Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
1980. október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Egykén”, de már dolgozik a cukorfőzést irányító automata ■berendezés Jobb a cukor minősége —• Legjobb lesz azzal kezdeni az idei kampányról szóló beszámolót, hogy a'z indulással nyolc napot késtünk —• vágott a már a szezon elején is sejthető, problémák közepébe Malatinszky György, a Szolnoki Cukorgyár főmérnöke. — Nem szervezetlenség késztetett „várakozásra, nem emberi hibákban kell keresnünk a magyarázatot. Legfeljebb az időjárást okolhatjuk a mai bizonytalanságért. Kockázatot vállaltak a mezőgazdasági üzemek és a gyár is, amikor úgy döntöttek, várnak a máskor szeptember 12-én már javában folyó répaszedés megkezdésével. A szolnoki üzem körzetében 13 477 hektáron vár a termés betakarításra (ebből 9323 hektár Szolnok megyében van). A legutóbbi becslés szerint legalább 500 ezer tonna gyökérből kell a cukrot kinyerni. — Márpedig nem egyszerű feladat ekkora mennyiséget időben, veszteségek nélkül eljuttatni hozzánk — ecsetelte nehézségeiket dr. Cseh Vendel, a rénagazdálkodási főosztály osztályvezetője. — Főként azért nem, mert sietni kellene, a gazdaságok betakarítógépeinek teljesítménye viszont még arra sem elég. hogy a gyár naoi 20 ezer tonna termés átvételére lehetőséget b ztosító adottságait kihasználja. Az idén végig szeszélyes időjárás megoldhatatlan gondokat is teremtett. Ha esni kezd. a sáros talajjal nem birkóznak meg a gépek. A kockázatot azonban vállalni kell. A tavaszi időjárás miatt két-három hetet is késett a répa fejlődése, a feldolgozás technológiája szempontjából legmegfelelőbb érettséget nem is várhatták meg. A szedés egyhetes elhalasztása csak a veszteségek csökkentését szolgálhatta. Meg is látszik ez a termés minőségén. Bár azokon a répatáblákon, amelyeken a szedést keddig befejezték, a tavalyinál jobb, 368 mázsa az átlagtermés. A cukortartalom azonban körülbelül egy százalékkal alatta marad a korábbi évekének. A gyárban azonban emiatt nem kesereghetnek. Választási lehetőségük nincs. Ezért is egyeztek meg a mezőgazda- sági üzemekkel: a cukorgyár arra kérte partnereit, hogy maximális lendülettel folytassák a szedést, és a szántók mellett gyűjtsék prizmákba a termést.. Ha a földből kikerült a répa, már nem lehet túl nagy feaj. Szerencsére a feldolgozás alatt kevesebb nehézséggel kell megküzdeniük a cukorgyáriaknak. Eddig egyetlen gép sem állt hiba miatt — jól dolgoztak a karbantartók. Munkájukat nemcsak a termelés zavartalansága dicséri : — Végre elmondhatjuk, hogy a szolnoki cukor minősége kitűnő — dicsekedett Malatinszky György főmérnök. — Termékünk eddig is kielégítette a szabályokban előírt követelményeket, az igazság azonban az, hogy a mi cukrunk nem volt szép. Most viszont nem sök gyár tesz túl rajtunk az országban. Karbantartóink kitűnően oldották meg a technológia kevés pénzbe kerülő módosítását. Ám nemcsak a cukor minősége változott a gyárban. Az idén dolgozik először Szolnokon egy dán gyártmányú automata, amelyikkel a cukorfőzők izzadságos munkáját tehetik fölöslegessé. A korszerű berendezés sajnos drága, majdnem másfél millió forintba került. Így csupán egyetlen „üstre” szerelhették fel. Jó néhány főzőmester dolgozik még a hagyományos módszerekkel, a jövőt azonban kétségtelenül a ma még magányos ^p jefenti. vszj — Ezekben a hetekben több száz olyan ember veszi át a Minisztertanács dicsérő oklevelét, aki három évtizedet töltött el a tanácsapparátusban. Életútjuk—mint cseppben a tenger—tükröződik Nagy József, az újszászi nagyközségi tanács elnökének sorsában. Harminc éve a tanácsnál — Pergessük vissza harminc évvel az idő kerekét. Tizennyolc éves fejjel akkor állt pályaválasztás előtt... — Mozdonyvezető szerettem volna lenni. — Miért éppen az? — Azt hiszem, a környezet hatására. Édesapám mozdonyfűtő volt. Amellett Üj- szász lakóinak jórésze a vasútnál dolgozott. — Hogyan lett mégis hivatalnok? — A községi elöljáróság ideiglenes jelleggel kisegítőt keresett. Jelentkeztem. aztán megszerettem ezt a munkát, itt ragadtam. 1957 februárjában a községi tanács vb-titkára lettem, majd amikor Gál János bácsi 1968- ban elment nyugdíjba, én kerültem a tanácselnöki posztra. Azóta is ez a munkám. — 1949-ben a főjegyző, a segédjegyző és két bíró állt az újszászi közigazgatás élén. .Azóta nemcsak a szervezet változott meg, hanem a munka is... — Ilyen precíz munkát nem kellett végezni, mint manapság. Őrzök néhány testületi jegyzőkönyvet abból az időből. Mindössze egyoldalasak és kézírással készültek. Azután, a tanácsok megalakulásával évről évre növekedtek a követelmények. — Mit jelentett ez az ön számára? — Tulajdonképpen háromévtizedes tanulást. Végeztem öthónapos vb-titkári tanfolyamot Budapesten, ugyanott egyéves tanácsakadémiát, letettem az érettségit, mert azelőtt csak polgári iskolai végzettségem volt, befejeztem a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemet, részt vettem sok tanfolyamon, anyakönyvi és egyéb szakvizsgát tettem. — Előny vagy hátrány az ön számára, hogy saját hazájában lett „próféta”? — Ismer az egész község. Sokan úgy vélik, hogy ezen az alapon mindent el lehet intézni. Néhányon nehezen veszik tudomásul, hogy az ügyek intézése csak a jogszabályok által meghatározott lehetőségen belül történhet. Esetenként azt sem veszik figyelembe, hogy mikor van ügyfélfogadás. Nem küldhetem el őket, mert tudom, hogy a maga baja mindenkinek nagy gond. Nem tudnám megtenni, hogy ne figyeljek rá. A különböző községpolitikai feladatok végrehajtásánál viszont kamatozik az ismeretség. Egyszóval jó is, meg rossz is, hogy itt születtem. — Mi volt a legnagyobb kudarca a tanácselnöki poszton? — Kilenc vasúti sínpár vágja ketté a községet. Húsz éve kérjük, hogy egy gyalogos felüljárót építsenek, mert a villanymozdonyok előtt naponta százak cikáznak. Többször kaptunk már ígéretet a megépítésre, és mégis minden maradt a régiben. Az a szerencsém, hogy én is ott közlekedek, ezért viszonylag békén hagynak a a lakosok — bár ez nem vigasz számunkra. A gyalogos felüljáró a legnagyobb gondunk és óhajunk. — Mi okozott önnek a tanácsi munkában tiszta örömöt? — Szerencsére sok mind.en. Így például áz. hogy megoldódott az idősekről való intézményes gondoskodás. A községben levő szociális otthonban vagy az öregek napközi otthonában el tudjuk helyezni őket. Kialakult a házi gondozás is. A Szolnokról kiépített vízvezetékkel megoldódott az ivóvízellátás. Tíz évvel ezelőttt — vízvezeték-hálózat hiányában — fürdőszobákról még nem beszélhettünk —, ma már természetes a használatuk. Jó az egészségügyi ellátás is, három orvosunk van. A művelődési otthon felújításával lehetővé vált kettős haszÖntőmunkások és téesztagok találkozója Az ipari és a mezőgazdasági nagyüzem tevékenységének kölcsönös megismertetése is szerepel többek között a Dunai Vasmű és a ti- szaföldvári Lenin Termelő- szövetkezet MHSZ-klubjai között nemrégen létrejött szocialista együttműködés programjában. Ezt szolgálta tegnap a dunaújvárosi MHSZ- aktívák tiszaföldvári látogatása is. Az öntőmunkások és a té- eszbeliek egésznapos közös programja a szövetkezet székhazában megtartott tájékoztatókkal kezdődött. Bó- d.i Imre, a közös gazdaság Állami-díjas elnöke ismertette a vendégekkel a 8100 hektáron gazdálkodó, ezerszáz aktív tagot foglalkoztató mezőgazdasági nagyüzem gazdasági és mozgalmi munkáját. A dunaújvárosiak többek között megtudhatták, hogy a tizenhétszeresen kiváló termelőszövetkezetben az idén hektáronként 6400 kilogramm búzát arattak, és a most megkésve betakarítás ra kerülő kukoricatáblákon 8000 kilogramm az átlagtermés. A téesz állattenyésztőd az idén 4300 tonna sertéshúst szállítanak a feldolgozó iparnak, és a megyében a tiszaföldvári téesz- ben a legmagasabb az egy tehénre jutó fejési átlag, ami az év végére megközelíti az 5500 litert. A termelőszövetkezetről tartott ismertető után Varga Árpád klubtitkár mutatta be a kilencszáznál több téeszta- got egyesítő honvédelmi klub munkáját. A tájékoztatók után a dunaújvárosi vendégek határjáráson ismerkedtek a termelőszövetkezettel. Ellátogattak az MHSZ-bázisra is. Délután a téesz MHSZ-szo- cialista brigádjainak tagjaival találkoztak az öntőmunkások. akiknek látogatását novemberben viszonozzák majd a Dunai Vasműbe Iá toga tó tiszaföldvári MHSZ- aktívák. Itt maradtam, és megszerettem ezt a munkát rjosítása, így az általános iskolások tornatermi foglalkozása sem okoz gondot a jövőben. Fárad,ozásomat a Munka Érdemrend ezüst fokozatával és egyéb kitüntetésekkel ismerték el. Ezek is erősítik a munkám értelmébe vetett hitemet. — Kap-e kellő támogatást? — Munkatársaimra mindig számíthatok. És nagyon sokat segít a járási hivatal is. Nem a mindenáron való hibakeresés, hanem a segítő szándék vezérli. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy itt maradtam, és megszerettem ezt a munkát. S. B. Jobb előkészítés, érdemibb viták, eszmecserék Beszámoló taggyűlésekre y készülnek az alapszervezetek z elmúlt — közel egy évtized- alatt az éves beszámoló taggyűlések egyre inkább a pártélet szerves részévé váltak. E fórumok szerepének növekedését jelzi, hogy ma már vezetőségek beszámoltatásán és a következő évi feladatok meghatározásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott aktív politikai eszmecserének kiemelkedő jelentőségű eseményei. Mindezek azt jelentik, hogy az irányító pártszervek és alapszervezeti vezetőségek jó alapról, mintegy tíz év tapasztalatainak birtokában kezdhetik meg felkészülésüket a — KB Titkársága 1979. szeptember 22-i határozata alapján — november 15. és december 15-e között megtartandó éves beszámoló taggyűlésekre. A beszámoló taggyűlések politikai tartalmát elsősorban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kongresszus határozatainak a megismertetése, értelmezése és végrehajtása érdekében folytattak. Tehát a vezetőségeknek elsősorban arról kell beszámolniok, hogyan sikerült a párttagságot és a pártonkívülieket a kongresszusi határozatok megvalósításáért mozgósítani, illetve jobb munkára serkenteni, és melyek azok a feladatok, amelyeket e cél érdekében a következő időszakra meg kívánnak határozni. A pártvezetőségek beszámolója az alapszervezet jellegének megfelelően kiemelten foglalkozzon: az 1980. évi gazdasági munka főbb tapasztalataival. Ezen belül értékelje a termékszerkezet átalakítására; az importtal való takarékosságra; a gazdaságos exportra és a hatékonyság növelésére; a minőség és a munkafegyelem javítására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelítve, hogy milyen szervező, segítő és ellenőrző tevékenységet folyatott ezeken a napjainkban egyre fontosabb területeken a pártszervezet. Értékelje a párttagság ideológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók körében végzett agitációs és propagandamunka tapasztalatait. Elemezze a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták tevékenységét, a pártirányítás helyzetét. valamint az alapszervezet munkájának hatását a pár- tonkívüliek körében. Adjon számot az 1979-es beszámoló valamint a kongresszusi irányelveket tárgyaló januári taggyűléseken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról. valamint a további tennivalókról. Ugyanez vonatkozik az alapszervezet egy részénél a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatainak hasznosítására is. Nagyon fontos, hogy a beszámoló valóban a politikai tevékenység értékelése legyen, és reálisan tükrözze a kommunisták munkáját és magatartását, valamint politikai helytállását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tárgyilagos kritika és önkritika jellemzi. Lényeges, hogy ebben az új rendszerben is a taggyűlések összegezzék az éves munka elmaradt azon tennivalóit is, amelyeket a jövő évi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. A beszámoló vagy a mellékelt határozati javaslat egyértelműen tartalmazza témánként, konkrétan meghatározva azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket majd 1981 január—február havitaggyűléseken előterjesztett munkatervbe figyelembe kell venni. A beszámoló taggyűlések előkészítésének folyamán — a korábbi évekhez hasonlóan a KB 1977. június 22-i határozatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes párttagokkal folytatott személyes beszélgetésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai — bennük a kongresszusi előkészületek vitái — ismételten és egyértelműen bizonyították, hogy a párttagság igényli ezeket a beszélgetéseket. Emiatt rendkívül fontos azok alapos előkészítése és lelkiismeretes lebonyolítása. A beszélgetések több alapvetően fontos követelményeknek kell hogy megfeleljenek. Jelentőségük elsősorban abban van, hogy a pártegység erősítésének nagyon fontos eszközét képezik. Egyben alkalmat, lehetőséget jelentenek arra, hogy okos szóval, türelemmel,, esetenként emberséggel kiigazítsák azokat a helytelen nézeteket, amelyek a pártegység — ezen belül elsősorban a cselekvési egység útjában állnak. Más vonatkozásban a beszélgetés egyben nagyon lényeges konzultáció is az egyes párttagokkal arról, hogy hogyan látják a pártalapszervezet alapvető politikai feladatainak a teljesítését. Ahhoz azonban, hogy a beszélgetések minden vonatkozásban elérjék céljukat, elengedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyílt, őszinte légkörben, valóban emberi közelségben kerüljenek lebonyolításra. Érezzék az egyes párttagok, hogy a pártalapszervezet aktívan részt kíván vállalni, segíteni akar egyéni gondjaik, nehézségeik megoldásában. Csak így érhető el, hogy a párttagok felszabadultan teljes energiával részt vállaljanak közös társadalmi feladataink végrehajtásában. A személyre szóló felkészülés elengedhetetlen része a beszámoló taggyűlésre való felkészülésnek, de ugyanígy nagy jelentősége van annak is, hogy pártcsoporton belül is megvitassák a legszűkebb pártkollektíva sajátos gondjait és feladatait. Az elbeszélgetésekre épülve — azok tartalmát felhasználva, elsősorban a csoport — ezen belül pedig az egyes párttagok magatartásának, tevékenységének az értékelését végezzék. Ennek során vizsgálják az egyes párttagoknál: a kapott megbízatások teljesítését; a közéleti és társadalmi tevékenységet, ezáltal környezetére gyakorolt hatását; a párt politikája melletti nyílt kiállását; a párt normáinak a betartását és a munkaterületén való helytállását. Az alapszervezeti vezetőségek a beszámoló készítésénél nagyon sokat meríthetnek a beszélgetések és a pártcsoport- értekezletek tapasztalataiból és ezáltal válnak valóban kollektív munka eredményévé a taggyűlés elé kerülő beszámolók. mint ismeretes, 1981-től a pártszervek és pártalapA szervezetek nem készítenek éves gazdaságpolitikai feladataikat magában foglaló cselekvési programot. Szükséges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben működő alapszervezetek munkaterveikben dolgozzák ki. A munkaterv készítésénél vegyék figyelembe: a beszámoló taggyűlések tapasztalatait; a KB — későbbi — 1980 decemberi határozatát; az irányító pártszervek év végi állásfoglalásait és a gazdasági egységek 1981. évi tervét. Váradi László az MSZMP KB PTO munkatársa
