Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 11. Görög váza cserépdarabjait találták a régész búvárok Ujjlenyomatok nyomában A jelenkori régészet mo­dem módszereket és eszkö­zöket használ a víz alatti kutatásokban. A víz alatti televízió használatával sok vízbe süllyedt tárgyat talál­tak már meg. Sokat segít a Szonár nevű berendezés is, amely az ultrahang vissza­verődésén alapszik. Termé­szetesen a víz alatti sztereo fénykepező-berendezés is nélkülözhetetlen a kutatás­hoz. Könnyűbúvárok is rég­óta dolgoznak már a régé­szet szolgálatában. A víz alatti „ásatást” ma már nagy teljesítményű iszapelszívó berendezés is végzi, amely rögzített sínen halad és négyzetről négyzet­re halad a kiásandó objek­tumon, például egy elsüly­r Építkezés hóból és jégből Az örök fagy világában élő népeknél, különösen az esz­kimóknál, nagy hagyománya van a hóból való építkezés­nek. A hókunyhók tartósak, melegek, és felépítésükhöz még építőanyagra sincs szük­ség. A kunyhó belsejében biztonságosan lehet tüzet rakni, a hőmérséklet emelke­dése nem árt a vastag falú építménynek. A belső felü­let ugyanis megolvad és a keletkező jéghártya megaka­dályozza a hőcserét, vala­mint elejét veszi a további olvadásnak. A hónak és jégnek építő­anyagként betöltött szerepét tudományos szempontok alapján is megvizsgálták. Igen kedvezőnek találták azt a képességet, amit újrakris- tályosodásnák neveznek. Ez a folyamat úgy megy vég­be. hogy az apróbb kristá­lyokból új, óriás kristályok keletkeznek. Így az anyag különálló darabjaiból hatal­mas, egybefüggő szerkezet jön létre. Ugyanehhez az eredményhez vezet a hó és a jég újrajegesedése is. A je­lenség lényege az, hogy nyo­más hatására a jég különálló részecskéi olyan közeli kap­csolatba kerülnek, hogy a tömb-olvadáspont emelke­dik, a jégrészecskék elol­vadnak. Ezt követően azon­ban. a víz kisebb nyomási zónákba vándorol, és újból megfagy. Az újrakristáiyo- sodás és az újrajegesedés a hó tömörítésekor is lejátszó­dik, ezért lehet hóból egé­szen jól építkezni. A „hó- utak” építésekor éppen ezért, a nagyobb szilárdság érde­kében szokták először tömö­lyedt hajón. Irányítását ter­mészetesen a könnyűbúvár végzi, akinek a biztonságá­ról is többféle módon gon­doskodnak újabban. Fél­gömb alakú, négy lábon ál­ló, telefonnal felszerelt ple­xikupolát horgonyoznak ne­héz súlyokkal a fenékhez A levegővel töltött kupola alatt a búvároknak csak mellmagasságig ér a víz, te­hát kiveheti szájából lég­zőkészülékének csutoráját és nyugodtan telefonálhat. A fülkében tartalék légzőké­szüléket is tárolnak és a búvárnak — ha baj van a légzőkészülékével —• csak idáig kell úsznia, hogy se­gítsen magán. A kizsilipeléshez használt fűtött, kényelmes nyomás­ríteni, majd, átkeverni és újból összepréselni a havat. A Föld felszínének mint­egy 7 százalékát a sarkvidé­kek foglalják el, és ezek a területek évről évre egyre inkább lakottá válnak. De nemcsak a sarkvidékeken, hanem Szibéria, Grönland és Alaszka óriási területein csökkentő kamra ugyancsak újdonság. Eiz az unalomtól is megkíméli a régész bú­várokat. A szabályozható légnyomású, gömb alakú fül­ke belsejében egyszerre négy búvár tartózkodhat. Bár a kamrát telefonnal és olvas­nivalóval is ellátták, a fel­színre jutás hosszú id.eje alatt a búvárok inkább be­szélgetnek, vagy sakkoznak. E fölszerelést először egy tizenhárom évszázaddal ez­előtt elsüllyedt bizánci hajó roncsainak a feltárásakor próbálták ki. A hajó mint­egy 50 tonna terhet szállít­hatott és legutolsó útján körülbelül 900 amfora — kétfülű cserépkorsó — bor volt a rakománya. is szóba jöhet a hó és jég építőanyagként való haszná­lata. Persze elsősorban rak­tárak készülhetnének jégből álló falakkal, padlózattal és födémmel, főként élelmisze­rek tárolására. Képünkön is egy ilyen jégraktár, annak bejárata látható az Antark- tiszon. Számítógépek mindenütt Napjaink egyik jellemzője a mindenütt szakadatlanul növekvő információs áradat, vagy ajjogy a szakemberek mondják: az információs la­vina. Millió és millió adat közül kiemelni az éppen legszükségesebbet, naponta friss tájékoztatást szerezni — enélkül ma már elkép­zelhetetlen az irányítás. A vállalatok, intézmények ve­zetői a korszerű technikát hívják segítségül, hogy an­nak modern eszközeivel és eljárásaival úrrá legyenek a példátlan nagyságú infor­mációtömegen. A komputerek ma már szinte felfoghatatlan gyor­sasággal végeznek számolási és logikai műveleteket. Né­melyik másodpercenként több millió alapműveletet végez el. Ezek az „okos gé­pek” kitűnően alkalmazha­tók műszaki-tudományos számítások elvégzésére, tö­meges adatfeldolgozásra és értékelésre, a vezetési dön­tések előkészítésére, a ter­melés, a technológiai folya­matok irányítására és sok egyéb más feladat megoldá­sára (pl. a gyógyászatban, az oktatásban stb.). Az em­ber dolga, hogy az általános és a különleges rendeltetésű gépek közül a feladatnak legjobban megfelelőt kivá­lassza. Egyes tudományos számí­tások elvégzéséhez például a gyorsabb működésű, de ke­vesebb adat tárolására kéoes gén az előnyös, míg máskor a kevésbé gyors, ám nagy tárolóképességű számítógép használata célszerűbb. Per­sze ezenkívül még sok más szempontja is van a gépki­választásnak. Vannak cégek, amelyek ki­fejezetten csak kis számító­gépek, s olyanok is, amelyek nagy komputerek gyártására rendezkedtek be. A nyugat­német Siemens-gyár több­féle kapacitású típust hoz forgalomba. Képünk a cég által előállított legkisebbet, a 210-es típusú mikroszámító­gépet mutatja be. Mikrohullámú tűzhely A mikrohullámú tűzhely tulajdonképpen nem új ta­lálmány. azonban eddig meg­lehetősen terjedelmes és fő­leg igen drága volt. Ma már azonban több gyárban is ké­szítenek olyan konstrukció­kat, amelyek mind méret, mind ár tekinteté ben a ház­tartások számára elérhetők. A mikrohullámok belül­ről kifelé’’ melegítik az ételt, mégpedig egyenletesen és gyorsan. A készülék „lelke" egy — az alsó részben he­lyet foglaló — nagyfrekven­ciás generátor, amely mik­rohullámokat gerjeszt és bo­csát ki. A hullámok a fél­gömb alakú védőburkolat alatt gyűlnek össze. Az ez alá helyezett üveg, porcelán vagy műanyag edényben le­vő élelmiszerben a sugárzá­si energia hőenergiává ala­kul át. A mikrohullámú mini-tűz­helyben bármilyen húsétel elkészítése csupán 4—5 per­cet vesz igénybe, a tükörto­jás 20—30 másodperc alatt készül el, a mélyhűtött élel­miszerek felmelegítéséhez pe­dig 1—2 perc szükséges. Az időmegtakarításon kívül nagy előnye, hogy az élelmi­szerek a rövid elkészülési idő alatt ízükből, színükből és zamatukból úgyszólván semmit sem veszítenek, a vitaminok, a sók és az egyéb tápanyagok nem roncsolód- nak és nem illannak el, az étel nem szárad ki. Az ember kezének bőrléc- mintái régóta ismertek: már a történelem előtti agyag­edényeken is találtak ujjle­nyomatát. A legrégibb — mintegy ,|30 ezer éves — le­nyomatokat Csehszlovákiá­ban, Dőlni Vertonicénél ta­lálták a jégkorszak végi mammu(yadászok kerámia­töredékéin: egy nagy lábujj és egy htivelykujj lenyoma­tát. A VII. század végén Kí­nában és Japánban pecsét­ként használták az ujj le­nyomatát, és azokon a terü­leteken, ahol a lakosság jó része analfabéta — így In­diában, Tibetben és az ame­rikai indiánoknál —, aláírás helyett ma is a jobb kéz mu­tatóujjának lenyomatát használják. Az emberi bőrlécrendszer a törzsfejlődés folyamán ala­kult ki. A négylábú emlősök­nél még nem, vagy csak részlegesen találhatunk lé­ceket, a fejlettebb majmok, a főemlősök bőrlécrendszere viszont már hasonlatos egy emberéhez, bár jellegei pri­mitívebbek. A bőrlécrendszerrel kap­csolatos kutatások az egész világon folynak: kedvenc té­májuk lett az antropológu­soknak és humángenetiku- soknak. A bőrlécrendszer ugyanis öröklődő jelleg és a magzati élet 3—4. hónapjá­ban való kialakulása után már nem változik a korral. Ez a kutatás szempontjából jelentős előny számos más emberi jelleggel szemben, amelyeket az életkor, a táp­lálkozás és más környezeti tényezők is befolyásolnak. A bőrlécrendszer minőségi és mennyiségi jellegeinek az előfordulási gyakorisága el­térő az egyes emberfajták­nál. A humángenetikai ku­tatásokban nagy jelentőségű szervvizsgálatoknál részben az egy- és kétpetéjű ikrek szétválasztására használják a A hirosimai atombomba által kisugárzott gammasu­garakból és neutronokból ál­ló keverék pusztító következ­ményeiről sokat írtak a szak­lapok, amerikai és japán for­rásokból egyaránt pontos be­számolók állnak rendelkezés­re. A japán atombomba ál­dozatainak utólagos megfi­gyeléséből és vizsgálatából származó ismeretek alapján az összes sugárártalom he­veny és idült, valamint ké­sői károsodásokra osztható fel. Azokban az esetekben, amelyekben a dózis 5000-rem vagy annál több volt, a köz­ponti idegrendszer károso­dott. és ez halált okozott. Ugyanez a kórkép akkor is, ha csupán az érintett sze­mély feje volt kitéve ugyan­ilyen sugáradagnak. A su­gárbetegség e formájának kezdeti stádiumát rosszullé- tek és hányás jellemzik, ezt apátia és az erő gyors el­veszítése követi, végül gör­csök és remegés lép fel. A halál néhány óra alatt bekö­vetkezik. Ha az egész testet egy al­kalommal 800—1200 rém közötti adaggal sugározzák be, az emésztőrendszer ká­rosodik. Klinikai tünetei a rosszullét, a hányás, és a súlyos hasmenés. Ha az egész bőrlécrendszerL Számos be­tegséget kísér a normálistól jellegzetesen eltérő bőrléc- mintázat, ami ezek diagnosz­Zsebmikroszkóppal vizsgál­ják az új anyaggal láthatóvá tett ujjlenyomatot. tikájában szerepet játszhat. Végül óriási jelentősége van a bőrlécrendszer vizsgálatá­nak a daktiloszkópiában, a személyazonosság megállapí­tásában. Ez az egyes bőrlé­cek finom mintázatában mu­tatkozó eltéréseken alapul, amelyek kimutatásában Gal- tonnak, a daktiloszkópiai módszer kidolgozásában pe­dig Henry calcuttai rendőr- felügyelőnek vannak órijási érdemei. Ma is ezt a Galton- —Henry féle rendszert hasz­nálják általánosan a világ rendőségei. A módszerek természete­sen egyre finomodnak. Los Angelesben új módszert ta­láltak fel az ujjlenyomatok rögzítésére. Egy új, mikro- aggant nevű anyagot talál­tak, amely mikroszkópiku- san sok rétegű részecskéből áll, és ez be tud épülni a szilárd vagy félszilárd anyagba és egyszerűen lát­hatóvá teszi az ujjlenyoma­tot. testet 300—800 nagyságú su­gáradag éri, elpusztul a vér- képzőszervek minden eleme, főként a csontvelő. A vérben csökken a fehérvérsejtek és vérlemezkék száma, később a .vörösvértestek száma is. A fehérvérsejtek hiánya a szervezet védekező erejének a gyengüléséhez vezet, a su­gárbeteg ennélfogva a leg­különfélébb fertőzésekkel szemben, védtelenné válik. Hirosimában sok sugárbeteg nem közvetlenül sugárbeteg­ségben, hanem fertőzésben, például: szepszisben vagy tu­berkulózisban halt meg. A sugárzás késői ártalmai közé sorolható elsősorban a rák és a leukémia. Mindkét meg­betegedésre jellemző, hogy sok-sok évvel vagy évtize­dei a sugárzás után alakul­nak ki. A sugárhatás és a megbetegedés közötti idő a láppangási idő. Leukémia esetén a lappangási idő alsó határa őt év, felső határa azonban nincsen. Az atombombázást túlélők között rákos daganatok hal­mozott keletkezését figyel­ték meg. A tulajdonképpeni rákos daganat lappangási ideje legalább 15 év, felső határ itt sincs, mert az atom- támadást túlélők között év- ről-évre új rákos megbete­gedések figyelhetők meg. Hirosima túlélői A hirosimai atomtámadás egyik áldozatának kezeit ter­mikus sugarak égették meg. Víz alatti régészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom