Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-25 / 251. szám
1980. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több hónapos munkát követően sikerrel befejezték a Paksi Atomerőmű építésének egyik legfontosabb idei feladatát. A reaktorépület legsúlyosabb berendezése a 230 tonna súlyú 12 méter hosszú acéltest, 96 kerekes tréleren, karvastagságú kötelekkel, emelő óriásdaru segítségével került végleges helyére Elutazott a bolgár tanácsi küldöttség PÁRTMUNKA ÉS TERMELÉS n versenyképesség nyitja Borbély Sándor látogatása Szolnokon Tegnap Szolnokra látogatott Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. A megye munkásőr- egységeinek életéről Posta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka tájékoztatta. A tájékoztatón részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára is. Borbély Sándor a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Napirenden a városkörnyéki községek Vb-iilés a szolnoki Városi Tanácsnál Tegnap ülést tartott Szolnok város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta és elfogadta a beszámolót, amely a városkörnyéki községeket irányító és segítő tevékenységről szólt. Ezután a végrehajtó bizottság előterjesztésekről döntött. Elismerés a MEDOSZ aktíváinak A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága a társadalmi aktíváinak rendezett ünnepséget tegnap Szolnokon, az SZMT székházában. A rendezvény a jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző tanulóinak és az általuk patronált úttörő őrs irodalmi műsorával kezdődött. Ezután Kátai Mária, a megyei bizottság titkára elismeréseket, jutalmakat adott át a MEDOSZ munkáját rendszeresen és eredményesen segítő aktíváknak. . Ezzel az áldatlan állapottal az elmúlt hónapokban megannyi szerv foglalkozott, mígnem megszületett a" minisztériumi döntés: a gázboyle- reket a tervéző és a kivitelező költségére 120 literes vil- lanyboylerekkel kell kicserélni. A szereléshez szükséges tervek el is készültek, — de a munka még most sem kezdődött el. Miért nem? Mindenekelőtt azért, mert kellő buzgalommal nem szorgalmazta senki. Sőt! A lakásszövetkezet vezetőségének képviselője a villanyboylerek beszerelésével még ma sem ért egyet. A terv ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a megyei tanácshoz. A kivitelező (ÁÉV) meg néhány olyan részt talált a tervben, ami ellentétes az érvényben lévő építési jogszabállyal. A tervező (ÉSZAKTERV) mentegetőzik: Ilyen eset volt Miskolcon, és akkor — általános érvénnyel — mentesítették őket a szóbanfbrgó szabályok alól. A minisztériumban megígérték, hogy ha formai okokból szükség van az engedélyre, akkor megadják, — mondják a tervezők. Szó, ami szó, a terv alkalmatlanságának megállaíjtásá- ra hónapok kellettek. Hogy Háromtagú delegáció érkezett október 20-án Szolnokra megyénk bolgár testvérmegyéjéből, Kjusztendilből. A küldöttség vezetője: Todor Gogov, a megyei tanács első elnökhelyettese. Tagjai: Ljubomir Markov, a Kereskedelmi és Vendéglátó Igazgatóság igazgatója és Kiril Popov, a Helyiipari és Kommunális Tevékenység Vállalatának főigazgatója. A delegáció — amely öt napig megyénk kereskedelmét és a szolgáltatást tanulmányozta — heti programjában több vidéki látogatás szerepelt. Október 22- én Jászberénybe utaztak, ahol ellátogattak a Jászsági áruházba, a ruházati szak- üzletbe és a cipőipari vállalathoz. Másnap Karcagra utazott a delegáció. Találmiért? Mert a nyári szabadságolások miatt sok előadó távol volt a minisztériumban is, — érvelnek a tervezők, a kivitelezők. Komplikálja a helyzetet, hogy a külső energiellátás tervét (egy 15—20 méteres földalatti kábelről van szó) nem készítette el a tervező. A TITÁSZ-nak az ügyben érintett szakembere szerint egyébként nem nagy munkáról van szó. Feltétlenül jogos a kérdés: mikor, mire lehet most már számítani? A tervezőiroda' szerint ezen a héten felterjesztik a tervet a minisztériumba. Ami a külső hálózathoz való csatlakozást illeti, annak előtervét elküldték a szakhatóságokhoz (Víz- és Csatornamű Vállalat, TITÁSZ, posta). Ha azok jóváhagyását megkapják, két-három hét alatt elkészülnek a tervvel. Ezek szerint úgy tűnik, hogy az építők által joggal elvárt, kivitelezhető kiviteli terv — amiben nem lehet hibát találni — rövidesen elkészül. Kézhezvételétől számítódik az építők számára megszabott 120 napos kivitelezési idő. Ez már előre látható, hogy több lesz! A munkához ugyanis 121 komplettirozott koztak Kántor Sándor Ko- ssuth-díjas népművésszel, majd megtekintették a város szolgáltatóházát és tanulmányozták a berekfürdői üdülőterület ellátásának szervezését. Ezt követően Kunhegyesen a húsfeldolgozó üzemben, az ABC és a ruházati áruházban tettek látogatást. Tegnap délelőtt a bolgár küldöttség tagjait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán Andrikó Mik' lósné főigazgatóhelyettes tájékoztatta az oktatási munkáról, az iskola életéről. A bolgár tanácsi küldöttség Szolnok megyei látogatása tegnap délután befejeződött. A Ferihegyi repülőtérre elkísérte a delegációt Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Hájdú vízmelegítőre van szükség, — ez pedig hiánycikk. Szállítását 1981 második negyedévére igazolta vissza a gyártócég. A lakásszövetkezet vezetősége azonban kontrázza ezt, kéri, hogy állítsák vissza a régi állapotot. Álláspontja annyiban érthető, hogy olcsóbb a gáz, mint a villany, Az is igaz, hogy a villany- boyler által felmelegített víz nem mindig elég egy többtagú család szükségleteinek kielégítésére. Az is tény viszont, hogy a lakók elsőrendű érdeke egy gázrobbanás megelőzése. A kémény pedig nem hozható olyan állapotba a 18 emeletes épületben, hogy működtethessék a gáz- boylereket. Jelenleg a leggyorsabb megoldást tehát a villanyboylerek beszerelése jelenti. Tudomást szereztünk arról, is, hogy az Állami Építőipari Vállalat szakemberei ezen a héten egy újjítási javaslatot terjesztenek az ügyben a minisztériumba. Ennek lényege, hogy a gázboylereket a konyhai szellőzőre kötnék be. Ez is ellentétes az érvényben lévő szabályokkal, ezért kell a ‘minisztérium jóváhagyása. Az újítási javaslatban megfogalmazott megoldás 160—200 ezer forintba kerülne, míg a villanyboylerek beszerelése kétmillióba. A döntés a minisztériumtól függ. Jó lenne, ha ilyen hosszú huzavona után mielőbb megjelennének a szerelők a Vár- konyi-téri lakásokban és munkához látnának, hogy folyjon a melegvíz a csapokból. Simon Béla „Nem is hittem volna, hogy Kunszentmártonban ilyen csodálatosan szép és ilyen kiváló minőségű bundák készülnek” — mondta egy fővárosban dolgozó kollegám, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat 4. sz. gyárában tett látogatása után. „Nálunk az a vélemény, hogy az a jó minőségű áru, amit el lehet adni” — felelte Takács László, az üzemi pártvezetőség titkára, amikor megemlítettem neki kollegám véleményét. Márpedig könnyen eladni olyan terméket, amelyből egyetlen is súlyos ezrekbe kerül, amely nem közszükségleti cikk, csak úgy lehet, ha az szép, divatos modern és kiváló munka. Egyaránt érvényes ez a belföldi és a külföldi értékesítésre. „Exportálni csak azt a szőrmekabátot tudjuk, ami a legeknek is megfelel.” — mondták a gyáriak, és példának mindjárt az egyik dán vásárlójukat említették, aki az idén tízezer bundát vett tőlük, de már jelezte, hogy jövőre többet akar rendelni, már pedig minden egyes kabátot átvizsgál, és legutóbb is a kétezer kabátból csak egyet adott vissza javításra, de aztán azt is elvitte. Kölcsönös bizalom alapján Tény, hogy e gyár 13 éves fennállása alatt „kinőtte” magát: a vállalat négy gyára közül értékben ez termeli a legtöbbet. Az idén a vállalattól rendelt 90 ezer bundából 42 ezer Kunszentmártonban készül. Ebből eddig megközelítően 32 ezret már le is szállított a Körös-menti üzem. Ez azt is mutatja, hogy nem választott rossz helyet új gyára telepítéséhez annak idején a Pannónia, amikor saját erejéből — a 260—280 millió forintos beruházáshoz mindössze tízmilliós állami támogatást kapott — felépítette ezt a korszerű üzemet. Most, amikor évente sok millió forintot törleszt az igénybevett hitelből, nagyon is nagy szüksége van a vállalatnak arra, hogy termékei kelendőek legyének itthon is, külföldön is. Mindebből már érthető, ho^v ebben a gyárban miért fordít az általánosnál is fokozottabb figyelmet az üzemi pártvezetőség a gazdasági munka párti rányítá- sára, pártellenőrzésére, segítésére, a helyes vállalati szemlélet és magatartás kialakítására, felhasználva ehhez a pártmunka minden módszerét, eszközét. Az üzemi pártvezetőség minden évben kétszer, félévkor és év végén beszámoltatja a gyár igazgatóját az éves terv végrehajtásáról, a feladatok teljesítéséről. Csupán most ezekben a hónapokban — felmérő, elemző munka után — tárgyaltak a gazdaságpolitikai agitáció helyzetéről, és rövidesen napirenden lesz — ugyancsak Kakuk Mihály igazgató beszámolója alapján — az üzem- és munkaszervezés helyzete, feladatai. És már készülnek arra, hogy év vége felé először az üzem gazdasági és pártvezetése megtárgyalja a hatodik ötéves tervkoncepciót. „Megvan közöttünk a partneri jó viszony, aminek alapja a kölcsönös bizalom” — magyarázza az igazgató, — „tisztában vagyunk ,azzal, hogy csak úgy tudjuk feladatainkat teljesíteni, csak úgy tudunk érdemben intézkedni, ha magunk mellett élvezzük a pártszervezetek segítő támogatását”. Ez a támogatás sokféle és sok irányú Kunszentmártonban. Vitatkoznak, érvelnek meggyőznek Nagyon fontos, hogy a dolgozók ismerjék a gyár helyzetét, feladatait, értsék, hogy egyes intézkedések miért váltak szükségessé. Mire gondolok? A könnyűiparban, így a szőrmekabátok — a juh- és a vadbőr — készítésénél a nagy gzéria már a múlté. Ma Kunszentmártonban is az évi 42 ezer bundát kétszer, háromszor annyi fazonban készítik el, mint akár tavaly is. A gyorsan változó divattal lépést kell tartani. Sőt, megelőzni. Ez a versenyképesség egyik nyitja. Sűrűn változik tehát a termék. A dolgozóknak szinte napok alatt kell megtanulniuk olyan gyártási technológiát, amilyet eddig nem ismertek. Aztán: napirendre került — éppen a termelés hatékonyságának fokozása érdekében — az órabérben dolgozók felülvizsgálata. Kiderült, több embert foglalkoztathat a gyár teljesítménybérben, ami fokozottabb tempót, szigorúbb munkarendet, munkafegyelmet követel. Az érintettek átminősítése azóta megtörtént. Más: a kikészítő üzemben be kellett vezetni a három műszakos ter.melést. Ez százhúsz-száz- harminc embert — főként nőt — érintett. A példák hosszan sorolhatók, mennyi új. az eredményesebb munka érdekében milyen sok szervezési feladat végrehajtására került sor. Mit tett, hogyan segített az üzemi pártvezetőség, a pártalapszervezetek? Maradjunk az utolsó példánál, mert az lényegében tükröt mutat a pártszervezetek munkamódszeréről. Az üzemi pártvezetőség kérte a kikészítőben dolgozó alapszervezet vezetőségét: úgy segítsék a három műszakos termelésre való áttérés előkészítését, hogy ne legyen vita, harag. Az alapszervezet titkára a műhely főművezetője, de három művezető is tagja az alapszervezet vezetőségének. Nos, ők négyen — pártfeladatként, minden egyes emberrel személyesen beszéltek. Műszakbeosztásról, tennivalókról, a három műszak bevezetésének szükségességéről, fontosságáról. Az emberek megértették: a továbblépés egyik feltétele a három műszak bevezetése, csupán azt kérték, hogy a szombati éjszakai műszakot helyezzék át vasárnapra. Lemérhető: a szóbeli agi- tációra .különösen nagy hangsúlyt helyeznek a gyár pártszervezetei. Élőszóval könnyebb, mert lehet vitatkozni, érvelni, meggyőzni, magyarázni — mondják. Csakhogy erre fel kell készíteni a párt aktivistáit. Jelenleg két politikai vitakörük működik az üzemben, mintegy ötven résztvevővel. Amikor az üzemi pártvezetőség a gazdaságpolitikai agitációról tárgyalt, döntött arról, hogy újabb vitakört kell szervezni. Egv-egy vitakör Minden alapszervezetnek legyen legalább egy_egy vitaköre, mert több jól felkészült, másokat meggyőzni, másokra hatni tudó aktivistára van szükség. Az agi- tációra való felkészítésre használják fel a pártnapokat is, amelyből évente egyet kifejezetten gazdaságpolitikai célok ismertetésére használnak fel, de rájöttek: jó lehetőséget rejtenek agitációra a termelési, a szocialista brigádvezetői tanácskozások is. Lényegében erre akarják felhasználni az október 29-én megrendezésre kerülő KlSZ-fórumot is, amelyen a gyári fiatalok az üzem gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőitől várnak választ az őket foglalkoztató kérdésekre. A szocialista brigádklubban rendszeresek a kiállítások, a feladatok ismertetésére, a jól dolgozó kollektívák elismerésére szépen szerkesztett faliújságok vánnak a gyárban, — mint a szemléltető agitáció fontosságának tanúi. fl bunda drága szőrméből készül Ügy is fogalmazhatok,' hogy az üzemi pártvezetőség ösztönzésére ma megkülönböztetett figyelem hárul a gyárban az anyag- és energiatakarékosságra, a reális kockázatvállalásra. Mert ez a kettő náluk szorosan összefügg. Köztudomású, hogy a bundák drága szőrmékből — nerc, farkas, pézsma, perzsa, stb. ■— készülnek. Évente 300 ezer négyzetmétert importál belőlük az üzem Olaszországból, Portugáliából, és mintegy 200 ezer darab hazai juhbőrt dolgoz fel. És drágák a kellékanyagok is, a festékek, a ragasztók. Nem mindegy, hogyan gazdálkodnak ezekkel a dolgozók. Mennyi megy hulladékba. Bár az előírás, hogy minden tenyérnyi anyagot fel kell dolgozni. A gyárban elég sok volt az elfekvő készlet. A gyárvezetés most egy olyan embert állított munkába, aki a bőrök minősítésével, az elfekvő készlet értékesítésével foglalkozik. Vagyis: eladják a gyengébb minőségű bőrből készített termékeket, amiből eddig 30 millió forint bevételük volt. Mi ebben a kockázatvállalás? Hogy ugyanolyan garanciával árusítják őket, mint a kiváló minőségből készült bundákat. Az üzemi pártvezetőség, a pártszervezetek a gazdasági vezetés legközvetlenebb szövetségesei, segítői, támogatói minden olyan törekvésben, amely a párt gazdaságipolitikájával* a társadalmi célkitűzésekkel összhangban, őket szem előtt tartva keresi a vállalati érdekek érvényesítésének útját. De kritikusok is, mert a vállalati érdek nem sértheti a népgazdasági érdekeket, — mondják Kunszentmártonban. Határoza! nélkül is A Pannóniában többségében nők dolgoznak — többen gyermekes anyák —, sokan három műszakban, gyors technológiai váltások közepette. És igényes munkát kell kiadni a kezükből. Mindemellett' tanulniuk is kell, ráadásul jóval alacsonyabb bért kapnak, mint mondjuk azok, akik a vállalat újpesti üzemében dolgoznak. Tanácskozáson már szóvá tették a kunszentmártoni vezetők: az éves bérfejlesztésből jelentős összeget elvitt a három műszakra való áttérés, mert műszakpótlékot kell fizetni. Ez a bérfeszültség, ami ma a vállalaton belül van, nem indokolható egyoldalúan az általános bérrendszer hibáival. Differenciáltabb bérfejlesztésre ,van szükség ,a gyárak között. Ezt szorgalmazza most az üzemi pártvezetőség többek között. Bíznak abban, hogy érnek is el némi előrehaladást. Vallják: „Ma a gazdaságban olyan folyamatok mennek végbe, amelyek nem nélkülözhetik a pártszervezetek hatékony és figyelmes munkáját. Nekünk mindig pontosan kell érzékelnünk, milyen gazdasági folyamatokat szükséges politikai munkával megkülönböztetett módon segíteni. És akár van rá határozat, ,akár nincs, ha egy ügynek politikai jelentősége van, akkor azzal nekünk foglalkoznunk kell” Varga Viktória Víz nélkül — megfürödve Lakók, tervezők és építők kétéves vitája Szolnokon, a Várkonyi téri 18 »emeletes épületben több mint egy éve nem használhatók a fürdőszobák gázboylerei, ezért nem folyik a meleg víz az összkomfortosként nyilvántartott lakások csapjaiból, sem a fürdőszobában, sem a konyhában. A tiltó rendelkezés oka — mint azt 1978. december 17-i lapszámunk „A termo- for-történet újabb fejezete” cimű cikkében megírtuk — az erősen kifogásolható termoforkémény, következésként az égéstermék áramlásának, a kellő szellőzésnek a hiánya, a gázrobbanás veszélyének elhárítása.
