Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

■■■■■■•■■■■■•■■■•■■■■a •■■•••■■•■■■•■■■■••Ma ■an eae» aaaL. aaa • aaaaai <a* aa aaaaai i. a> • aa aaaaai •• a a aa aaaaai ia « a aa aaaaai ia >a aa aaaaai iai «a aa aaaaai ia* aa aa aaar- «a *• •• aaai a <• aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaa aaa • taaaa aa« a aaaa aa <a> aaaa aa aa* «aaa ai <aaa a .mmm aaa a aaaa« aaa •aaa* <■■ •a a aaaaaaaaaaaaaa fl rádió és a tévé jövő heti műsora 4. oldal Kádár János látogatása Győrben Győr-Sopron megye életével ismerke­dett, győri gyárak és üzemi kollektívák munkájáról szerzett személyes benyomá­sokat tegnap Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára. A városba szerda este érkezett; útjára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendéglátók gazdag, tartalmas prog­rammal várták a Központi Bizottság első titkárát. Először a Győr-Sopron megyei pártbizottság székházában a párt-végre­hajtó bizottság tagjaival találkozott. Az épület bejáratánál virágcsokorral, hosz~ szantartó tapssal, nagy szeretettel köszön­tötték Kádár Jánost. Az Egyesült Izzóban a hagyományosnál vékonyabb fénycsö­vek gyártását kezdték meg. Az új világítótest azonos fényki­bocsátás mellett 10 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint elődje Megnyitó Szolnokon Műszaki könyvnapok október 31-ig Tegnap a Tiszamenti Ve­gyiművek művelődési házá­ban tartották meg a műsza­ki könyvnapok Szolnok me­gyei megnyitóját. Az esemé­nyen a megyeszékhely váro­si tanácsának Bartók kóru­sa köszöntötte rövid előadá­sával a résztvevőket, majd Szalay László a TVM igaz­gatója megnyitotta a prog­ramsorozatot. A rendezvényen Tardos Márton docens, a Konjuktú- ra és Piackutató Intézet osz­tályvezetője tartott előadást, A magyar gazdaság fejlesz­tési útjairól címmel. Ugyan­ezt a címet viseli az a könyv, amely apropója volt a teg­napi beszélgetésnek. Tardos Márton ugyanis a kötetben megjelent viták, vélemények egyik szerzője. A tegnapi előadásban szó esett a ma­gyar népgazdaságot érintő változásokról, a külső hatá­sokról és a belső viszonyok­ról. A műszaki könyvnapok október 31-ig tartanak, ez alatt a megyében író-olvasó találkozókra kerül sor, s an­kétokon népszerűsítik a leg­újabb műszaki kiadványokat. Hetvenkét nőt foglalkoztat a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet fegyver. neki részlege. Az itt szőtt perzsa- és torontáli szőnyegek nagy része exportra ke­rül A megbeszélésen Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a pártszervezetek aktivistái jelentős politikai munkát vé­geznek a megyében, szív­ügyüknek érzik az ország előtt álló feladatok sikeres megvalósítását. A gazdasá­gi vezetők is tudják: nagy a politikai felelősségük a munkások, a dolgozók előtt, hiszen az üzemek eredmé­nyeit csak akkor lehet nö­velni, ha gazdaságos, ver­senyképes termékeket gyár­tanak, s mindenkit ott fog- lakoztatnak, ahol munkájá­ra ténylegesen szükség van. A vezetők számítanak a megyében élő több mint 29 ezer kommunista lendületé­re, kezdeményező készségé­re. A párttagok és a párton- kívüliek, idősek és fiatalok minden igyekezetükkel azon vannak-lesznek, hogy mara­déktalanul végrehajtsák a pártkongresszus határozatai­ból adódó helyi feladatokat. Mindezt kézzel fogható ered­mények bizonyítják; példá­ul az, hogy az év eddig el­telt hónapjaiban minden Győr-Sopron megyei ipari dolgozó átlagosán csaknem nyolc százalékkal nagyobb termelési érteiket állított elő, mint a múlt esztendő azo­nos időszakában. A közvetlen hangulatú esz­mecserén Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára a város fejlő­déséről, fejlesztéséről tájé­koztatta a Központi Bizott­ság első titkárát. A megye- székhelyen új, 12 ezer la­kásos városnegyed formáló­dik, 6 000 korszerű otthonba már beköltöztek a lakók. Örömmel számolt be arról is, hogy az utóbbi öt esz­tendőben az új lakásokkal egyidőben adták át a kap­csolódó létesítményeket is: a többi között a hatalmas, 8 000 négyzetméter alapterü­letű ABC-áruházat, a négy — összesen 91 tantermes — iskolát, s új — 280 ágyas — pavilonnal bővítették a kór­házat. A városi pb elsőtitkára is kiemelte a helyi kollektí­vák cselekvőkészségét. Adot­tak a feltételek — mondotta — a gazdálkodás, a minőség javítására, mert van kor­szerű iparunk, a munkások becsületesen dolgoznak, és nincs hiány kezdeményező, az ésszerűen újat akaró s a jó elképzeléseket, terveket megvalósító vezetőkben. Kádár János a megbeszé­lés után a megyei házigaz­dák társaságában a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. Itt Horváth Ede vezérigazgató és Bangha László, a pártbizottság tit­kára adott tájékoztatót a több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató, itthon és kül­földön egyaránt ismert, elis­mert gyár eredményeiről, fejlődéséről, a kommunisták helytállásáról, a pártalap- szervezetek munkájáról. A múlt században alapított gyár fennállása óta az utób­bi tíz évben fejlődött a leg­gyorsabban. s ez a fejlődés jelenleg is tart. Miután a vi­lág autóipara egyre inkább szakosodik, a győri gyár is ennek megfelelően igazította profilját, termelését. A vas­úti járművek gyártását foko­zatosan csökkentette, majd az idén teljesen megszüntet­fl Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése a VI. ötéves terv irányelveiről Kádár János a Rába Magyar Vagon, és Gépgyárban te. Az évek során eredmé­nyesen kapcsolódott be a ha­zai közúti járműprogramba, a KGST-integrációba, és a tőkés piacon is évről évre több termékkel jelenik meg. Kádár János 1969 elején járt utoljára a gyárban. A dízel-motorgyárat akkor még szerelték, azóta pedig • >már csaknem 200 ezer nagytelje­sítményű motort gyártottak falai között. A folyamatos fejlesztések eredményeként az idén itt 32 ezer Rába dí­zel-motor készül. A vezér- igazgató nem kis büszkeség­gel említette, hogy a motor­gyárban egy dolgozó évente több mint 4 millió forint értékű terméket állít elő. Megismertették a Közpon­ti Bizottság első titkárát a következő évek motorfejlesz­tési elképzeléseivel is. Új nagyteljesítményű motorcsa­ládot alakítanak ki, és 1982- ben már 300 lóerőn felüli motorokat is gyártanak. Kádár János a gyár ered­ményes munkájáról a gya­korlatban is meggyőződött: felkereste a legújabb üzeme­ket, ahol megtekintette a termelési folyamatokat, és elbeszélgetett a gépeknél dol­gozó munkásokkal, mérnö­kökkel, technikusokkal. A központi szerszámüzemben Burkai Emdréné műszaki el­lenőr mellett állt meg, aki 56 éve dolgozik a gyárban, ugyanitt Balogh Tibor tech­nikus mutatta be nagy tel­jesítményű marógépét. A kovácsüzemben Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte az itt dolgozók munkáját segítő ipari robo­tokat; ezek az okos beren­dezések végzik el a munka nehezét. A vendégek útja innét a gyár legújabb léte­sítményébe, a csaknem 70 ezer négyzetméteres új csar­nokba vezetett. Európa egyik legnagyobb gyárcsarnoka ez, amelyben futóműveket és hozzájuk való alkatrészeket gyártanak. A Rába a jövő­ben a futóműgyártást fej­leszti a legintenzívebben; az idén 170 ezret, 1985-ben pe­dig már 300 ezrét készíte­nek. (Folytatás a 3. oldalon) telének tartják, hogy a reál­bérek 1980. évi átlagos szint­jét mind a munkás-alkalma­zotti, mind a termelőszövet­kezeti kereső rétegeknél megőrizzük, a lakossági áru­ellátás és szolgáltatás jelen­legi szintjét fenntartsuk, illetve — ahol lehet — javít­suk. Azt igénylik, hogy a kormányzati szervek a jö­vőben is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak arra, hogy a munkásosztály, kü­lönösen a nagyüzemi mun­kások életkörülményei a tár­sadalmi termelésben elfog­lalt helyüknek, teljesítmé­nyüknek megfelelően ala­kuljanak. A szakszervezetek támogatják a béreknek és a kereseteknek teljesítmények szerinti — jobb munkára ösztönző — differenciálását. Ugyanakkor növekvő fontos­ságot tulajdonítanak annak, hogy a gazdasági vezetők minden munkahelyen bizto­sítsák a folyamatos munka­végzés feltételeit. A lakásellátást továbbra is alapvető társadalmi kérdés­nek kell tekinteni. Megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a családalapító fia­talok és a sokgyermekes családok lakásgondjainak megoldására. Ezt mind a fejlesztés, mind a tehervise­lés arányainál szem előtt kell tartani. Meg kell őrizni az átlag alatti nyugdíjak, továbbá a három és több­gyermekesek családi pótlé­kának reálértékét. A szak- szervezetek — gazdasági le­hetőségeinkkel összhangban — javasolják a családi pót­lék, a gyermekgondozási se­gély, a szociális öszöndíj emelését, és a legalacso­nyabb nyugdíjak reálértéké­nek növelését. (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács és a SZOT vezetői tegnap Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sán­dornak, a SZOT főtitkárának vezetésével megbeszélést tartottak, Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksé­ge a Minisztertanács elnökének felkérésére szeptember 29-i ülésén megvitatta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveinek tervezetét. Az elnökség állásfoglalását el­juttatta a kormányhoz. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT Elnökség állásfoglalá­sában szereplő legfontosabb kérdéseket: megállapították, hogy a legfontosabb feladat megoldásában, a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javításában az elmúlt két év során számottevő előre­haladás történt. A népgazda­ság V. ötéves tervidőszak alatti fejlődésének eredmé­nyeit és tanulságait, vala­mint az 1981—1985 évek közötti időszak várható ha­zai és külgazdasági feltéte­leit számításba véve követ­kezetesen folytatni kell az 1979—80-as években alkal­mazott gyakorlatot. A szakszervezetek egyet­értenek a VI. ötéves terv irányelv-tervezetében megfo­galmazott fő célokkal, fejlesz­tési irányokkal, azokat reá­lisnak tartják. A társadalmi szükségletek kielégítésének rövid és hosszú távú fő cél­jaival összhangban, a követ­kező ötéves tervidőszakban, a SZOT Elnöksége is alapve­tő feladatnak tartja az or­szág gazdasági erejének nö­velését, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének fokozatos javítását, a tartalékok feltá­rását, a gazdálkodás színvo­nalának javítását, az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását, és a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának növelésével a további fejlődés alapjainak megte­remtését. A gazdasági növe­kedést a jelenleginél hatéko­nyabb termelési szerkezet­ben kell megvalósítani! A szakszervezetek is fon­tosnak tekintik a gazdaság­irányítási rendszernek a tervcélokkal összehangolt működtetését, a tervezési, a szabályozási és az intézmé­nyi rendszer folyamatos kor­szerűsítését. A követelmé­nyekhez igazodó, a változá­sokhoz rugalmasan és gyor­san alkalmazkodó felelős, kezdeményező vezetőket tá­mogatni kell. A hatékonyság fokozása össztársadalmi ér­dek, az ágazati és területi érdekek ezzel összhangban érvényesülhetnek. A SZOT vezetői egyetérte­nek a VI. ötéves terv irány­elv-tervezetében megfogal­mazott foglalkoztatáspoliti­kai és munkaerőgazdálkodá­si feladatokkal, a teljes és hatékony foglalkoztatás egy­idejű megvalósításával. A szakszervezetek a jó társa­dalmi közérzet fontos felté­Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 238. szám, 1980. október 10., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom