Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-13 / 215. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 13. Kommentárunk Török puccs Azt szokták mondani, hogy a katonai puccsok meglepetésként hatnak. Vannak persze kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Okvetlenül közéjük tartozik a péntek hajnali törökországi puccs. Nem egészen egy év alatt kétezer áldozatot követelt Törökországban a terrorizmus. Szélsőséges elemek rettegésben tartották az országot, s a- 67 tartomány közül jónéhányban a kormány rendkívüli állapotot hirdetett. Ennek ellenére az erőszakos eselekmények száma notion nőtt. Gazdaságilag Törökország helyzete rohamosan romlott: az inflációs ráta növekedési üteménél is gyorsabban fogyatkoztak a közszükségleti cikkek, , akadozott a ■ benzinellátás és magasra csapott az általános elégedetlenség hulláma. Süleyman Demirel a múlt év novemberében került Bülent Ecevit helyére a kormányfői poszton. Sokan már akkor megjósolták, hogy az őrségváltás aligha eredményez kiutat a politikai zsákutcából. Legfeljebb annyiban következett be változás, hogy Demirel a török politikai élet jobboldali szféráiban keresett — és talált — koalíciós partnereket, támogatókat, ami azonban tovább élezte az amúgyis rendkívül feszült belső ellentéteket. Az ellenállás nélküli, vértéiért hatalomátvétel célját a Kenan Evren tábornok, vezérkari főnök által irányított úgynevezett Nemzetbiztonsági Tanács — tagjai a fegyvernemek _ és a csendőrség parancsnokai — így jelölte meg: a nemzeti egység fenntartása, az ország' integritásának megőrzése, a polgárháború és a testvérháború megakadályozása, az állam tekintélyének helyreállítása, a demokratikus rend szavatolása. Csupa olyan cél, amelyet sem Demirel. sem Ecevit — egyébként mindkettőjüket „a hadsereg oltalma alá helyezték” — nem volt képes megvalósítani^ A puccsok ismert forgatókönyve szerint a katonák felfüggesztették az alkotmányt, betiltották a politikai pártok működését, feloszlatták a parlamentet és legalább száz magasrangú kormánytisztviselőt őrizetbe vettek. Mindez — ismételjük aligha keltett bárkiben meglepetést. Az azonban kissé elgondolkoztató, hogy a washingtoni külügyminisztérium — az USA ankarai nagykövetségére hivatkozva — a török rádióközleményt megelőzve adott hírt a katonai hatalomátvételről. Alig férhet hozzá kétség, hogy az Egyesült Államokat már jóideje aggasztotta a török zűrzavar, amely a görög —török ellentétekkel együtt úgyszólván megbénította a NATO délkeleti szárnyát. Bár Washington és Ankara márciusban új „védelmi” együttműködési szerződést kötött, s ennek kapcsán tucatnyi amerikai bázist ismét megnyitottak Törökországban, az USA-t nyugtalanította az Iránnal és a Szovjetunióval határos, a Közel-Kelet kapujának méltán nevezett országban a felfordulás. A katonai puccs hátterében ez az egyik legfontosabb és a jövő szempontjából figyelemre méltó tényező. Díszszemle Magdeburgban Véget ért a „Fegyverbarátság 80“ gyakorlat LATIN AMERIKA ÉS AZ USA politikai „újításai Magdeburgban tegnap látványos díszszemlével befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek ez évi legjelentősebb katonapolitikai eseménye, az NDK területén megtartott „Fegyverbarátság 80” gyakorlat. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára s a testvérországok honvédelmi miniszterei, valamint az egyesített fegyveres erők katonai vezetői között a gyakorlótéren lezajlott megbeszélésen minden résztvevő úgy minősítette a gyakorlatot, mint a szocialista védelmi szövetség egységének és összeforrottságának kifejeződését. A gyakorlat bebizonyította — állapították meg —, hogy a szövetséges hadseregek készek és képesek békét védelmező küldetésük maradéktalan teljesítésére. arra, hogy megsemmisítő csapást mérjenek minden agresszorra, ha az megpróbálkoznék a szocialista államok közössége határainak megsértésével. Nguyen Co Thach, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere 192g-ban született. 1937 óta vett "részt a francia gyarmatosítókellen vívott felszabadító háborúban. 1949-ben Ha Dong megye közigazgatási szervének, az adminisztratív bizottságnak lett a vezetője, 1951-től pedig az ország 3. számú területi adminisztratív bizottsága tagjaként tevékenykedett. Több mint negyedszázada szolgálja a vietnami diplomáciát felelős beosztásokban,. A külügyminisztérium titkárságának vezetőjévé nevezték ki 1954-ben, két Erich Honecker a „Fegyverbarátság 80” gyakorlat befejezése után fogadást adott, ahol köszönetét és elismerését fejezte ki a Varsói Szerződés hadseregeihez tartozó csapatoknak és törzseknek a bonyolult feltételek között lezajlott gyakorlatokon tanúsított jó harci szellemükért, kezdeményező készségükért, és kiváló kiképzésükért. Mindez biztosíték arra, hogy az egyesített fegyveres erők marxista—leninista pártjaik vezetésével teljesíteni tudják a béke védelmét szolgáló megtisztelő küldetésüket. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén megtekintette a Német Demokratikus Köztársaságban mégtartott Fegyverbarátság ’80 közös hadgyakorlatot, pénteken este hazaérkezett. évvel később ped.ig a Vietnami Demokratikus Köztársaság indiai főkonzulja lett- 1960-tól tizenkilenc éven át külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be, 1979-től a kormány külügyi államminisztereként dolgozott. 1980. február 7-én nevezték ki a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszterévé. Ebben a minőségében első ízben tesz látogatást Magyarországon. Nguyen Co Thach-t a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Carter Az Egyesült Államok (külpolitikájának egyik jellemző ■ vonása, hogy az elnökök váltakozásával szinte mindig új külpolitikai jelszavak, doktrínák születnek. Ez különösen jellemző az USA latin-amerikai vonalvezetésére, hiszen a pánamerikanizmustól kezdve hallhattunk már „dollárdiplomáciáróV’, „furkósbotpolitikáról”, jószomszédi politikáról”, a Kissinger-féle „újdialógusról’”, stb. Természetesen mindez csak a külsőt illeti, és maximum taktikai váltásnak fogható fel, mely az alapvető stratégiai célt hivatott szolgálni: az Egyesült Államok gazdasági, politikai és katonai érdekeinek érvényesítését. A Carter-adminisztráció hivatalba lépése ezúttal is új taktika kialakítását és új külpolitikai nyilatkozatok megfogalmazását vonta maga után. Carter elnök és külügyminisztere, Cyrus Vance az Amerikai Államok Szervezete ■ fórumain’ „új- kapcsolatok” létrehozását Ígérte latin-amerikai partnereinek, melynek lényege a szövetségesek fokozott bevonása lenne a világpolitikai problémák megoldásába. Carter szavaival élve, a modern világpolitika annyiféle és olyan sokrétű feladattal állítja szembe az Egyesült Államokat, hogy teljesen ' értelmetlen lenne azok; megoldását egyedül’ vállalnia, hiszen lehetőség van a közös problémák közös rendezésére Latin-Amerika aktív részvételével. Mindebben semmi kivetnivalót nem találhatnánk, ha a gyakorlati politika is igazodna a fenti gondolatokhoz. o Az új amerikai elnök hivatalbalépésekor indított és látványos kudacba fulladt emlékezetes emberi jogok kampánya Latin-Amerikára is kiterjedt. Carter aláírta az Emberi Jogok Amerikai Konvencióját ami önmagában természetesen pozitív gesztus volt. Ugyancsak a kampány keretében jónak látta egy kicsit megdorgálni a közép-amerikai diktátorokat (Nicaragua, Guatemala. Salvador. Honduras), akiknek jócskán volt a rovásán, ami az emberi jogokat illeti. Carter ezzel csak annyit akart bebizonyítani, hogy „demokratikus”’ szólamait nemcsak a szocialista országok ellen akarja felhasználni, hanem ő valójában az emberi jogok egyetemes bajnoka. Mindez persze nem zavarta őt abban, hogy továbbra is szinte a végsőkig támogassa Somozát, a véreskező nicaraguai diktátort és a semmivel sem szalonképesebb „kollégáit” a térségben. o A nicaraguai forradalom megítélésében egyébként az észak-amerikai diplomácia kettős játékot játszott. Az 1978 elején elemi erővel kirobbant forradalmi megmozdulások idején még feltétlenül támogatta Somozát, és arról is gondoskodott, hogy a hírhedt . Nemzeti Gárda fegyverutánpótlást kapjon, mivel a forradalmi harcok az év második felére már véres polgárháborúba csaptak át. A Nemzeti Gárda végül brutális kegyetlenséggel ideiglenesen leverte a baloldali Sandinista Front vezette széleskörű népi fegyveres harcot, ám akkor már egyértelművé vált a Somoza dinasztia uralmának, uralkodási módszereinek tarthatatlansága. Ez nyilvánvalóvá vált az Egyesült Államok számára ’ is, amikor az 1974-es év elején ismét fellángoltak a fegyveres harcok, — melyek során a sandinisták sokkal jobban megszervezték akcióikat — óvatos lépésváltásra szánta el magát. A diktátornak nyújtott er•. kölcsi és anyagi támogatás jelentősen megcsappant és e helyett a különböző nicaraguai politikai erőket tömörítő „Ellenzéki Széles Front” képviselőinél kezdtek puhatolózni a _ Fehér Ház politikusai. Az 'USA kész volt már a „tisztáldozatra” annak érdekében, hogy az eseményeket a helyes mederben tarthassa elsősorban azáltal, hogy a sandinistákat is magában egyesítő Széles Front jobboldali köréivel megegyezzen a forradalom „mértékletességében”. 1979. júliusában a nicaraguai forradalom győzelmet aratott, (Somoza az USA-ba menekült) és az új hatalmi szervekben a nép minden rétegének képviselője megtalálható, a nacionalista burzsoá köröktől egészen a sandinistákig. Nehéz lenne egyelőre értékelni a Nicaraguában végbemenő folyamatokat, de egy biztos: az Egyesült Államok nem veszített érdeklődéséből, amit többek között nemrégentett 75 millió dolláros kölcsönajánlata is bizonyít. A győztes nicaraguai forradalom láncreakciót váltott ki Közép-Amerikában. Alig hallgattak el a sandinisták fegyverei, amikor salvadori gerillák akcióiról hallhattunk, többek között a San Salvador-i katedrális elfoglalásáról, melyet fontos politikai demonstrációra is felhasználtak a haladó erők. A nicaraguaihoz hasonló oligarchikus, imperialistabarát salvadori vezetés Carlos Humberto Romero tábornokkal az élén szintén kénytelen volt szembenézni a nén elégedetlenségével. Salvadorban is végbement a különböző oligarchiaellenes társadalmi rétegek összefonódása, ami a Népi Forradalmi Tömb megalakulásához vezetett. Igaz. a salvadori helyzetet nagyban bonyolította az a tény, hogy a forradalmi erők nem voltak olyan szervezettek és egységesek. mint Nicaraguában, hiszen a Forradalmi Tömb mellett számtalan, különböző színezetű — köztük jobboldali terrorista — szervezet, kommandó tarkította a képet, és bonyolította a belpolitikai helyzetet. 1979. őszén, amikor az elégedetlenség már fegyveres megmozdulások formájában is jelentkezett, egyre többet lehett hallani arról, hogy az Egyesült Államok puccsot készít elő Salvodarban, hogy megakadályozza a spontán forradalom kitörését és a nicaraguai események megismétlődését. Végül valóban katonai hatalomátvételre került sor. Az új junta kezdeti demokratikus ígéreteiből azonban mostanára csak az előzőt megközelítő véres terror tragikus valósága maradt. Az országban szabadon garázdálkodhatnak a jobboldali terrorkülönítmények, melyek naponta gyilkolnak haladó politikusokat és melyeknek alig titkolt kapcsolataik vannak a kormányzó juntával. Hogy mi itt az Egyesült Államok szerepe? Elég felidézni a tavasszal lezajlott tragédiát: az ország vezető egyházi személyisége, Romero San Salvador-i érsek nyílt levélben fordult Carter elnökhöz, hogy szüntesse be a fegyverszállításokat a juntának, mert az amerikai fegyverek a véres terror eszközeivé válnak Salvadorban. Carter nem méltatta válaszra a tekintélyes egyházi politikust, bizonyos terroristák viszont gondoskodtak róla, hogy a kérés ne maradjon egészen válasz nélkül: San Salvador katedrálisában fényes nappal mise közben meggyilkolták Romero érseket. Néhány nap múlva, az érsek gyászszertartása újabb vérfürdőt , eredményezett, ugyanis jobboldali fegyveresek tüzet nyitottak a gyászoló tömegre. Az akció eredménye mintegy 50 különböző nemű és korú halott volt. A junta közelben tartózkodó egységei tétlenül szemlélték az eseményeket. A napjaink világpolitikájában érezhető „hideghullám” a nyugati féltekén is érezteti hatását. Erről tanúskodik az Egyesült Államok igyekezete, hogy újra Kuba ellen hangolja a világközvéleményt. Ennek érdekében állítólagos szovjet csapategységek kubai jelenlétéről beszél, és a közép-amerikai politikai földrengést a Kubából exportált forradalomként igyekszik beállítani, aminek semmiféle valós alapja nincs. A térségben kialakult politikai feszültséget viszont igenis maga az Egyesült Államok szítja, egyebek között azzal, hogy demonstratív flottamozdulatokat hajt végre a Karib tengeren. és provokatív partraszállási gyakorlatot szervez a Kuba területén, amerikai tulajdonban lévő guantanamói támaszponton. o Az Egyesült Államok latin-amerikai politikájában tehát régi időktől fogva fellelhetők az imperialista politika motívumai, melyek antagonisztikus ellentétben állnak a nyugati félteke országainak gazdasági és politikai érdekeivel. Jól kivehető azonban a latin-amerikai kormányok olyan irányú törekvése is, hogy a válságba jutott „pánamerikai” eszmét a latinamerikanizmus politikai gyakorlatával váltsák fel, annak érdekében, hogy Amerika ne az Egyesült Államoké, hanem valóban az amerikaiaké legyen. Kovács Gyula Vége. MADRID Pénteken a belga küldöttség vezetőjének elnökletével folytatta munkáját — zárt ajtók mögött — a madridi találkozót előkészítő tanácskozás. A csütörtök délutáni ülésen nem volt érdemi vita, mert egyetlen delegáció sem terjesztett elő konkrét javaslatot a novemberben kezdődő találkozó napirendjére vonatkozóan. WASHINGTON Kupái ellenforradalmárok csütörtökön este New Yorkban meggyilkolták Felix Garcia Rodriguezt, a Kubai Köztársaság ENSZ-küldöttségének attaséját. Muskie amerikai külügyminiszter Washngtonban részvétnyilatkozatot adott ki az „elítélendő gyilkosságról”. Pár perccel a merénylet után az Omega—7 elnevezésű hírhedt kubai terrorszervezet nevében telefonértesítés érkezett a UPI hírügynökség New York-i irodájába. A banditák szóvivője közölte, hogy „a kubai ENSZ-diplomata kivégzését” az Omega—7 kommandó követte el, s azzal fenyegetőzőt», hogy a „kivégzések” folytatódni fognak. Egyúttal „vállalta a felelősséget” a Raul Roa kubai ENSZ-nagykövet ellen az idén márciusban megkísérelt, merényletért is. SANTIAGO A chilei népszavazási komédia — min»t várható volt — a katonai junta „győzelmével” végződött. A belügyminisztérium által közzétett hivatalos végeredmény szerint a résztvevők 67,5 százaléka a Pinochet-féle alalkotmány mellett, 29,6 százaléka pedig ellene adta le szavazatát. A voksok 2.8 százalékát érvénytelennek nyilvánították. A szavazati joggal rendelkezők mintegy 14 százaléka távol maradt az urnáktól. TEHERAN Khomeini ajatollah csütörtökön elhangzott, rádió- és televízióbeszédében egy hónapon belül immár másodízben szólított fel az egymással vetélkedő iráni vezetőket, hogy szüntessék be a viszálykodást és szolgálják a nép ügyét. ROMA A torinói FIAT igazgatósága a gyáriparosok országos szövetségének tartományi irodája útján csütörtökön este a szakszervezetek tudomására hozta, hogy 25 napon belül fel akar mondani 14 303 munkásnak és alkalmazottnak. — A szakszervezetek vezetői, Lama (CGIL), Carniti (CISL) és Benvenuto (UIL) azt követelték a kormánytól, hogy adminisztratív úton avatkozzék be és akadályozza meg az elbocsátásokat, hiszen a kérdés nemcsak a FIAT-ot érinti, hanem politikai természete révén az egész országot. Törökországban tegnap a hadsereg katonai hatalomátvételt hajtott végre: Képünkön: felfegyverzett egység menetel Isztambul utcáin Nguyen Co Thach életrajza
