Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 14. Folytatta munkáját a madridi találkozó Felszólalt a magyar küldöttség vezetője Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorso­lás jóvoltából ily egyolda­lúságra kárhoztatva — a madridi találkozó a tegnap délelőtti ülésen, amely bel­ga elnöklettel három órát tartott. A felszólalók között volt Frydenlung norvég, Ullsten svéd, Thorn luxem­burgi és Genscher nyugat­német külügyminiszter is. Amint az várható volt, a Va­tikán képviselőjének kivéte­lével minden/ nyugati felszó­laló felemlítette Afganisztán kérdését, elhallgatva azon­ban, hogy milyen előzményei voltak a szovjet katonai se­gítségnyújtásnak — hogy tudniillik 1979 vége óta szüntelenül nyugati ösztön- zésű külső katonai beavat­kozás folyik a közép-ázsiai ország belügyeibe. Ugyan­csak szokványosán visszaté­rő téma volt az emberi jogok kérdése, amelyben a nyugati küldöttségek a leg­csekélyebb önkritikára sem voltak hajlandók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista országokban sér­tik meg. Magyarország lett az első szocialista ország, amelynek képviselője a kedden meg­kezdődött madridi találkozón szót kapott. Nagy János kül- ügyminiszitériumi államtit­kár, a magyar küldöttség vezetője a találkozó tegnap délutáni ülésén Málta és Dánia képviselője után mondta el beszédét, amely nagy érdeklődést keltett és elhangzása után élénk tap­sot váltott ki. Nagy János a bevezetőjében emlékeztetett az előkészítő értekezleten ki­alakult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó megnyitását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunká­lásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő lebonyolítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ezzel, — mon­dotta Nagy János. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szól­va a magyar küldöttség ve­zetője megállapította: „a helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő pró­báját. Európa politikai éle­tének szerves része, az alá­író államok közötti kapcso­latok fejlesztésének hosszú­távú programja lett. Törté­nelmi értékét az enyhülés lefékeződése, a nemzetközi feszültség elemeinek erősö­dése közepette is megőriz­te.” „Most, a találkozó kezde­tén .szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság elkötelezettségét a helsinki záróokmányban foglalt el­vek és ajánlások megvalósí­tása mellett” — jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismer­tette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki záróokmányt alá­író nyugati államokkal az A tegnap délelőtti ülésen több szónok érintette az európai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolországi demokratikus belső fejlő­désnek. Peter Blaker brit külügyi államminiszter szélsőségesen szovjetellenes beszédet tar­tott, és nem kevesebbet ál­lított, mint hogy „a Szov­jetunió a helsinki záróok­mány valamennyi rendelke­zését megszegte”. Ezzel Bla­ker folytatta a brit küldött­ség eddigi gyakorlatát: a legelvakultabb rágalmak és vádaskodások módszerét. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter, a délelőtti ülés utolsó felszólalója méltatta az NSZK „keleti szerződései­nek” jelentőségét. Kiemelte az enyhülés hasznosságát, nem utolsósorban Nyugat- Berlin szempontjából. Genscher állást foglalt az egész Európára kiterjedő le­szerelési folyamat és az eu­rópai leszerelési értekezletre vonatkozó francia javaslat mellett. elmúlt években folytatott magasszintű tárgyalásokra, a kétoldalú együttműködést előmozdító egyezményekre és szerződésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ma­gyarország az elmúlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át számos nyugati államnak annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsola­tokat a záróokmány ajánlá­sainak megfelelően fejlesz- szék, és utalt rá: ennek eredményeként van, ahol fejlődésről adhatunk számot, és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szükség. — Kétségtelen, hogy a vi­lágpolitikai és világgazdasá­gi folyamatok az utóbbi idő­ben új problémákat is fel­vetettek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gaz­dasági együttműködésről szólva. „A nemzetközi szín­téren tapasztalható a gaz­dasági eszközök felhaszná­lása politikai fegyverként, a nyomás eszközeként. És tanúi vagyunk olyan törek­véseknek is, hogy belső gaz­dasági nehézségeket mások kárára, a nemzetközi együtt­működés rovására próbál­nak enyhíteni. Szóvá tette: több nyugat-európai ország mindeddig kevés hajlandó­ságot mutatott arra, hogy a GATT-egyezményben Ma­gyarországgal kapcsolatban vállalt kötelezettségének megfelelően megszüntesse a kereskedelmi tilalmakat és korlátozásokat. A madridi találkozó cél­járól, feladatairól szólva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a találkozóra kedvezőtlen nemzetközi fel­tételek között került sor. Az enyhülés elleni támadások, a katonai erőfölény meg­szerzése és a kétoldalú kap­csolatok korlátozására irá­nyuló lépések következtében lelassult a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődése. „A magyar közvélemény is megkönnyebbüléssel és egyetértéssel fogadta, hogy átmeneti megtorpanás után folytatódik a magasszintű kelet—nyugati párbeszéd” — jelentette ki a magyar kül­döttség vezetője, majd leszö­gezte: „megítélésünk szerint a helsinki értekezlet óta ki­alakult sokrétű kapcsolatok szilárdnak bizonyultak, ki­állták a teherpróbát”. „A Magyar Népköztársa­ság az európai biztonság és az együttműködés erősítésé­re kívánja felhasználni a ta­lálkozó nyújtotta lehetősége­ket” — jelentette ki Nagy János. A magyar küldöttség tevékenyen, építő szellem­ben, az eredményességet előmozdító módon kíván működni. Befejezésül a magyar kül­döttség vezetője hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyszerű lég­körben folytatott, konkrét megállapodásokra törekvő munka révén a madridi ta­lálkozó előmozdíthatja az eu™Pai biztonsági folyamat fejlődését, a biztonság és együttműködés erősítését. A magyar küldöttség ve­zetője után a belga elnök, Griffin Bellt, az Egyesült Ál- Ismok delegációjának veze­tőjét szólította a szónoki emelvényre, akinek a be­széde két, egymással ellenté­tes részből állt. Az első rész­ben méltatta a helsinki zá­róokmányban rögzített olyan elvek fontosságát, mint az államok szuverén egyenlő­sége, a népek önrendelkezési joga és — természetesen — az emberi jogok érvényesí­tése. Az amerikai fődelegátus ezután a kelet-európai orszá­gok példáján szemléltette, hogy milyen előrehaladás történt családegyesítési ügyekben, az állam és az egyház viszonyának javításá­ban és más kérdésekben. „Nem azért jöttünk, hogy polémiát: folytassunk, hogy konfrontációt teremtsünk, hanem hogy együttműköd­jünk” — mondatta, majd a leghevesebb támadást intéz­te a Szovjetunió és részben az NDK ellen. A következő felszólaló Ja- roslav Kniszka, Csehszlová­kia képviselője volt. Rámu­tatott: nem véletlen, hogy éppen Európában ilyen tar­tós a béke, hiszen itt van­nak a legszámottevőbb szo­cialista országok, amelyek őszinte hívei a békének és a nemzetközi biztonságnak. Utalt Csehszlovákia szerepé­re az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozásában. A tegnap délutáni ülés a monacói küldöttség vezetőjé­nek felszólalásával zárult. Ma reggel ismét nyílt ple­náris ülést tartanak, amelyen további küldöttségvezetők tesznek politikai nyilatkoza­tot. Mára várják Leonyid Iljicsovnak, a szovjet kül­döttség vezetőjének beszédét. Nagy János beszéde Hz iráni kormány határozata 0 győzelemig folytatják a háborút Megtervezett merénylet A kínai állambiztonsági szervek befejezték a vizsgá­latot a pekingi pályaudvaron október 29-én történt robba­nás ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy előre megtervezett merényletről volt szó, amelyet Vang Cse- kang 30 éves munkás hajtott végre. Az állambiztonsági szerveik szerint azért, mert elégedetlen volt helyzetével. Megfigyelők rámutatnak, hogy a társadalmi helyzetük­kel elégedetlen elemek zö­me azokból a fiatalokból ke­rül ki, akik úgy érzik, hogy kihasználták és félrevezették őket a kulturális forradalom évtizedében. Mohammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök tegnap bejelentette: a kormány ülé­sén határozatot fogadtak el arról, hogy a győzelemig folytatják a háborút Irak ellen. A teheráni rádiónak adott nyilatkozatában a kor­mányfő elmondta, hogy a kabinetülésen foglalkoztak a közszükségleti cikkek, köztük az élelmiszerek jegyrendsze­rének bevezetésével kapcso­latos gondokkal, s a kabinet fontolóra vette a fűtőanya­gok árának felemelését. Radzsai miniszterelnök teg­nap találkozott Khomeini ajatollahhal, hogy megvitassa vele az „időszerű eseménye­ket” — jelentette a teherá­ni rádió. Feltehetően szóba került az amerikai túszok ügye is. E kérdéssel foglal­kozva Behesti ajatollah, az Iráni Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Teheránban tartott sajtóértekezleten kijelentet­te: ha az Egyesült Államok nem teljesíti Irán követelé­seit, akkor előfordulhat, hogy a túszokat bíróság elé állítják. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kémke­déssel vádolt amerikaiak pe­rét a Legfelső Nemzetvédel­mi Tanács folytatja majd le. Jugoszláv — francia kormányfői tárgyalások Belgrádban tegnap dél­előtt jugoszláv—francia kor­mányfői tárgyalások kez­dődtek. Veszelin Syurano- vics és Raymond Barre a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi bővítéséről és idősze­rű nemzetközi kérdésekről folytat megbeszélést. A francia miniszterelnök szerdán este érkezett kétna­pos hivatalos látogatásra Ju­goszláviába. A kétoldalú tárgyalásokon különös fi­gyelmet fordítanak a két or­szág közötti gazdasági együttműködés további fej­lesztése lehetőségeinek elem­zésére, valamint az európai béke és biztonság, a kelet­nyugati viszony, a leszere­lés, a Válsággócok és az új világgazdasági rend problé­máira. Osztrák—NDK közös közlemény A salzburgi programmal tegnap befejeződött Erich Honeekemek, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnöké­nek négynapos hivatalos ausztriai látogatása. Hone- cker és kísérete tegnap dél­után hazautazott Salzburg­ból. Az osztrák—NDK államfői tárgyalásokról közös közle­ményt hoztak nyilvánosság­ra Bécaben. Ebben a felek egyebek között megállapít­ják, hogy az Osztrák Köztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság kapcsola­tai kölcsönös megelégedésre pozitív irányba fejlődnek. TELEXEN SZÓFIA Záródokumentum elfoga­dásával ért véget Szófiában a januárban Helsinkiben tartandó ifjúsági leszerelési világfórum előkészítését cél­zó, kétnapos nemzetközi ta­nácskozás. GENF Az európai nukleáris fegy­versetek csökkentéséről fo­lyó tárgyalások keretében tegnap Genfben újabb ta-t lálkozót tartott a Szovjet­unió és az Egyesült Államok küldöttsége. KAIRÓ Egyiptomi konzulátus és kulturális központ felállítá­sát tervezi Szadat egyiptomi elnök az izraeli Haifában és Beershebábam. ALGÍR Szovjet katonai küldöttség érkezett Algéria fővárosá­ba A delegációt V. Z. Jaku- sin vezérezredes, a szárazföl­di erők főparancsnokának el­ső helyettese vezeti. NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hivatalosan közölte a Biztonsági Tanáccsal, hogy Izrael elutasította az igényt: helyezze hatályon kívül a Jeruzsálem bekebelezéséről júliusban hozott törvényt. * * * Ronald Reagan választási győzelme után a jövő hét­főn utazik először Washing­tonba és találkozik Jimmy Carter elnökkel a Fehér Házban. BEJRÜT „ Hafez Asszad szíriai állam­fő tegnap délelőtt megbeszé­lést folytatott Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vb-elnöké- vel, aki magas szintű palesz­tin küldöttség élén érkezett Damaszkuszba. OSLÓ Nicolae Ceausescu, román köztársasági elnök tegnap V. Olof norvég király meghívá­sára hivatalos látogatásra Oslóba érkezett. Apró Antal Helsinkiben Az Apró Antal vezetésével hivatalos látogatáson Finnor­szágban tartózkodó ország- gyűlési delegáció tegnap Helsinki város vendége volt. A küldöttség délelőtt a fő­város nevezetességeivel is­merkedett, utána Raimo Ilas- kivi, helsinki főpolgármeste­re ebéden látta vendégül őket. Az ebéden résztvett Johannes Virolainen, a finn parlament elnöke, Veikko Helle, a parlament első al- elnöke, valamint Helsinki város vezetői. Este dr. Matusek Tivadar helsinki magyar nagykövet fogadást adott a parlamenti delegáció tiszteletére. A tervek szerint a delegá­ció ma és holnap Oulu vá­rosba, vasárnap pedik Kuo- pioba látogat. Haderöcsökkentési tárgyalások Újabb kompromisszumos javaslat Nyikolaj Taraszov nagy­követ, a szovjet küldöttség vezetője tegnap a bécsi had- erőcsökikentési tárgyalások 253. teljes ülésén újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. A tárgyaláso­kon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK — újabb közös javaslatának lé­nyege az, hogy a tervezett első haderőcsökkentési egyez­mény megkötésétől számított három évig a tárgyaláso­kon közvetlenül részt vevő szocialista és nyugati orszá­gok — leszámítva termé­szetesen a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, ame­lyekre egyedül vonatkozik az első egyezmény — „fagyasz- szák be” a közép-európai tér­ségben állomásozó haderőik létszámát. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő teljes ülését jövő csütörtökön tart­ják a Hofburgban. Megnyílt a szocialista internacionálé XV. kongresszusa A szocialista internacionálé kongresszusán Willy Brandt, a nyugatnémet SPD és az in­ternacionálé elnöke „mér­földkőnek” nevezte a Hel­sinki záróokmányt és sürget­te, hogy folytatódjék az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által fémjelzett folyamat a föld­részen. A spanyol fővárosban teg­nap délelőtt nyílt meg a szocialista internacionálé XV. kongresszusa. A tanácskozás napirendjén egyebek között a nemzetközi helyzet, a fegy­verzetellenőrzés és a lesze­relés kérdései, az úgyneve­zett észak—déli kapcsolatok szerepelnek. Meg akarják ha­tározni az intemacionálénak a ’80-as években játszandó szerepét, és megvitatják a szocialista pártok nemzetkö­zi szervezetének új elvi programnyilatkozatát. Ez utóbbiról azonban nem most, hanem későbbi kongresszu­sukon, valószínűleg 1984-ben döntenek csak. A kongresszus első napján megválasztották a szervezet vezetőségét. A szocialista in­ternacionálé elnöke ismét Willy Brandt, főtitkára a svéd Bernt Carlsson lett. NATO Elfogadták az új amerikai nukleáris stratégiát A NATO nukleáris tervező csoportja brüsszeli ülésénelc első napján az Egyesült Ál­lamok szövetségesei elfogad­ták az új amerikai nukleáris stratégiát, amely a „korláto­zott atomháború” eshetőségé­ből kiindulva azon a felte­vésen alapszik, hogy a mo­dern atomfegyverekkel meg lehet semmisíteni kiválasz­tott, meghatározott célponto­kat. Az amerikai stratégiáról — amelynek elfogadása rop­pant költséges korszerűsítési programokkal is jár — Ha­rold Brown hadügyminisz­ter tájékoztatta európai kol­légáit. NATO-források sze­rint egyedül Norvégia fo­gadta fenntartásokkal a tá­jékoztatót. Franciaország és Izland hadügyminisztere az ülésen nincs jelen. A REUTER hírügynökség rámutat, hogy az amerikai elnökválasztás után a NATO fegyverzetkorlátozási tervei­nek felülvizsgálata várható, mert Ronald Reagan meg­választott amerikai elnök szemben áll a SALT—II. szerződés jelenlegi formájá­val. NATO-források szerint az újnak nevezett amerikai nukleáris stratégiának azért is van különös jelentősége az európai NATO-országok számára, mert érinti az ame­rikai középhatótávoiságú nukleáris rakéták nyugat­európai rendszerbe állításá­nak végrehajtását is, ameny- nyiben ez a program 1983- ban elkezdődik. Brüsszelben magas rangú amerikai forrásból megerősí­tették hogy a középhatótá­volságú rakétaprogram — a Pershing—2-es rakéták és a cirkáló szárnyasrakéták ki- fejlesztése — a tervek sze­rint folyik, rendszerbe állí­tásuk helyét pedig rövidesen kijelölik az NSZK-ban és •Olaszországban. Nagy-Britan- nia erre a célra már kijelölt két támaszpontot. ENSZ Magyar felszólalások A dél-afrikai kormány apartheid-politikáját elítélő általános vitájában az ENSZ-közgyűlés 35. üléssza­kának szerdai teljes ülésén felszólalt Rácz Pál nagykö­vet, hazánk állandó ENSZ- képviselője. Kifejtette, hogy Dél-Afrika az afrikaiak mil­liói ellen folytatott faji há­borújával, Namíbia törvény­telen megszállásával, a szomszédos országok elleni agresszióval rendkívül ve­szélyes, robbanásig feszülő helyzetet teremtett. A közgyűlés szociális, hu­manitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizott­ságában, a menekültkérdés vitájában felszólalt Erdős Endre, a magyar küldöttség tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom