Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 23. Gyenes András felszólalása Berlinben Kommentárunk Három pont a holnapért A világsajtó mindig odafi­gyel, ha a Szovjetunióban a párt Központi Bizottsága vagy a parlament tárgyal. Különösen élénk , figyelem kíséri mindenkor a párt fő­titkárának beszédét. Ügy tű­nik, Leonyid Brezs­nyevnék, az SZKP Központi Bizottságának keddi ülésén elmondott szavai világszerte a megszokottnál is élénkebb visszhangokat váltottak ki. Leonyid Brezsnyev ezúttal a gazdasági életről szólt. Az elkövetkező időszak fő kér­désének az életszínvonal emelését jelölte meg. Vele összefüggésben alaposan ele­mezte a tervezés és a gaz­daságirányítás problémáit. A beszéd nem rejtette vé­ka alá a gondokat, amelyek meglehetősen nagyok. Az ob­jektív nehézségek — a több éve tartó rossz időjárás, a régi bányák egy részének kimerülése — mellett Leo­nyid Brezsnyev egész sor szubjektív hibára mutatott rá. „őszintén el kell ismer­nünk — mondotta, — hogy még nem sikerült a modern körülmények megszabta szín­vonalra emelnünk a gazda­ságirányítás és a tervezés mechanizmusát, a gazdálko­dási módszereket és a végre­hajtás fegyelmét”. Három fő pontban össze­gezte a Központi Bizottság előtt a főtitkári beszéd a legsürgősebb gazdasági te­endőt. Első helyre az 'élelmiszer-ellátás növelését tette. Második feladatnak a könnyű- és a közszükségleti ipar fellendítését említette. Harmadik tennivalóként a lakásépítésről szólt. Külön szóvá tette a gépgyártás előtt álló nagy feladatot: felzárkózn; a világszínvonal­hoz. Ennek érdekében java­solta, hogy a hadiipar kuta­tóinak, tudósainak, tervezői­nek egy részét bízzák meg a polgári célokra szolgáló gépgyártás aktuális felada­tainak megoldásával. Az iparosítás sok évtize­des programjának béfejejsz- tével most az ipari struktú­ra, tökéletesítésén, az in­tenzív termelés horizontális és vertikális megalapozásán a sor. A két kontinenst át­fogó 22 és fél millió négyzet- kilométeres országban ez nem fillérekbe kerül majd. Ismerve a katonai kiadások súlyos terhét, vajon nem egyértelmű bizonyíték ez ar­ra, hogy a Szovjetuniónak nem a feszültség, hanem az enyhülés az érdeke? (Folytatás az 1. oldalról) zetközi imperializmus a ki­alakult erőviszonyok meg­változtatására, az enyhülési folyamat, lefékezésére, sőt visszafordítására, és ezzel veszélyezteti az egész világ békéjét és az emberiség fennmaradását, s lehetőség szerint megalapozzák az enyhülési folyamat to­vábbvitelét. A szocial- lista országok njem tö­rekszenek katonai fö­lényre, abban érdekeltek, hogy a katonai erőegyensúly az egyenlő biztonság köve­telményeivel összhangban a fegyverzetek minél alacso­nyabb szintjén jöjjön létre. — Meggyőződésünk, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, a leszerelés előmozdítása, az imperializ­mus agresszív törekvéseinek Visszaszorítása valamennyi haladó erő közös érdeke, az egész emberiség javát szol­gálja. A fegyverkezési kiadá­sok visszafogásával nem csupán a világháború veszé­lye csökkenne, hanem óriási anyagi eszközök is felszaba­dulnának a gazdasági fej­lesztés céljaira, a tudomá­nyos technikai forradalom vívmányainak széles körű hasznosítására, a fejlődő or­szágok különösen súlyos ne­hézségeinek megoldására, gazdasági és kulturális fej­lődésük meggyorsítására. A szocialista országoknak. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtök délutáni ülésén megvizsgálja az irá­ni—iraki konfliktussal -kap­csolatos helyzetet — közöl­ték szerdán hivatalosan a világszervezet székhelyén. Irán szerdán Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetben cáfolta azokat a „híreszteléseket”, amelyek szerint Teherán a Hormuzi- szoros elzárására készülne. Mint a PAßS iráni hír- ügynökség jelentette. Mo­hammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök szerdán is­mételten leszögezte: Teherán semmiféle tárgyalásra sem hajlandó Irakkal, amíg an­nak csapatai iráni területen tartózkodnak. Radzsai ezt azon a találkozón mondta, amelyet Habib Sattival. az iszlám konferencia szerveze­tének főtitkárával tartott. A kijelentés megerősíti azokat a korábbi értesüléseket, melyek szerint Satti béke­missziója sikertelen maradt. Szerdán összeült az iráni parlament, de az eredeti tervektől eltérően nem a nemzetközi munkásosz­tálynak és a nemzeti felsza­badító mozgalomnak közös érdeke egy olyan világ meg­teremtése, amelyben az im­perialista törekvések nem veszélyeztetik többé az em­beriség fennmaradását, és minden ember számára le­hetőség nyílik alkotó készsé­gének szabad kibontakozásá­ra. Szilárdan hisszük, hogy korunk fő forradalmi erői készek, és közös fellépésük­kel képesek is lesznek biz­tosítani, hogy az emberiség — Marx szavaival szólva — a szükségszerűség birodal­mából a szabadság birodal­mába lépjen át. — Pártunk legutóbbi, ez év márciusában megtartott XII. kongresszusa ismételten megerősítette, hogy a közös érdekek és a kölcsönös szoli­daritás alapján baráti kap­csolatokra törekszünk a fejlődő országokkal. E kap­csolatokon keresztül is tá­mogatjuk azokat a törekvé­seiket, amelyek függetlensé­gük megszilárdítására, a je­lenleginél igazságosabb nem­zetközi, gazdasági kapcsola­tok kialakítására, az éhínség, a betegség, a nyomor, és az írástudatlanság felszámolá­sára, a (»társadalmi haladás továbbvitelére irányulnak. — Erősítjük kapcsolatain­kat az el nem kötelezett or­szágokkal, nagyra becsüljük és támogatjuk azt a harcot, amelyet a gyarmatosítás és kezdte meg a túszügy vitá­ját. Mint egy parlamenti tisztségviselő közölte, erre csak vasárnap kerül sor. Az A1 Thaurah. az Irak­ban kormányzó Baath párt lapja szerdán vezércikkben támadta Carter amerikai el­nököt. amiért az iráni—ira­ki háborút próbálja felhasz­nálni újjáválasztása érdeké­ben. A lap szerint az Egye­sült Állam/Dk az Iránnak szánt fegyver- és alkatrész- szállítások felújításával kí­vánja elérni az Iránban őr­zött amerikai túszok szaba- donbocsátását. Ugyancsak az A1 Thaurah közölte Adnan Khairallah nyilatkozatát. Az iraki had­ügyminiszter elmondta, hogy az iraki csapatok mintegy 40 ezer négyzetkilométer iráni területet szálltak meg és hat iráni várost foglaltak el, Abadan és Khorramshahr városokat az iraki haderő; teljesen bekerítette és elvág­ta az iráni hátországtól — erősítette meg a hadügymi­niszter. az újgyarmatosítás ellen, a fajgyűlölet és a fajüldözés feliszámolásáért, a háború megakadályozásáért, a vál­sággócok felszámolásáért, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a nemzetközi fe- -szültség csökkentéséért, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett éléséért folytat­nak. Pártunk sokat tesz azért is, hogy népünk megismerje és megértse a fejlődő orszá­gok problémáit, a nehézsé­gek okait. Syenes András befejezé­sül hangoztatta, hogy a nemzeti felszabadító harq társadalmi tartalmának erősödése és a közös imperialistaellenes Törek­vések új megnyilvánu­lásai egyaránt indokolják az alaposabb elméleti munkát, a gyakorlati-politikai tevé­kenységet is segítő követ­keztetések levonását. Külö­nösen fontos a véleménycse­re olyan nagy jelentőségű kérdésekről, mint a nemzeti felszabadító harc mai szaka­szának sajátosságai, a széles antiimperialista szövetség előmozdításának, a haladó demokratikus erők nemzet­közi összefogásának további lehetőségei — mondotta. A konferencia ma újból munkacsoportokban tanács­kozik. Kania—Wyszynski találkozó Stanislaww Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden találkozott Stefan Wyszynski bíborossal, Lengyelország prímásával — jelentette szerdán a PAP len­gyel hírügynökség. A talál­kozón az ország belső nyu­galmával és fejlődésével kap­csolatos kérdésekről volt szó. / BELGRAD Nicolea Ceausescu, a Ro­mán Kommunista párt főtit­kára, az Államtanács elnöke szerdán hivatalos baráti láto­gatásra Belgrádba érkezett. A belgrádi repülőtéren Cvije- tin Mijatovics, az Államelnök­ség elnöke, Lazar Mojszov, a Júgoszláv Kommunisták Szö­vetsége KB elnökségének el­nöke és más magasrangú ve­zetők fogadták. HANOI Phnom Penh-ben egyértel­mű erkölcsi kihívásnak tart­ják azt a tényt, hogy leng Sary, a megdöntött népírtó Pol Pot-rezsim nevében alá­írhatta az emberi jogok vé­delméről ' szóló nemzetközi egyezményeket az ENSZ-ben. A kambodzsai hírügynökség kommentárjában „hihetet­űz iraki haderő bekerítette Obadant és Khorramshahrt Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Tanácskozik a Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Tegnap reggel a Kremlben megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának idei őszi ülésszaka. A megnyitó plenáris ülésen részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, valamint több más szovjet vezető. A szovjet parlament két házának képviselői megvi­tatják az 1981. évi terv és költségvetés tervezetét, meg­vizsgálják az ez évi terv és költségvetés végrehajtásának menetét, meghallgatják az 1979-es költségvetés teljesíté­séről szóló beszámolót és fog­lalkoznak egy, a szabálysér­tési eljárásokkal kapcsolatos törvényjavaslattal is, A jövő évre szóló költség­vetés-tervezetet Vaszilíj Garbuzov pénzügyminiszter ismertette. A költségvetés 298,2 milliárd rubeles bevé­telt és 298 milliárdos kiadást irányoz elő. A kiadások több mint fele, 162 milliárd az iparfejlesztés céljait szolgál­ja, ennek, nagy része a ne­héziparba kerül, de a köz­fogyasztási cikkek termelése is jelentősen, 4,2 százalékkal bővül. A mezőgazdaság cél­jaira az állami költségvetés 51,6 milliárdos beruházást irányoz elő, további 20 mil- liárdot fordítanak erre a célra a kolhozok. A költségvetés szociális­kulturális tételeinek összege együttesen 101,8 milliárd, ez 4,6 milliárd rubellel több, mint az előző évben. To­vábbi 25 milliárd kerül fel- használásra erre a célra a vállalatok, a kolhozok, a társadalmi szervezetek anya­gi eszközeiből. A többi kö­zött 530 ezerrel bővítik a bölcsődei és óvodai férőhe­lyek számát, 900 ezer gyer­mek részére építenek új is­kolákat. Nyugdíjkifizetésre és egyéb társadalombiztosítá­si célokra 36,9 milliárd ru­belt fordítanak. A Szovjetunió 1981. évi népgazdasági és szociális tervét Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Állami Tervbizott­ság elnöke terjesztette szer­dán a Legfelsőbb Tanács ülése elé.-érkezett a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára fogadták. MADRID lennek” nevezi, hogy a há­rom millió kambodzsai ha­láláért felelős rezsim csatla­kozhatott ezekhez a nemzet­közi egyezményekhez. PRÁGA Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására szerdán Prágába érkezett Andrej Ki­rilenko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget, aki baráti lá­togatást tesz Csehszlovákiá­ban, a repülőtéren Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a köz­társaság elnöke, valamint Vasil Bilak és Josef Kempny, Az érdemi találkozó idő­beosztására benyújtott NDK- j avaslat az egyetlen, amely valóban kompromisszumos jellegű, kielégíthet, minden­kit, kellően figyelembe veszi mindegyik fél álláspontját, kitér a találkozó minden sza­kaszára és mindegyik sza­kaszra megfelelő időt bizto­sít — .jelentette ki Jurij Du- bniyin nagykövet a szovjet küldöttség vezetője a madri­di találkozó előkészítő meg­beszéléseinek szerdai ülésén, Az összes többi javaslat nél­külözi az ilyen megközelítést — mondotta, nyilvánvalóan a hétfő este benyújtott luxemburgi—portugál közös indítványra utalva. A PALESZTIN PROBLÉMA —KÖZELRŐL Új helyzetre várva A tömeges zsidó beván­dorlás Palesz­tinába, amely a harmincas évek elején kezdődött, vég­képp elmérgesítette a vi­szonyt a másik őshonos kö­zösséggel, az arabokkal. Pénzzel — az arab tulajdonú földek felvásárlásával — csellel, és nem utolsó sorban terrorral erőszakos gyarma- tosítási folyamat zajlott le az országban. A terroriz­must, mint harci módszert, a cionista fegyveres csopor­tok honosították meg a tér­ségben: a Stern, az Irgun és más szervezetek elűzték földjeikről a palesztinokat, merényleteket követtek el a brit gyarmati hatóságok kép­viselői, sőt 1947-ben még az ENSZ főmegbízottja, Berna- dotte gróf ellen is. A félelem légköre menekülésre késztet­te az arab lakosságot. Az angolok kivonulási szándékának bejelentése után az ENSZ megpróbált igazsá­got tenni: egy zsidó és egy arab államra osztotta Pa­lesztina területét, Jeruzsá­lem városának pedig nem­zetközi státuszt szánt. Ez a megoldás azonban a felek egyikét sem elégítette ki, s 1948 tavaszán, Izrael állam egyoldalú kikiáltása után kirobbant a fegyveres harc. Egy^ éven át dúlt az első há.- ború, elsodorva az ENSZ eredeti felosztási tervét. Iz­rael katonai sikerei nyomán a maga javára módosította a kijelölt határvonalakat. Jordánia a magáéhoz csatol­ta a tervezett palesztin arab állam egy részét, a Jordán- folyó nyugati partvidékét és Kelet'Jeruzsálemet, Egyip­tom pedig a Gazai-övezetet. Még jobban elmélyítette a válságot az 1967 tavaszán végrehajtott izraeli agresszió. Izrael megszánta Ciszjordá- niát, Gázát, valamint az egyiptomi Sinai-félszigetet, a palesztinok újabb áradatát kényszerítve menekülésre. Voltak köztük olyanok akik­nek — miután egyszer már eljöttek Izrael területéről — újra el kellett hagyniuk ott­honukat. A sok szenvedés és megalázás váltotta ki a pa­lesztinok ellenállását: 1965- ben Jasszer Arafat vezetésé­vel megalakult első, s mind­máig legjelentősebb harci szervezetük, az A1 Fattah. A különböző ellenállási szer­vezeteket a Palesztinái FeP szabadítási Szervezet egye­síti, Jasszer Arafat elnökle­tével. Egyes szélsőséges szer­vezetek közülük az igaz ügynek csak kárt okozó ter­rorista módszereket alkal­maznak, de a mozgalom de­rékhada reális célért, az ön- rendelkezésért és a függet­len palesztin arab állam megálapításánák a jogáért küzd. Miután az egész közel-ke­leti válság kulcsa éppen a palesztin kérdés, világos, hogy ennek megoldása elő­feltétele, bármiféle átfogó, tartós és igazságos politikai rendezésnek. Izrael azonban Dél-Libanon: Az izraeli légierő „névjegye” erről hallani sem akar, s fővédnöke, az Egyesült Ál­lamok — bár szóban elisme­ri a palesztinok' jogait — támogatja ebben. Az 1978 őszén Camp David-ben meg­kötött amerikai—izraeli— egyiptomi megállapodások nyomán csupán egyiptomi— izraeli különbéke született, a palesztin araboknak nyúj­tandó mégoly korlátozott autonómiáról szóló tárgya­lások pedig zsákutcába ju­tottak. A Camp David-i megállapodásokat az arab országok és a palesztinok egyöntetűen elvetik. Izrael pedig a zsidó települések erőszakos létesítésével a megszállt területeken vilá­gosan tudtára adja minden­kinek: nem áll szándékában onnan kivonulni. Azt, hogy a palesztin el­lenállási mozgalom jelenleg hol tart, az A1 Fattah nem-' rég megtartott kongresszusa jelezte. Egyik legfontosabb határozata az Izrael elleni fegyveres harc elsődlegessé­gét deklarálta. Vajon ez tel­jes lemondást jelent a politi­kai eszközök igénybevételé­ről? — kérdeztem Bejrútban Abu Szalehtől, a, szervezet egyik vezetőjétől. — „Semmi esetre sem” — hangzott a válasz. „Csakhát ki kész tárgyalni velük? Iz­rael történetesen még a •Camp Davíd-i formula alap­ján sem, amelyet mi ettől függetlenül is elfogadhatat­lannak tartunk. A válasz erre csak a fegyveres harc fokozása lehet részünkről”. A palesztinok táborában felülkerekedett a meggyőző­dés, hogy a politikai rende­zés előtti út megnyitásához változásokra, új realitások­ra és új helyzetre van szük­ség. S nem tartják kizárt­nak, hogy ez csak egy újabb közel-keleti háború révén érhető el. A helyzetet iga­zán veszélyessé teszi, hogy — más indítékokból -— mintha Izrael is így véleked­ne: Tel-A vív egyre nyil­vánvalóbban a PFSZ-re és Szíriára Dél-Libanonban mérhető csapás lehetőségét mérlegeli. Pálfi Viktor (Következik: Jövőre Jeru zsálemben)

Next

/
Oldalképek
Tartalom