Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
4 T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 1. tudomány Energiatakarékos kukoricakonzerválás Forradalom a fuvarozás történetében Szállítás konténerben Kukoricából 7,8 millió tonna az országos termésmeny- nyiség előirányzata 1980-ra. A kukorica betakarítását követő hagyományos szárításkor átlagosan számítható 20 százalék nedvességelvonás 2 400 000 tonna víz elpá- rologtatását jelentené, ami-, hez 288 000 tonna fűtőolaj kellene a kutatók számítása szerint. Az olajárak ismeretében nem lehet csodálni azt a törekvést, hogy a kukoricából minél kevesebbet szárítsanak, és a szárításra kerülőt a lehető legértéktelenebb energiával szárítsák. Az elmúlt évi kukorica- termésből 160 ezer tonnát a mezőgazdasági üzemek már nedvesen tároltak. Az olajválság tette különösen sürgető feladattá a kukorica morzsolva betakarításával nyert szemeskukorica hagyományos szárításának felváltását kevésbé energia- igényes módszerekkel. Az ezirányú kutatások és vizsgálatok is bebizonyították, hogy a nagy nedvességtartalmú kukoricaszem vagy zúzaléka és a csöves zúzalék, valamint az egész kukorica- növény zúzaléka egyaránt tartósítható a< nagyüzemi elvárásoknak megfelelően. A nedves kukoricatartósításnak az energiatakarékosságon túl még számos előnye van. Beigazolódott, hogy általa folyamatosabbá tehető a kukorica betakarítása, miután ilyen módon azonnal tárolásra .kerülhet, és nem a szárítók véges ka- - pacitása szabja meg a határidőt. Ahol már tartósítottak így kukoricát, ott azt is tudják a gyakorlati szakemberek éppen úgy, mint az ezzel foglalkozó kutatók, hogy kiváló minőségű takarmánnyá válik. Nem hogy rosszabbul, hanem a táplálóérték alapján a vártnál is kedvezőbben értékesülhet. Tervezi is már több gazdaságunk, hogy a közeljövőtől nedvesen tárolják a kukoricatermésük mind nagyobb részét. Vezetékes radar behatolók ellen A kis energiával működő radarok újabb változatát fejlesztették ki kanadai szakemberek az objektumok őrzésére. A berendezés jelzi az őrzött zóna határán átlépő embereket. A korábbi kísérletekkel szemben — amelyek ernyőket alkalmaztak — itt az érzékelőt két, egymástól 1,5 méter távolságban futó, a- talajba ásott vagy a falba fektetett kábel alkotja, amelyek között az igen nagy frekvenciájú áram hatására elektromos tér alakul ki. Megfelelő modulálással elérhető, hogy a térerősség még több kilométeres vezetékek esetén is egyenletes legyen a teljes hossz mentén. A megfigyelő központban egy számítógép értelmezi a befutó jel minden zavarát, és különbséget tud tenni a meteorológiai jelenségek, állatok, a talaj állapotának változásai stb. okozta térerősség-változások között. Az áthatoló embert — aki észre sem veszi a berendezést — ,a készülék teljes biztonsággal felismeri!, és 30 méteres pontossággal behatárolja az átlépés helyét is. lásának több változata lehetséges, de minden esetben szilárd padozatra kell kerülnie, és a beázástól védeni kell. A nedves s2emes kukorica tárolható széndioxidgáz hatása alatt, propi- onsavval kezelve, és > kezelés nélkül fémmentesen lezárva. Később azután még szárítható is, ha nem nedvesen kerül felhasználásra. Áruminőségűvé azonban csak a széndioxidkezelés esetében válhat a nedves kukorica. A nedves szemeskukorica- zúzalék err^ a célra kialakított berendezésekkel állítható elő. Majd légmentesen lezárt betonfalú, vízszintes, kettő vagy három oldalról zárt silóban lehet tárolni, a gyors betöltését és gondos tömörítését követően. A teljes kukoricanövény minél nagyobb arányú hasznosításával kapcsolatos eddigi kísérletek eredményei alapján ezeknek a technológiáknak az elterjedése várható és indokolt. A szem és a teljes növény hasznosítása között még átmenetet képező csöveszúzalék — a járvaszecskázóra szerelt csőtörő adapterekkel — a teljes csutka, csuhélevél és szem teljes mennyiségének betakarításával készül. Tárolása beton oldalfalú, horizohtális silókban oldható meg. Azonkívül, hogy a szárításhoz viszonyítva a csöves zúzalékkészítés energia- és költségtakarékos eljárás, egyben egységnyi termőterületről hozzávetőleg 5—10 százalékkal több tápanyag betakarítását teszi lehetővé. A teljes kukoricanövény, a szem, a szár és a csutka egymenetes zúzva betakarításával, a szemes betakarításnál 30—35 százalékkal több tápanyag is kapható területegységenként. A teljes növény betakarítható zúzókosárral és silózó adapterrel felszerelt járvaszecs- kázókkal- — vagyis a jelenleg használatos önjáró siló- zók nagy részével — megoldható. Az így készített zúzalék betonfalú, két vagy három oldalról zárt silóban A fotoelektromos úton — napelemek segítségével — termelt villamos energia fajlagos költsége ma még magas, -jól lehet a beruházási költségek hosszútávon amortizálódnak, hiszen a napelemek gyakorlatilag örök életűek. A kutatók két fő irányban igyekszenek csökkenteni a fajlagos energiaköltséget. Az egyik irányzat az átalakítási hatásfok növelését szeretné biztosítatárolható. Forrólevegős szárítóban azonban meg is szárítható — pelletálható —, és ilyen módon már kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Az energiaárak emelkedése esetén is kedvező költségráfordítással megvalósítható erjesztéses tárolásnak a helyi felhasználás lehetősége szab határt. Kísérleteznek még a kukorica' úgynevezett izzasztá- sos szárítási módszerével is. Ilyen módon az energia 10— 15 százaléka takarítható meg. Ezek ellenére sem várható, hogy most már teljes egészében nedfesen, csőzúzalék formájában takarítsák be a gazdaságok a kukorica- termésük zömét. ’A gyors, széies körű elterjedésüknek ugyanis a szemléleti gátakon kívül technikai akadályaik is vannak, vagyis sokhelyütt nincsenek meg a műszaki felételek. Azon viszont kár vitatkozni, hogy szemesen, vagy zú- zottan, a földfelszínen, gödörben, vagy falközi silóban tartósítható-e jobban- a megtermelt kukorica. Az a fontos, hogy mindenkor a helyi adottságok és lehetőségek szerint szülessen döntés az alkalmazandó tartósítási módszer felől. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nedvesen tartósított kukoricatermények különösen a nyári hónapokban könnyen romlanak. Emiatt egyik napról a másikra sem tárolhatók. Kitermelt mennyiségüket egy napon belül fel kell hasz-, nálni — etetni. A szárított kukoricára is szükség lesz azért még ezek után is, az áruértékesítés és az export miatt. Az azonban feltétlen előnyös lenne, ha idén az eddiginél is több - gazdaság próbálná ki ezeket a módszereket, és ha a körülményeik között beválnak, növelnék az energiatakarékosán tartósított kukoricák mennyiségét. ni, a másik legalább közepes hatásfokot elérő, de az egykristályos szilíciumnál lényegesen olcsóbb alapanyagot tervez alkalmazni. Ígéretes lehetőségnek mutatkozik a kadmium-szulfid- réz-szulfid vékonyréteg po- likristályos napelemszerkezete. Maximális hatásfoka elméletileg 16 százalék lenne. Olcsó technológiával is előállítható, de az elemek élettartama még nem megNapóleon betegsége Napóleon döntő ütközetet vesztett Waterloonál: 1815- ben. Az utókor hadtörténészei a császár súlyos hadvezetési hibáira mutatnak rá, Cartwright például a Waterlooi bizonytalan vezetést Napóleon egészségi állapotára vezeti vissza. Milyen betegségben szenvedett Napóleon ? Húszéves kora óta aranyérbántalmak kínozták. Veséje sem volt rendben. Az első vizelési zavarok 27 éves korában léptek fel nála. Borogyinónál 1812-ben két napot vesztegelt vesegörcsök miatt. Moszkvába egy vereséggel felérő győzelem után vonult be, vizelési zavarokkal küszködve. betegen, fáradtan. A császár körülbelül 40 éves volt, amikor a Fröhlich- kór tünetei mutatkoztak nála. Ez a kór a hipofizismi- rigy működésének zavaraira vezethető vissza. Elhízott, különösen hasra és csípőre, pufók babaarcával nem volt valami férfias jelenség. És még egy biztos jel a Fröhlich- kórra: ettől az időtől fogva kifejezetten untatták a nők. Fiatalabb korában nem volt ellensége a női nemnek. Negyvenes éveiben elmélázó, gondolataiban elkalandozó emberré vált, pedig valamikor borotvaként fogott az asva. A boncolás során gyomorrák mellett a nemi mirigyek sorvadását tapasztalták Napóleonnál. A Waterlooi ütközet elő- éjszakáján Napóleont heves aranyérfájdalmak kínozták. Nem tudott aludni, csak hajnalfelé szenderedett el, 1815 június 17-én a döntő napon, a császár csak 8 órakor kelt fel. A napfelkelte 4 óra 15 perckor volt. Végzetes „lustaság” egy ilyen napon. Miután átvette a kommandót, akkor is bizonytalannak mutatkozott, késlekedve adott ki parancsokat. A Waterlooi csata- vesztés uralmának végét, egyben az európai történelem egy korszakának a lezárását jelentette. Cartwright krónikájában a fentieken kívül számos olyan uralkodó államférfi szerepel, akiknek a nevéhez és korához jelentős és sok esetben szomorú történelmi események fűződnek: így III. György angol király (1760— 1820), Wilson elnök, Hitler. felelő. Egy másik megoldás lehet a gallium-arzenid-egy- kristályos napelem. Bár ennél az alapanyag előállítási költsége még a szilíciumnál is nagyobb, de az elméletileg elérhető maximális hatásfok kb. 26 százalékos. Mivel az ilyen napelem a szilíciumnál magasabb hőmérsékleten képes működni, tükörrendszerrel többszörösen koncentrált napsugárral is megvilágítható, s így már gazdaságosabban szolgáltathat áramot az egykristályos szilíciumnál. A kristálygyártó cégek komoly erőfeszítéseket tesznek az úgynevezett szalagkristályos szilícium gyártási technológiájának kidolgozására is, ami legalább felére csökkentené a hagyományos szilícium-napelemek árát. Szovjet különleges lézersugaras tehcnológia bevezetésével igyekeznek növelni a szilícium-napelemek hatásfokát, és csökkenteni azok előállítási költségeit. Képünkön a, Dors nevű naptelepet láthatjuk, nyugatnémet szakemberek produktumát, amely híradás- technikai mesterséges holdak áramellátásának biztosítására készül. A két, egyenként 2,8 méter széles és 22 méter hosszú kiteríthető szárnyrészbe összesen negyvenhatezer napelemet ültetnek be, amelyeknek kezdetben 9 kW az összteljesítményük, de még a tervezett élettartam végefelé — hét év után — sem csökken 6 kW alá. (KS.) Kevés találmány gyakorolt olyan forradalmi hatást a fuvarozás fejlődésére, mint a konténer. A nagy szállítóládák száma a világon ma már meghaladja a kétmilliót, pedig alig negyedszázada, hogy az USA-ban elkészítették az első mintapéldányokat. Az Európába egy évtizedes késéssel eljutott kon- ténerizálási folyamatnak lendületet adott, hogy 1968- ban véget vetettek a méretek területén uralkodó zűrzavarnak, s nemzetközi szabványokat alkottak, amelyek alapjául a 20 láb (körülbelül 6 méter) hosszúságú konténer-egységet (TEU) tették meg. A szállítóládák népszerűségének jellemzésére egy adat: az említett kétmillió konténert tavaly har- mincmilliószor mozgatták meg a kikötőkben és pályaudvarokon. Ehhez persze speciális, mindenekelőtt gyors és biztonságos működésű teheremelő szerkezetekre is szükség volt, amelyekkel az elmúlt negyedszázad során ugyancsak ellátták a fontosabb be-, ki- és átrakodó helyeket. Ami a jövőt illeti, a szakemberek még sok lehetőséKétszáz évvel ezelőtt még vitorlás hajók szelték az óceánokat, s a földrészek közötti áru- és személyszállításnak csaknem kizárólagosan a szél volt a hajtómotorja. Jórészt a szél energiáján alapult sok országnak a malomipara is, s voltak olyan vidékek — például Hollandia —, ahol a természet nagyarányú átalakítására használták fel a szélkerekeket, szivattyúkat működtetve velük. A gőzgép és az elektromotor feltalálása a szélenergia hasznosításának gyors hanyatlását idézte elő. Napjaink „energiaéhsége” ismét ráirányította a figyelmet a szinte teljesen kihasználatlan szélenergiára. A szélerőművek építése azonban nem mindig gond nélküli feladat. Mindenek előtt az a baj, hogy a szél túlságosan bizonytalan energiaforrás: néha hosszú ideig egyáltalán nem fúj, máskor pedig romboló orkánként minden építményünket és gépünkét is tönkreteheti. Már csak ezért sem lehet akármilyen nagy szélkereket építeni. A tudósok úgy vélik, hogy a mai szerkezetele és anyagok alkalmazásával egy-egy szélmotornak a teljesítménye legföljebb néhány megawatt lehet, de már ekkor is 120 méter átmérőjűnek kell lennie a propellernek, s annak legalább 130 méter magas torony tetején kell forognia. A hagyományos propelle- res szélerőművek csökkentett teljesítménnyel dolgoznak, ha nem eléggé pontos a szél irányába való beállásuk. Ezen a gondon függőleges tengelyű szélmotoget látnak a konténerek további elterjedése számára. A konténerizálási forradalom kiteljesedéséhez hozzájárulhat, hogy a hagyományos acélkonténer mellett olyan korszerű — összecsukható, hőszigetelt, stb. — típusokat is kifejlesztettek, amelyek jelentősen kiterjesztik a konténerekben szállítható áruk körét: Mint már szó volt róla, az első konténereket az <USA-ban állították elő. Ezután viszont Európa lett a konténergyártás fellegvára. (Franciaország, Anglia és az NSZK révén.) Jelenleg a Távol-Keleten van a konténer-előállítás súlypontja, Japánban és Dél-Koreában. Nem árt tudni, hogy a hazai iparnak is keresett exportcikke a konténer (Magyar Hajó- és Dafugyár). Képünkön egy speciális, nag^ kapacitású, önjáró konténerdarut lathatunk, amint éppen ráemeli az ugyancsak különleges kialakítású te-, herautóra a 20 láb hosszú szállítóládát. A 40 tonna teherbírású, angol gyártmányú daru járósebessége 10 kmf óra, emelési sebessége pedig 7 méter percenként. rok alkalmazásával segítenek: a Darrieus-motor számára teljesen mindegy, hogy melyik irányból fúj a szél. Kár, hogy csak viszonylag nagy, másodpercenkénti 6 méteres szélsebességeken működik. Képünkön egy függőleges tengelyű kísérleti szélturbinát láthatunk, amelyet angol kutatók készítettek. ívelt lapátjainak keresztmetszete a repülőgép szárnyáéhoz hasonló. Percenkénti 120 fordulattal 5—6 kilowatt villamos teljesítményt termelhet. Persze jóval nagyobb méreteket megvalósítva akár 200 kilowattos szélerőmű is építhető ezen az elven. A kukorica nedves táróOlcsóbb napelemek Komiszár Lajos Kiapadhatatlan energiaforrás
