Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

1980. október 11. SZOLNOK MEGYE. NÉPLAP 3 A kunszentmártoni Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetben a Hoffmann típusú zakóvasaló gépen mintegy hatezer férfizakót vasalnak egy műszakban. Az itt készített termékeket belföldre, illetve külföldre szállítják Nem többet, de jobban A bizalom növeli a felelősséget Volán-dolgozók a munkájukról Gazdag rendezvénysorozat után Véget ért a magyar—csehszlovák barátsági hét Baráti találkozó Szolnokon „Nem egy nyugati ország várospolitikusát hallottam némi irigységgel beszélni fő­városunk és általában or­szágunk tömegközlekedésé­ről. Az előrelépés valóban je­lentős, s nemcsak a metró­ról van szó, hanem a vas­útról és az autóbusz közleke­désről is. Nem hiszem, hogy sok olyan ország lenne, ahol mint nálunk, úgyszólván minden lakott területet el lehetne érni autóbusszal. A közlekedés dolgozóitól — az eddigiekhez hasonlóan — az áru- és személyszállítási fel­adatok megoldását bizalom­mal várjuk a jövőben is”. (Részlet Kádár János szep­tember 27-i felszólalásából). Reggel hat óra. A szolno­ki teherpályaudvarra begör­dül a pótkocsis Skoda. Fehér I. József száll ki a nyereg­ből. — Nem könnyű megfelel­ni a feladatnak, mert a szál­lítók nagyon kirakatban van­nak. A Volán 7. sz. Vállalat­nál, a munkahelyünkön 156 szocialista brigád dolgozik. Mindegyiknek azon kell len­nie, hogy még apróságok se rontsák a jó hírnevünket. Miről is van szó? A brigá­dunkban, a Táncsics Szocia­lista brigádban arról, hogyan teszünk eleget a szállítási követelményeknek? Mert teljesíthetjük mi a tervet, de nem mindegy például, hogy mennyi üzemanyag felhasz­nálásával. Elvihetjük, mond­juk egy megrendelő áruját, de nem mindegy, hogyan ér-, kezik az meg, épen vagy éppen töredezve. A gépkocsi­vezetők tehetnek a legtöbbet azért,hogy ne üresen furikáz­zon a jármű, és ne hörbölje az üzemanyagot. Van nálunk például egy ZIL, úgy szerel­ték fel műszerekkel, hogy tanulni lehet rajta, miként kell például jól indítani. Az tán arról is beszélnék, meny­nyire fontos az adminisztra­tív dolgozók, meg a gépkocsi- vezetők együttműködése, hogy kihasználjuk a jármű­veket azok rakfelületét. — Mondhatná valaki, hogy olyan dolgokról beszélek én, amiért a fizetésünket kapjuk. Igaz, vannak előírások, sza­bályok, amelyeket be kell tartani. De hogy egy gépko­csivezető például visszafu- varban megálljon valamelyik városban azért, hogy kocsi­ját megrakják, és ezt önként teszi, ehhez az a bizonyos plusz kell. Kerekes András, a jászbe­rényi üzemegység Kókai Szo­cialista Brigádjának a veze­tője. Arról beszél, hogy nagy munkák előtt állnak. — A téli időszak jobban próbára teszi a buszokat, mint a nyári. A hidegek előtt alaposan szemügyre kell vennünk a fűtőberende­zéseket, átvizsgáljuk, kipró­báljuk mindegyiket, mert nem fordulhat elő, hogy a gyerekek vagy a felnőttek, szóval az utasok fagyoskod- janak. Azután itt az őszi be­takarítás. A cukorrépa és a többi termény. Már szükség van arra, hogy a személy- szállítóktól is — aki alkal­mas erre, nem dolgozta ki a fordulóját — beugorjon az áruszállítók megsegítésére. Itt nem lehet parancsolni, kérni kell — ezért fontos a meggyőzés. Mondtam a bri­gádban — mi ugyanis jármű­vek karbantartó munkáját végezzük —. srácok, lehet, hogy nekünk is vezetni kell. Már kérdezték: mikor jelent­kezhetnek. A második ne­gyedévben nem tudtuk a ter­vünket teljesíteni, most be kell hozni a lemaradást. Nem megközelíteni, hanem elérni a mutatókat, ez a célunk. —A húsz év alatt a brigád fennállása óta száz újításun­kat vezették be, volt közöt­tük olyan, amit az Ikarusz is átvett. Elnyertük a Vál­lalat Kiváló és a Tröszt Kivá­ló Brigádja címet. Szóval a kollektíva letette a névje­gyét az asztalra, ezért is esett jól itt mindenkinek az országgyűlésen elhangzott elismerés. Amikor arról be­szélünk, hogy eleget akarunk tenni a bizalomnak, azt hihet­nék hatalmas dolgok megté­telére fogadkoztunk, pedig dehogy. A munkánkat végez­zük a legjobb tudásunk sze­rint. Rajta vagyunk, hogy a járművek minél kevesebb időt álljanak a hasznos reg­geli és esti órákban, hogy gyorsan dolgozzunk, és mi­nőségi munkát adjunk ki a kezünk alól. Az lenne a jó, ha mindenütt hasonlóképp gondolnák ezt. Én mondom például, hogy 100 gépkocsi ve­zető közül itt is van van négy olyan, akire úgy mondják: tűzre való egy ember. Bűn a keze alá járművet adni. Fi­gyelmeztetjük őket, ha nem használ, akkor az ilyenek úgy is kimirzsolódnak. Vagy azt is hozzátenném a gyors munkához, hogy amikor nagyjavításon áll a főváros­ban az autóbusz, mert nem négy, hanem hat hét alatt készülnek el csak vele, akkor a mi kárunkra pihenget ott, mert a többit kell jobban hajtani. Major János reggel nyolc órára már hatszáz embert a munkahelyére fuvaroz. A II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigád vezetője a kollektíva tagjaihoz hasonlóan a me­gyeszékhely és Rákóczifalva között hozza-viszi az utazó- közönséget. — A pontosság, az a leg­fontosabb. Azután jöhet a többi, hiszen ez az egyik leg­lényegesebb része az utasok kulturált kiszolgálásának. Mi adunk azzal, hogy pontosan, kényelmesen utaztatjuk az embereket — tisztán tartjuk a járműveket, műszakilag rendbehozzuk, s így kérhe­tünk is. Ugyanígy rendet, tisztaságot, meg azt: értsék meg, ha egy járaton csak pá­ran utaznak, akkor azért szüntetjük meg, hogy máshol enyhítsük a gondokat. Ne írjanak minden héten leve­let az újságnak azért, mert egy olyan járat megszűnik, amin ketten-hárman utaz­nak. Ma már ez is a gazda­ságossághoz tartozik. Mi is takarékoskodunk, ahogy tu­dunk. ötven méterrel a meg­álló előtt nem nyomom a gázpedált tövig, hogy utá­na fékezni kelljen. Ahogyan Kádár elvtárs mondta: Nem kell itt többet dolgozni, ha­nem jobban kell csinálni a munkánkat. Az emberek is­mernek bennünket, ha fel- szállnak a buszra, közülük sokan köszönnek. Azt hiszem, elégedettek is a közlekedés­sel, mondogatják néhányan, hogy csak így maradjon. Amit említettem ezek apró­ságnak tűnhetnek, de nagyon fontosak. Ahogyan Kerekes András mondta: „Eleget akarunk tenni a bizalomnak”. Még­hozzá jobb munkával. H. J. Teljesítették az ötéves tervet Tegnap hajnalban, feldí­szített csille hozta felszín­re a komlói Zobák-bányá- ból az V. ötéves terv telje­sítéséhez még hiányzó utol­só adag szenet. A Mecseki Szénbányák legfiatalabb és legmélyebb termelőüzemé­nek dolgozói így 82 nappal rövidítették az öt esztendő­re ütemezett 2,4 millió ton­na szén kitermelésének ide­jét. A déli műszakváltáskor Morber János, Komló taná­csának elnöke köszöntötte a bányászokat a szép siker al­kalmából. A bányászok az étf végéig várhatóan 110 000 tonna jő minőségű feketeszenet adnak terven felül. Törik a kukoricát Jól haladnak a kukorica betakarításával a jászberé­nyi Kossuth Tsz-ben. A 750 hektárról a termés a téesz szárítóüzemébe kerül, onnan szállítják a magtárakba. Az előzetes számítások szerint a gazdaságnak az idén 450 vagon „májusi morzsolt” biz­tonságos tárolásáról kell gondoskodnia. A betakarított termés na­gyobbik részét — mintegy 300 vagonnal — saját ál­latállományuk ellátására használják fel, a többit az állattartó háztáji gazdák vá­sárolhatják meg, illetve egy részéből tápokat készítenek a téesz keverőüzemében. ttszi Ügyelet a Mezögép-nél Tegnaptól várhatóan no­vember végéig tart a Mező­gép Tröszt őszi ügyeleti szol­gálata. Az ügyeleti munkát az ország valamennyi me­gyéjében a Mezőgép vállala­tok az őszi mezőgazdasági munkákhoz, a szántás, a ve­tés, a betakarítás egyes munkafázisaihoz igazítják, és szükség esetén átcsopor­tosítják a szerelőket, szer­vizkocsikat. A tröszt válla­latainál a raktárakban bő­séges készleteket halmoztak fel, elsősorban a vállalat gyártmányaihoz szükséges alkatrészekből, részegységek­ből, de igény szerint egyedi gyártásra is# vállalkoznak, összesen 350 jól képzett szerelő szakembert, műsza­kit vontak be az ügyeleti szolgálatba, munkájukat cél­szerszámokkal ellátott, több mint 150 szervizkocsi segíti. A Mezőgép Tröszt ügyele­ti szolgálata munkanapokon 7—17 óráig, szombaton 7— 15 óráig és vasárnap 7—12 óráig hívható. Tegnap az esti órákban, Szolnokon a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban rendezett baráti talál­kozóval befejeződött a ma­gyar—csehszlovák barátsági hét Szolnok megyei ese­ménysorozata. A talál­kozón a barátsági hét előkészítésében, szervezé­sében, rendezésében. le­bonyolításában közreműködő szervek, szervezetek és in­tézmények képviselői vettek részt. Az eseményen részt- vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Ste­fan Krivosik, a csehszlovák nagykövetség kulturális ta­nácsosa. Az egybegyűlteket Oláh János, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára köszöntötte, majd röviden méltatta a ba­rátsági hét gazdag, változa­tos eseménysorozatát, amely jól szolgálta a két nép kö­zötti barátság elmélyítését. A Komáromi Kőolajipari Vállalat régi üzemeiben eb­ben az ötéves tervben 30 százalékkal mérsékelték a feldolgozásra kerülő kőolaj menyiségét, ennek arányában azonban nem csökkent a vállalat termelési értéke, sőt — a tervidőszak kezdete óta változatlan áron számol­va — 20 százalékkal nőtt. Ezt a figyelemre méltó ered­ményt a munkaerő ésszerű Az utóbbi esztendőkben örvendetesen emelkedett a kisiparosok száma, jelenleg, már több mint 100 ezren vé­geznek szolgáltató és áru­termelő tevékenységet. A lakossági szolgáltatások fe­lét a kisiparosok látják el. Munkájuk értéke tavaly meghaladta a 17 milliárd forintot. Néhány ágazatban, így például az építőipari ja­vításokban tevékenységük meghatározó, a lakáskarban­tartásnak 86 százalékát vég­zik el. A magánerőből épü­lő lakások 60 százalékánál pedig a kisipar teljés vagy részleges kivitelezőként mű­ködött közre. Ezután Pavol Gombos, a csehszlovák Tájékoztatási és Kulturális Központ igazga­tója mondott beszédet, meg­köszönve a Szolnok megyei járások, városok párt-, nép­front- és tanácsi vezetőinek, a kulturális intézményeknek a barátsági hét sikeréért ki­fejtett tevékenységét. Pa­vol Gombos gratulált a ren­dezőknek, és tolmácsolta Vacláv Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetének köszönetét is. A barátsági hét október 6. és 10. között lebonyolított rendezvénysorozata — lé­nyegében — az egész megyé­re kiterjedt; a megye kis­községeiben, városaiban, ki­állításokon, baráti találkozó­kon, irodalmi és folklóreste­ken ezren alkothattak hű képet a szomszédos baráti ország múltjáról, jelenéről, min dennap j airól. átcsoportosításával és a ter­mékszerkezet átalakításával, korszerűsítésével érték el. Többek között magasabb ok­tánszámú benzinek, univer­zális gépzsírok és hosszabb élettartamú, jobb minőségű motorolajok gyártására ren­dezkedtek be. így a rendel­kezésükre álló kevesebb kő­olajból a korábbinál sokkal értékesebb termékeket állí­tanak elő. Tegnap a KIOSZ Orszá­gos választmányának ülésén, amelyen részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Villányi Mik­lós pénzügyminiszter-helyet­tes és Dobrotka László könnyűipari miniszterhe­lyettes is, a kisipar ed­digi eredményeinek tükrében megtárgyalták a szolgáltatá­soknak a valóságos társa­dalmi igények növekedésé­vel összhangban történő fejlesztését^ A VI. ötéves tervidőszak­ban az eddigieknél is na­gyobb feladatok hárulnak a kisiparra mind a lakossági szolgáltatások, mind pedig a háttéripari igények kielé­gítésében. A tiszasülyi Béke és Barátság Tsz-ben megalapozták a húsmarhatenyésztést. A szövetke­zet a közelmúltban 300 limusin borjút vásárolt Kevesebb nyersanyagból értékesebb termékek A szolgáltatásban Tovább nő ■ a kisiparosok szerepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom