Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 14. Hűvösre fordult az idő. A nyári ruhák hamarosan téli álomra szen­­derülnek valahol a szekrények mé­lyén. Előkerülnek a sálak, sapkák, felöltők, a jó me­leg kabátok, s mire az első hó lehullik, bizony már a bunda is elkél. Jónéhány bárány, farkas és róka, nerc és pézs­ma reszketett elő­re, ám sorsát ki­kerülni mégsem bírta ... Bunda lett belőlük, s nem is akármilyen! A Pannónia Szőrme­kikészítő és Szőr­mekonfekció Vál­lalat kunszent­mártoni gyárában egymás után ke­rülnek le a futó­szalagról a szebb­nél szebb „bunda­költemények”. — Dánia, Nyugat- Németország, Olaszország és Franciaország üz­leteinek kirakatai­ban díszelegnek, csalogatják a ve­vőket, — a kun­szentmártoni gyár termékeinek több mint fele ugyanis exportra készül. Az idei télnek leg­nagyobb slágere minden bizonnyal a fregoli perzsa­bunda lesz, de si­kerre számíthat s Loretta fantázia nevű bunda is, amely az idei di­vatirányzat egyik legjellemzőbb da­rabja; a szőrme egyhangúságát csíkok törik meg. A bőrcsíkok, sze­gélyek alkalmazá­sa* egyébként csak­nem mindegyik fazonnal szembe­tűnő. Maszek A kávéfőző hatalmas csat­­tanással landolt a konyha kövén. Közben szökőkút módjára permetezte a feke­te levet. Jutott belőle bőven a plafonra, a falra is. Nincs mese, festetni kell. De ha a konyhát festetjük, a fürdő­szobát se ártana, mert az meg beázott Viszont, ha a konyhát, a fürdőszobát rend­behozzák, az előszoba se maradhat ki, mert minden csupa meszes, koszos lesz. Persze olyan mindegy, a két szoba festése már nem tart sokáig. Akkor már az egész lakást kifestetjük. De kit hívjunk? Mondjuk az Építő, Javító és Szolgál­tató Vállalatot. A telefonban udvarias férfihang közli, hogy leg­alább 30 nap, amíg elkez­dik a munkát, hiszen ők el­sősorban iskolákat, óvodá­kat. bölcsődéket újítanak fel, tartanak karban. Májustól szeptemberig egyébként is tart a nyári szezon, ilyenkor rengeteg a munka, nincs szabad kapacitásuk. Téli hó­napokban állnak inkább a lakosság szolgálatára. De mégis mi lenne a munka? Kétszobás lakás festése, az ablakkeretek, az ajtók má­zolása, Meddig tartana a munka? Az attól is függ, hogy mikorra teszi a meg­rendelő szabaddá a lakást, milyen festést kér, kell-e állványozni... És mennyi­ért? Változó, 8—10 ezer fo­rint. Egy kicsit hosszú idő, egy kicsit drága is. Mit csinál­junk? Még két telefon, ha­sonló feltételekkel. .. Szó­lunk a Bélának. 1-— Ez mennyibe kerül? — Háromezer, ajtó, ablak nélkül... Hét végén, stimmt? — Jó, de előtte beszélge­tünk. . . Beszélgetünk. Cs. Béla 29 éves. Szakmája festő és mázoló — mostmár tapétá­zó. Nős. egy gyerek apja. Megtudom: van plecsnije, ahogy mondja, vállalata ki­váló dolgozója. A lekicsinylő kifejezés látható büszkeséget takar. A cégnél, idézem: összejön vagy négy, négy és félezer, ha hajtunk. Nem­csak rajta áll, hogy van vagy -nincs anyag, van jár­mű vagy nincs jármű, ió a munka vagy rossz a mun­ka. Szóval ilyen kérdésekkel kezdi a hetet. Bevallja, ál tálában fáradtan. — Nekem szükségem van a hétvégi két, három rongy­ra. Általában nem egyedül dolgozom, hanem a haverral, ö fiatalabb, mint én. de rendesen csinálja, amit kell. Mostmár hoz is néha üz­letet, az a gyanúm, hogy ön­állósodni fog. Visszatérve a hétfőre: hétvégén hajtani kell, mint egy állat, hogy meglegyen a pénz. Hétfőn azután egy kicsit vissza - állítjuk a tempót. — Hogyan kezdődött? — Még' simlis tanuló vol­tam. lépcsőházat takarítót tunk, amikor odajött az egyik lakó, hogy főnök, a konyhát meg a fürdőszobát kellene kifesteni. A meder megegyezett, mi ketten a tanulótársammal megcs-nál tűk. a felét ideadta a jatt­nak. Először csak jobb cuc­cokat vettem magamnak. Far­merdzsekit. márkásat, meg bársony nadrágot, azután motort, amikor meg már megnősültem. vettem egy Polskit is. Használtan. Hogy most mire kell a pénz? Az asszony öltözködik, de ez a kisebbik baj. .. Én azt mon­dom, legyen is csinos. Venni akarok egy kocsit, egy má­sikat, de újat. és mivel az anyósomék kertjében la­kunk. egy rendes házat is. — Hétköznap is van ilyen munkája? — Hívnak Gyorsan csinál­juk a dolgokat, meg rende­sen .Ezért azután leesik egy kis jatt is. Persze tévére meg könyvre nem nagyon futja, meg mozira se. Düny­­nyög az asszony, de én mondtam neki: ' kisfiam, döntsd el. mit akarsz. Mozit vagy rendes autót. Beszélgetünk. Elmesél egy viccet: „Egy szakadt, rom munka hivatalból gyos, borostás erríber ül a stégen, lóbálja a lábát a vízbe. Odaér egy klassz ko esi, kiszáll belőle egy férfi, odamegy a rongyoshoz. Mondja neki: miért üldögél itt? Ha dolgozna, a kerese­tét összetehetné egy másik fickóéval, együtt összehoz­hatnának egy jó kis boltot. Abból meg egy még nagyobb üzletet, alkalmazottakkal, befektethetné a pénzt, ve­hetne házat a tó partján, s akkor azután a lábát is lo­ttózhatná. Mire a másik: Hát azt csinálom, nem? Szóval mi lesz később? — kérdezem. Vállat von. 2. Falusi házak kapuja fe­lett már nem ritkaság a csengő. Alacsony szikár em bér jön ki, úgy ötvenéves. Látszik az arcán a csodálko­zás, amikor mondom: a hir­detésre jöttem. Hegedűs Imre ugyanis meg akar sza­badulni az olajkazántó’, meg a fóliától, meg a kis trak­tortól. Meg az utánfutótól is. — Vacilláltam, hogy mit hirdessek meg. Ezt adtam fel, a gépekre, de tulajdon­képpen társat akarok ma­gam mellé. Az az érdekes: minden évben így nyár vége felé, amikor már elege van az embernek az egészből, el határozzuk a nejemmel, hogv befejezzük. Azután csak megvesszük a palántákat. Pedig már tényleg szépen állunk. Én csak azért dol­gozom a gyárban. hogy nyugdíjam legyen. Különben hét éve fóliázunk. Elsősor­ban a nejem, mert ő árul, meg a fiam. A gyerek vezeti a kocsit. Igaz, most már fő­iskolás, de ha teheti, haza­jár. Szóval szépen állunk, látja kiegészítettük a házat még két szobával. Vettünk egy házat a nevelt lányunk nak is. — És most eladja a ka­zánt meg a... — Mondom, hogy inkább társat szeretnék magam mellé A gyerek gyárba akar menni, havi 2550-ért üzem­mérnöknek. Engem meg hajt még a lendület Nehéz ki­szállni a buliból. Azt beszélik Hegedűs Im­réről. hoav még a postaablak mögött ülő kisasszonynak is ad borravalót — mondom neki, elneveti magát. 3. Második gazdaság. Ezzel a szóval emlegetik. A kifeje­zésen — mondja a szakiro­dalom — a jövedelemnek társadalmileg szervezett el­osztásán kívül, a lakosság egymás közötti újraelosztási folyamatait, ezek összességét értjük. Eme tevékenységek­re jellemző, hogy meglevő társadalmi igények kielégíté­sére törekszenek. Cs. Béla (és kollégái) gyorsan és megbízhatóan dolgoznak, munkát hétvégére is vállal­nak. Hegedűs Imre esküszik a primőr árura, a tavaszi árak ismeretében nem ne­héz kitalálni miért. Az el­sődleges elosztás szerinti — a munkahelyi-jövedelmük kevesebbe mint az, amit a nyolc óra után munkájukért — kapnak. Egyikük szakma­beli, másikuk nem. mégis mi ndketten: kontárok. Részlet, ezzel összefüggő­en. egy megyei tanácsi in­tézkedési tervből. Keltezés 1979. december 12. „A lakos­ság részére végzett szolgál­tatásuk bár hasznos, társa­dalmilag nagyon veszélyes, mert kibújnak a közterhek viselése alól. demoralizálják a kisiparosok működését. ..” Másféle áron veszi például egy kisiparos az áramot a TITÁiSZ tói, mint például ugyanazt a szolgáltatást nyújtó ..amatőr”. (Lapunk­ban írtunk arról az esetről, amikor az ..ügyfél” áramot lopott. Ki bizonyította vol­na be. hogy a megtalált ka­pu-, és kerítéselemek — no­ha szép számmal voltak — nem harátilag, hanem Pén­zért készültek. (Keringenek a rémtörténetek, mindenkinek van valami tapasztalata, jó vagy rossz e témát illetően: az órák után maszek építke­zésen munkát vállaló tanár­tól kezdve a gipszszobrokat készítő építésztechnikusig. Most helyettük essék szó in­kább arról a „kapcsolatról”, ami mindenkinek jó. 4. — Ma délután csak fél öt, öt óra körül érek haza — mondja a telefonba —, mert a műszak után még más munka is vár rám. Nem késhetek el. Akkor otthon találkozunk. Kurucz Gyula villanysze­relő, a Szolnoki Papírgyár villamosműhelyében dolgo­zik immáron huszonhét éve. A gyári munka mellett, a saját szakmájában vállalt külön munkát, elsősorban a lakossági igények kielégíté­sére. öt esztendeje, hogy a SZÓLGÉP Vállalattal szer­ződést kötött. — Miért? — Az egyik gyári kollé­gám beszélt rá. Előtte nem vállaltam el semmiféle ma­szek munkát. Ami a család­nak kellett, megcsináltam. Ha elromlott a porszívó, a mosógép, megbütyköltem. Aztán, amikor a szaki szólt, hogy ő már hivatalos szer­ződést kötött a vállalattal, én is gondolkodóba estem. Kettőkor letelik a gyárban a műszak, utána van még néhány óra estig. Kalkulál­tam. ,. Pénzt is keresek, meg elfoglaltságom is lesz. — A feltételek? — Akkoriban 110—120 óra plusz munkát engedé­lyeztek. Később csökkentet­ték 65 órára, most 80—85 órát dolgozhat, aki szerző­dést köt. — A munkadíjat mennyi­ben állapították meg? — Egy órára 40 forint a tarifa. ErrőJ. nekünk szám­lát kell készíteni. — Az adózás? — A 40 forintból 15 a vál­lalatot illeti, plusz az SZTK-t is levonják. A töb­bi a miénk. — Mennyit keres a má­sodállásával? —. Általában 60 órát dol­gozom egy hónapban. Ne­kem ennyi bőven elegendő. Ebből összejön az 1500—1600 forint tisztán. Egyébként kö­rülbelül négy éve, hogy a közgazdasági szakközépisko­lával kötöttem szerződést. Szinte minden nap beug­róm megnézni, nem kell-e valamit csinálni. Ez állandó munkát jelent számomra. Persze jönnek hozzám so­kan, főleg nyugdíjasok. Töb­ben megkérdezik, hogy mennyi borravalót fogadok el. Higyje el, semennyit. Amiért megdolgozom, azért elveszem a nekem járó pénzt és kész — Más ember munka után pihen. szórakozik. Miért csinálja? — Mostmár ketten va­gyunk a feleségemmel, mert a lányunk három éve férj­hez ment, van egy kisfia is. Megvan a kétszobás laká­sunk, tavaly januárban vet­tünk egy autót. Én 4200 fo­rint körül keresek a gyár­ban. a feleségem a statisz­tikai hivatalban 2200 fo­rintot kap. Nekünk már nem kell sok minden, a gyere­keknek segítünk. Nincs még lakásuk, azt szeretnénk, hogy minél többet tudjanak spórolni. — Meddig csinálja ? — Ha a gyerekek révbe jutnak, lehet hogy már ab­bahagyom. Egyelőre nem teher, sőt szórakozás... 5. A nyolc óra utáni „legá­lis” munka is lehet sokfé­le. A Ganzvill szolnoki gyá­rából például évekkel ez­előtt műszak után. otthon folytathatták a munkát a dolgozók, hiszen a kiszabott acéllemezeket házhoz szál­lította a vállalat. Az a kí­vánatos persze, ha a munka f utáni „munkával” elsősor­ban a lakosság igényeinek tesznek eleget. Hangsúlyozni kell, hogy munka utáni és nem munka helyetti (vagyis a fizetett nyolc áriiban el­végzett) maszekolásról van szó. Hajnal József Szekeres Edit f A hatalmas kádakban kimosott bőröket a centrifugákhoz szállítják Csiszolás, puhítás A rámázás kisimítja az anyagot Az utolsó állomás a meós, Kiss Imre Béláné Fotó: T. Katona László A szabász-asztalon már sej^ teni lebet a bunda fazonját^ MÉGIS BUNDA A BUNDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom