Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

1980. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A bolgár küldöttség tegnapi programja A küldöttség a Füszért mlntatermében A megyében tartózkodó háromtagú bolgár tanácsi küldöttséget — amelynek ve­zetője Todor Gogov, Kjusz- tendil megye tanácsának el­ső elnökhelyettese — teg­nap délelőtt a megyei párt- bizottság székházában fogad­ta Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára. A megbeszélésen részt vett Mohácsi Ottó. a megyei pártbizottság titkára is. Ezután a vendégeket Fenyvesi József, a városi ta­nács elnöke és Simon Jó­zsef, a megyei tanács osz­tályvezetője városnézésre kí­sérte, majd ellátogattak a Patyolat Vállalat központi telephelyére. Ebéd után a küldöttség a Zöldért Vállalat szolnoki kirendeltségén tett látoga­tást, ahol Kosik István igaz­gató és Bakó Endre kiren­deltségvezető adott tájékoz­tatót munkájukról. Majd megtekintették a mintegy 2000 négyzetméter alapterü­letű raktárkomplexumot, ahonnan naponta 250—-300 mázsa zöldséget, gyümölcsöt szállítanak az üzletekbe. A következő állomás a Szolnok—Békés megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat raktár­iháza vdlt. Csikós Sándor igazgató és Szolnoki László telepvezető mutatta be a bolgár küldöttség tagjainak a telep raktárait. Késő dél­után a Húsipari Vállalatnál fejeződött be a tegnapi prog­ram. Szakszerűbb, gyorsabb és egyszerűbb lesz lavul az ügyintézés Mezőtúron Tegnap a mezőtúri Városi Tanácsnál átadták az új, korszerű ügyfélszolgálati iro- dát. Létrehozásához jelentős segítséget kapott a városi ta­nács a megyei tanácstól. Az átalakítási munkálatokat a helyi városgazdálkodási vál- lalat, a Bútoripari Szövetke­zet és a Fémfeldolgozóipari Szövetkezet mezőtúri gyára végezte. A végrehajtó bizottság ko' rábbi határozata alapján — a törökszentmiklósi tapasz­talatok figyelembe vételével — jött létre a 24 személyes iroda és az 5 fős központi leíró. A belső átszervezések biztosították, hogy vala­mennyi hatósági ügy az iroda hatáskörébe kerüljön. Az iroda ügyrendjét a kö­zeljövőben hagyja jóvá a végrehajtó bizottság. Az iroda az ágazati szak- igazgatási szervek szakmái irányításával, azok hatáskö­rében intézi a lakossági ügyeket. Az akták kezelését, tárolá­sát nagyban megkönnyítik a Fémfeldolgozóipari Szövet­kezet által gyártott karton- és irattartó szekrények. A most átadott ügyfélszolgála­ti iroda már ez év augusz­tustól kísérletképpen mű­ködik, és az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Kismamák, nyugdíjasok, kertbarátok, magányosok Szolnok megyében 74 klub működik Megyénkben tíz évvel ezelőtt alakultak az első nép­frontklubok. A Hazafias Népfront Szolnok megyei El­nökségének akkor még csak néhány nőklub munkáját kellett figyelemmel kísérnie. Az elmúlt évi felmérések szerint a megyében 74 nép­frontklub működik, 4 ezer 300 taggal. A gyengébb nem megtartotta vezető szerepét, a nők most is élen járnak: 38 nőklub 1 559 fős tagságot gyűjtött össze. Igen népsze­rű a 17 nyugdíjasklub is, 824 idős embert foglalkoztatnak. A 11 kertbarátklubba 1 180 kertészkedő jár. Jászberény, Szolnok, Jászfelsőszentgyörgy három kismama klubja 87, gyesen levő asszonynak biz­tosít társaságot, programot. A megye egyetlen értelmi­ségi klubja Jászberényben működik, 360 tagja van. A kisiparosokat szintén egyet­len klub fogja össze, Szol­nokon, ahol hatvanan cse­rélhetik ki tapasztalataikat. A megyében egyetlen hely­ségben, Kuncsorbán 21 ag­rárszakember hozott létre klubot. Magányosok klubjá­ból sincs sok, egyetlen mű­ködik Szolnokon, taglétszá­ma hatvan. Szolnokon és Tiszafüreden összesen száz­ötvenen megalakították a tanácstagok klubját. A klubok látogatottsága településenként változik. Legnagyobb létszámúak a kertbarát klubok, 60—120 tagjuk van, többnyire nyug­díjas férfiak. Nagylétszámú a jászberényi értelmiségi és a szolnoki tanácstagok klub­ja is. Amíg Jászágón és Ti- szavárkonyban tizenöten, ad­dig Szolnokon, Zagyvaréka- son és Öcsödön hetvenen- százharmincan járnak a nő­klub összejöveteleire. A fog­lalkozás szerinti összetétel igen vegyes. A tagság zöme háztartásbeli, de vannak kö­zöttük pedagógusok, téeszta- gok is. A nyugdíjasklub tag­létszáma általában harminc- hetven. A klubok működéséhez szükséges helyiséget a leg­több helyen a művelődési házakban biztosítják. Másutt a tagság a klubkönyvtárak­ban, a körzeti pártalapszer- vezetek és a népfront he­lyiségeiben jön össze. A népfront bizottságok igyekeznek együttműködni a helyi pártszervezetekkel, vál­lalatokkal, intézményekkel. Zagyvarékason például a té- esz autóbuszt ad a nőklub kirándulásaihoz és évente mintegy kétezer forintot a kiadásokra. Kuncsorbán a tanács évente ötezer forint­tal járul hozzá a nyugdíjas­klub munkájához. Jászbol- dogházán a helyi tanács, a radiátorgyár és a fajtakísér­leti állomás nyújt anyagi se­gítséget a nyugdíjas- és a nőklubnak. A kertbarátklu­bok jó kapcsolatot építettek ki a megyei Növényvédő Állomással, az AGROKER- rel. Ezek az intézmények szakmai előadásokkal, taná­csokkal, kiállításokkal segí­tik a kertbarátok munkáját. Mesterszálláson a HNF községi bizottsága a Vörös- kereszt helyi szervezetével együtt működteti a nőklubot, Jásberényben pedig a kis­mamaklub munkáját segíti a Vöröskereszt. A klubok féléves vagy éves program alapján dol­goznak, amelyeket a 3—15 tagú választott vezetőség ál­lít össze a tagság igényei alapján. A népfront klubok egyik megoldatlan problémája a klubvezetők továbbképzése. A másik, hogy kevés helyen alakult ki még a nyugdíjas­klubok tartalmas működése. A HNF Szolnok megyei Bizottságának elnöksége ter­vezi, hogy évente egy alka­lommal megrendezi a klub­vezetők találkozóját, tovább­képzését. Témajavaslatot dolgoznak ki a klubok szá­mára. (a kismamaklub szá­mára már javasoltak témá­kat). Értekezlet a zöldségtermeltetés problémáiról A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának köz­pontjában megrendezett so­rozatos tanácskozások jel­zik: a zöldségtermesztés i szerződések megkötése ese­tenként annak ellenére gon­dot okozl hogy átlagosan négy százalékkal fölemelték a termelői árakat. A tegnap megtartott értekezleten, amelyen a termeltető válla­latok és a mezőgazdasági üzemek, illetve azok érdek- képviseleti szerveinek kül­döttei vettek részt, nem volt vita abban, hogy az áreme­lést úgy kell végrehajtani, hogy mindenekelőtt a költ­ségigényes és a piacokon is keresett áruk szállítóinak többletráfordítása térüljön meg. Egységes volt az állás­pont abban is, hogy az anya­gi érdekeltség — örvendetes módon — mindinkább még­ha fórozza a partnerek együttműködését. Ellenben sérelmesnek ta­lálták a termelők, hogy a friss zöldségek ára túlságo­san gyakran változik. Nem vész kárba a maradék Nem vész kárba a mara­dék sem a győri Richards Finomposztógyárban: lány­ka és női szoknyákat varr­nak belőle. Az üzem termé­keinek jelentős hányadát ex­portálja, s mint ahogy szo­kás, a kiszállítandó tételek­nél egykét véggel mindig többét szőnék. A gyár a szükségből ková­csolt erényt akkor, amikor a maradékok gazdaságos hasz­nosítása céljából megnyitot­ta konfekció üzemét. Harminc éve alakultak meg a tanácsok Papp Lajos államtitkár nyilatkozata Harminc esztendeje, 1950. október 22-én zajlott le hazánkban a tanácstagok első általános választása, s az ezt követő na­pokban — november 8-ig — szerte az or­szágban megalakultak a tanácsok. Gyöke­res változás volt ez, amely új alapokra he­lyezte a szocialista államszervezetet, első­sorban a közigazgatást. A dolgozók szá­mára szélesebb lehetőséget nyitott arra, hogy részt vegyenek a hatalom gyakorlá­sában, a város- és községpolitika céljainak meghatározásában, teendőinek megoldásá­ban. A kezdettől napjainkig eltelt évtize­dek eredményeiről, a további tervekről s tennivalókról Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának el­nöke nyilatkozott az MTI munkatársának. házak építésének, a régiek bővítésének eredményeként a 30 év előtti 179 lakos he­lyett jelenleg átlagban 115- re jut egy kórházi ágy. Az eredményekben számottevő szerepe van a lakosság, az üzemi és szövetkezeti közös­ségek cselekvő közreműkö­désének. A településfejlesz­tést segítő társadalmi mun­ka értéke a kezdeti 40 mil­lió forintról az utóbbi évben 4,7 milliárd forintra emel­kedett. A közösségért érzett felelősséget, s a tenniakarást példázza, hogy a tanácsi bi­zottságokban mintegy 15 ezer olyan szakember dol­gozik, aki nem tanácstag; a tanácsapparátus szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, lakáselosztó, szabálysértési s egyéb tevékenységét sok ezer társadalmi aktivista segíti. Az államigazgatási munka demokratikus vonásait erősí­tette, hogy egyre aktívabban dolgoznak a tanácsok testü­letéi. Szerepük megnőtt a tanácsapparátus, a tanácsi intézmények és vállalatok irányításában, a helyi társa­dalmi. gazdasági élet for­málásában. Mindez hozzájá­rult a nyíltabb város- és községpolitika folytatásához, a demokratikus fórumok, tartalmasabb munkájához, például a népszerűvé vált falugyűlések eredményessé­géhez, továbbá a társadalmi és tömegszervezetekkel, s a népfrontbizottságokkal kö­zösen megvalósított tervsze­rűbb és rendszeresebb együtt­működéshez. Ezekben az eredményekben meghatározó szerepük volt és van a ta­nácstagoknak. Elismerés és köszönet jár fáradozásaikért. A tanácsrendszer három­évtizedes sikeres működésé­nek forrása és fontos ösz­tönzője volt, hogy a párt és a kormány rendszeresen fi­gyelemmel kísérte a taná­csok tevékenységét, javítot­ta munkájuk feltételeit. A második, majd a jelenleg is hatályos harmadik tanács- törvény életbeléptével bővült hatáskörük, nőtt önállósá­guk, korszerűsödött területi­igazgatási szervezetük. Fo­kozatosan megszűntek gaz­A vasmunkások szervezője A TIZENKILENCEDIK szá­zadi magyarországi munkás- mozgalom nagy egyéniségei közé tartozik Teszársz Ká­roly, aki 125 évvel ezelőtt született Pesten, 1855. októ­ber 22-én. Apja vasmunkás volt, aki Csehországból tele­pült át Magyarországra. (Ne­ve: Tesar). A szülők vasas-inasnak ad­ták fiúkat. Szabadulása — vagyis tanonckodása — utá­ni szakmai tudásának to­vábbfejlesztése céljából kül­földi munkahelyekre ment —, ahogy akkoriban mond­ták — „valcolt” 22 éves ko­ráig. Ausztriában £s Német­országban dolgozott. A szak­ma kiváló elsajátítása mel­lett németül is nagyon jól megtanult. (Tudását később, mint német nyelvű újság­szerkesztő lis kamatoztatta). Németországban belépett a vasöntők szakszervezetébe, így bekapcsolódott a szociál­demokrata párt munkájába is. (Abban az időben a szak- szervezeti tagság egyet jelen­tett a szociáldemokrata párt­tagsággal, és fordítva). Hazatérése után hamaro­san aktívan vett részt a vas- óntők között folytatott agi- tációs és szervező munkában. Nevéhez kapcsolódik a ma­gyarországi vasöntők asztal- társaságának megszervezése és a Budapesti Vasöntők B'e- tegsegélyező és Temetkezési 125 éve született Teszársz Károly Egyletének megalapítása A későbbi szakmai szervezkedés magja lett mindegyik szerve­zet. A szakegyletet 1890-ben hozták létre. Ennek vezetősé­gi tagja lett Teszársz Ká­roly, majd három év múlva az egylet elnöke. Így még szélesebb körben végezhetett agitációs szervező munkát a magyarországi vasasok kö­zött. Tevékenységét a fennál­ló rend fekete listára tevés­sel „jutalmazta”, ami a be­börtönzés lehetőségével járt együtt. Az 1890-es évek elejétől mindegyik vasipari szakma szervezését és szervezkedését ő irányította. Beválasztották a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vezetőségébe 1894-ben első ízben, majd élete során többször is tagja volt a pártvezetőségnek. A pártvezetőségben gyakorta zajló viták, nézetkülönbsé­gek, összecsapások alkalmá­val igyekezett kívül maradni ezeken a pártegység és a szakszervezeti munka érde­kében. AZ ELSŐ VASMUNKÁS kongresszuson javaslatot tett egy egységes, országos vas­munkás szervezet létrehozá­sára, amely hét év múlva, 1903-ban vált valóra a Ma­gyarországi Vas- és Fémmun­kásak Központi Szövetségé­nek megalakulásával. A szö­vetség első elnöke Teszársz Károly lett, 1898-tól volt az általa alapított Vas- és Fém­munkások Szaklapja magyar és német nyelvű újság szer­kesztője. Részt vett a Szakszervezeti Tanács újjászervezésében és az első országos szakszerve­zeti kongresszus megszerve­zésében. i A kongresszus meg; választotta a Szakszervezeti Tanács elnökévé, mely tiszt­séget haláláig betöltötte. AGITÄCIÖS és szervező munkája mellett időt szakí­tott arra is, hogy megírja az öntőmunkások egyletének történetét. Az első tíz év eredményeit összefoglaló könyvének címe: A művelő­dés munkája — 1901-ben je­lent meg. Szervező, agitátor, harcos szociáldemokrata volt. Meg­feszített munkát végzett, s ennek következtében kapott szívrohamot éppen egy köz­gyűlés emelvényén. A korsze­rű. központosított és e"-’sé­ges magyarországi szakszer­vezeti mozgalom előharcosa 1916. május 18-án hunyt el Budapesten. A Mező 7 nre úti temetőben nyugszik a. 20 t-es parcellában. dálkodásuik felesleges kötött­ségei, s gazdasági feladataik sokasodásával egyidejűleg eszközeik is gyarapodtak. Jellemző, hogy fejlesztési és költségvetési célokra az idén mintegy százmilliárd forintot használhatnak föl. Az elkövetkező években az állami szervekre, közöt­tük a tanácsokra is növek­vő feladatok várnak, ezek legfontosabbjait a párt XII. kongresszusa és a kormány legutóbbi országgyűlésen, el­fogadott munkaprogramja jelöli ki. A tanácsoknak el­sősorban a gazdálkodás ha; tékonyságának fokozására kell összpontosítaniuk erő­feszítéseiket. Valamennyi helyi tanács fontos köteles­sége. hogy VI. ötéves tervét a lakosság, a társadalmi és tömegszervezetek, a Hazafi­as Népfront szerveinek szé­les körű bevonásával, javas­lataik messzemenő figyelem- bevételével. gondosan készít­se elő. A tanácsi testületek­nek az eddigieknél is szigo­rúbban kell rangsorolniuk az igényeket, ésszerűen gazdál­kodva a fejlesztésre és a fenntartásra fordítható ösz- szegekkel. A városok és községek fejlesztésében, a lakosság ellátásában az álla­mi költségvetés forrásai mel­lett a helyi tartalékok föl­tárása is nagy lehetőségeket kínál. A tanácsi vezetők és ügyintézők kötelessége, hogy jó kapcsolatot teremtsenek- tartsanak az állampolgárok­kal, gyorsítsák, s tegyék kulturáltabbá az ügyintézést, munkájukból száműzzék a bürokratikus módszereket. A cél: senki ne menjen el a tanácsházáról olyan érzés­sel, tudattal, hogy ügyével nem foglalkoztak lelkiisme­retesen, nem kapta meg ér­deklődésére a szükséges fel­világosítást. A lakosságot rendszeresen tájékoztatni kell a közérdekű témákról, rendelkezésekről, egyszer­smind a korábbinál szigo­rúbban kell fellépni a jog­szabályok és a szocialista együttélés normáinak meg­sértőivel szemben. —■ A tanácsok megfeleltek az irántuk megnyilvánuló várakozásnak, tevékenyen kivették részüket a szocia­lizmus építéséből, a legfonto­sabb társadalmi-politikai fel­adatok megoldásából, mun­kájukkal kivívták a lakosság döntő többségének bizalmát és megbecsülését. Kifejezésre jutott ez az idei általános választásokat megelőző ta­nácstagi jelölő gyűléseken is, amelyeken mintegy 2 millió állampolgár jelent meg. kö­zülük több mint 220 ezren mondták el észrevételeiket, javaslataikat: s végül is ez a bizalom tükröződött a vá­lasztások eredményében. A tanácsok nagy utat tet­tek meg az elmúlt három évtizedben. Munkájuk terv­szerű, öntevékenyebb lett, szélesedtek tömegkapcsola­taik, jelentős szerepük van a központi célkitűzések helyi megvalósításában, a lakosság ellátásában. Az MSZMP XII. kongresszusa ezt ismerte el, amikor megállapította, hogy tovább erősödött népképvi­seleti-önkormányzati és ál­lamigazgatási jellegük, meg­felelően élnek önállóságuk­kal és hatáskörükkel. A tanácsi munka homlok­terében hosszú ideje a vá­rosok és a községek fejlesz­tése, szépítése áll, az első­rendű feladatok közé tarto­zik a lakosság oktatási, kul­turális, egészségügyi, szociá­lis, kommunális ellátásáról, a fogyasztási) szolgáltatásokról való gondoskodás, az élet- körülmények folyamatos ja­vítása. Részük van a taná­csoknak abban, hogy 1950- től napjainkig mintegy 2 mil­lió lakás, ezen belül körül­belül 700 ezer állami lakás épült, s hogy a közműves vízellátásban részesülő ott­honok aránya 22 százalékról 73 százalékra emelkedett. Ebben az időszakban meg­négyszereződött az óvodai, megtízszereződött a bölcsődei helyek száma, és csaknem 11 ezerrel több tanteremben tanulhatnak a diákok. Szin­te teljesen kiépült napjaink­ra a járóbeteg-ellátó intéz­mények hálózata, az új kór-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom