Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
1980. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kiskőrösön megemlékeztek a Petőfi- szülőház múzeummá nyilvánításának 100. évfordulójáról. A nádfcdeles kis házon már 1861-ben emléktábla hirdette, hogy „Itt született Petőfi Sándor 1822. december 31-én”. A szülőház azonban csak 1880-ban lett múzeum a Magyar Írók és Művészek Társasága jóvoltából. Az épületet a közelmúltban újították fel Petőfi szülőháza? — múzeum Emléktárgyak a múzeumban F1IN3EGYZET Szibériáda Szülők és az Iskola V - < . . . ■ ■ ■ P H kapcsolat nem merülhet ki csak a festésben, takarításban Jászaisószentgyörgyön az iskolai házirendet is közösen alakították ki Nem a tekintélyelv íratja le velünk, hogy a Szibériáda a cannes-i filmfesztiválon is nagy sikert aratott, csupán azért hivatkozunk a francia tengerpart zajos filmfővárosára, mert közismert, a filmregények ott nagyon ritkán nyerik meg a zsűri, a sajtó, a közönség tetszését. A Szibériáda viszont filmregény a javából, ha ismertebb irodalmi párhuzamra hivatkozhatunk, akikor Reymont Parasztok című művével mutat némi hasonlatosságot. Egyben viszont sok más megfilmesített irodalmi alkotással szentben előnyben van: nem érte el a»,nagy regény, rossz film” már már fátumszerű végzete. Andrej Mihalkov Kon- csalovszkij filmeposza jó 60 év krónikája. Nem csupán egy isten háta mögötti szibériai falué, hanem az egész orosz népé — de elsősorban mégis Szibéria fiaié. A film hőseinek „nemzetsége” még Jermak harcostársaiig vezethető vissza. Ez a kor-* azonosítás nagyon fontos, hiszen a film alkotói ennek segítségével is érzékeltetik: erős hagyományokkal birkózva születik az ősrengetegben is az új életforma. Két nemzetség története a filmeposz. A Szolominok a „lassú víz” emberei, vasszorgalommal dolgoznak, féltik, amilyük van, hiszen minden hasáb fához izzadtságuk tapad. Az Usztuzsanyinok vi * szont lobbanékonyak, lázadók — örök álmodozók, az új motorjai, az igazság fáradhatatlan keresői. Ez bizony így meglehetősen fekete-fehér „képlet”, sablon a javából. De mindez csak akkor lenne — valljuk be — már senkit sem érdeklő kérdés, amely ugyan a valóságban tisztes gond lehet, ha Andrej Mihalkov Kon- csalovszkij megelégedett: volna a sematikus gondolatfelvetéssel. De a Szibériáda egyik nagy értéke éppen az. hogy a társadalomtudományok által vizsgált megállapítások alapján bebizonyítja, hogy a két olykor homlokegyenest ellentétes magatartásé család a történelem színpadán külön- külön is egyformán értékes lehet. A. M. Koncsalovszkij a Szolamin és az Usztuzsa- nyin család példázatával kifejező művészi erővel tükrözted, hogy a társadalmi kontinuitásra szükség van, a Szolominok csak az Usztuzsanyinok teremtő munkájára építve haladhattak útjukon. Ez még akkor is igaz, amikor éppen le kellett rombolniuk a régit; a születő új érdekében. Van a filmnek egy másik, nehezen megfogható, furcsa ellentmondása — ám látványos rétege. Mégpedig az ember és a természet harca. Ezt sem leegyszerűsítve, nem „szájbarágósán” érzékeltetik a film alkotói, hanem mesteri háttérmunkával sikerült jelezniük: a családok küzdelme mintha egy ingoványon történő gigantikus birkózás lenne, s a szemben álló felek győzni akarnak egymás fölött, s mindketten a természet erői ellen. Ügy hisszük — a rendezőn kívül elsősorban Levan Paatasvilinek, a kitűnő operatőrnek érdeme, hogy a természet erőivel folyó gigantikus harcot, úgy- tudia ábrázolni, mint valami félelmetes porondot,-amely nap mint nap kivetné magából az egymással hadakozókat, ha azoknak nem volna elég erejük megélni ebben a közegben. Kissé talán hosszabb a film a kelleténél, a mi „mozis” szokásaink a pergőbb, ritmusosabb cselekményvezetést kedvelik, de mégis A. M. Koncsalovszkij igazát kell elfogadnunk az időábrázolás képi megközelítésében. Kitűnő színészek sora — Vlagyimir Szamojlov, Igor Ohlupin. Natalja Andrecsen- ko, Jelena Korenyeva és mások — teszi emlékezetessé, ezt a — már vállalkozásában is — hatalmas művet. T. L. Könyvek „kalapács alatt” Tizennegyedik alkalommal rendez könyvvásárt az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár csoportja november 21-ón és 22-én, a MOM „Szakasits Árpád” Művelődési Központ színháztermében. Az árverés rendezői az MTI munkatársának elmondták, hogy a kalapács alá kerülő 608 kötet az előző évekhez hasonlóan változatos tartalmú. Nemcsak témában, de a megjelenés idejét tekintve is széles választékot kínál ősnyomtatványoktól a XX. század első felének napjainkban már ritkaságszámba menő nyomda- termékekig. Kiemelkedő értékű ősnyomtatvány például Angelius de Clavasio egyik munkája, amely az első nyomdai nagyüzemben, a nürnbergi Ko- berger műhelyben készült 1492-ben. A régi magyar könyvek egyik legbecsesebb darabja az első magyar Ismerettár, Apáczai Csere János magyar enciklopédiájának 1653-beli utrechti kiadása. Hasonlóan ritka kincs Comenieus Orbis Pictusának négynyelvű változata, amely Lőcsén jelent meg 1685-ben. Az eddigieknél nagyobb számban található a könyvek között helyismereti, helytörténeti munka, s a természet- tudománynak majd minden területéről is került érdekesség az összegyűjtött anyagba. „Az iskola nyári festése, takarítása már évek óta nem kerül pénzbe; társadalmi munkában elvégzik a -szülők.” Sok igazgató kezdi így a választ, ha az iskola és a szülői munkaközösség kapcsolatáról kérdezik. S persze sorolja tovább: „a brigádoktól televíziót, szőnyeget kaptunk, a szülők varrták a függönyöket ...” Az értékes segítség, a kisebb-nagyobb társadalmi munka valóban sokat jelent az iskolának, hiszen a költségvetésből nem futja a tárgyi feltételek ilyen arányú fejlesztésére. Az utóbbi években a vállalatok, szülők az oktatási intézményekért végzett társadalmi munkájukkal szinte felbecsülhetetlenül nagy értéket hoztak létre. Ugyanekkora — ha nem nagyobb, tartósabb — értéket jelentene az oktató-nevelő munkában való együttműködés. Ahol a pedagógusok nem „szakmai titokként”, kezelik a nevelést, hanem igyekeznek a szülőkkel partneri kapcsolatot kialakítani, ott igencsak jó eredményeket érnek el a fiatalok formálásában. Szerencsére, vagy inkább az utóbbi évek erőfeszítésének következményeként ma már erre is találunk példákat. A Hazafias Népfront többek között azt a szép feladatot vállalta magára, hogy elősegíti az iskola és a szülők együttműködését. A végrehajtás nem könnyű, hiszen ma már olyan szülőkéi kellene „megnyerni” az iskolának. akik távol maradnak az értekezletekről, nemigen figyelnek gyermekeik tanulmányi munkájára, neveltsé- gi szintjére. A népfront a szülői munkakközösségekre támaszkodva igyekszik segíteHungarian Blues Ha össze kellene állítani a hazai pop-beat „nagy öregjeinek” arcképcsarnokát, Bródy János mindenképpen az elsők között szerepelne. Csak azt lenne nehéz eldönteni, hogy zeneszerzőként, szövegíróként, avagy előadóként szerzett maradandóbb érdemeket. Azt hiszem, e három terület az Illés, majd a Fonográf együttes kiváló muzsikusánál szorosan összeforrt. Számos emlékezetes sláger tanúskodik a kiváló komponista erényeiről, dalszövegei — nevezzük találóbban és ni ebben az iskoláknak. Számos, hasznos kiadványt készítenek a szülői munkaközösségek, a helyi népfrontbi- zottságok elnökeinek, tanácskozásokat, tanfolyamokat szerveznek a TIT-tel, Vöröskereszttel, KISZ-szel, úttörőmozgalommal közösen a megyében. Az elmúlt évben a tizenkétféle előadássorozaton 10 ezer 590 szülő vett részt. A legnépszerűbb a szülők akadémiája, illetve iskolája volt. Ezeken a fórumokon a tankötelezettségi törvényről, az iskola korszerűsítéséről,- nevelési módszerekről hangzottak el előadások, hozzászólások. Mindemellett a helyi adottságoknak megfelelően dolgozzák ki a népfrontbizottságok az iskolát segítő feladattervüket. A jászalsószentgyörgyi általános iskolát a járás egyik legjobb oktatási intézményeként tartják számon. Évek óta 100 százalékos a tankötelezettség teljesítése, a végzősök továbbtanulása. — Mennyit segített ebben a népfront s a szülők? — érdeklődtünk Csinger József és Frantsik Franciska igazgatóhelyettestől. — Szerencsénk is van — mondja Frantsik Franciska, — hiszen a diákjaink szülei szintén a tanítványaink voltak. Szívesen jönnek az iskolába felnőttként is. A szülői értekezleteken 180 százalékos a látogatottság, az alsó tagozatban pedig száz. A népfronttal és a TIT-tel közösen tartott rendezvényeken megismertettük a szülőkkel az új oktatási-nevelési tervek követelményrendszerét, az iskola elvárásait. — Sok szülő panaszkodik arra, hogy nem tud segíteni hitelesebben így, versei — önállóan is értékkel bírnak. Sokoldalú zenészként mutatkozott be a pódiumon, lemezeken. Bródy Jánost, az énekest a könnyűzene hívei jó tíz évvel ezelőtt a Mákosrétes című slágerrel kedvelték meg. Azóta csak elvétve hallottunk egy-egy Bródy tolmácsolta számot. Éppen ezért ritka csemegének számít a napokban megjelent Hungárián Blues című - album, melynek zeneszerzője, szövegírója és előadója Bródy János. Rövid közvéleménykutatást végeztünk, ki miért szereti ezt a sokarcú muzsikust. A vélemények — korosztálytól függetlenül, s ez manapság ritka eset — általában megegyeztek: szug- gesztív egyéniség, állandóan újulni tudó muzsikus. Nincs különös hangja, de kedvesen megszólaltatott dalai érzelmileg — nem hatásvadász módon! — lenyűgözik az embert. Az előadó első önálló nagylemezét végighallgatva csak megerősíthetjük a felsorolt érdemeket. A tizenegy dal gondos zenei szerkesztésben került a fekete korongra. Az indítószám (Személyi igazolvány) sztorija rövid életrajz körül bonyolódik, de tulajdonképpen a komoly és komolyta- * lan dolgok, problémák felcserélhetőségét, rokonságát járja körbe a Bródytól megszokott szellemes, egyszerű gyermekének a tanulásban. — Nem is azt kérjük, hogy oldják meg helyettük a házi feladatot. Szerintem a szülők akkor segítik a legjobban az iskolát, ha rendszerességre, munkára szoktatják gyermekeiket. A szülőkkel közösen állítottuk össze az iskolai házirendet, s bevezettük a nagyközségben a tanulási időt. Ez azt jelenti, hogy a tanuló akár napközis, akár nem, minden délután 14.20- tól 15.20-ig csak a tanulással foglalkozhat. Ebben az időszakban egyetlen diákot sem láthat Jászalsószentgyörgy utcáin. A szülők is komolyan veszik a diákok napi egyórás „házi őrizetét”. — A további feladataink között mégis az első helyen szerepel a tanulók ríiunkaer- kölcsének javítása — jegyzi meg az iskola „ügyeiben” jártas dr. Maczó Sándor állatorvos, a népfront helyi bizottságának elnöke. S persze a felnőttekét is, hiszen ritkán mutatnak jó példát a fiataloknak. Látszólag ellentmond ennek az a sok-sok társadalmi munka, amit a szülők, a szocialista brigádok de még a diákok is a nagyközségért és az iskoláért végeztek. Valahogy ilyen lelkesedéssel, intenzitással kellene dolgozni a munkahelyen is. Az iskolaudvaron épül a tornaterem. Nagyobbrészt társadalmi munkában. A népfront, a különböző társadalmi szervezetek vezetői már a majdani uszodáról ál- mozodnak. Valószínű meg is valósítják. Miért ne sikerülne hát a felnőttek, szülők még jobb együttműködése a társadalmi munkában is? fordulatokkal. A Filléres emlékeim dallamát már régóta megkedveltük, nosztalgikus, de ízléses hangvétele a hosszú ideig népszerű slágerek sorába emelte. Igen érdekes a nyolcvanas évekre aktualizált dallam és szöveg ötvözése a K. Kata balladája című szerzeményben. A B-oldal első kompozíciójában (Földvár felé félúton) Bródy zongora, gitár és pedaal-steel hangszeren is játszik. Egy kedves szerelmi történet felelevenítése a dal. Tulajdonképpen semmi különös, de ezt az előadó olyan bájosan tálalja, hogy muszáj odafigyelni. A címadó Hungarian Blues zenei játék, amely a cigányzene mindenekfölötti népszerűségének ad fricskát. A fúvósvokál festi a Maszkabál alaphangulatát, amely a hatvanas évek farsangi mulatságaiba röpít vissza. A színes zenei káváik ád átmegy a Mama kérlek kezdő akkordjaiba. A dal Koncz Zsuzsa révén vált slágerré, de Bródy előadásában új színben pompázik a jól ismert melódia. A. szép emberi érzelmeket bogozó kedves dal zárja a remekül sikerült önálló albumot. <F) T. G. Bródy János önálló nagylemeze Száz éve múzeum Petőfi szülőháza Tíz nap alatt több mint hatszáz látogatója volt Jászberényben a Hűtőgépgyár Munkás- és Ifjúsági Házában rendezett alföldi festők őszi tárlatának
