Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 22. Kommentárunk Varsóban— Madridért A Varsói Szerződés tag­államainak külügyminisz­teri bizottsága a lengyel fővárosban ülésezett. A tanácskozás célja az volt, bogy a résztvevők átte­kintsék — a kiadott hi­vatalos közlemény fogal­mazása szerint — a mad­ridi találkozó előkészíté­sével, valamint az euró­pai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásával kapcsola­tos kérdéseket. Vessünk egy pillantást arra, milyen időpontban ült össze ez a varsói ta­nácskozás, milyén célo­kat szolgált és milyen ki­látások vannak az ott körvonalazott célok eléré­sére. Az időpont legfőbb jel­lemzője: mindenekelőtt az amerikai kormányzat sorozatos hidegháborús lépései nyomán megtor­pant a Helsinkiben tető­zött, biztató enyhülési fo­lyamat. A VSZ-tagálla­mok külügyminiszterei aligha csak az európai szocialista országok véle­ményét fogalmazták meg, amikor á hivatalos közle­ményben kijelentették: aggodalommal tölti el őket „az imperialista erőpolitika további akti­vizálódása”. E figyelmeztetés mö­gött — sajnos — számos közismert és veszélyes tény sorakozik. Washing­ton állandóan új és új fegyvereket dob a nem­zetközi katonai mérleg serpenyőjébe, így igye­kezvén azt kibillenteni az egyedül elfogadható és a világbéke alapját képező egyensúlyi helyzetéből. Azoknak az erőknek az összefogása. amelyek megértik, hogy az eny­hülésnek nincs ésszerű alternatívája; koncentrált erőfeszítéseket tenni a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az eny­hülés katonai vonatkozá­sainak kiterjesztésére; tudatosítani, hogy a tár­gyalások valamennyi fegyverfajtára kiterjed­hetnek; m; nd.en érdekelt­tel megértetni, hogy sem­miféle. a feszültség nö­velését szolgáló lépést nem szabad tenni; a kü­szöbön álló madridi ta­lálkozón döntést kellene hozni egy európai lesze­relési konferencia össze­hívásáról; elérni, hogy Nyugaton is komolyan fontolóra vegyék a VSZ- országok enyhülési javas­latait; sokoldalú lépése­ket tenni a tudományos- műszaki, a környezetvé­delmi, a kulturális és minden egyéb együttmű­ködés erősítéséért. (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyev hangoztatta: a gazdasági munka központ­jába a párt a nép életszín­vonalának emelését állítot­ta. A jelenlegi ötéves terv ben ezekre a célokra 329 milliárd rubellel többet for­dítottak, mint a megelőző tervidőszakban. Emelkedett a munkások, az alkalmazot­tak és a kolhozparasztok reáljövedelme. A társadal­mi alapokból történt kifize­tések 134 milliárddal nőttek, s ebbői tovább fejlesztették az ingyenes oktatást, az egészségügyi ellátást, az üdülést, valamint a nyugdí­jak kifizetésének az alkot­mányban is rögzítet bővíté­sét. Lakásépítésre a tervelő­irányzatnál is másfél mil­liárd rubellel többet fordí­tottak, körülbelül félmilliárd négyzetméternyi új lakóterü­letet építettek. Magabiztosan tekintünk a jövőbe Az ilyen eredmények alap­ja — mutatott ró Leonyid Brezsnyev — a gazdaság fej­lődése, az ország termőerőí- nek minden irányú és ál­landó növekedése volt. Az SZKP KB főtitkára megemlítette, hogy öt év alatt az ipari termelés érté­ke 717 milliárd rubellel nö­vekedett, a mezőgazdasági termelésé 50 milliárddal. A nemzeti jövedelem növeke­dése öt év alatt 397 milliárd rubel volt. A népgazdaság fejlesztésére 635 milliárd ru­belt fordítottak, több mint 1200 üzemet építettek fel, helyeztek működésbe. Nyu- gat-Szibériában például kü­lönösen kimagasló eredmé­nyek születtek: a nyersolaj­termelés öt és fél év alatt több mint' kétszeresére, a földgáztermelés 4,5-szeresére nőtt. A mezőgazdaság eredmé­nyeiről szólva Brezsnyev el­mondotta: első ízben sike­rült azt elérni, hogy a ga­bonatermelés éves átlagban meghaladja a 200 millió tonnát. — A fejlődés ütemét visz- szafogó objektív okokhoz hozzájárultak a munkával kapcsolatos hiányosságok is. Őszintén el kell ismernünk, még nem sikerült a modern körülmények által megsza­bott színvonalra emelnünk a gazdaságirányítás és a ter­vezés mechanizmusát, a gaz­dálkodási módszereket és a végrehajtás fegyelmét. Ez megnehezítette, hogy fordu­latot érjünk el a hatékony­ság irányában. A népgazda­ságot az intenzív fejlesztés útjára vezéreltük át. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy számos mutatót tekint­ve nem teljesítettük a ter­vet, hiányosságok, szűk ke­resztmetszetek jelentkeznek a népgazdaságban. — Ezzel együtt azonban alá akarom húzni, hogy or­szágunk hatalmas gazdasá­gi és tudományos-technikai potenciál birtokában, maga­san képzett szakemberekkel lép a 80-as évekbe. Maga­biztosan tekintünk a jövőbe — mondotta a többi között Leonyid Brezsnyev. A jövő évi népgazdasági tervről szólva az SZKP. KB főtitkára megállapította: a terv biztosítja a népgazda­ság továbbfejlődését, jelen­tős eszközöket fordít a fű- tőanyag-energiabázis fejlesz­tésére, a mezőgazdaságra, a gépiparra. a közlekedésre, intézkedéseket tartalmaz a beruházások összpontosításá­ra, sok iparágban meggyor­sítja a fejlődést, mindenek­előtt azokban, amelyek köz­szükségleti cikkeket termel­nek. Jövőre is számos intéz­kedéssel emelik a nép jólé­tét, csökkentik a népgazda­ságban mutatkozó szűk ke­resztmetszeteket. így a terv megfelel a gazdaságpoliti­kai célkitűzéseknek, folytat­ja a pártnak a népjólét nö­velésére. az anyagi termelés fejlesztésére és hatékonysá­gának emelésére irányuló politikája megvalósulását, biztosítja az ország védelmi képességét, tovább szélesíti az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. Ezért javasolja a Politikai Bizott­ság. hogy a Központi Bi­zottság fogadja el a tervet és a költségvetési előirány­zatot. Az SZKP főtitkára be­szédének nagy részében a népgazdaság fontos kérdései­nek megoldásával foglalko­zott. ezek között az első he- helyre az élelmiszerellátás növelését helyezte. Rámuta­tott. hogy az elmúlt évek­ben hatalmas eszközöket fordítottak a korszerű mező- gazdasági termelés kialakí­tására. a megfelelő techni­ka biztosítására, a kemizá- lásra. Ezeket az eszközöket azonban Im^g korántsem mindenütt használják fel kellő hatékonysággal. Szá­mos olyan terület és ágazat van. ahol a nagyarányú be­ruházások ellenére sem nö­vekedett a termelés. Élelmiszertermelési program Brezsnyev bejelentette: az SZKP KB Politikai Bizott­sága határozatot hozott ar­ról, hogy az új ötéves terv szerves részeként élelmiszer- termelési programot kell ké­szíteni, s e program keretei között egységesen kell kidol­gozni a mezőgazdaság, vala­mint az azt kiszolgáló iparágak, továbbá a felvá­sárlás, a tárolás, a szállítás, a feldolgozás, az élelmiszer- ipar és az élelmiszerkereske­delem fejlesztésének terveit, a problémák megoldására irányuló intézkedéseket. Ezt a programot abból kiindul­va kell kidolgozni, hogy az szerves része legyen az új, XI. ötéves tervnek. Az SZKP KB főtitkára a második nagyfontosságú fel­adatként a könnyűipar, a közszükségleti cikkeket gyár­tó iparágak termelésének fejlesztését jelölte meg. A harmadik feladatként Leonyid Brezsnyev a lakás­építésről szólt, hangsúlyozva: a XI. ötéves terv időszaká­ban fenn kell tartani az építkezés jelenlegi ütemét, ugyanakkor javítani kell az épülő lakások minőségét. A továbbiakban Brezsnyev a gazdaság hatékonyságának a társadalmi termelés inten- zifikálásának kérdésével fog­lalkozott, hangsúlyozva: a következő ötéves tervben je­lentős haladást kell elérni e téren. II munkaverseny jelentősége A gépgyártás fejlesztését elősegítendő, Brezsnyev ja­vasolta: a szovjet hadiipar­ban dolgozó kutatók, tudó­sok, tervezők egy részét bíz­zák meg a gépgyártás idő­szerű feladatainak megoldá­sával, vizsgálják meg, milyen segítséget adhatnak a polgá­ri célokat szolgáló gépgyár­tásnak a hadiiparban dolgo­zó tudományos és tervező kollektívák. Az SZKP főtitkára szólt a fűtőanyag- és energiaellátás fejlesztésének fontosságáról. Ennek keretében fejleszteni kell az atomenergia felhasz­nálását, nagy figyelmet kell fordítani az olyan távlati energiaforrásokra, mint a termonukleáris energia hasz­nosítása. Ugyanakkor jelen­tős mértékben fejleszteni kell a nyugat-szibériai nyers­olaj- és gázipart. Az SZKP KB főtitkára kö­zölte: a közeli jövőben nyil­vánosságra hozzák az SZKP KB dokumentumát az 1981— 85. évi ötéves népgazdasági és szociális terv, illetve az 1990-ig szóló fejlesztési prog­ram irányairól. A dokumen­tumot megvitatják a párt­tanácskozásokon. Brezsnyev méltatta a kong­resszus tiszteletére indított munkaverseny jelentőségét, szólt a kongresszus előkészí­téséről, a pártszervezetekben foljfó beszámoló- és küldött­választó taggyűlésekről, hangsúlyozva: ezek fontos szakaszát jelentik a kong­resszus előkészítésének, tárgyszerűen, ugyanakkor önkritikus szellemben foly­nak. — Pártunk a néppel szo­ros egységben, a bel- és a külpolitika területein fontos akcióprogrammal készül kongresszusára — hangoztat­ta befejezésül Leonyid Brezsnyev. — Meggyőződé­sem, hogy a kommunisták, az egész szovjet nép jóvá­hagyja ezt a programot, áll­hatatosan és következetesen megvalósítja azt. Ez a bizto­sítéka annak, hogy sikerrel oldjuk meg jelenlegi felada­tainkat, továbbhaladjunk a kommunista építés útján. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottságában hétfőn felszólalt Rácz Pál nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság állandó ENSZ- képviselője is. A bizottság „A háborús veszély csök­kentésére irányuló egyes in­tézkedések” című szovjet határozattervezetet tárgyalja. Rácz Pál megállapította, hogy az enyhülés folyamata kedvező hatással volt a vi­lág valamennyi körzetére, hozzájárult az államok kö­zötti kapcsolatok elmélyülé­séhez és elősegítette a tár­sadalmi haladást. A nemzet­közi imperializmus és a fegy­verkezésből hasznot húzó körök azonban megriadtak az ennek nyomán a világban megindult pozitív változá­soktól és az enyhülés meg­állítása végett a fegyverke­zési hajsza új hullámát in­dították el. A feszültség növelésében az Egyesült Államoké a fő­szerep — folytatta Rácz Pál. Ha ezt a folyamatot nem si­kerül megállítani, az fegyve­res konfliktusba torkolló helyzetekhez is vezethet és egy újabb világháború szélé­re sodorhatja az emberisé­get. Rácz Pál egyenként tag­lalta a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, be­fagyasztására a nukleáris hatalmak részéről a nem- nukleáris hatalmaknak adan­dó garanciákra, áz összes atomkísérletek teljes eltil­tására irányuló szovjet kez­deményezéseket, valamint a Szovjetunió többi javaslatát. Hangsúlyozta hogy a Ma­gyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a bi­zottság elé terjesztett szovjet határozattervezetet, mivel annak elfogadása új lökést adna az enyhülésnek és hozzájárulna a nemzetközi béke és biztonság megszi­lárdításához. Irak—Irán flz iszlám államfők béketerve Kedden összeült az iráni parlament. A képviselők — mint a teheráni rádió je­lentette ,— zárt ajtók mö­gött vitatják meg az iraki— Bjráruv háborúval összefüggő kérdéseket. A parlament szerdán folytatja ülését. A parlament nyilvános ülésé­nek kezdetét — hírügynök­ségi jelentések szerint — csütörtöíkre tervezik. Tehe­ránban nem tartják kizárt­nak, hogy a Madizslisz ekkor valamiféle döntést hoz az amerikai túszok sorsáról. A teheráni rádió kedden megerősítette: Khomeini aja- tollah engedélyezte, hogy egy iszlám államfőkből álló kül­döttség látogasson Iránba. A teheráni rádió jelentése sze­rint a vallási vezető ezt hét­főn Habib Sattival. az isz­lám konferencia főtitkárá­val közölte. Teheránban'úgy tudják, hogy Satti az iszlám államfők „béketervét” ter­jesztette Khomeini ajatollah és Baniszadr elnök elé. Radzsai iráni miniszterel­nök kedden visszatért Te­heránba. A kormányfő New Yorkban részt vett a Bizton­sági Tanács iraki—iráni vi­szállyal kapcsolatos ülésén, majd úton hazafelé megállt Algírban és Tripoli ban. Rad,- zsai hazatértével Khomeini- nek beszámolt útja tapaszta­latairól. Szadun Hammadi iraki külügyminiszter, aki szintén részt vett a BT ülésén, New Yorkból Párizsba érkezett, majd onnan Ammanba re­pült. Az iraki diplomácia ve­zetője két kuvaiti lap által közölt párizsi nyilatkozatá- barí kijelentette: egyesült államokbeli tartózkodása so­rán óva intette az amerikai vezetőket attól, hogy Irán­nak fegyvereket szállítsanak. BERLIN A munkásmozgalomnak és a nemzeti felszabadító moz­galomnak az imperializmus ellen, a társadalmi haladá­sért vívott közös harcával foglalkozó berlini nemzetkö­zi tudományos konferencia kedden munkacsoportban dolgozott. VARSÓ Az Edward Giereket keze­lő orvoscsoport bejelentette, hogy a szívinfarktus bekö­vetkezése óta Gierek egész­ségi állapota oly mértékben javult, hogy október 17-én elhagyhatta a kórházat. A teljes gyógyuláshoz szüksé­ges hosszantartó gyógykeze­lés folytatódik. SANGHAJ Egyhetes kínai hivatalos látogatásának befejeztével Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden este (helyi idő) Sanghájból hazautazott Pá­rizsba. ahová szerdán reggel érkezik meg. Giscard d’Es­taing tárgyalt Hua Kuo-feng- gel, a KKP Központi Bizott­ságának elnökével és Csao Ce-jang miniszterelnökkel. Fogadta őt Teng Hsziao- ping, a KKP alélnöke is. A PALESZTIN PROBLÉMA—KÖZELRŐL Tejtestvérek viszálya „Az Ür — akármi­lyen vallású is lett légyen — joggal kérhetné számon Káin — Izraelen, hogy hol van testvére, Ábel?” — mondja mély meg­győződéssel Szaid Naif Asz- szad. A 62 éves fegyvermes­terrel nemrég Dél-Libanon- ban, a Tyr kikötőváros mel­letti Rashidija menekülttá­borban ismerkedtem meg. Ez a sátrakból és betontéglás házikókból álló tengerparti tábor — 15 ezer palesztinai arab sorstársával együtt — 1948 óta eléggé mostoha ott­hona. Pedig igazi otthona, szülővárosa, Acca, alig 12 kilométerre van — számára mégis elérhetetlenül messze, mert a tábortól hét kilomé­terre Libanon és Izrael ha­tára húzódik, s Acca már „odaátra” esik. A zsidók és a palesztin arabok testvérvoltáról Naif Asszad ezt mondta: „Mind­ketten egyazon, a szemita népcsalád tagjai vagyunk. Ettől még lehetne köztünk ősi ellenségeskedés is, csak­hogy múltunkat nem ez jel­lemezte. Sok történelmi mű­vet olvastam, s ezekből tu­dom, hogy mi vagyunk azoknak a kanaánitáknak az utódai, akiket a sivatagból a Palesztina területére bevo­nuló nomád zsidó törzsek leigáztak, majd velük együtt békében éltek évezredeken keresztül — a különböző hó­dítók által ránkkényszerített közös iga alatt is. A viszály magvát csak a cionizmus ültette el”. Naif Asszadnak még sze­mélyes emléke is van a két nép múltbéli barátságáról: Palesztina földjén századunk elején is az a szokás dívott, hogy ha az egymáshoz közel lakó zsidó, illetve arab csa­lád nagyjából egyi dobén új­szülöttel gyarapodott, egy- egy hétre gyereket cseréltek és szoptatták-gondozíák a vendég-babát. A gyerekek „tejtestvérek­ké” voltak, s a közfelfogás szerint a továbbiakban ugyanúgy illett szeretniük, tisztelniük és segíteniük egymást, mintha édest.estvé- rek lettek volna. Aki ezt nem tartotta be, mindkét közösség megvetését vonta magára. Naif Asszad apjá­nak még volt ilyen „testvé­re”: egy zsidó asszony, akitől 1948f-ban, amikor áz első arab—izraeli háború idején ők menekülésre kényszerül­tek ,sírva búcsúztak el, s akivel apja haláláig rend­szeresen leveleztek. Az idők azonban változ­tak: Naif Asszadnak és már Libanonban született gyer­mekeinek egyetlen „kapcso­lata” a régi hazával az, hogy onnan . a ne­héztüzérség rendszeresen lövi a menekülttábort. s időnként izraeli repülőgé­pek is bombázzák ideiglenes otthonukat. Kora tavasszal egy aKnaszilánk megsebesí­tette a jobb felső karját, s azóta béna a keze. „Elsősor­ban azért sajnálom, mert nem javíthatom többé har­cosaink fegyverét. Négy fi­am azonban harcol, és hi­szem, hogy ők és unokáim visszatérnek hazánkba, s bé­kében élnek majd zsidó testvéreikkel” — vallja a fegyverkovács. Ez a hit tartja össze és készteti harcra az Izrael ál­tal megszállt területeken élő és az emigrációba kénysze- rített 3 millió palesztin ara­bot. S bármennyire is el­lent mondanak ennek a mai realitások, a palesztinok ra­gaszkodnak e meggyőződé­sükhöz. A köztük és a zsi­dók közötti viszály ugyan­is csak a század elején kez­dődött, amikor a török fenn­hatóság alatt álló Palesztiná­ba megindult a zsidók első bevándorlási hulláma. Akkor még a zsidók Palesztina összlakosságának csupán 13 százalékát alkották. Az 1917-es Balfour-dekla- ráció után, amely Anglia ré­széről hazát ígért a világban szétszórt zsidóknak, az et­nográfiai arányok gyorsan változtak: az angol gyarmati hatóságok segítségével meg­kezdődött a zsidók tömeges bevándorlása Palesztinába. Kétségtelen, hogy ehhez hoz­zájárult az európai fasizmus zsidóellenes hajszája, majd irtóhadjárata is. Ám a pa­lesztinok válasza erre: „Mi nem üldöztük a zsidókat, így hát nem méltányos ve­lünk megfizettetni mások bűneinek a számláját.. To­vábbá mélységesen igazság­talan e "y népnek oly módon biztosítani hazát, hogy egy másikat hontalanná tesz­nek ...” Pálfi Viktor (Következik: Űj helyzetre várva) A fegyverkovács, aki bízik abban, hogy fiai és unokái egy­szer visszatérnek hazájukba Leonyid Brezsnyev beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom