Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-22 / 248. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 22. Kommentárunk Varsóban— Madridért A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága a lengyel fővárosban ülésezett. A tanácskozás célja az volt, bogy a résztvevők áttekintsék — a kiadott hivatalos közlemény fogalmazása szerint — a madridi találkozó előkészítésével, valamint az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásával kapcsolatos kérdéseket. Vessünk egy pillantást arra, milyen időpontban ült össze ez a varsói tanácskozás, milyén célokat szolgált és milyen kilátások vannak az ott körvonalazott célok elérésére. Az időpont legfőbb jellemzője: mindenekelőtt az amerikai kormányzat sorozatos hidegháborús lépései nyomán megtorpant a Helsinkiben tetőzött, biztató enyhülési folyamat. A VSZ-tagállamok külügyminiszterei aligha csak az európai szocialista országok véleményét fogalmazták meg, amikor á hivatalos közleményben kijelentették: aggodalommal tölti el őket „az imperialista erőpolitika további aktivizálódása”. E figyelmeztetés mögött — sajnos — számos közismert és veszélyes tény sorakozik. Washington állandóan új és új fegyvereket dob a nemzetközi katonai mérleg serpenyőjébe, így igyekezvén azt kibillenteni az egyedül elfogadható és a világbéke alapját képező egyensúlyi helyzetéből. Azoknak az erőknek az összefogása. amelyek megértik, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája; koncentrált erőfeszítéseket tenni a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az enyhülés katonai vonatkozásainak kiterjesztésére; tudatosítani, hogy a tárgyalások valamennyi fegyverfajtára kiterjedhetnek; m; nd.en érdekelttel megértetni, hogy semmiféle. a feszültség növelését szolgáló lépést nem szabad tenni; a küszöbön álló madridi találkozón döntést kellene hozni egy európai leszerelési konferencia összehívásáról; elérni, hogy Nyugaton is komolyan fontolóra vegyék a VSZ- országok enyhülési javaslatait; sokoldalú lépéseket tenni a tudományos- műszaki, a környezetvédelmi, a kulturális és minden egyéb együttműködés erősítéséért. (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyev hangoztatta: a gazdasági munka központjába a párt a nép életszínvonalának emelését állította. A jelenlegi ötéves terv ben ezekre a célokra 329 milliárd rubellel többet fordítottak, mint a megelőző tervidőszakban. Emelkedett a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme. A társadalmi alapokból történt kifizetések 134 milliárddal nőttek, s ebbői tovább fejlesztették az ingyenes oktatást, az egészségügyi ellátást, az üdülést, valamint a nyugdíjak kifizetésének az alkotmányban is rögzítet bővítését. Lakásépítésre a tervelőirányzatnál is másfél milliárd rubellel többet fordítottak, körülbelül félmilliárd négyzetméternyi új lakóterületet építettek. Magabiztosan tekintünk a jövőbe Az ilyen eredmények alapja — mutatott ró Leonyid Brezsnyev — a gazdaság fejlődése, az ország termőerőí- nek minden irányú és állandó növekedése volt. Az SZKP KB főtitkára megemlítette, hogy öt év alatt az ipari termelés értéke 717 milliárd rubellel növekedett, a mezőgazdasági termelésé 50 milliárddal. A nemzeti jövedelem növekedése öt év alatt 397 milliárd rubel volt. A népgazdaság fejlesztésére 635 milliárd rubelt fordítottak, több mint 1200 üzemet építettek fel, helyeztek működésbe. Nyu- gat-Szibériában például különösen kimagasló eredmények születtek: a nyersolajtermelés öt és fél év alatt több mint' kétszeresére, a földgáztermelés 4,5-szeresére nőtt. A mezőgazdaság eredményeiről szólva Brezsnyev elmondotta: első ízben sikerült azt elérni, hogy a gabonatermelés éves átlagban meghaladja a 200 millió tonnát. — A fejlődés ütemét visz- szafogó objektív okokhoz hozzájárultak a munkával kapcsolatos hiányosságok is. Őszintén el kell ismernünk, még nem sikerült a modern körülmények által megszabott színvonalra emelnünk a gazdaságirányítás és a tervezés mechanizmusát, a gazdálkodási módszereket és a végrehajtás fegyelmét. Ez megnehezítette, hogy fordulatot érjünk el a hatékonyság irányában. A népgazdaságot az intenzív fejlesztés útjára vezéreltük át. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy számos mutatót tekintve nem teljesítettük a tervet, hiányosságok, szűk keresztmetszetek jelentkeznek a népgazdaságban. — Ezzel együtt azonban alá akarom húzni, hogy országunk hatalmas gazdasági és tudományos-technikai potenciál birtokában, magasan képzett szakemberekkel lép a 80-as évekbe. Magabiztosan tekintünk a jövőbe — mondotta a többi között Leonyid Brezsnyev. A jövő évi népgazdasági tervről szólva az SZKP. KB főtitkára megállapította: a terv biztosítja a népgazdaság továbbfejlődését, jelentős eszközöket fordít a fű- tőanyag-energiabázis fejlesztésére, a mezőgazdaságra, a gépiparra. a közlekedésre, intézkedéseket tartalmaz a beruházások összpontosítására, sok iparágban meggyorsítja a fejlődést, mindenekelőtt azokban, amelyek közszükségleti cikkeket termelnek. Jövőre is számos intézkedéssel emelik a nép jólétét, csökkentik a népgazdaságban mutatkozó szűk keresztmetszeteket. így a terv megfelel a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, folytatja a pártnak a népjólét növelésére. az anyagi termelés fejlesztésére és hatékonyságának emelésére irányuló politikája megvalósulását, biztosítja az ország védelmi képességét, tovább szélesíti az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. Ezért javasolja a Politikai Bizottság. hogy a Központi Bizottság fogadja el a tervet és a költségvetési előirányzatot. Az SZKP főtitkára beszédének nagy részében a népgazdaság fontos kérdéseinek megoldásával foglalkozott. ezek között az első he- helyre az élelmiszerellátás növelését helyezte. Rámutatott. hogy az elmúlt években hatalmas eszközöket fordítottak a korszerű mező- gazdasági termelés kialakítására. a megfelelő technika biztosítására, a kemizá- lásra. Ezeket az eszközöket azonban Im^g korántsem mindenütt használják fel kellő hatékonysággal. Számos olyan terület és ágazat van. ahol a nagyarányú beruházások ellenére sem növekedett a termelés. Élelmiszertermelési program Brezsnyev bejelentette: az SZKP KB Politikai Bizottsága határozatot hozott arról, hogy az új ötéves terv szerves részeként élelmiszer- termelési programot kell készíteni, s e program keretei között egységesen kell kidolgozni a mezőgazdaság, valamint az azt kiszolgáló iparágak, továbbá a felvásárlás, a tárolás, a szállítás, a feldolgozás, az élelmiszer- ipar és az élelmiszerkereskedelem fejlesztésének terveit, a problémák megoldására irányuló intézkedéseket. Ezt a programot abból kiindulva kell kidolgozni, hogy az szerves része legyen az új, XI. ötéves tervnek. Az SZKP KB főtitkára a második nagyfontosságú feladatként a könnyűipar, a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének fejlesztését jelölte meg. A harmadik feladatként Leonyid Brezsnyev a lakásépítésről szólt, hangsúlyozva: a XI. ötéves terv időszakában fenn kell tartani az építkezés jelenlegi ütemét, ugyanakkor javítani kell az épülő lakások minőségét. A továbbiakban Brezsnyev a gazdaság hatékonyságának a társadalmi termelés inten- zifikálásának kérdésével foglalkozott, hangsúlyozva: a következő ötéves tervben jelentős haladást kell elérni e téren. II munkaverseny jelentősége A gépgyártás fejlesztését elősegítendő, Brezsnyev javasolta: a szovjet hadiiparban dolgozó kutatók, tudósok, tervezők egy részét bízzák meg a gépgyártás időszerű feladatainak megoldásával, vizsgálják meg, milyen segítséget adhatnak a polgári célokat szolgáló gépgyártásnak a hadiiparban dolgozó tudományos és tervező kollektívák. Az SZKP főtitkára szólt a fűtőanyag- és energiaellátás fejlesztésének fontosságáról. Ennek keretében fejleszteni kell az atomenergia felhasználását, nagy figyelmet kell fordítani az olyan távlati energiaforrásokra, mint a termonukleáris energia hasznosítása. Ugyanakkor jelentős mértékben fejleszteni kell a nyugat-szibériai nyersolaj- és gázipart. Az SZKP KB főtitkára közölte: a közeli jövőben nyilvánosságra hozzák az SZKP KB dokumentumát az 1981— 85. évi ötéves népgazdasági és szociális terv, illetve az 1990-ig szóló fejlesztési program irányairól. A dokumentumot megvitatják a párttanácskozásokon. Brezsnyev méltatta a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny jelentőségét, szólt a kongresszus előkészítéséről, a pártszervezetekben foljfó beszámoló- és küldöttválasztó taggyűlésekről, hangsúlyozva: ezek fontos szakaszát jelentik a kongresszus előkészítésének, tárgyszerűen, ugyanakkor önkritikus szellemben folynak. — Pártunk a néppel szoros egységben, a bel- és a külpolitika területein fontos akcióprogrammal készül kongresszusára — hangoztatta befejezésül Leonyid Brezsnyev. — Meggyőződésem, hogy a kommunisták, az egész szovjet nép jóváhagyja ezt a programot, állhatatosan és következetesen megvalósítja azt. Ez a biztosítéka annak, hogy sikerrel oldjuk meg jelenlegi feladatainkat, továbbhaladjunk a kommunista építés útján. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában hétfőn felszólalt Rácz Pál nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság állandó ENSZ- képviselője is. A bizottság „A háborús veszély csökkentésére irányuló egyes intézkedések” című szovjet határozattervezetet tárgyalja. Rácz Pál megállapította, hogy az enyhülés folyamata kedvező hatással volt a világ valamennyi körzetére, hozzájárult az államok közötti kapcsolatok elmélyüléséhez és elősegítette a társadalmi haladást. A nemzetközi imperializmus és a fegyverkezésből hasznot húzó körök azonban megriadtak az ennek nyomán a világban megindult pozitív változásoktól és az enyhülés megállítása végett a fegyverkezési hajsza új hullámát indították el. A feszültség növelésében az Egyesült Államoké a főszerep — folytatta Rácz Pál. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, az fegyveres konfliktusba torkolló helyzetekhez is vezethet és egy újabb világháború szélére sodorhatja az emberiséget. Rácz Pál egyenként taglalta a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, befagyasztására a nukleáris hatalmak részéről a nem- nukleáris hatalmaknak adandó garanciákra, áz összes atomkísérletek teljes eltiltására irányuló szovjet kezdeményezéseket, valamint a Szovjetunió többi javaslatát. Hangsúlyozta hogy a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a bizottság elé terjesztett szovjet határozattervezetet, mivel annak elfogadása új lökést adna az enyhülésnek és hozzájárulna a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Irak—Irán flz iszlám államfők béketerve Kedden összeült az iráni parlament. A képviselők — mint a teheráni rádió jelentette ,— zárt ajtók mögött vitatják meg az iraki— Bjráruv háborúval összefüggő kérdéseket. A parlament szerdán folytatja ülését. A parlament nyilvános ülésének kezdetét — hírügynökségi jelentések szerint — csütörtöíkre tervezik. Teheránban nem tartják kizártnak, hogy a Madizslisz ekkor valamiféle döntést hoz az amerikai túszok sorsáról. A teheráni rádió kedden megerősítette: Khomeini aja- tollah engedélyezte, hogy egy iszlám államfőkből álló küldöttség látogasson Iránba. A teheráni rádió jelentése szerint a vallási vezető ezt hétfőn Habib Sattival. az iszlám konferencia főtitkárával közölte. Teheránban'úgy tudják, hogy Satti az iszlám államfők „béketervét” terjesztette Khomeini ajatollah és Baniszadr elnök elé. Radzsai iráni miniszterelnök kedden visszatért Teheránba. A kormányfő New Yorkban részt vett a Biztonsági Tanács iraki—iráni viszállyal kapcsolatos ülésén, majd úton hazafelé megállt Algírban és Tripoli ban. Rad,- zsai hazatértével Khomeini- nek beszámolt útja tapasztalatairól. Szadun Hammadi iraki külügyminiszter, aki szintén részt vett a BT ülésén, New Yorkból Párizsba érkezett, majd onnan Ammanba repült. Az iraki diplomácia vezetője két kuvaiti lap által közölt párizsi nyilatkozatá- barí kijelentette: egyesült államokbeli tartózkodása során óva intette az amerikai vezetőket attól, hogy Iránnak fegyvereket szállítsanak. BERLIN A munkásmozgalomnak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért vívott közös harcával foglalkozó berlini nemzetközi tudományos konferencia kedden munkacsoportban dolgozott. VARSÓ Az Edward Giereket kezelő orvoscsoport bejelentette, hogy a szívinfarktus bekövetkezése óta Gierek egészségi állapota oly mértékben javult, hogy október 17-én elhagyhatta a kórházat. A teljes gyógyuláshoz szükséges hosszantartó gyógykezelés folytatódik. SANGHAJ Egyhetes kínai hivatalos látogatásának befejeztével Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden este (helyi idő) Sanghájból hazautazott Párizsba. ahová szerdán reggel érkezik meg. Giscard d’Estaing tárgyalt Hua Kuo-feng- gel, a KKP Központi Bizottságának elnökével és Csao Ce-jang miniszterelnökkel. Fogadta őt Teng Hsziao- ping, a KKP alélnöke is. A PALESZTIN PROBLÉMA—KÖZELRŐL Tejtestvérek viszálya „Az Ür — akármilyen vallású is lett légyen — joggal kérhetné számon Káin — Izraelen, hogy hol van testvére, Ábel?” — mondja mély meggyőződéssel Szaid Naif Asz- szad. A 62 éves fegyvermesterrel nemrég Dél-Libanon- ban, a Tyr kikötőváros melletti Rashidija menekülttáborban ismerkedtem meg. Ez a sátrakból és betontéglás házikókból álló tengerparti tábor — 15 ezer palesztinai arab sorstársával együtt — 1948 óta eléggé mostoha otthona. Pedig igazi otthona, szülővárosa, Acca, alig 12 kilométerre van — számára mégis elérhetetlenül messze, mert a tábortól hét kilométerre Libanon és Izrael határa húzódik, s Acca már „odaátra” esik. A zsidók és a palesztin arabok testvérvoltáról Naif Asszad ezt mondta: „Mindketten egyazon, a szemita népcsalád tagjai vagyunk. Ettől még lehetne köztünk ősi ellenségeskedés is, csakhogy múltunkat nem ez jellemezte. Sok történelmi művet olvastam, s ezekből tudom, hogy mi vagyunk azoknak a kanaánitáknak az utódai, akiket a sivatagból a Palesztina területére bevonuló nomád zsidó törzsek leigáztak, majd velük együtt békében éltek évezredeken keresztül — a különböző hódítók által ránkkényszerített közös iga alatt is. A viszály magvát csak a cionizmus ültette el”. Naif Asszadnak még személyes emléke is van a két nép múltbéli barátságáról: Palesztina földjén századunk elején is az a szokás dívott, hogy ha az egymáshoz közel lakó zsidó, illetve arab család nagyjából egyi dobén újszülöttel gyarapodott, egy- egy hétre gyereket cseréltek és szoptatták-gondozíák a vendég-babát. A gyerekek „tejtestvérekké” voltak, s a közfelfogás szerint a továbbiakban ugyanúgy illett szeretniük, tisztelniük és segíteniük egymást, mintha édest.estvé- rek lettek volna. Aki ezt nem tartotta be, mindkét közösség megvetését vonta magára. Naif Asszad apjának még volt ilyen „testvére”: egy zsidó asszony, akitől 1948f-ban, amikor áz első arab—izraeli háború idején ők menekülésre kényszerültek ,sírva búcsúztak el, s akivel apja haláláig rendszeresen leveleztek. Az idők azonban változtak: Naif Asszadnak és már Libanonban született gyermekeinek egyetlen „kapcsolata” a régi hazával az, hogy onnan . a nehéztüzérség rendszeresen lövi a menekülttábort. s időnként izraeli repülőgépek is bombázzák ideiglenes otthonukat. Kora tavasszal egy aKnaszilánk megsebesítette a jobb felső karját, s azóta béna a keze. „Elsősorban azért sajnálom, mert nem javíthatom többé harcosaink fegyverét. Négy fiam azonban harcol, és hiszem, hogy ők és unokáim visszatérnek hazánkba, s békében élnek majd zsidó testvéreikkel” — vallja a fegyverkovács. Ez a hit tartja össze és készteti harcra az Izrael által megszállt területeken élő és az emigrációba kénysze- rített 3 millió palesztin arabot. S bármennyire is ellent mondanak ennek a mai realitások, a palesztinok ragaszkodnak e meggyőződésükhöz. A köztük és a zsidók közötti viszály ugyanis csak a század elején kezdődött, amikor a török fennhatóság alatt álló Palesztinába megindult a zsidók első bevándorlási hulláma. Akkor még a zsidók Palesztina összlakosságának csupán 13 százalékát alkották. Az 1917-es Balfour-dekla- ráció után, amely Anglia részéről hazát ígért a világban szétszórt zsidóknak, az etnográfiai arányok gyorsan változtak: az angol gyarmati hatóságok segítségével megkezdődött a zsidók tömeges bevándorlása Palesztinába. Kétségtelen, hogy ehhez hozzájárult az európai fasizmus zsidóellenes hajszája, majd irtóhadjárata is. Ám a palesztinok válasza erre: „Mi nem üldöztük a zsidókat, így hát nem méltányos velünk megfizettetni mások bűneinek a számláját.. Továbbá mélységesen igazságtalan e "y népnek oly módon biztosítani hazát, hogy egy másikat hontalanná tesznek ...” Pálfi Viktor (Következik: Űj helyzetre várva) A fegyverkovács, aki bízik abban, hogy fiai és unokái egyszer visszatérnek hazájukba Leonyid Brezsnyev beszéde
