Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

1980. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fl HAZAFIAS HÉPFRONT ÉS h MAGYAR HŐK ORSZÁGOS TflHIÍCSfl Megvitatták a VI. ötéves terv irányelveit Az emberség lehetőségei Újabb fontos állomásához érkezett a VI. ötéves terv irányelveinek megvitatása: a Hazafias Népfront Orszá- .- gos Tanácsának Elnöksége tegnap tűzte napirendé az 1981—85 évekre szóló, a leg­különbözőbb társadalmi ré­tegek, korosztályok képvi­selőinek részvételével for­málódó elképzeléseket. A HNF ÓT székházában Kállai Gyula elnökletével tartott tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Fa­luvégi Lajos a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke tartott referátumot. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke arról a jelentős szemléleti változásról be­szélt, amelyet a tervezés, a gazdálkodás mind nyilván­valóbb minőségi jegyei fém­jeleznek. Több más hozzá­szólóval együtt hangsúlyoz­ta, hogy a VI. ötéves terv nyitottsága, keretjellege jó alapot jelent., a rugalmas megvalósításihoz, s a végre­hajtás során sem szabad túlzottan megkötni az irá­nyítók és a vállalatok ke­A Holt-Tisza partjának felszabadítása. mindenki számára hozzáférhetővé té­tele régi célja Szolnok ve­zetőinek. Egyes partszaka­szokat ugyanis joggal-jogta- lanul elfoglaltak a telektu­lajdonosok. A víz melletti közlekedés megoldása mel­let pihenésre alkalmas, kul­turált környezetet akarnak ott teremteni. Partrendezés három ütemben Mint azt Fauszt Sándor­tól, a városi tanács elnök- helyettesétől tudtuk meg. Több éves munka kezdeti lépéseinél tartanak. A kert­városi vízpart kb. hat kilo­méteres szakaszát három lépcsőben építik ki. Az el­ső szakasz — a 4-es főút­vonal melletti zsiliptől a Ti­szavirág utcáig — munká­latait gyakorlatilag még az idén befejezik. Burkolt utat építenek, szalonnasütő-he- lyeket alakítanak ki, parko­sítanak, fásítanak, vízhez vezető lépcsőket építenek. Az új út zsilip körüli torko­latát nem tudják az idén. kialakítani, mert annak zsilip feletti átívelése és a meder töltése idő- és pénz­igényes. Az út ugyanis az Evezős csárda melletti par­kírozóba csatlakozik majd. Az első szakasz építése egyéb vonatkozásban nem okoz különösebb gondot. Annál inkább a másodiké, amelyik a Tiszavirág utcá­tól a sportrepülőtérig ter­jedő részt öleli fel. Ezen a sávon magántulajdonban lévő telkek vannak. A váro­si tanács vb felmérette, hogy ki birtokolt ott el a közte­rületből, és azt is, hogy ki­kinek a telkéből kell kisa­játítani. Az érdekelt lakosok­kal tisztázzák a tulajdonvi­szonyokat. Vannak ugyanis olyanok, akik azt hiszik, hogy telkük a Holt-Tisza közepéig terjed. Ezek a tu­lajdonjogi megbeszélések folyamatban vannak. Azt tervezik, hogy a tulajdono­sokkal még az idén szót ér­tenek. Ennek a szakasznak a kiépítése a későbbi idők­re marad. Medertöltés vagy kisajátítás? A harmadik ütem a sport­repülőtértől a Kilián főisko­láig húzúdó rész munkála­tait öleli- majd fel. Annak zét. Sokan, mutattak rá ar­ra, hogy a mérsékelt növe­kedési ütemű fejlődésnek, az életszínvonal szinten tartá­sának időszakában minden korábbinál nagyobb a jelen­tősége a szolgáltatások, a kereskedelem, az ellátás színvonalának. Élni, az ed­diginél jobban élni a'lehető­ségekkel — ezt a gondolatot emelte ki a vitában részt­vevők többsége. Mások a te­lepülésfejlesztés és a tár­sadalmi munka témájával foglalkoztak. A vita részt­vevői egyetértettek abban, hogy a VI. ötéves tervidő­szakban tovább kell javítani a rendelkezésre álló össze­gek 'elosztásának arányos­ságát, megkülönböztetett fi­gyelmet szentelve valameny- nyi község, város alapellá­tásának. A Magyar Nők Országos Tanácsának Elnöksége is tegnap elemezte a VI. öt­éves tervjavaslatot, főleg an­nak a nők, a családok éle­tét közvetlenül érintő vonat­kozását. Az elnökség állásfoglalá­sában egyetértését fejezte ki a VI. ötéves tervjavaslat­ban kitűzött célokkal. A vi­tában különös hangsúlyt kaptak a lakáspolitikai kér­a résznek geodéziai felmé­rését a télen végzik el, és az eredménytől függően ke­rül majd sor idővel a kisa­játításra, — vagy a meder feltöltésére. Lehetséges ugyanis, hogy ez az utóbbi megoldás olcsóbb lesz. El­képzelhető, hogy ezt vá­lasztják majd az alcsiszigeti zártkerteknél is, mert a zártkertek csökkentésének meghatározott szabályai vannak. A Holt-Tisza partja- ren­dezésének szerves része lesz majd a későbbi idők­ben az évszázados iszap ki­kotrása. Anélkül tartalék ivóvízbázisról nem lehet be­szélni. És a víz rendszeres cseréjét is biztosítani kell. dések. Javasolták: az állam vizsgálja felül a lakás hasz­nálatbavételi díjakat, ame­lyek ésszerűtlenül alacso­nyak. Helyeselték, hogy az új lakásoknak csupán egyhar- mada épül állami beruhá­zásból, s a lakoság megta­karított pénzével, az eddi­ginél nagyobb arányban já­rul hozzá a lakásépítéshez. Félő azonban — mondották — hogy a fiatalok, akiknek még általában nincs megta­karított pénzük, hosszú ide­ig nem jutnak lakáshoz. S különben is javasolták, hogy további szociálpolitkai ked­vezmények segítsék elő a munkásfiatalok lakáshoz jutását. A közhangulatra, a lakos­ság közérzetére változatla­nul nagy figyelmet kell for­dítani — mondották többen is —, mert a folyamatos áruellátás például a társa­dalom jó közérzetének egyik feltétele. A felszólalók ki­fejtették: a bölcsődei há­lózat fejlesztése is nagyon fontos feladat. A közétkez­tetés, a szolgáltatások fej­lesztése főleg a népes csa­ládok- és a kisjövedelműek életszínvonalának növelését segítené elő. Ha ezeket a munkákat el­végzik,' egy esetleges na­gyobb méretű tiszai szeny- nyeződésnél 20—25 napig a Holt-Tisza látná el a szol­noki felszíni vízmüvet. Ilyen irányú tervekkel foglalkoz­nak, megvalósításuk termé­szetesen az anyagiak függ­vénye. A kulturált pihenési és sportolási lehetőségek biz­tosítása érdekében szüksé­ges egy olyan átfogó terv készítése, amelyik hosszabb távon megszabja, hogy mit kell tenni. A tervkészítés idején a városi tanács kéri majd a lakosok javaslatait is, hiszen sokan rendelkez­nek külföldi tapasztalatok­kal. Propagandisták megyei tanácskozása Tegnap propagandisták megyei tanácskozást tartot­tak Szolnokon, amelyen megjelent és felszólalt Ma­joros Károly, a megyei pártbizottság titkára is. Az ilyen megbeszélések­nek több éves hagyománya van már. Természetesen nemcsak ezért hívták össze a propagandistákat. Ta­nácskozásukat több ténye­ző is aktuálissá tette. így például az, hogy a XII. pártkongresszus dokumen­tumainak részletes feldolgo­zása a következő oktatási év feladata. Most kezdenek a közép távú pártoktatási terv megvalósításához. A ha­todik ötéves terv ismerte­tésére is a közeljövőben ke­rül sor. Fokozódott a nem­zetközi helyzet iránti ér­deklődés is, — egyszóval nagyon fontos kérdések megválaszolása vár a pro­pagandistákra. A feladatok meghatározásában való szót- értésükre ezért volt szük- ség, _______________________y ' / ■ Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára és Varga Lász­ló, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. A testület személyi kérdésben döntött. Nyitrai Istvánt — a KISZ Központi Bizottsága titká­rává való megválasztása miatt — érdemeinek elis­merése mellett — felmentet­te első titkári tisztségéből és a KISZ megyei bizottsá­gi tagsága alól. Kiosztották a csomagolási verseny dijait Befejeződött tegnap a MTESZ székházában az V. országos csomagolási konfe­rencia, amelynek háromna­pos eseménysorozatán csak­nem 360 szakember vitatta meg csomagolási technoló­giánk fejlesztési lehetőségeit. A konferencia keretében osztották ki az idei Hungaro- pack csomagolási verseny díjait A pályázatra érkezett 228 csomagoló termék közül hatot nagydíjjal jutalmaztak, negyven csomagolótermék pedig különdíjat, 24 okleve­let kapott A jutalmakat Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese adta át a tervezőknek, kivitelezők­I mm lvasom a Társadal­mi mi Szemlében nyel- I vünk állapotáról, anyanyelvi művelt- ségünk helyzetéről megjelent tanulmányban, hogy egyre több a durvaság társadalmi nyelvünkben, ter­jed a goromba stílus, a trá­gárság. E jelenség veszélyes­ségét abban jelöli meg a do­kumentum, hogy utat nyit a cinizmus, a közömbösség és közönségesség, az önzés előtt. Én meg azon gondolko­dom: hogyan hat ez a gorom­ba stílus az emberekre, ha például a főnöküket jellemzi. Vajon a határozott, katonás magatartású, rendszerető, a lazaságot nem tűrő vezetési stílus szükségképpen nyere­séggel, gorombáskodással, üvöltözéssel kell hogy páro­suljon? Tudom, a vezetők „nagy­feszültség” alatt dolgoznak, nem ritkán pattanásig felhú­zott idegekkel, remegő gyo­morral kényszerítenek az ar­cukra nyugalmat, néha mo­solyt is. Vannak helyzetek, amelyekben indulatossá vál­nak, leteremtenek valakit, s ilyenkor nem válogatják meg a szavakat. Egyszer-egyszer megbocsátanak nekik a mun­katársaik, de akad köztük, aki soha nem felejti el, ami közöttük történt. Lelkizünk? — kérdezhetik most az e mondatokat olvasók. Nem. Dolgoztam műhely­ben, ahol nyoma sem volt az aranyoskodásnak, a műveze­tőm elküldött a melegebb ég­hajlatra, ha lazsálni látott, tőmondatokban beszélt, s ha dühbe jött, nem kímélte se a szüléimét, se a rokonaimat. Nem kivételezett a munká­ban, de az „igazságosztás­ban” sem. Volt, aki haragu­dott rá, volt, aki utálta, volt, aki megszokta, mert tudta, hogy a Richter bácsinak aranyszíve van. Szóval, lelki­zés az nem volt. De: soha senkit önérzetében nem sér­tett meg, soha senkit meg nem alázott. Munkás volt, aki tudta: ha ilyen hibákat követ el, „véletlenül” a fe­jére eshet a kalapács a mes­tergerendáról. Az igazgató — Szellő Dé- nesnek hívták, ugyancsak szigorú ember volt, csak a tények nyelvén értett, több­nyire igennel és nemmel vá­laszolt. Ha már kiszaladt a száján, hogy „na, ez jó lesz” — már nagy dicséretnek szá­mított. Olyan sziklaszilárdan kért, hogy keményebben pa­rancsolni se tudott volna. Feltűnt, hogy a gyári hirde­tőtáblán így kezdődött ren­delkezéseinek szövege: 5. számú igazgatói levél. Levél és nem utasítás. Pedig is­merte ezt a szót is, csak nem használta soha. Figyelmes­ségben és udvariasságban sem lehetett vele versenyez­ni. Ám nem járt le heti kéz­fogó körútra a műhelyekbe, nem közvetlenkedett, nem játszotta az üzemi Mátyás ki­rályt, de nem is járt úgy senki a környezetében, mint a gyevi bíró. Műszergyár élén dolgozott, ő volt a leg­érzékenyebb „műszer” a kétezer ember között. Persze akadtak, akik nem szerették, gúnyosan mérnök urazták a háta mögött, de Államigazgatási és igaz­ságügyi ifjúsági napokat rendez októberben a KISZ az Igazságügyi Minisztéri­ummal és más társszerveze­tekkel karöltve. Sokszáz fiatalt várnak ar­ra a 9 tudományos konfe­renciára, amelyek sorát pénteken a közlekedési bűn- cselekmények büntetőjogi következményeivel és az ezekkel összefüggő polgári jogi. biztosítási kérdésekkel még többen védték meg, mert tisztelték a tudásáért, az őszinteségéért, a becsüle­tességéért, a halkszavúságá- ért, s • a -keménységéért is. Minden helyzetben ember tudott maradni, türelmesen meghallgatta mások vélemé­nyét, bízott a munkatársai­nak az eszében, felelősségér­zetében. De, ha becsapták, ha félrevezették — kérlelhe­tetlenül kirepítette a gyárból azt, akiben nem bízhatott tovább. Nem azért írok róla ilyen hosszan, mert titkolt szándé­kom, hogy modellként ajánl­jam őt. Belátom, hogy külö­nös ember volt, szerencsés is, hogy ilyen tudott lenni, anél­kül, hogy erőlködnie kellett volna. Pusztán rokonszenvet szeretnék kiváltani iránta az olvasóban, közülük azokban is, akik vezető munkakörben dolgoznak. Miért? Mert amennyiben elfogadjuk, hogy vezetőnek lenni szolgálat, érthetővé vá­lik. hogy: a határozottság, a szigorúság, a parancsolás művészete és az engedelmes­ség feltétlen megkövetelése jól megfér a humanizmus­sal. az emberség lehetőségei­nek bármely helyzetben va­ló kihasználásával. Sőt. a rend igazi tartalma a szocia­lizmusban mélységesen hu­mánus. Sajnos, e téren sokszor nem értjük meg egymást. A vezetők a beosztottakat, és a beosztottak a vezetőket. Pél­da bőven van egyikre is, má­sikra is. Akadnak célratörő, igen jó eredménnyel dolgozó vezetők, akik nem érzik meg a határt: hol is kezdődik a másik ember önérzete, amit durvasággal, trágársággal, hangoskodással éppúgy mé­lyen és megbocsáthatatlanul meg lehet sérteni, mint a-.fi- nomkodó modor mögé rejtett technokratasággal. Mentség se egyikre, se másikra nincs. Ámde, a dolgozóknak is kö­telessége, hogy a rendszere­tő, szókimondó, a fegyelme­zetlenséget nem tűrő vezető­jük mellett kiálljanak, ne hagyják őket bántani, szidal­mazni, esetenként rágalmaz­ni. Két kapura megy a já­ték, ezt tudni illik mindenki­nek. Hiszen nem az a jó ve­zető, aki mindenki számára jó ember. Közhely bár, de nyugodtan használhatjuk. isszakanyarodva anyanyelvűnk vé­delméhez és ápolá­sához : legyen az személyes ügyünk, nemcsak abban az értelem­ben, hogy elválaszthatatlan társadalmunk fejlődésétől, nemzetünk jövőjétől. Annak tudatában is, hogy a társa­dalom fejlődése az emberi érintkezés magasabb rendű követelményét, és eredményét is magában hordja. Anya­nyelvűnk használatának mód­ja magatartásunkról is vall. A durvaság, a goromba stí­lus — különösképp, ha veze­tőket jellemez — nagy káro­kat okoz. Ezek között is talán a legnagyobb, hogy nem ért­jük meg egymást. Megnyerni, meggyőzni, moz­gósítani pedig enélkül... foglalkozó egri tanácskozás nyitotta meg. A kétnapos rendezvényeken részvevő fiatalok között lesznek olya­nok, akik önálló tudomá­nyos kutatómunkájuk ered­ményeit ismertetik a szak­mai közvélemény előtt. A kiemelkedő színvonalú elő­adások anyagát az ifjúsági szövetség az ..Alkotó ifjú­ság” pályázat díjnyertes pályamunkáihoz hasonlóan megjelenteti majd. Terv hosszabb távra „Feltámad” a Holt-Tisza A lakosság ötleteit is várják Fábián Péter Államigazgatási ás igazságügyi ifjúsági napok % Számítanak a lakosságra a közeljövőben — ha kell, hatósági eszközökkel — meg­szünteti ezt. Szükség is van a Holt-Ti- szára fordított megkülönböz­tetett figyelemre, hiszen Szolnoknak úgyszólván egyetlen olyan területe ez, ahol kulturált környezetben lehet majd csónakázni, horgászni, sportolni és pi­henni. S. B. A Holt-Tisza partjának rendbehozása természetesen nemcsak a tanács dolga. A környékbeli lakók, telektu­lajdonosok és a kertszövet- kezet is sokat tehet ezért. A horgászegyesület már jó példával járt elől. Tagjai vállalták a part tisztántar­tását. Sajnos, nem minden­kinek szívügye ez. Sok por­táról a mederbe vezetik még a szennyvizet. Igaz, nem so­káig, mert a városi tanács Korszerűsítik a tiszafüredi piacot. Már állnaka tartóoszlopok, s még ebben az évben tető alá kerül az építmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom