyszer hidegháborús hangnemben, — hogyan hajtották végre mások az ajánlásokat, hallgattak viszont arról, hogy ők maguk miképpen sértik meg ezeket. A vita mindennek ellenére alkalmat adott hasznos és tanulságos eszmecserére és abból kiviláglott, hogy a résztvevő országok többsége érdekelt az együttműködés erősítésében. Az első szakasz utolsó hetében benyújtott sok javaslat legtöbbje is az együttműködés erősítésére irányuló pozitív törekvést tükrözi, hogy a találkozó az európai biztonságot erősítő konkrét eredményekkel záruljon. Ebben az irányban a legjelentősebb lépés volt a Varsói Szerződés tagállamainak álláspontját tükröző lengyel javaslat arról, hogy 1981-re hívják össze Varsóba az európai katonai enyhülési és leszerelési konferenciát. Az a tény, hogy ugyanebben a kérdésben a lengyel javaslatot követően a francia küldöttség, valamint több semleges és el nem kötelezett ország is javaslatot terjesztett be, azt tükrözi, hogy földrészünk országainak népei és kormányai szükségesnek tartják a politikai enyhülésnek a katonai enyhülés területére való kiterjesztését, érdekeltek a leszerelésben, és a katonai konfrontáció csökkentésében. Annál is inkább, mert a történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a konfrontáció növekedése az európai kontinensen a világ más részeinek békéjére és biztonságára is kihat. A most benyújtott ajánlásokat a küldöttségek a január 27-én kezdődő második szakaszban vitatják meg. A hosszú karácsonyi szünet módot ad a diplomatáknak e javaslatok tanulmányozására, és kormányaikkal való konzultálására. Ezek eredményétől függ, hogy a madridi találkozó az európai békére és biztonságra kedvező konkrét eredményekkel záruljon. Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök (jobbról) fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisztert BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökét 74. születésnapja és az Októberi Forradalom érdemrenddel történt kitüntetése alkalmából. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozatai alapján a Szovjetunió Minisztertanácsa elnök- helyettesévé nevezték ki Alekszej Antonovot. s egyidejűleg felmentették elektrotechnikai ipari miniszteri tisztségéből; ugyancsak a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesévé nevezték ki Ivan Bogyult. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozata alapján felmentették miniszterelnök-helvet- tesi tisztségéből Vlagyimir Trofimovics Novikovot. aki nyugállományba vonult. PEKING A Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk fővádlottiainak ügyét tárgyaló különleges bíróság első számú tanácsa pénteken megtartotta az összegező tárgyalást Jao Ven-jüan. a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának volt tagja, vagy ahogyan a vád képviselője elnevezte, a négyek bandájának szócsöve ügyében. Az ügyész Jao Ven-jüant minden ellene felhozott vádpontban bűnösnek mondotta. Ezek alapján a vádlott öt évtől életfogytigtartó börtönbüntetésre ítélhető. BONN „A Nyugatnak nagyfokú fegyelmezettséget kell tanúsítania Lengyelországot illetően” és „vigyáznia kell arra, hogy hamis hangok ne nehezítsék meg a helyzetet” — figyelmeztetett pénteken bonni sajtóértekezleten Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. Az SPD-politikus hangsúlyozta: határozottan ellenzi azt a „munkamegosztást”, amely- lyel bizonyos nyugati körök „perverz módon nagyra nyitják a szájukat a lengyel kérdésben” — a lehető legrosszabb szolgálatot téve a lengyel népnek, amely fokozódó fegyelmezettséggel igyekszik megoldani saját problémáit. PRÄGA Húsz kilométerre növekedett a prágai metró kész vonalainak hosszúsága pénteken, amikor a csehszlovák fővárosban ünnepélyesen átadták a forgalomnak az 1967 óta épülő földalatti vasút újabb szakaszát. A most felavatott, immár negyedik vonalszakasz csaknem 3 kilométer hosszú, 3 állomása van és az „A” jelű — a várnegyedből kiinduló, a Moldva folyó és a híres óváros alatt elhaladó — vonal 1978-ban átadott első részéhez kapcsolódik. TEHERAN Iránnak a túszüggyel kapcsolatos „végső állásfoglalásával” tarsolyában pénteken Teheránból visszautazott 'Algírba egy algériai közvetítő csoport. Az iráni állásfoglalás tartalmáról pénteken Behzad Nabavi, a végrehajtási ügyek államminisztere, a teheráni kormány „túszbizottságának” vezetője nyilatkozott. Eszerint a túszok szabadon bocsátásának előzetes föltételeként Irán fölszólította az Egyesült Államokat: szabadítsa föl az amerikai bankokban befagyasztott mintegy nyolcmil- liárd dolláros iráni követelést, és az összeget utalja át az algériai központi banknak. Az amerikai elnök írásbeli kötelezettségvállalása a szóbanforgó összeg fölszabadításáról önmagában nem elegendő Irán számára — mondotta Nabavi. Folytatta munkáját a kubai pártkongresszus A Kubai Kommunista Párt második kongresszusa péntek délelőtt újabb plenáris üléssel folytatta munkáját. A küldöttek megvitatják és jóváhagyják az 1981—85-ös időszakra szóló gazdasági és társadalomfejlesztési tervet, s a külföldi küldöttségek újabb vezetői üdvözlik a kubai kommunisták legmagasabb szintű fórumát. Péntek délután a kubai főváros különböző üzemeiben barátsági nagygyűléseket tartottak. A kongresszuson résztvevő magyar pártküldöttség a Kubai—Magyar Barátság nevet viselő üvegkombinátba látogatott el. Itt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára beszédben köszöntötte a kubai dolgozókat, a kubai párt második kongresz- szusát. A csütörtök éjszaka véget ért plenáris ülésen több fontos dokumentumot hagytak jóvá, köztük a Központi Bizottság Fidel Castro által előterjesztett beszámolóját. Az erről szóló határozat kiemeli a beszámoló kritikai, tárgyszerű, elemző és iránymutató jellegét. Megállapítja: a Központi Bizottság beszámolója hű képet ad az öt év alatt végzett munkáról, az elért eredményekről, s nyíltan, bíráló hangnemben szól a hiányosságokról, az elkövetett hibákról is. A plenáris ülésen jóváhagyták a tézisekről, a szervezeti szabályzatról és a programnyilatkozatról előterjesztett határozati javaslatokat is. Ezek indoklása során hangsúlyozták, hogy a párt első kongresszusán hozott döntések kiállták az idő próbáját. Bebizonyították hosszú távra szóló érvényességüket, de szükségessé vált, hogy az elmúlt öt esztendő tapasztalatainak fényében kiegészítsék, pontosítsák és finomítsák egyes kitételeiket. A Központi Bizottság beszámolója által megfogalmazott javaslatokkal összhangban külön határozat született az úgynevezett területvédelmi miliciák megszervezésének meggyorsításáról. Az okmány leszögezi: el kell érni, hogy minden hazáját szerető, fegyverforgatásra alkalmas ember megfelelő kiképzésben részesüljön, fegyverrel rendelkezzék, hogy imperialista agresszió esetén össznépi védelmi háború bon- takozhassék ki. n norvég külügyminiszter a Szovjetunióban Pénteken délután Lenin- grádba, szovjetunióbeli hivatalos látogatásának első állomására érkezett Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminisztere. A szovjet—norvég külügyminiszteri tárgyalások, amelyek hétfőn kezdődnek Moszkvában, folytatását jelentik a Szovjetunió és északeurópai szomszédai közötti párbeszédnek. Frydenlund személyében néhány hónap leforgása alatt a harmadik észak-európai országból érkezik Moszkvába magas rangú politikus: ősszel a svéd külügyminiszter, majd Kek- konen finn elnök látogatott el a Szovjetunióba. Szovjet politikai megfigyelők többízben rámutattak, hogy a NATO-tagország Norvégia iránt megnövekedett amerikai érdeklődés elsősorban földrajzi helyzetével, a Szovjetunióval való közvetlen szomszédsággal magyarázható. Moszkvában tisztában vannak azzal a politikai nyomással, amelyet NATO- partnerei, de elősorban az Egyesült Államok Norvégiára gyakorolnak. A norvég álláspont például a NATO korszerűsítési terveivel, illetve az új amerikai rakéták telepítésével kapcsolatban nem egyértelmű: miközben a norvég kormány igyekszik eleget tenni az amerikai szándékoknak, Odvar Nordli miniszterelnök személyesen hívta fel Washington figyelmét a terv miatt a norvég közvéleményben támadt aggodalomra. Ugyanakkor a norvég kormány arra is felszólította NATO-partnereit, hogy a rakétatelepítési terv mérlegelésénél vegyék figyelembe a szovjet kormány tárgyalási készségét. • lengyel sze|m ülése Napirenden a jövő évi terv Varsóban pénteken délelőtt megkezdődött a szejm ülése. A lengyel törvényhozás napirendjén szerepel — első olvasásban — a népgazdasági tervről és a jövő évi költségvetési törvényről szóló tervezet megvitatása, az ideiglenes költségvetési törvény tervezetéről szóló beszámoló meghallgatása, az adókötelezettségekről szóló törvénytervezet ismertetése. A törvényhozó testületben Henryk Kisiel miniszterelnök-helyettes, a tervbizottság elnöke ismertette Lengyelország jövő évi tervének fő irányait. Elmondotta, hogy a béralap jövőre az ideihez viszonyítva 150 milliárd zlotyval vagyis 16 százalékkal növekszik. Mindez — mondotta Kisiel — meghaladja az ország jelenlegi gazdasági lehetőségeit, így a tervek teljesítésében nagy fontosságú lesz a termelés és a termelékenység fokozása. Hangsúlyozta, hogy 1981-ben a foglalkoztatottak többsége számára bevezetik, hogy minden második szombat szabad legyen, a munkahét időtartama pedig 42,5 óra lesz. Az élelmiszerprogramban fontos szerepet játszik a Szovjetuniótól és a testvéri szocialista országoktól származó segítség. Az ország legfőbb gazdasági partnere változatlanul a Szovjetunió és az is marad. A jövő évi költségvetésről Marian Krzak pénzügyminiszter tájékoztatta a törvényhozást. Rámutatott, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzet Lengyelországban 1980. negyedik negyedévében a vártnál rosszabban alakult, mivel a nyersanyaghiány és a belső kooperációs nehézségek miatt nem mindenütt állt helyre a termelés szükséges ritmusa. Az expozékat követően a képviselők kérdései következtek. Tizenkilencen tettek fel különféle kérdéseket, majd az előterjesztett tervezeteket a szejm bizottságok elé utalta megvizsgálásra. A törvényhozás elnökségéhez érkezett több javaslatnak helyt adva, a szejm nyolc képviselőt megfosztott parlamenti mandátumától, köztük Edward Babiuchot, Edward Giereket és Piotr Jarosze- wiczet.
