Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 28. Kommentárunk Földrengés és politika ; A Dél-Olaszországban csaknem négyezer áldo­zatot követelt földrengés hullámai elérték Rómát is. Nemcsak a valóság­ban — a vasárnap esti földrengéseket egész Itá­liában észlelték —, ha­nem jelképesen is. Ket­ten már a politikai élet szférájából is áldozatul estek: előbb az avellinói prefektust váltották le — ez a funkció a vég­rehajtó hatalmat teste­síti meg az olasz köz- igazgatásban —, maid tegnapra virradó éjjel benyújtotta lemondását Virgilio Rogoni belügy­miniszter. Rómában úgy vélik: a kormány felelősségének kérdését előbb-utóbb fel kell vetni, annál is in­kább, mert maga Sandro Pertini köztársasági el­nök intézett drámai han­gú beszédet az olaszok­hoz arról a nemtörő­dömségről, huzavonáról és felelőtlenségről, amit a katasztrófa színhelyén tapasztalt. Televíziós be­széde valósággal meg­döbbentette a közvéle­ményt. Többek között elmondta, hogy a ka­tasztrófa után két nap­pal sok helyre még nem érkezett meg a segítség. Ha a mentőalakulatok idejében jönnek, még nagyon sok embert élve ki lehetett volna szaba­dítani a romok alól. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára és Bettino Craxi, a szocialisták fő­titkára hevesen bírálja a hatóságok fogyatékos szervezését. Jellemző egyébként az olasz köz­állapotokra, hogy az ele­mi csapások esetében követendő eljárásról, a segítség megszervezésé­ről 1970-ben törvényt al­kottak, ennek végrehaj­tási utasításait azonban azóta sem dolgozták ki. Arnaldo Forlani négy­párti koalícióját az ősz óta a nagyszabású, 2000 milliárd lírás olajpana­ma körüli vita szinte teljesen megfosztja cse­lekvési lehetőségétől. A törvényhozásban egyelő­re azt firtatják, Forlani — aki az adócsalások éveiben hadügyminisz­terként hozzájárult a botrány kulcsemberének számító Giudice tábor­nok kinevezéséhez a pénzügyőrség élére — vajc^n tudott-e a titkos- szolgálat által állítólag felderített bűnügyről vagy sem? Azt még nem lehet tudni, hogy az olajbot­rány milyen mértékben járul hozzá a kormány iránti bizalmatlanság el­mélyítéséhez. Az azon­ban bizonyos, hogy az amúgy is sokat vitatott gazdasági kormányprog­ram a katasztrófa miatt átdolgozásra szorul. El­ső lépésként 1200 milli­árd lírát (körülbelül 1,3 milliárd dollárt) utaltak ki a károsultak megse­gítésére, de nyilvánvaló, hogy a tényleges kár ezt az összeget sokszorosan meghaladja. A földrengés — láthat­juk — már a politika szféráiban is szeizmikus mozgást idézett elő. Epi- , centruma netán a Pa- lázzo Chigit, a miniszter- elnökség palotáját fe­nyegeti. Gyapay Dénes Forlani olasz kormányfő tegnap délben, a koalíciós pártok vezetőivel folytatott körtárgyalása után, eluta­sította Rognoni belügymi­niszter lemondását. Rogno- ninak írt válaszlevelében azzal indokolta döntését, hogy a belügyminiszterre szükség van a mentési munkálatok irányításánál, Pertini köztársasági elnök szavai pedig nem értel­mezhetők a kormány tevé­kenységét ért bírálatként. HADERÖCSÖKKENTÉS II nyugat érvei fékezik az eredményes tárgyalásokat Magyar felszólalás Bécsben Jonathan Dean amerikai nagykövet elnökletével teg­nap megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 255. plenáris ülését. A tanácskozáson felszólalt Fo­dor Zoltán nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője. Fodor nagykövet felszóla­lásában megállapítottá, hogy a bécsi tárgyalások eddigi folyamatát a szocialista or­szágok kezdeményezései és kompromisszumos javaslatai jellemezték. Ez kifejezésre jut abban is, hogy közel négyszer annyi javaslatot nyújtottak be, mint nyugati tárgyalópartnereik. A szocia­lista országok által a kölcsö­nösen elfogadható haderő- és fegyverzetcsökkentési egyezmény kidolgozására és mielőbbi megkötésére tett javaslatok tartalma, illetve azoknak az európai enyhü­lésre gyakorolt potenciális jelentősége nyilvánvaló. Fi­gyelmet érdemel, hogy a bé­csi tárgyalások folyamán a Varsói Szerződés tagországai csökkentették szárazföldi csapataik létszámát Közép- Európában, — a Szovjetunió egyoldalú lépésének ered­ményeként —, amit termé­szetesen egyeztetett szövet­ségeseivel. A legújabb, a szocialista országok által kez­deményezett számadatcsere viszont kimutatta, hogy az Egyesült Államok Közép-Eu- rópában állomásozó csapat- kontingense mintegy 25 000 fővel növekedett. Ez egyér­telműen ellentétes tendenciá­ról tanúskodik. — Sajnálatos — állapította meg a magyar küldöttségve­zető —, hogy a nyugati rea­gálás a négy közvetlenül résztvevő szocialista ország 1980. július 10-i kompromisz- szumos javaslatára, semmi­lyen formában sem tekinthe­tő válasznak. A továbbiakban Fodor nagykövet a nyugati fél által szorgalmazott földrajzi .té­nyezővel foglalkozott. Rá­mutatott, hogy a kérdés vizs­gálatánál az objektivitás és a komplexitás szempontjából kell kiindulni. Figyelembe kell venni, hogy a csökken­tés tervezett körzetétől szá­mított távolság nem az egye­düli és legfontosabb tényező, amelynek alapján az orszá­gok vagy országcsoportok előnyös, illetve hátrányos helyzetéről dönteni lehet. A csökkentés tervezett körzeté­ben és az adott szövetségi rendszerben a két katonailag legerősebb országnak, a Szov­jetuniónak és az Egyesült Ál­lamoknak alapvetően eltér a szerepe. Amíg a Szovjetunió a Varsói Szerződés haderői­nek 50, addig az Egyesült Államok a NATO haderőinek mintegy 25 százalékát adja Közép-Európában. Az Egye­sült Államok e térségben ál­lomásozó csapatainak csök­kentése tehát egészen más jelentőségű, mint a Szovjet­unióé. A nyugat-európai NATO-államok emellett je­lentős tartalékokkal is ren­delkeznek, mint ahogy erre az Egyesült Államok had­ügyminiszterének az 1981. költségvetési évre vonatkozó jelentése is utal. Eszerint a mozgósítással elérhető lét­szám a NATO esetében mint­egy 9 millió fő, s ebből mintegy 6 milliót az USA-n kívüli tagországok biztosíta­nak. A magyar delegátus a kér­déssel kapcsolatban rámuta­tott, hogy a Magyar Népköz­társaság számára például adott esetben rendkívül hát­rányos lenne, hogy határos azzal a körzettel, ahol a ka­tonai szembenállás a legna­gyobb. Ismert történelmi tény, hogy a hadszínterektől való távolság a második vi­lágháborúban milyen előnyö­ket biztosított az Egyesült Államoknak. A maga idejé­ben ez segítség volt a szö­vetségesek számára az ag- resszorok elleni harcban. — A földrajzi tényező ki­ragadása az összefüggésekből oda vezet, hogy ez a kérdés — a mestereséges létszám- probléma fenntartása, vala­mint a csökkentéssel össze nem függő kiegészítő intézkedések egész komplexumának köve­telése mellett — fék a tár­gyalások eredményességének útjában. Beszéde befejező részében Fodor Zoltán nagykövet azon reményének adott kifejezést, hogy a szocialista országok legújabb javaslatait a nyuga­ti fél kedvezően fogadja és kellő politikai akaratot ta­núsít az álláspontok további közelítése, az első megállapo­dás mielőbbi megkötése ér­dekében. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtö­kön tartják a bécsi Hofburg- ban. Madridi találkozó Háromszemélves szállító űrhajó kering a Fold körül (Folytatás az 1. oldalról.) eddigi Szojuzokhoz, sokkal bonyolultabb feladatok meg­oldására alkalmas, gyakor­latilag minden műszere, be­rendezése új, a technikai fejlődés legkorszerűbb meg­oldásait alkalmazza. Fedél­zeti számítóközpontja, amely a legbonyolultabb manőve­rek vezérlésére is alkalmas, adott esetben feleslegessé teszi akár a földi irányító központ, akár az űrhajósok közreműködését. A számító­gép vezérlésével az űrhajó az adott körülmények kö­zött a legoptimálisaboan tudja végrehajtani a szüksé­ges műveleteket: a pályamó­dosításokat, az összekapcso­lást és a szétkapcsolást, az orientációt. Mint ismeretes, a Szojuz T első példánya automati­kusan kapcsolódott össze a Szaljut—6 űrállomással, és száz napig azzal összekap­csolva keringett a Föld kö­rül. A kísérlet teljes sikerrel végződött, így a második példányt már pilótákkal próbálták ki: Valerij Kubá- szov és Farkas Bertalan űr­utazása után alig két nap­pal, június 5-én indult el Bajkonurból az űrhajó, amelynek parancsnoka Jurij Malisev, fedélzeti mérnöke a kitűnő tervező űrhajós, Vla­gyimir Akszjonov volt. A Szojuz—T—2 is összekapcso­lódott az űrállomással, két utasa Popovval és Rjumin- nal dolgozott néhány napig együtt, majd négy nap után visszatért a Földre. A próba­út ugyancsak kiválóan sike­rült, és a két űrhajós sze­rint az új modell messze­menően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Jelenleg egyelőre még csak a szállító űrhajó újabb, mi­nőségileg is eltérő próbája a fő szempont: a személyzet mindhárom tagja számára ez a fő feladat. Közülük a leg­tapasztaltabb természetesen Oleg Makarov. A veterán, 47 éves mérnök eddig két hasonlóan felelősségteljes utat tett meg a világűrben. Ö volt az, aki 1973-ban Va- szilij Lazarevvel kipróbálta a Szojuz—12 űrhajót — mi­után az előző űrhajó sze­mélyzetét leszállás közben szerencsétlenség érte. Akko­ri, néhány napos, de jelen­tőségében igen nagy fontos­ságú útja után változatla­nul részt vett az űrhajók szerkesztésében, tervezésé­ben és próbáján, s ennek során egy alkalommal rö­viddel a rajt után volt kény­telen visszatérni a Földre, igen nehéz körülmények Kö­zött. 1978 januárjában is­mét úttörő feladatot kapott: Vlagyimir Dzsanibekovval — aki később a szovjet— magyar űrexpedíció második személyzetének parancsnoka volt — ők jártak először „látogatóban” a Szaljut űr­állomáson, akkor, amikor ott Romanyenko és Grecsko dol­gozott. Ütjük célja az volt, hogy kipróbálják a második űrtia- jó összekapcsolását az űrál­lomással — ez nyitotta meg az utat, az Interkozmosz- expedíciók előtt. Ugyancsak ők voltak azok, akik „vál­tott” űrhajóval tértek visz- sza a Földre. Makarov részt vett a Szaljut—T modell ter­vezésében és kipróbálásában földi körülmények között, most a gyakorlatban oldja meg a próbafeladatokat. Két társa újonc ugyan, de mindketten részt vettek a Szojuz—T tervezésében és előkészítésében, útjainak irá­nyításában. Kizim az első pilóta vezette űrhajó pa­rancsnokának, Malisevnek' Sztrekalov pedig a fedélzeti mérnöknek, Akszjonovnak a dublőré volt. Mindketten jóval fiatalabbak Makarov- nál: Kizim 39, Sztrekanov 40 éves. A madridi találkozó teg­nap délelőtti zárt teljes ülé­sén, amelyen a magyar kül­döttség vezetője elnökölt, a napirend harmadik pontjá­nak megfelelően megkezdte a (helsinki értekezleten részt nem vett) íöldközi-ten- germenti országok képvise­lői hozzászólásainak meg­hallgatását. A délelőtti vitában ezen országok közül elsőnek Meir Rosenne, az izraeli kormány képviselője szólalt fel. A ta­lálkozó zárt teljes ülésén pénteken szólnak hozzá Al­géria, Egyiptom, Marokkó és Tunézia küldöttei. Délután ismét a munkabi­zottságok tartottak ülést. MOSZKVA Nicaraguái párt- és álla­mi küldöttség érkezett Moszk­vába. A delegációt Jaime Wheelock, a Sandinista Nem­zeti Feíszabadítási Front egyesített vezetőségének PB tagja vezeti. PEKING Hie Verdet román minisz­terelnök Pekingben a két or­szág gazdasági együttműkö­déséről tárgyalt Csao Cen- jang kínai kormányfővel. Verdet romániai látogatásra hívta meg kínai kollegáját. Csao Cen-jang a meghívást elfogadta. WASHINGTON Befejezte munkáját az Amerikai Államok Szerveze­te közgyűlésének idei üléssza­ka, amely az Egyesült Álla­mok fokozódó elszigetelődé­sének jegyében zajlott le. Felszólalásában több . latin­amerikai ország küldötte ítélte el Washingtonnak az országaikkal szemben alkal­mazott zsaroló és diktátu­mokra épülő politikáját. A felszólalók egyidejűleg alá­húzták az amerikaközi kap­csolatok alapvető átalakítá­sának szükségességét. ATHÉN A görög kormány a parla­ment elé terjesztette az 1981. évi költségvetés tervezetét, a tervezet feletti parlamenti Közös nyilatkozattal befejeződtek a magyar—kambodzsai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) és kambodzsai részről több megállapodást, illetve egyez­ményt írtak alá. Az ünnepélyes aktuson je­len voltak a két tárgyaló delegáció tagjai és szakér­tői. Először a két ország kö­zötti egészségügyi együttmű­ködési egyezményt írta alá Medve László egészségügyi miniszterhelyettes és tárgya­ló partnere, Nuth Savoeun kambodzsai egészségügyi mi­niszterhelyettes. A pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási megállapodást magyar rész­ről Doró György, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese, kambodzsai részről Chea Solti, tervezési és kül­gazdasági miniszter írta alá. A két ország közötti kul­turális és tudományos együttműködési egyezményt Pozsgay Imre művelődési miniszter, valamint Chan Ven közoktatási miniszter látta el kézjegyével. A Ma­gyar Népköztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság közötti konzuli egyezményt Púja Frigyes, a magyar és Hun Sen, a kambodzsai dip­lomácia vezetője írta alá. Végül Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Heng Samrin, a Kambod­zsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambod­zsai Népi Forradalmi Ta­nács elnöke kézjegyével lát­ta el a hivatalos tárgyalások eredményeként megfogalma­zott magyar—kambodzsai közös nyilatkozat magyar és khmer nyelvű dokumentu­mát. Este a Heng Samrin elnök vezette magas szintű kam­bodzsai küldöttség megtekin­tette az Állami Népi Együt­tes műsorát az együttes székházában. Jogoszlávia — Szövetségi Tanács Napirenden a jószomszédság politikája A jugoszláv parlament Szövetségi .Tanácsa a kor­mány beszámolója alapján az országnak közvetlen szomszédaihoz fűződő kap­csolatairól tárgyalt. A kormány beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy Ju­goszlávia a jószomszédság politikáját követve az utób­bi időben minden szomszéd­jával — Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Görögországgal, Albániával, Olaszországgal és Ausztriá­val — fejlesztette az együtt­működést. A kormány be­számolója szerint e politika vezérelvei, „a kölcsönös meg­becsülés, az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi sért­hetetlenség és a belügyek- be való be nem avatkozás, továbbá az, hogy Jugoszlá­via nem támasztott és nem támaszt területi követelése­ket szomszédjaival szemben, és azt vallja, hogy a kétol­dalú kapcsolatokban a nem­zetiségeknek az összekötő híd szerepét kell betölteniük”. Befejeződött az ammani csúcs Husszein jordániai uralko­dó élesen Szíria-ellenes zá­róbeszédével fejeződött be tegnap a tizenegyedik, ezút­tal csonkává vált arab csúcs- értekezlet, majd délután nyilvánosságra hozták a konferecia záróközleményét, amely meglepetésektől men­tes formában foglalta össze az arab országok korábbról is ismert álláspontját. E dokumentum szerint a résztvevők megerősítették a két évvel ezelőtti bagdadi csúcsnak azt az alaptételét, hogy a palesztin kérdés az egész arab—izraeli viszály lényege. Leszögezték, hogy a PFSZ a palesztin nép egyet­len törvényes képviselője, egyedül jogosult arra, hogy a palesztinok nevében be­széljen, Elutasították Camp David-et, s hitet tettek az egyiptomi rendszer folyama­tos bojkottja és elszigetelése mellett. érkezett vita december 19-én kezdődik meg. A terv a-katonai kiadások lü77 százalékos emelését irá­nyozza elő. Ez a 10,1 milliárd dollár értékű költségvetés 22 százalékát teszi ki, azaz ösz- szesen 1,9 milliárd dollárnak megfelelő összeget. VARSÖ Bohuslav Chneupek cseh­szlovák külügyminszter teg­nap háromnapos hivatalos baráti látogatásra Varsóba érkezett. Megbeszéléseket folytat majd lengyel kollégá­jával a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének to­vábbi irányairól, valamint a legfontosabb nemzetközi — így európai — kérdésekről. SAN SALVADOR A salvadori hatóságok szer­dán „junta-ellenes összees­küvés nyomára bukkantak” — jelentették katonai for­rásból. A biztonsági szervek állítólag az egyik összeeskü­vőtől szereztek tudomást a szervezkedésről. Ennek nyo­mán elrendelték egy kiállító­terem átkutatását és ott „az Összeesküvés részleteit is tartalmazó iratokat”, vala­mint fegyvereket és propa­ganda-anyagot találtak. Az ügy kapcsán sorozatos letar­tóztatások kezdődtek. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag megszavazta a Golan-fennsíkon állomásozó ENSZ megfigyelő erők (UN- DOF) mandátumának továb­bi hat hónapra történő meg­hosszabbítását. Így az UN- DOF megbízatása 1981. má­jus 31-én jár le. Kína, amely ellenzi az ENSZ békefenntar­tó erők tevékenységét, nem vett részt a tanácskozáson. BEJRUT Tegnap hajnalban mintegy száz katonából álló izraeli rohamosztag hatolt be a dél­libanoni Barasit faluba, ahol több lakóházat felrobbantot­tak. A kétórás akció során a támadók megfenyegették a falu lakosságát: súlyos meg­torlásban lesz részük, ha to­vábbra is együttműködnek a palesztin ellenállás és a li­banoni nemzeti mozgalom egyesített fegyveres erőivel. TOKIÓ Nagyszabású tömegtüntetés zajlott le teghap este a ja­pán fővárosban, tiltakozásul a Kim De Dzsungra, a dél­koreai ellenzék vezéralakjá­ra kiszabott halálos ítélet miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom