Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 11. Görög váza cserépdarabjait találták a régész búvárok Ujjlenyomatok nyomában A jelenkori régészet modem módszereket és eszközöket használ a víz alatti kutatásokban. A víz alatti televízió használatával sok vízbe süllyedt tárgyat találtak már meg. Sokat segít a Szonár nevű berendezés is, amely az ultrahang visszaverődésén alapszik. Természetesen a víz alatti sztereo fénykepező-berendezés is nélkülözhetetlen a kutatáshoz. Könnyűbúvárok is régóta dolgoznak már a régészet szolgálatában. A víz alatti „ásatást” ma már nagy teljesítményű iszapelszívó berendezés is végzi, amely rögzített sínen halad és négyzetről négyzetre halad a kiásandó objektumon, például egy elsülyr Építkezés hóból és jégből Az örök fagy világában élő népeknél, különösen az eszkimóknál, nagy hagyománya van a hóból való építkezésnek. A hókunyhók tartósak, melegek, és felépítésükhöz még építőanyagra sincs szükség. A kunyhó belsejében biztonságosan lehet tüzet rakni, a hőmérséklet emelkedése nem árt a vastag falú építménynek. A belső felület ugyanis megolvad és a keletkező jéghártya megakadályozza a hőcserét, valamint elejét veszi a további olvadásnak. A hónak és jégnek építőanyagként betöltött szerepét tudományos szempontok alapján is megvizsgálták. Igen kedvezőnek találták azt a képességet, amit újrakris- tályosodásnák neveznek. Ez a folyamat úgy megy végbe. hogy az apróbb kristályokból új, óriás kristályok keletkeznek. Így az anyag különálló darabjaiból hatalmas, egybefüggő szerkezet jön létre. Ugyanehhez az eredményhez vezet a hó és a jég újrajegesedése is. A jelenség lényege az, hogy nyomás hatására a jég különálló részecskéi olyan közeli kapcsolatba kerülnek, hogy a tömb-olvadáspont emelkedik, a jégrészecskék elolvadnak. Ezt követően azonban. a víz kisebb nyomási zónákba vándorol, és újból megfagy. Az újrakristáiyo- sodás és az újrajegesedés a hó tömörítésekor is lejátszódik, ezért lehet hóból egészen jól építkezni. A „hó- utak” építésekor éppen ezért, a nagyobb szilárdság érdekében szokták először tömölyedt hajón. Irányítását természetesen a könnyűbúvár végzi, akinek a biztonságáról is többféle módon gondoskodnak újabban. Félgömb alakú, négy lábon álló, telefonnal felszerelt plexikupolát horgonyoznak nehéz súlyokkal a fenékhez A levegővel töltött kupola alatt a búvároknak csak mellmagasságig ér a víz, tehát kiveheti szájából légzőkészülékének csutoráját és nyugodtan telefonálhat. A fülkében tartalék légzőkészüléket is tárolnak és a búvárnak — ha baj van a légzőkészülékével —• csak idáig kell úsznia, hogy segítsen magán. A kizsilipeléshez használt fűtött, kényelmes nyomásríteni, majd, átkeverni és újból összepréselni a havat. A Föld felszínének mintegy 7 százalékát a sarkvidékek foglalják el, és ezek a területek évről évre egyre inkább lakottá válnak. De nemcsak a sarkvidékeken, hanem Szibéria, Grönland és Alaszka óriási területein csökkentő kamra ugyancsak újdonság. Eiz az unalomtól is megkíméli a régész búvárokat. A szabályozható légnyomású, gömb alakú fülke belsejében egyszerre négy búvár tartózkodhat. Bár a kamrát telefonnal és olvasnivalóval is ellátták, a felszínre jutás hosszú id.eje alatt a búvárok inkább beszélgetnek, vagy sakkoznak. E fölszerelést először egy tizenhárom évszázaddal ezelőtt elsüllyedt bizánci hajó roncsainak a feltárásakor próbálták ki. A hajó mintegy 50 tonna terhet szállíthatott és legutolsó útján körülbelül 900 amfora — kétfülű cserépkorsó — bor volt a rakománya. is szóba jöhet a hó és jég építőanyagként való használata. Persze elsősorban raktárak készülhetnének jégből álló falakkal, padlózattal és födémmel, főként élelmiszerek tárolására. Képünkön is egy ilyen jégraktár, annak bejárata látható az Antark- tiszon. Számítógépek mindenütt Napjaink egyik jellemzője a mindenütt szakadatlanul növekvő információs áradat, vagy ajjogy a szakemberek mondják: az információs lavina. Millió és millió adat közül kiemelni az éppen legszükségesebbet, naponta friss tájékoztatást szerezni — enélkül ma már elképzelhetetlen az irányítás. A vállalatok, intézmények vezetői a korszerű technikát hívják segítségül, hogy annak modern eszközeivel és eljárásaival úrrá legyenek a példátlan nagyságú információtömegen. A komputerek ma már szinte felfoghatatlan gyorsasággal végeznek számolási és logikai műveleteket. Némelyik másodpercenként több millió alapműveletet végez el. Ezek az „okos gépek” kitűnően alkalmazhatók műszaki-tudományos számítások elvégzésére, tömeges adatfeldolgozásra és értékelésre, a vezetési döntések előkészítésére, a termelés, a technológiai folyamatok irányítására és sok egyéb más feladat megoldására (pl. a gyógyászatban, az oktatásban stb.). Az ember dolga, hogy az általános és a különleges rendeltetésű gépek közül a feladatnak legjobban megfelelőt kiválassza. Egyes tudományos számítások elvégzéséhez például a gyorsabb működésű, de kevesebb adat tárolására kéoes gén az előnyös, míg máskor a kevésbé gyors, ám nagy tárolóképességű számítógép használata célszerűbb. Persze ezenkívül még sok más szempontja is van a gépkiválasztásnak. Vannak cégek, amelyek kifejezetten csak kis számítógépek, s olyanok is, amelyek nagy komputerek gyártására rendezkedtek be. A nyugatnémet Siemens-gyár többféle kapacitású típust hoz forgalomba. Képünk a cég által előállított legkisebbet, a 210-es típusú mikroszámítógépet mutatja be. Mikrohullámú tűzhely A mikrohullámú tűzhely tulajdonképpen nem új találmány. azonban eddig meglehetősen terjedelmes és főleg igen drága volt. Ma már azonban több gyárban is készítenek olyan konstrukciókat, amelyek mind méret, mind ár tekinteté ben a háztartások számára elérhetők. A mikrohullámok belülről kifelé’’ melegítik az ételt, mégpedig egyenletesen és gyorsan. A készülék „lelke" egy — az alsó részben helyet foglaló — nagyfrekvenciás generátor, amely mikrohullámokat gerjeszt és bocsát ki. A hullámok a félgömb alakú védőburkolat alatt gyűlnek össze. Az ez alá helyezett üveg, porcelán vagy műanyag edényben levő élelmiszerben a sugárzási energia hőenergiává alakul át. A mikrohullámú mini-tűzhelyben bármilyen húsétel elkészítése csupán 4—5 percet vesz igénybe, a tükörtojás 20—30 másodperc alatt készül el, a mélyhűtött élelmiszerek felmelegítéséhez pedig 1—2 perc szükséges. Az időmegtakarításon kívül nagy előnye, hogy az élelmiszerek a rövid elkészülési idő alatt ízükből, színükből és zamatukból úgyszólván semmit sem veszítenek, a vitaminok, a sók és az egyéb tápanyagok nem roncsolód- nak és nem illannak el, az étel nem szárad ki. Az ember kezének bőrléc- mintái régóta ismertek: már a történelem előtti agyagedényeken is találtak ujjlenyomatát. A legrégibb — mintegy ,|30 ezer éves — lenyomatokat Csehszlovákiában, Dőlni Vertonicénél találták a jégkorszak végi mammu(yadászok kerámiatöredékéin: egy nagy lábujj és egy htivelykujj lenyomatát. A VII. század végén Kínában és Japánban pecsétként használták az ujj lenyomatát, és azokon a területeken, ahol a lakosság jó része analfabéta — így Indiában, Tibetben és az amerikai indiánoknál —, aláírás helyett ma is a jobb kéz mutatóujjának lenyomatát használják. Az emberi bőrlécrendszer a törzsfejlődés folyamán alakult ki. A négylábú emlősöknél még nem, vagy csak részlegesen találhatunk léceket, a fejlettebb majmok, a főemlősök bőrlécrendszere viszont már hasonlatos egy emberéhez, bár jellegei primitívebbek. A bőrlécrendszerrel kapcsolatos kutatások az egész világon folynak: kedvenc témájuk lett az antropológusoknak és humángenetiku- soknak. A bőrlécrendszer ugyanis öröklődő jelleg és a magzati élet 3—4. hónapjában való kialakulása után már nem változik a korral. Ez a kutatás szempontjából jelentős előny számos más emberi jelleggel szemben, amelyeket az életkor, a táplálkozás és más környezeti tényezők is befolyásolnak. A bőrlécrendszer minőségi és mennyiségi jellegeinek az előfordulási gyakorisága eltérő az egyes emberfajtáknál. A humángenetikai kutatásokban nagy jelentőségű szervvizsgálatoknál részben az egy- és kétpetéjű ikrek szétválasztására használják a A hirosimai atombomba által kisugárzott gammasugarakból és neutronokból álló keverék pusztító következményeiről sokat írtak a szaklapok, amerikai és japán forrásokból egyaránt pontos beszámolók állnak rendelkezésre. A japán atombomba áldozatainak utólagos megfigyeléséből és vizsgálatából származó ismeretek alapján az összes sugárártalom heveny és idült, valamint késői károsodásokra osztható fel. Azokban az esetekben, amelyekben a dózis 5000-rem vagy annál több volt, a központi idegrendszer károsodott. és ez halált okozott. Ugyanez a kórkép akkor is, ha csupán az érintett személy feje volt kitéve ugyanilyen sugáradagnak. A sugárbetegség e formájának kezdeti stádiumát rosszullé- tek és hányás jellemzik, ezt apátia és az erő gyors elveszítése követi, végül görcsök és remegés lép fel. A halál néhány óra alatt bekövetkezik. Ha az egész testet egy alkalommal 800—1200 rém közötti adaggal sugározzák be, az emésztőrendszer károsodik. Klinikai tünetei a rosszullét, a hányás, és a súlyos hasmenés. Ha az egész bőrlécrendszerL Számos betegséget kísér a normálistól jellegzetesen eltérő bőrléc- mintázat, ami ezek diagnoszZsebmikroszkóppal vizsgálják az új anyaggal láthatóvá tett ujjlenyomatot. tikájában szerepet játszhat. Végül óriási jelentősége van a bőrlécrendszer vizsgálatának a daktiloszkópiában, a személyazonosság megállapításában. Ez az egyes bőrlécek finom mintázatában mutatkozó eltéréseken alapul, amelyek kimutatásában Gal- tonnak, a daktiloszkópiai módszer kidolgozásában pedig Henry calcuttai rendőr- felügyelőnek vannak órijási érdemei. Ma is ezt a Galton- —Henry féle rendszert használják általánosan a világ rendőségei. A módszerek természetesen egyre finomodnak. Los Angelesben új módszert találtak fel az ujjlenyomatok rögzítésére. Egy új, mikro- aggant nevű anyagot találtak, amely mikroszkópiku- san sok rétegű részecskéből áll, és ez be tud épülni a szilárd vagy félszilárd anyagba és egyszerűen láthatóvá teszi az ujjlenyomatot. testet 300—800 nagyságú sugáradag éri, elpusztul a vér- képzőszervek minden eleme, főként a csontvelő. A vérben csökken a fehérvérsejtek és vérlemezkék száma, később a .vörösvértestek száma is. A fehérvérsejtek hiánya a szervezet védekező erejének a gyengüléséhez vezet, a sugárbeteg ennélfogva a legkülönfélébb fertőzésekkel szemben, védtelenné válik. Hirosimában sok sugárbeteg nem közvetlenül sugárbetegségben, hanem fertőzésben, például: szepszisben vagy tuberkulózisban halt meg. A sugárzás késői ártalmai közé sorolható elsősorban a rák és a leukémia. Mindkét megbetegedésre jellemző, hogy sok-sok évvel vagy évtizedei a sugárzás után alakulnak ki. A sugárhatás és a megbetegedés közötti idő a láppangási idő. Leukémia esetén a lappangási idő alsó határa őt év, felső határa azonban nincsen. Az atombombázást túlélők között rákos daganatok halmozott keletkezését figyelték meg. A tulajdonképpeni rákos daganat lappangási ideje legalább 15 év, felső határ itt sincs, mert az atom- támadást túlélők között év- ről-évre új rákos megbetegedések figyelhetők meg. Hirosima túlélői A hirosimai atomtámadás egyik áldozatának kezeit termikus sugarak égették meg. Víz alatti régészet
