Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

XXXI. évf. 249. szám, 1980. október 23., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A fegyverkezési verseny megfékezése valamennyi haladó erő közös érdeke Gyenes András felszólalása a berlini tudományos konferencián Berlinben szerdán folytat­ta munkáját 116 kommunis­ta- és munkáspárt, más for­radalmi párt és nemzeti fel­szabadító mozgalom tudó" mányos konferenciája a munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom közös harcáról az imperializ­mus ellen, a társadalmi ha­ladásért. A nagyszabású nemzetközi tanácskozás harmadik nap­ján felszólalt Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Gyenes András bevezető" ben nagy jelentőségűnek mondotta az NSZEP KB és a béke és szocializmus című folyóirat kezdeményezését, hogy ilyen széles körben ke­rüljön sor véleménycserére a szocialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító moz­galom közös imperialistael­lenes harcának feladatairól és módszereiről. Rámutatott, hogy az enyhülési folyamat kibontakozása kedvezően ha­tott a három nagy forradal­mi osztag küzdelmére. Egy­ben felhívta a figyelmet ar" ra, hogy a legutóbbi évek­ben a haladó erők térnyeré­sével párhuzamosan mind több kísérletet tesz a nem­(Folytatás a 2. oldalon) Kevesebb energiával értékesebb takarmány Nedves tartósítással gyorsítják a kukorica betakarítását Az egyik legfontosabb takarmánynövényünk, a ku­korica betakarításában különösen sok gondot okoz az idei őszön a szárítás. A tcnyészidő rendkívüli eltolódása miatt későn kezdhettek a gazdaságok a csövek töréséhez, és az alaposan megkésett munka ellenére magas víztar­talmú szemeket morzsolnak a kombájnok. A kukorica tárolásának legolcsóbb eljárását, a ned­ves állapotban való tartósí­tást alkalmazva jelentős mennyiségű fűtőenergiát ta­karíthatnak meg a termelő- szövetkezetek,- állami gazda­ságok. Ugyanakkor a szárí­tás elhagyása meggyorsíthat­ja a betakarítás ütemét, ami ugyancsak nagyon fontos áz idén, az őszi mezőgazdasági munkák torlódása miatt. A vetésszerkezetben 850 hektárt képviselő kukorica­termesztés meghatározó a kunmadarasi Kossuth Ter­melőszövetkezetben, ahol a 2000 sertés, az 1300 szarvas- marha és a hatezres juhállo­mány etetésére csaknem 3 ezer tonna gazdasági abrakra van szükség egy évben. Tavaly ilyenkor, az ideihez hasonló nagyságú területen a kukorica betakarításának fe­lénél tartottak a téeszben, most viszont csak az elmúlt hét második felében kezdhet­tek hozzá a korábban érő fajták töréséhez. A őszi munkák elhúzódása miatti kényszerhelyzetben a kunmadarasi téesz vezetői úgy döntöttek, hogy a gyen­gébben érett kukoricatáblák­ban sem halogathatják to­vább a betakarítást. Egy John Deer szecskázójára há­zilag felszerelték a kukorica­kombájn csőtörő adapterét, amellyel csuhéstól és csut- kástól betakarítják a kései érésű, még jelenleg is 40 szá­zalékos víztartalmú csöveket. A várhatóan 80 hektárról ily- módon lekerülő mintegy 700 tonna csőzúzalékot megfele­lően kialakított — szalmabá­lákkal kerített és fóliával bé­lelt — silótérben, nedves ál­lapotban légmentesen tárol­ják. Az új tárolási módszer máris tapasztalható és vár­ható előnyeiről k-edvezően nyilatkoznak a Kossuth téesz szakvezetői. Az őszi munkák jelenlegi helyzetében legfontosabb, hogy a nagy víztartalmú ter­mésnek a szemeskukorica tö-r résével párhuzamosan vég­zett betakarítása révén gyor­sabban felszabadulnak az őszi búza vetésére szánt te­rületek. Az idejében, a korai fagyok előtt, biztonságba he­lyezett csöveskukorica-zúza- lék béltartalma is lényegesen jobb, mint a szemes abrak­alapanyagé, a keményítő ér­téke például tíz százalékkal. A csőzúzalék készítésénél hasznosítják a szemesbetaka­rításnál, a kombájnok után korábban hulladékként föld­be szántott kukoricacsutkát is. A termés biztonságos elhe­lyezését és a megkésett ta­lajelőkészítési, vetési munká­kat meggyorsító, az értéke­sebb takarmányt jelentő új eljárás előnyei között nem elhanyagolható a fentebb em­lített energiamegtakarítás sem. A Kossuth téeszben ké­szített, illetve készülő 700 tonnányi csűzúzalék mintegy 500 tonna szemeskukórica mennyiségének felel meg. A kombájnokkal morzsolható, tehát 30—35 százalékos víz­tartalmú szemeskukorica megfelelő szárítása tonnán­ként 150 forintba kerül a földgáztüzelésű szárítóüzem­mel rendelkező kunmadarasi termelőszövetkezetben. T. F. Andersen-bizottság és az eszkimók 3. oldal Egy ember élete 4. oldal Alain Poher szerdai programja Alain Poher, a francia szenátus elnöke — aki Apró Antalnak;, az országgyűlés elnökének meghívására hiva­talos látogatáson tartózkodik Magyarországon — tegnap délelőtt megkoszorúzta a Magyár hősök emlékművét, a Hősök terén. Ezt követően Apró Antal és Alain Poher az Ország- házban hivatalos megbeszé­léseket folytatott. A tár­gyaláson jelen volt Jacques Lecompt, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete. Az eszmecserén Apró An­tal tájékoztatta francia ven­dégét Magyarország politi­kai, gazdasági helyzetéről, az országgyűlés munkájáról. Ismertette a legfőbb tör­vényhozói testület szerepét, feladatát, és szólt a parla­ment ellenőrző tevékenysé­gének fejlődéséről. Alain Poher elmondotta: főbb vonásaiban egyetért a tárgyaláson szóba került kérdések értékelésével, az elhangzott megállapítások­kal. A francia szenátus elnö­ke ma vidéki látogatásra in­dul. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője tegnap Moszkvába utazott. Résztvesz a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsá­gának 97. ülésén. AzAFIT túr kévéi üzemében m ^ a motorfelújítási rendszert Megháromszorozódott a termelés Az országban mintegy 34 ezer IFA tehergépkocsit üze­meltetnek. A gépjárművek motorjai 2—300 ezer kilomé­ter után megérnek a felújí­tásra, amelyet azonban csak jól felszerelt szakműhelyek tudnak kielégítően elvégez­ni. Egyebek között erre spe­cializálta magát már koráb­ban az AFIT XVII. sz. túrke­vei üzeme. Mintegy három­ezer motort újítottak fel évente a kunsági városban. A motorfelújítás munka­meneté, szervezettsége azon­ban korántsem volt tökéle­tes. Más munkákkal párhu­zamosan szinte valameny- nyi műhelyben dolgoztak IFA-alkatxészeken, az egyes műhelyek közötti anyagszál­lítás sok időt és energiát emésztett fel. Mindez már a múlté. Né­hány napja ugyanis befeje­ződött a motorfelújítási rend-* szer rekontstrukciója, amely során egy épülettömbbe he­lyezték át valamennyi mun­kafázist. A motorok és alkat­részek mozgatására szállító- rendszereket: görgősorokat és függőpályákat helyeztek üzembe, néhány helyen spe­ciális konstrukciójú célgépe­ket állítottak be. Számos újí­tást is alkalmaztak a szük­séges célgépeket, szerszámo­kat pedig a saját szakembe­rek készítették — kímélve a vállalat fejlesztési alapját. A rekonstrukcióval elérték, hogy a szerelősoron logikus rendszerben követik egymást A gázolajellátó egység beszabályozása a próbapadon az egyes munkaműveletek. Az új felújítási rendszer lényegesen megnövelte a vál­lalat lehetőségeit, hisz a szá­mítások szerint ebben a munkarendben megfelelő al­katrészellátás esetén mintegy 10 ezer IFA-motort képes fel újítani évente a túrkevei ja­vítóüzem. A szolnoki gyógyszertári központban végzik el gyakorlati feladataikat a Sopronban tanuló szakasszisztens-továbbképző tanfolyamok résztvevői. Képünkön a gyógyszeralapanyag vizsgálatát végzi az egyik asszisztens Lázár György látogatása Hajdú-Bihar megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután Hajdú-Bi­har megyébe érkezett. A kormány elnöke, akit először Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Imre, a megyei ta­nács elnöke üdvözölt, felke­reste a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atom­magkutató Intézetét. Itt dr. Berényi Dénes akadémikus, az intézet igazgatója tájé­koztatta a tudományos mun­káról és fejlesztési célkitű­zésekről. Elmondotta: a magyar urán felfedezésének jegyé­ben születetett a debreceni Atomki. Bár alapvető fel­adata a magfizikai kutatás, ez korántsem jelent bezár- kózottságot és elszigetelő­dést. Az intézet 89 kutató­jának és 24 mérnökének mindennapi közvetlen kap­csolata van orvosokkal bio­lógusokkal. ipari és mező- gazdasági vezetőkkel, szak­emberekkel. Arra töreked­nek, hogy az elméleti alap­kutatásokat a gyakorlatban is kamatoztassák. Ez megmu­tatkozik a debreceni orvos- tudományi egyetemen a gyógyításban, de megbíza­tásokat vállaltak el többek között az ajkai, ózdi, cse­peli. debreceni ipari üze­mektől. s a paksi atomerő­műtő] speciális mérésekre, műszerek készítésére. A Mi­nisztertanács elnökének kér­désére elmondotta. hogy évente több mint száz tu­dományos dolgozatot jelen­tetnek meg. Rendszeres a kapcsolatuk külföldi intéz­ményekkel. Ezután bemutat­ták a kormány elnökének a különböző laboratóriumokat és a Van de Graaf gyorsítót. A kutatóintézetben tett látogatás után Lázár György részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság szék­házában tartott aktívaérte­kezleten. Lázár György Hajdú-Bi­har megyei programja ma folytatódik. Bemutató a Héki állami Gazdaságban Vizsgáztak a cukorrépa-betakarító gépek Szolnok megyébe látoga­tott tegnap Kovács Antal, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB ipari, mező- gazdasági és közlekedési osz­tályának vezetője, valamint Kovács Imre, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium miniszterhelyet­tese. A vendégeket Szolno­kon, a megyei pártbizottsá­gon Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta. Ezután Kovács Antal és Kovács Imre Martfűre, a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat gyárába látogatott Andrikó Miklós társaságában. Itt a vállalat és a martfűi gyár vezetői tá­jékoztatták Őket a beruhá­zás befejezési munkálatairól, a próbaüzem eredményeiről. Az üzemlátogatás során megtekintették a napraforgó- feldolgozást, meggyőződhet­tek arról, hogy jelentős tempóval dolgoznák a nö­vényolajgyáriak és a kivite­lezők a létesítmény megva­lósításának utolsó mozzana­tain. A vendégek délutáni prog­ramján — a Héki Állami Gazdaság gépbemutatóján részt vett Eleki János, a MÉM miniszterhelyettese is. A Héki Cukorrépa Termesz­tési Rendszer gesztorgazda­sága. amely kilenc—tízezer hektárnyi cukorrépaföldön gazdálkodó mezőgazdasági üzemnek ad egyebek között szakmai tanácsokat, felvo­nultatta a magyar ipar gyár­totta cukorrépabetakarító berendezéseket, valamint a jelenleg Magyarországon használatos, erre a célra al­kalmas gépeket. A bemutatón ugyanazok­ban a táblákban dolgoztak a magyar és a külföldi gé­pek és berendezések. A ren­dezvény résztvevői megálla­pították. milyen teljesít­ménnyel, milyen vesztesé­gekkel dolgozik egy-egy gép, működés közben megtekint­hették, mit tudnák a beta­karító gépek, összevethették az egyes típusok előnyeit, hátrányait, képességeit. A szakemberek elmondták a vendégeknek véleményüket a gépekről. A tapasztalatok figyelembe vételével választ­ják ki. milyen berendezése­ket alkalmaznak a cukorré­patermelő üzemek a jövő­ben. Három pont a holnapért (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom