Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

1980. szeptember 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 »] 1111! i l' Konfliktushelyzetek „Fogadjunk, hogy nem mered A Négyen az árban című magyar filmben van egy érdekes jelenet. Az édesanya valamilyen meleg ruhadarabot visz hetedikes fiának az iskolába, ahol már reggel óta dolgozik társaival. A fiú nem éppen megnyerő modorban elutasítja anyja gondoskodását, s megkéri, máskor ne jöjjön utána, hiszen nem cse­csemő már. A fiú társai gúnyolódásától tart, s miha­mar kiderül, nem is ok nélkül, a jelenet miatt a fiúk sokáig bosszantják. Kilencéves fiam ping­­pongedziésre jár. Az egyesü­let helyiségét forgalmas fő­útvonal érintésével lehet el- » érni. A forgalmi lámpa nem mindig működik, s az utób­bi években több halálos baleset történt iitt. Féltem a gyereket, s amikor tehetem, érte megyek az edzés vé­gén. Látom ám, hogy nem örül különösebben érkezé­semnek. Kiderül, hogy két osztálytársa is jár vele. s ők egyedül mennek haza. Mit tehetek? Fájó szívvel, de lemondok róla, hogy ezen­túl érte menjek. Fontost hogy lányunkat, fiunkat életkorának megfe­lelően önállósítsuk. Jó len­ne ezt a különböző életko­rok szerint pontosan leírni, de nem lehet. Meghatároz­za ezt a lakóhely jellege és a gyerek fejlettségi szint­je, amely különbözhet a ve­le egyidősekétől. Ezért jó is­merni azt a kört, ahol lá­nyunk. fiunk mozog: az osz­tálytársakat és a közvetlen barátokat, játszótársakat. S tudni, nekik vajon mit en­gednek meg a szülők? Ho­va mehetnek el egyedül, meddig maradhatnak ki. mennyi zsebpénzt kapnak? Mennyire önállóak az élet különböző területein? A 12. életévtől arra már nagyon kell ügyelnünk, hogy ne tartsuk az életkoránál fiatalabbak szintjén gyer­mekünket, ne kössük meg, annyira megszabva mozgás­terét, mintha 10 éves volna. Ez állandó konfliktusok for­rása lehet szülő és gyerek viszonyában. De ami talán még ennél is lényegesebb: társai gúnyolódásának tár­gya lehet fiunk, lányunk. Ez a gúnyolódás azért ve­szélyes, mert a serdülőkor­ban a társak véleményét sokszor a szülőénél is fon­tosabbnak tartja a gyerek. S hogy a számára szégyen­teljes, túlzott szülői korláto­zást feledtesse társaival, sok­szor a legelképesztőbb cse­lekedetre is képes). Csak azért, hogy bizonyítsa fel­nőttségét,' bátorságát, a ba­rátok szemében visszanyerje tekintélyét. Az ilyen gyere­keket tudják könnyen be­ugratni a „haverok” a „fo­gadjunk, hogy nem mered”­­fléle fordulatokkal. S ők bi­zonyítani akarnak, sokszor jobb meggyőződésük ellené­re. Például: ellopnak vala­mit az élelmiszerüzletben, átszaladnak az úttesten az éppen meginduló forgalom előtt, fölmásznak, beúsznak az örvényes folyó közepébe. Hasonló értelmetlen, esztelen cselekedeteiket még hosz­­szan sorolhatnánk. Ezeknek nincs értelmes mozgatóru­gójuk, S ha ilyen cseleke­detre fény derül, a szülő ér­tetlenül áll előtte. Hisz volt pénze, miért kellett ellopnia egy tábla csokoládét. Vagy mindig óvatosan közlekedett, miért rohant át az autók között, mikor semmi sürgős dolga nem volt. Nehéz fel­vérteznünk gyermekünket az ilyesfajta beugrató barátok ellen. De ha társainál job­ban korlátozzuk, szinte ki­szolgáltatjuk nekik. S ép­pen az ezzel járó konflik­tushelyzetek, hogy otthoná­ban sem harmonikus a vi­szonya, azt okozzák, hogy jobban keresi társai megér­tését, jobban rájuk van utalva, még görcsösebben szeretné bizonygatni, hogy méltó hozzájuk. A kamaszkorban szinte természetes, hogy lányunk, fiunk legfőbb bizalmasa a szülői házon kívül található, a hasonló korú barátnő, ba­rát személyében. De ha gyermekünk viselkedéséből az derül ki, hogy életbevá­góan fontos ezeknek a tár­saknak a véleménye..., ak­kor feltétlenül felül kell vizsgálnunk a hozzá fűződő kapcsolatunkat, mert vala­mi bizonyára nincs rendjén. (átányi) Cigaretták vallatása A kiterjedt kutatások eredményeként ma már tud­juk, hogy a dohányzással legalább százféle (!) káros kémiai anyag kerül a szer­vezetbe. A dohányosok ál­talában tisztában vannak szenvedélyük károsságával, de sokan azzal nyugtatják meg magukat, hogy kizáró­lag (füstszűrös cigarettáit szívnak. Megállapítást nyert, hogy hár a szokványos szű­rők a nikotinnak és a gőz­ből lecsapódó folyékony és szilárd összetevőknek egy részét csakugyan visszatart­ják, a szűrőn áthaladó füst azonban továbbra is rákkel­tő hatású marad. A kémiai vizsgálatok és biológiai kísérletek céljára una már cigarettaszívó auto­maták állnak a kutatók ren­delkezésére. Az elektronikus vezérlésű gép olyan ütem­ben szívja a cigarettát — egyszerre akár 10—20 dara­bot is —, ahogy beállítják: akár úgy, mintha ember szívná, akár gyorsabban, vagy lassabban. A készülék segítségével sokféle mérés végezhető el. Mindenekelőtt pontosán meghatározható egy-egy cigarettamárka kát­rány- és nikotintartalma. Ilyen automatizált szívatás­sal állapították meg például, hogy a cigaretta első 3.5 centiméterének elszívásáig a szájba kerülő füst hőmér­séklete 27 C-fok körül van, majd ez a cigaretta rövidü­lésével emelkedni kezd. Amikor a dohányos a „csik­ket” szívja, már 50—52 C- fok a füst hőmérséklete. Ha gyorsabban szívják a ciga­rettát, a hőmérséklet még nagyobb lesz. A .,bűzrudacs­ka” szívás közben felizzó parazsának a hőmérséklete 750—800 C-fok körül van. díszítsünk ZSINÓRRAL! Napjaink divatja előszeretettel nyúl a régi, szép népművészeti hagyományokhoz, és ízlésesen alkalmazza a modern viselet­ben. A zsinórfelvarrással való díszítésnek több száz éves múltja van nálunk, s a magyar vonaldísz egészen egyedülálló, semmi más anyagból el nem érhető min­tákat alkalmaz. Egyes zsinórzási formák a nép és a szabómesterek ajkán külön el­nevezéssel 'szerepeltek már : évszázadok óta, mint a bemutatott motívumok is. Ezek közül az 1. és a 3. Rábaközből származik, nevük: boszorkánykötés és rostélyoskötés, a középső pedig kecskeméti huszár kék díszdolmányáról való fehér zsinórdísz. Ezeket a mai modern ruhákon alkal­mazva — például posztó, szövet vagy bőr­­mellényeken, szoknyák alsó részén stb. — zsinórral vagy paszománnyal kialakítva — egyéni szépségű és különlegességű dara­bokra tehetünk szert. BK A logika szabályai szerint milyen számnak kell a kérdő­jel helyére kerülnie? ’3{IP9zyidnpS3ui Sipuiui S^squpinji ijzqjf Jfouryzs u va -pvieq üeqpXupai yjejnun-’jp zv •jjeumpzs se-£E e tsjifajSaiM Börcsök Mária: Mindenki mást csinál A kutyám lovagol, a lovam kutyagol, a majom majmolja a [macskát. A sünöm disznókodik, a disznóm sündörög, a szöcske felfalja a szecskát. A rókám rákászik, a rákom rákászik, a fogasomnak hullik a foga. A fókám kacsázik. a kacsám mókázik, s ez így megy, vége nincs [soha! Lesem a fülemülét, fülel-e szidom a muflont, milyen [mafla, s a tapírt, hogy a papírt, melyre írok, a mancsával összetapogatja. ÖRÖKZÖLDEK Ősszel is ültethető Az örökzöldek, a fenyőfé­lék ültetése körültekintő gondos munkát igényel. So­kan idegenkednek a fenyők ültetésétől, mert fejlődésük kissé lassú, vontatott, de ha a helynek (talajnak, éghaj­latnak) megfelelő fajtákat választjuk ki — sok örömet szereznetnek gazdájuknak. A laza, könnyű talajú ho­moki kertek fáinak kiváló­an alkalmas az ezüstfenyő (Picea pungens) vagy a fe­kete fenyő (Pinus nigra). Az ezüstfenyő viszonylag gyors növésű 25—40 méter magasságot is elérő fa. Fi­atal korában szabályos gúla alakú koronát nevel, idősebb korában szabálytalan alakú lesz. Ágai vízszintesen áll­nak, szabályos orvokét al­kotnak. Tűlevelei tompazöl­dek, merevek, szúrósak, fé­lig az ághoz simulok. Tobo­zaik 5—10 cm hosszúak, hen­ger alakúak, laza pikke­­lyűek, s a második év őszé­ig a fán maradnak. Értéke­sek a kékesszürke (P. p. Glauca) és az ezüstszürke (P. p. Argentea) fajtái. Az ezüstfenyő összes faj­tájával együtt melegebb fekvésben, szárazabb termé­szetű (homoktalajon) helyen is kielégítően fejlődik. Fény­igényes, csak napos helyre ültethető, az árnyékot nem szereti. Kedvező tulajdonsá­ga, hogy a városok poros és füstös levegőjét is bírja A fekete fenyő 10—30 méter magasra nőhet, kérge feke­­téS-szürke, mélyen repede­zett, kéregpikkelyei nagyok, hártyás szélűek. Fiatal ko­rába piramis alakú, idősebb korában szétterülő lesz. Két­tűs fenyő, tűlevelei mere­vek, sötétzöldek, 16—20 cm hosszúak. Csomókban elál­ló, tojásdad tobozai 5—8 cm hosszúak. A fenyőféiék ősszel is ültethetők, de u telepítést úgy kell időzíteni, hogy a gyökér képződés még a fa­gyok beálltáig meg tudjon indulni. A fenyőt zsákvá­­szonba csomagolt földlabdá­val célszerű szállítani. A nö­vényt földlabdával együtt ültetjük el, vigyázva, hogy a földlabda ne hulljon széjel. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a 60— 80 cm magas fenyőfácskák erednek a legjobban. A kis fák talaját tartsuk gyommentesen, porha­nyósan Gyepes terüle­ten tányérozzuk ki a fákat. Ritkán, de alaposan öntöz­zük növényeinket, szükség esetén ne feledkezzünk el az árnyékolásról sem Ha fenyőfácskák telepíté­sekor pajorokat is találunk az ültetőgödör talajában feltétlenül védekeznünk kell a talajlakó kártevők ellen. Védekezésre jó hatású ké­szítmény a Besudin 5 G ta­lajfertőtlenítő szer. A ki­ásott ültetőgödrökbe az ül­tetés előtt gödrönként öt kis kávéskanállal kell e granu­látumból kiszórni, majd ke­vés földet rádobni, s csak ezután következhet az ülte­tés. LOFEJA FALON Otthon, a könyvespolcom fölött lófej van a falra akasztva — egy lófej szép fehérre lefőzött, letisztított csontváza. Felnőtt vendége­ink közül kinek tetszik, ki­nek nem, ám a gyerekek többnyire ijesztőnek talál­ják. Ezért aztán feltűnt, hogy egy ismerős házaspár ötéves fia nem félve, hanem igencsak érdeklődve szem­léli a nagy darab csontot. „Nem félsz tőle, kérdeztem. Nem, mondta. Láttam már ilyet. Hol? Hát a múzeum­ban. Mikor voltál te a mú­zeumban ? a múltkor anyu­val”. Anyu pedagógus, és OLIMPIAI FEJTORO GYEREKEKNEK Kedves Pajtások! Mint a játék elején közöltük, a kilenc forduló megfejtése egyszerre is beküldhető, legkésőbb október 1-ig a Ver­seghy könyvtár címére (Szolnok, Pf.: 139._ 5000). A 9x5 feladattal a legmagasabb összesített pontszámot elérő pályázók jutalma: in­gyenes részvétel 1981 nyarán a zebegényi olvasótáborban. A VIII. forduló nyertesei: Kalmár Ferenc Abádszalók. Darwin u. li és Angyal Ildikó Abádszalók, Madách u. 12. amikor alsótagozatos diák­jait a kötelező iskolai kirán­dulásra elvitte a múzeum­ba, hát fölpakolta a saját fiát — és alighanem igen fontos dolgot tett. Rányitot­ta a gyerek szemét egy olyan világra, amilyennel eddig nem találkozott. András valószínűleg nem tudja, hogy mi a különbség a művészet és a tudomány között, azt sem tudja, hogy mikor volt az időszámítás kezdete, vagy a céhes ipar hanyatlása, de hogy a nagy­mama tejesköcsögei és a ró­mai cserépedények formál­nak rokonságát hamarabb felfedezi, mint a többi gye­rek, az biztos. És ha né­hány év múlva majd Jókait olvas, esetleg emlékszik ar­ra, milyen az burcsella. A múzeumok az elmúlt másfél évtizedben sokmin­dent tettek azért, hogy meg­szűnjenek rékiségek poros gyűjtőhelyei lenni. A múze­umok többsége kinyílt a kö­zeli múlt és jelen előtt: né­ha csak divatos, de legtöbb­ször érdekes módszert talál­tak az érdeklődés felkeltésé­re. Ám szövetségesek, segí­tőtársak nélkül a múzeum önmagában nem érhet el si­kert — legyen akármilyen tökéletes. Segítőtársul vi­szont nemcsak a hivatásos népművelő — példánkban a pedagógus anyuka — sze­gődhet, hanem minden szü­lő. Ha megkérdeznénk a felnőtteket emlékezetes gyermekkori élményeik fe­lől — s őszintén felelnének —, alighanem mindegyikük beszámolhatna egy-két közös kirándulásról az erdőbe, me­­' zőre, falura, városra, vásár­ra, múzeumba. Ha csak a szülővel való együttlét me­legét, kedves emlékét viszi magával az ember évtizede­ken át, már akkor is meg­éri egy ilyen kirándulás. Hát még, ha ismeretet is, amely előbb csak meséink, aztán olvasmányaink, tanul­­nivalóink megértését segíti elő, később az emberek köz­ti kapcsolatokat teszik fel­­ismerhetőbbé, a világot könnyebben áttekinthetővé. És ezek az ismeretek itt vannak körülöttünk, a mú­zeumokban is — csak ki kell nyújtanunk érte a kezünket. G. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom