Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
1980. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kevesebb abrakkal, nagyobb felelősséggel Nem mindegy: széna vagy szalma Termelőszövetkezetek a gazdaságosabb állattenyésztésért Az alapanyagok termelési költségeinek, valamint a táp- és keveréktakarmányok előállításához szükséges energiaféleségek árainak rohamos növekedése miatt a nagyüzemi állattenyésztés gazdaságosságában mindinkább meghatározó a fajlagos abraktakarrhány-fel- használás és a tömegtakar- mány-ellátottság. A mező- gazdasági nagyüzemek — amint azt három jászsági termelőszövetkezetből kapott információink is bizonyítják — sajátosságaiknak, helyi adottságaiknak megfelelően, a legkülönbözőbb módon keresik a lehetőségét az ágazat költségeinek csökkentésére, jövedelmezőségének javítására. Plusz a melléktermék Kétmillió liter tej értékesítése mellett a tavalyinál 70 tonnával több. összesen 240 tonna vágómarhát szállít az idén a hazai feldolgozó iparnak és olasz, francia, líbiai exportra a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet. A többlet- termeléssel járó nagyobb árbevételen kívül a szarvasmarha-ágazat gazdaságosságát javítják a takarékosabb takarmánygazdálkodással is. Amíg a megye termelőszövetkezeteiben átlagosan 4,3 kilogramm abraktakarmányt használnak fel egy kilogramm marhahús előállításához. addig a jászalsószent- györgyi téesztagok csak 3,4 kilogrammot. A „számcsa- varnvi” különbség 90 dekagramm, aminek a jelentőségét növeli, hogy a szövetkezetben tavaly még 4.9 kilogramm volt a hústermelő szarvasmarha-ágazat fajlagos abrakfelhasználása. Mindez annak is köszönhető, hogy a Petőfi Tsz állattenyésztői a tavalyihoz képest 18 százalékkal javították a takarmánygazdálkodásukban a szálas és tömegtakarmányok arányát. A szövetkezet keveréktakarmá- nvokat előállító üzemében ilv módon megtakarított villamosenergia-költség is számottevő. A gazdaság növénytermesztői az idén további lehetőségeket, tartalékokat használtak ki az állattenyésztési költségek további csökkentésére. A 247 hektárról betakarított 6800 tonna silókukoricán kívül mintegy négyezer tonna betakarítási melléktermékből — kukoricaszár, cukorrépakorona és répaszelet keverékéből — készített szilázs- zsal növelték az 1981. évi tömegtakarmány mennyiségét. Az eddigi istállózott hús- marhatenyésztésről fokozatosan áttérnek a költségtakarékosabb legeltetéses tartásra. E célból a téesz új húsmarhatartó telepét — hároméves beruházási program keretében — a most felújított hatvan hektáros legelő mellett építik fel, hogy azt áprilistól október végéig intenzíven kihasználva tovább javítsák a Petőfi Tsz-ben a fajlagos abrakfelhasználást. Előreláthatóan az idén is jó évet zár az állattenyésztési főágazat a jászladányi Egyetértés Tsz-ben: a tervezettnél 120 ezer literrel több tejet. 32 tonnával több vágómarhát és 80 tonnával több sertéshúst értékesítenek az év végéig. A gazdaság állatenvésztési árbevétele várhatóan 95 millió forint lesz a tervezett 81 millióval szemben. Az eredmények elérésében a jászladányi téeszben is döntő szerepe van a tömegtakarmány- ellátás mennyiségi és minőségi javításának. Ez kedvezően hat az állattenyésztés egészére, mert a kérődzőknél megtakarított saját termesztésű szemes abrakalao- anyagokat más ágazatokban, például a sertés- vagy a baromfitenyésztésben hasznosítva kevesebb vásárolt abrakot kell etetni. Szilázs előrelátóan Az idei kedvezőtlen termesztési feltételek miatt Jászladányon sem volt könnyű megfelelő növény- termesztési ..hátteret” biztosítani az állattenyésztésnek. A téesz 400 hektárnyi fővetésű silókukoricájának felét jelentősen károsította a belvíz. A gazdaság szakvezetői előrelátóak voltak: a csak nagyon késői betakarítással biztató szemeskukorica-terü- leteken 100 hektár terméséből silót készítettek. Az így kapott 2200 tonna szilázs a tej- és hústermelés szempontjából értékesebb, mint a 100 hektárról várt 450 tonna szemes kukorica. és egy-egy tonna szem leszá- rítása legalább 240 forint többletköltséget jelentett volna. Ugyanakkor a téesz jövő évi állattenyésztésének biztonságát fokozza, hogy amíg a megye termelőszövetkezeteiben — a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség felmérése szerint — átlagosan 4,1 tonna silókukorica jut egy-egy kérődzőre, addig ez a meny- nyiség az Egyetértés Tsz- ben meghaladja a hat tonnát. Abrak „érdem” szerint A jászapáti Velemi Termelőszövetkezetben úgy tartják, hogy olyan emberi tényezők is meghatározóak az állattenyésztési eredményekben. a helyes takarmánygazdálkodásban, mint például a növénytermesztők, állatgondozók lelkiismeretessége, a közös gyarapodásért érzett felelősség. A gazdaság tagjai tudják, hogy beltar- talmi értékét tekintve nem mindegy, széna vagy szalma lesz-e a lucernából. Az optimálishoz legközelebb eső kaszálási idők pontos megválasztásával. a széna szakszerű tárolásával elérték, hogy az előző évihez hasonlítva 15 százalékkal több kazlat minősíthettek első osztályúnak. A két éve felépített ezervagonos, betonozott silótér megépítése csak a szilázs tartósításának technikai feltételeit javította, a korábbinál jobb keményítőérték és szárazanyagtartalom a silókukorica időben és jó minőségben történt betakarításának köszönhető. A növénytermesztőkhöz hasonlóan a jószággondozóknak is egyik legfontosabb munkaverseny-vállalásuk a termelési költségek csökkentése. A téesz tehenészeti dolgozói következetesen betartják az egyedi takarmányadagolást. minden szarvas- marha „érdemei” szerint, a fejési eredmények alapján kap abrakot. Ezzel elérték, hogy a MÉM által megállapított 40 dekás normával szemben 33 dekára szorították le az egy liter tej termelésére felhasznált abrakmennyiséget, ami a megyei termelőszövetkezeti átlagnál is kevesebb két dekával. így az idén a közös gazdaságban az 1979. évi öt forint 40 fillérről öt forint 19 fillérre csökkent egy liter tej előállításának „szűkített” önköltsége. A 21 filléres különbözet nem lebecsülendő a jászapáti termelőszövetkezetben, ahonnan 1980-ban három és fél millió liter tejet szállítanak a Jásztei Szövetkezeti Közös Vállalatnak. r T. F. Tovább folytatódik a szántás Hajdú-Bihar földjein. A keményre fagyott talajon nehezen haladnak előre a gépek, a nehéz körülmények között két erőgép is csak feleannyit halad előre, mint jó idő esetén egyetlen traktor. Felvételeink a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben készültek Telefonközpontot adtak át Szolnokon Tegnap délután Szolnokon, a Jubileum téri magasház földszintjén — a volt antikvárium helyén átadták a PDM 400-as típusú új mellékközpontot. A 3,2 millió forintba került telefonközpont kialakítását 1979 szeptember elsején kezdték. Pillanatnyilag 23 előfizető kapcsolódott be a hálózatba. 1981 végéig folyamatosan kötik be a többi — összesen 400 — előfizető telefonját. Ezzel csak részben enyhülnek a város telefongondiai. hiszen jelenleg 3500 igénylőt tartanak nyilván a postán. Jászberényben már részben elkészült a postával szembeni autóparkoló területére telepítendő két — egyenként 960 előfizetőt bekapcsoló — konténerközpont alépítményhálózata, erősáramú csatlakozása. A BHG- ban az idén megkezdték a két konténerközpont műszaki szerelvényeinek gyártását, a konténereket márciusban szállítják a helyszínre. Országos elméleti tanácskozás Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) nagy feladatok várnak a tudományra és a műszaki fejlesztésre. Mindenekelőtt azonban az emberekben rejlő lehetőségek még hatékonyabb hasznosítása válik kulcsfontosságúvá. — Ezt követően a propagandamunkára váró feladatokról beszélt a Központi Bizottság osztályvezetője: — A propagandának hatékonyabban és következetesebben kell részt vennie, segítenie a tudományos-technikai haladás kibontakoztatásában,. s vele összefüggésben a társadalmi viszonyokban, gazdaságban, ideológiában soron levő feladatok megvalósításához szükséges tudati feltételek megteremtésében. A propaganda — a tudományos értékelésekre támaszkodva — nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy szélsőségektől mentes; — az anyagi, szervezeti és szellemi tartalékok mind hatékonyabb feltárására és cselekvésre ösztönző közfelfogás alakuljon ki a tudományostechnikai haladás távlatai és jelénegi lehetőségeink megítélésében. Különös hangsúlyt kell kapniuk azoknak a kérdéseknek, amelyek a tudományos-technikai haladásnak a társadalmi folyamatokkal közvetlenül vagy a gazdasági folyamatokon keresztül közvetve érvényesülő kölcsönhatásaival függnek össze. Közülük is kiemelkednek azok a kérdések, amelyek a munkásosztálynak a tudományos-technikai haladás kibontakoztatásában játszott szerepére, illetve a munkások körében bekövetkező strukturális és szakmai-minőségi változásokra; az osztályok és rétegek mobilitására és közeledésére. a társadalmi-politikai aktivitás növekedésére és a szocialista demokrácia fejlődési tendenciára vonatkoznak. A propagandamunka fontos feladata, hogy nyomon kövesse, a tudományos-technikai haladás kibontakozásának folyamatában mivé formálódik az ember; hogyan és milyenné alakul át kultúrája, életmódja; a természettel való érintkezése és együttműködése; miként rendeződnek át az emberi kapcsolatok, az egyes ember és a társadalom viszonya. A tudományos-technikai forradalom egyik lényegi ' vonása, hogy az általános társadalmi tudás, ismeret közvetlen termelőerővé válik. A propagandának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy a társadalom össztudása a szocializmusban miként válik az egyes ember tudásának forrásává is, sőt sajátos eszközeivel elő kell segítenie, hogy egyre inkább megvalósuljon a mind sokoldalúbban fejlett, képzett ember eszménye. Győri Imre megnyitója után a tanácskozás főreferátumát Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartotta meg. Előadásában szólt a TTH fogalmáról, tartalmi összetevőiről, főbb irányairól, jellemzőiről a társadalmi gazdasági életre való hatásáról, valamint a társadalmi rendszerek és a TTH kapcsolatának kérdéseiről. Délután a szekcióvezetők tartották meg vitaindítójukat. Hoós János, a Tervhivatal államtitkára a TTH és a magyar népgazdaság fejlődésének összefüggéseiről, Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese a TTH és a társadalmi fejlődés, különös tekintettel a munkásosztályra címmel és Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a tudományos-technikai haladás és az ideológia, kultúra kapcsolatáBÓl tartott előadást. Az elméleti tanácskozás ma szekcióülésekkel folytatódik. T. G. Az egészségügy helyzetéről tárgyalt Szolnok megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) Tárgyilagos helyzetértékelést kapott a testület az egészségügyi intézmények munkaerő-ellátottságáról. A megyének változatlanul legnagyobb gondja, hogy az orvosi állások 10 százaléka évek óta betöltetlen. Számtalan intézkedés történt annak érdekében, hogy több orvos telepedjék meg a megyében, és válassza hivatása gyakorlása színhelyéül valamelyik városunkat, községünket. Míg öt évvel ezelőtt harminc volt, jelenleg hatvanegy ösztöndíjasa van a megyének. A megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya és a megye néhány kórháza együttműködési megállapodást kötött az orvostudományi egyetemekkel. ben kulcsfontosságú szerepe van a helyi tanácsoknak. Dr. Hutás Imre miniszterhelyettes egyetértett a beszámolóval, reálisnak tartotta az értékelést, s mindazokat a gondokat, amelyeket a hozzászólók felvetettek. Az alapellátás meghatározó szerepe mellett a specializálódás, a szakorvosi ellátás fontosságát hangsúlyozta. Utalt a megye egészségügyi intézményeiben végzett minisztériumi vizsgálat tapasztalataira, amely mint mondta, jót és rosszat, fényt és árnyékot is felfedett, összességében elismeréssel szólt azokról az intézkedésekről, kezdeményezésekről, amely az egészségügyi ellátás javítása érdekében történt a megyében. A további fejlődés döntő feltétele a szakmai munka színvonalának emelése. Intranszmas- termékek az NSZK-nak Az Intranszmas magyar— bolgár társaság 4,2 millió márka értékben szerződést írt alá az NSZK-beli Stotz AG-vel az Audi autógyár rekonstrukciójához készítendő szállítóberendezések 1981. évi tervezésére, gyártására, helyszíni szerelésére. Ez a szerződés folytatása az 1980- ban kötött több hasonló szerződésnek, amelyeket az Intranszmas rendkívül rövid határidő alatt, a rendelő megelégedésére már teljesített. A berendezések szintén az NSZK vezető autógyáraiban üzemelnek. Az 1980. évi szállítások és szerelések összértéke meghaladta az egymillió márkát. Nagy érdeklődést váltott ki a beszámoló, többen bekapcsolódtak a vitájába. Fölmerült, hogy a kisebb községekben égetően szükség lenne olyan egészségügyi szakdolgozóra, aki az orvos tá- vollétében törődik a betegekkel. Az egyik megyei tanácstag többek között a táppénzbe vételről mondta el a tapasztalatait, hangsúlyozta, hogy véleménye szerint nemcsak egészségügyi, hanem sok esetben morális kérdés. A megyei tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai bizottsága a beszámolóról és az egészségügyi ellátás legproblematikusabb területeiről kifejtett álláspontjában felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosok letelepítéséA miniszterhelyettes hozzászólása, majd a vitában elhangzottak összefoglalása után a megyei tanács testületé a beszámolót elfogadta, és határozatában megfogalmazta, hogy a hozzászólásokban elhangzott ésszerű és hasznos javaslatokat a hatodik ötéves terv készítésénél figyelembe veszik. Ezt követően a Volán 7. számú Vállalat munkáját majd a településhálózat-fejlesztési terv végrehajtásáról szóló jelentést, s a módosítási javaslatokat vitatta meg a testület, végezetül pedig a következő évi munkatervéről döntött. K. K. Gyermekruha szovjet exportra Hatmillió bébi- és gyermekruhát, kabátot exportál a jövő évben a Hungaro- coop szövetkezeti külkereskedelmi vállalat a Szovjetunióba. A Raznoexport szovjet külkereskedelmi vállalattal megkötött szerződés alapján 1981-ben az ideinél 700 ezer rubellel több, 14 millió 300 ezer rubel értékű gyermekruhát szállítanak a hazai szövetkezetek, főként a Phoenix és az Export Háziipari Szövetkezet, a Berettyóújfalui és a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet, valamint a kaposvári és a Páva. Ruhagyár termékeiből. A résztvevők egyik csoportja
