Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

1980. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Minden intézményt a munkája minősít Tan évnyitó a Kereskedelmi és Vendégiátéipari Főiskola szolnoki tagozatán Holnaptól már a hallgatók veszik birtokukba az új élelmi szervizsgáló laboratóriumot A Kereskedelmi és' Ven­déglátóipari Főiskola szolno­­ki tagozatán tegnap nyitot­ták meg az új, az oktatási inézmény történetében a má­sodik tanévet. Az ünnepsé­gen a Megyei Művelődési és ifjúsági Központban dr. Solymár Károly, a főiskola főigazgatója köszöntötte a résztvevőket a tagozat okta­tóit, hallgatóit, s az elnök­ségben helyet foglaló dr. Ma­joros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Tóth Attilát a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tőjét, valamint a megye és a város jelenlévő párt- álla­mi vezetőit. Ezt követően Andrikő Miklósné, főigazgatóhelyet­tes, a tagozat vezetője mon­dott beszédet. Tanévnyitójá­ban szólt a nappali tagozat első .évének eredményeiről, a nyári szakmai gyakorlatok tapasztalatairól, majd az új tanév feladatait ismertette. Kiemelte a rendszeres, fo­lyamatos tanuláB fontossá­gát, a közösségi élet felpezs­dítését immár a két nappali tagozatos évfolyam hallgatói körében, s azt, hogy válto­zatlanul a feladatok között szerepel a hagyományok megteremtése. A tagozat ok­tatói, hallgatói az első tanév alatt létrehozták az alapokat, amelyekbe építeni lehet az iskola jövőjét. Az ünnepi beszéd után az első évfolyam száz hallga­tója letette az esküt, majd dr. Majoros Károly szólt a már hivatalosan is főiskolás­sá lett „gólyákhoz’^ a má­sodévesekhez, a levelezősök­­höz, az oktatókhoz, s minden jelenlévőhöz, a szülőkhöz a kedeskedelem és a vendéglá­tóipar képviselőihez. Beszé­dében méltajta a város és a Hői^kola kapcsolatát, s ki­emelten szólt a társadalom­nak a szakemberképzéssel szemben támasztott igényei­ről. — Társadalmunk a mun­ka társadalma — hangsú­lyozta. Egy-egy intézmény­nek a végzett munka ad ran­got. A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola szolno­ki tagozata a rövid idő alatt is kivívta magának az elis­merést. A szocialista iskola alapos tudást ad a fiatalok­nak, embert formál. Az élet­ben együtt találjuk a jó és a rossz jelenségeket. A hall­gatókat arra kell felkészíte­ni, hogy mindig a jót köves­sék, segítsék a szocialista embereszmény kialakítását. Szebb életcél nem állhat előttünk, mint a szocializ­mus felépítése, a társadalmi rend elfogadása, s ennek szellemében a mákokért, ma­gunkért, jövőnkért való te­vékenység. A munkáról való németünktől függ előrehala­dá(sunk. A képesség szerinti, lelkiismeretes, meggyőző­déssel végzett munkától. Az országunkat építjük, s ebben elengedhetetlen, hogy ne csak a múltját, hanem a je­lenét is értsük, fogadjuk el, becsüljük, vállaljuk, s a vi­lág haladó hagyományaival, tudományával, kultúrájával lépést tartva gazdagodjunk. Befejezésül a mégyei párt­­bizottság titkára jó tanulást, a városban pedig gyons beil­leszkedést, igazi otthonra ta­lálást kívánt a fiataloknak. Az ünnepség végén Vis­­ióczfloi Tibor, a tagozat KISZ- bizottságának titkára kö­szöntötte az első éveseket, majd Andrikó Miklósné be­mutatta a vendégeknek a ta­gozat új létesítményeit. Az iskola szomszédságában tíz hónap alatt — több mint. 13 millió forintos költséggel — elkészült új épületszárnyban korszerű előadóterem, sze­minárium és kiszolgálóhe-. 1 yisógek valamint laborató­rium kaptak helyet. Értékes leletekkel gazdagodott a megyei múzeum gyűjteménye Ásatások Jászdózsán és Tiszaugon A régészeti ásatások során felszínre hozott leletek el­múlt korokról vallanak, sok száz vagy sok ezer évvel ez­előtt élt emberek életét, szo­kásait hozzák közel a ma emberéhez. A tudósok száza­dok titkait fejtik meg segít­ségükkel. az emberiség fej­lődésének, történetének egy­­egy szakasza válik ismertté általuk. S a föld mélye bő­séggel rejti kincseit, hiszen a nyár folyamán Szolnok me­gye területén jelentős ása­tást végeztek a szakemberek. Olykor a véletlen, a kü­lönböző földmunkák, építke­zések során felbukkanó le­letek vezetnek múltunk nyo­mára. Bejelentésnek köszön­hetően idén például Jászbe­rény nacsőegyházai részén végeztek Madaras László ve­zetésével leletmentési mun­kát a Damjanich János Mú­zeum régészei. A feltárt te­lepülésről — amelyről ko­rábban úgy hitték jászok lakhelyéül szolgált — az ása­tások során bebizonyosodott, hogy a XI. században kelet­kezett. és a tatárjáráskor elpusztult település. Erre utalt a templom építészeti jellege és az, hogy a temető­ben sem találták XI. száza­dinál korábbi sírokat. Ugyancsak leletbejlentés után hitelesített Madaras László Tiszasüly éhhalmi ha­tárrészén két honfoglalásko­ri sírt. A sírok egy férfinek és egy nőnek szolgáltak nyughelyül, akik feltehetően a honfoglaló magyarok veze­tő rétegéhez tartoztak. Saj­nálatos módon a sírokban lévő leleteknek csupán a tö­redékét tudták megmenteni, — a földmunkák során jóré­szük elpusztult — ám ere­deti gazdagságukat jól jel­lemzi a férfi sírjában talált szablya, amelynek markola­tát palmeton díszes, aranyo­zott ezüstlemez ékesítette. Tiszaroff Telek nevű határ­részén ugyancsak bejelentés nyomán gazdag éremleletre bukkantak a régészek. A XVI. századi ezüstérmekből 226 darabot mentettek meg. A tudomány azonban nem szorítkozhat csupán a vélet-Négyszállási temetőrészlet lenekre, az ásatásokat több­nyire tervszerű, tudatos ku­tatómunka előzi, meg. így történt ez az idei nyár talán legszenzáziósabb eredménye­ket hozó ásatásánál is. Jász­­dózsa határában, a négyszál­lási határrészen, az egykori Szikszai tanya mellett kö­zépkori templomra és temp­lom körüli temetőre bukkan­tak. Az ásatásokat dr. Sel­­meczi László vezette. 136 sírt tártak fel, egyedülálló leletanyagot mentve meg ez­zel. A XIII.—XIV. századi sírokban talált gazdag mel­léklet, viseleti tárgyak — öv, (tarsoly, ruhadíjszítő koron­gok — egy frissen megke­­resztelkedett népességre utalnak. Ezek mellett olyan mellékletek is előkerültek a sírokból— fülbevaló. női ékítmények, övcsat — amelyeknek legközelebbi párhuzamai csak az oroszor­szági középkori nomád em­lékanyagban lelhetők fel. A régészek feltevése szerint va­lószínű, hogy a tatárjárás után beköltözött jászok egy közösségének nyugvólielyére találtak Ezt a feltevést ok­leveles adatok is megerősí­tik. A Tisza III. vízlépcső épí­tése előzetes régészeti mun­kákat tesz szükségessé. A te­repbejárások a szondázó ré­gészeti ásatások amelyeket a későbbi földmunkák terü­letén végeznek értékeink megmentését szolgálják. Ti­­szaugpn három lelőhelyet tártak fel az idén. A tisza­­ug—kéménytetői ásatáso­kat Stanczik Ilona és Csányi Marietta végezte. A feltárt települést a nemzetközi szak­­irodalom a középső bronz­kori hatvani kultúra fontos településeként tartotta nyil­ván, Az idei ásatások azon­ban bebizonyították, hogy a települést már az .úgyneve­zett hatvani kultúra előtt, a korai bronzkorban is lakták. A tiszaugi vasútállomásnál dr. Ráczki Pál az új kőkori szakállháti csoport egyik te­lepülését találta meg. A la­kógödrökből edénytöredéke­­kejt, eszközöket és viszony­lag nagymennyiségű kulti­kus tárgyat — arcos edénye­ket, oltárokat — hozott a felszínre. Ugyancsak dr. Raczki Pál végezte az ELTE egyetemi hallgatóinak köz­reműködésével a itiszaugi szociális otthon környéki ásatásokat. Itt a falu XVI. században elpusztult „előd­jére”, többek között két nagy méretű lakóház maradvá­nyaira bukkantak. Az idei ásatások eredmé­nyeihez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a Damjanich János Múzeum régészei a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbb kö­rülmények között végezhet­ték munkájukat. A KÖTI VÍ­ZIG munkaeszközöket, fel­szereléseket biztosított a szakembereknek, a megyei itariacs pedig ötvenezer fo­rintot adott gépkocsi hasz­nálatára, ami ugyancsak so­kat javított a munkakörül­ményeken. Az idei nyár bi­zonyos mértékig szakmailag is újat hozott. A régészek az ásatások zömét úgynevezett team rendszerben végezték, több Ézakembart, egyetemi hallgatókat is bevontak munkájukba. A Szolnok me­gyei múzeumok és a Magyar Nemzei Múzeum régészeivel szakértői, konzultánsi szem­lét tartottak például a ti­szaugi és _a jászdózsai ása­tások színhelyén. Török Erzsébet ✓ Szolnoki alkotó készítette Vándorló kiállítások Emlékmű Hajdúszoboszlón A 30. bányásznap esemény­­sorozata keretében dr. Fülöp József akadémikus avatta fel a héten a dr. Pávai Vajda Ferenc emlékére készült köz­téri alkotást. Az alapzatot képező nyolctonnás gránit­tömböt a recski bányászok küldték, a fél négyzetméte­res bronz domborművet a szolnoki Patáky Béla, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat grafiku­sa készítette. _ .-í­­■ -W T9 Dr. Pávai Vajda Ferenc főbányatanácsos, kincstári főgeológus hosszab geológiai és geofizikai kutatásai után kezdték meg az első mély­fúrást Hajdúszoboszlón. En­nek eredményeként 1925. október 23-án 73 Celsius-fok hőmérsékletű, 1600 liter per­cenkénti hozamú melegvíz tört fel a föld mélyéből, na­pi 3700 köbméter földgáz kí­séretében. A termálvíz meg­jelenése megnyitotta az utat Hajdúszoboszló világhírneve felé. Ma már közismert a szoboszlói gázmező jelentős népgazdasági haszna is. Most a felfedezőnek is méltó emléket állítottak. Hobbi, népművészet Kiállítás a vörösteremben A tervezettnél hamarabb — szeptember 8. helyett már tegnap — megnyílt a szolno­ki Járműjavító művelődési központjában az üzem dolgo­zóinak hobbikiállítása. A hasznosan eltöltött szabad­idő bizonyítékai, érdekessé­gek és furcsaságok tárlata mellett szeptember 12-ig be­mutatják az érdeklődőknek az üzemi amatőr népi ipar­művészek Dunaújvároson megrendezésre kerülő In. or­szágos találkozójára és kiál­lítására készített munkák legszebbjeit. Utóbbiak szeptember 19-én a Ságvári Endre Szakszerve­zeti Művelődési Központban kerülnek zsűri elé, akkor vá­logatják ki a megyében ké­szített pályamunkák közül a dunaújvárosi kiáimctsra kül­dendő anyagot, amelyet 21-én az érdeklődők is megtekint­hetnék. Készülődés a KISZ-iskolán A KISZ Szolnok megyei Bizottságának vezetőképző iskol|ája szeptember 12-én, pénteken 9 órakor tartja év­indító tantestületi értekezle­tét az oktatási intézmény ta­nácstermében. Az 1980/81-es tanév feladatainak egyezte­tését témacsoportonkénti megbeszélés követi. Egy-eflv Ä nyitása jelentős kulturális esemény még azokon a he­lyeken is, ahol állandó mú­zeum, kiállítási terem van. Hát még az olyan községek­ben, ahol a képző- és ipar­művészet csak vendég. S igen sok a múzeummal, ki­állítóhelyiséggel nem rendel­kező településünk. — A lele­ményes népművelőknek per­sze a hivatásos kiállítóterem hiánya nem lehet akadály. Hiszen lehet — s szoktak is — tárlatot rendezni iskolá­ban, művelődési házban, ta - nácsteremben, a pártházban, üzemben vagy bármilyen kö­zösségi épület egy-két termé­ben, esetleg folyosóján. De vajon honnan az anyag, amit kiállítsanak!? Képző­művészeink általában hiva­tásos kiállítóteremben szeret­nek szerepelni. De nem is igen szerezhetnek tudomást arról, ha valamelyik község­ben — mondjuk az iskola tantermében kiállítást szeret­nének rendezni. Csak ha megkeresi őket az intézmény vezetője, ha netalán szemé­lyes kapcsolat, ismeretség révén felkérnek egy-egy mű­vészt. Van azonban a múzeumok többségében egy igen hasz­nos kezdeményezés. Nem­csak saját látogatóik számá­ra, hanem az ország távo­labbi részeibe is szállítható vándorkiállításokhoz gyak­ran állítanak össze anyagot. Ezzel a múzeumok ismeret­­terjesztő lehetősége kiszéle­sedik, s múzeummal, kiállí­tási anyaggal nem rendelke­ző helyek is értékes bemuta­tóhoz jutnak. A vándorkiállítások té­mája igen sokrétű lehet. Többnyire azonban évfordu­lókhoz, aktuális események­hez kapcsolódnak. Tavaly például a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára, a Móricz- és a Móra-centenáriumokra állítottak össze egy-egy ki­állításra valót. Helytörténe­ti aktualitásokhoz kapcsoló­dott a szegedi árvíz emléke­zete, a Tata, Oroszlány 25 éve, a Somogy megye bemu­tatkozik című vándorkiállí­tás. Az országos múzeumok kö­zül a Magyar Nemzeti Mú­zeum, a Természettudományi Múzeum (az utóbbi 87 he­lyen), a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Orszá­gos Műszaki Múzeum vándo­­roltatott tavaly profiljának megfelelő kiállítást. Tíz me­gyei szervezet — Bács-Kis­­kun, Békés. Csongrád, Győr- Sopron, Hajdú-Bihar, Komá­rom, Nógrád, Somogy, Sza­­bolcs-Szatmár és Szolnok — állított össze vándorkiállí­tást. 1980-ban — 19 féle, bár­hol felállítható, összeszerel­hető tablósorozatot ajánlanak a múzeumok. Hazánk fel­­szabadulásának 35. évfordu­lója apropójából legtöbb a munkásmozgalmi témájú anyag. A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum 20 tablóból álló fotódokumentációs kiállítást kínál a Magyarországi Álta­lános Munkáspárt tevékeny­ségéről a párt megalakulásá­nak 100. évfordulója alkal­mából. 80 tablóból áll az az anyag, amelyet ugyancsak a Munkásmozgalmi Múzeum állított össze a Nácizmus Ül­dözöttéinek Bizottsága köz­reműködésével, amely a Me­mento 1944 címet viseli. 75 éve született Mező Imre címmel a munkásmozgalom nagy alakjáról szól’ egy má­sik kiállítási anyag. Az 1930. szeptember 1-i tüntetés 50. évfordulójára emlékezik a Munkát, kenyeret! című tár­lat. Az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezete megala­kulásának “75. évfordulójára is állítottak össze a Munkás­­mozgalmi Múzeumban kiál­lítást. Bizonyára sokan köl­csönzik majd a Szocialista brigádmozgalom címet viselő, 80 tablóból álló sorozatot is. Ugyancsak munkásmoz­galmi témájú kiállításokat válogattak össze a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Múzeumban. Fejezetek a kereskedelmi alkalmazot­tak munkásmozgalmából és a Vendéglátóipari dolgozók a magyar * munkásmozgalom­ban címmel. Az előbbi a magyar kereskedelmi, az utóbbi a vendéglátóipari dol­gozók szakszervezetének tör­ténetét foglalja össze, össze­függésben a kereskedelemben foglalkoztatottak' életkörül­ményeinek alakulásával. E múzeum két reklámtörténe­ti és egy étlaptörténeti kiál­lítással is kölcsönzők ren­delkezésére áll. A Bács-Kiskun megyei mú­zeumok állították össze azt a két kiállítást, amely a me­gye történelmével foglalko­zik. Az őskor emlékei Bács- Kiskun megyében című anyag az őskortól a késői vaskorig tekinti át a terület történelmét. A mai Bács- Kiskun megye az Árpád­kortól a török hódoltságig című tárlaton fényképekkel illusztrálja a témát. A Heves megyei múzeu­mok Mészvázak című kiállí­tásán _ tengeri csigák, kagy­lók, őslénytani anyagok lát­hatók. Irodalmi évfordulókhoz kapcsolódik a Petőfi Irodal­mi Múzeum József Attila vándorkiállítása — amelyen fényképek és tablók szerepel­nek, s amely kiállítás felál­lításához a múzeum eseten­ként segítséget is ad. A Bács- Kiskun megyei múzeum igaz­gatóságától kölcsönözhető a megye nagy fiának Katona Józsefnek az emlékére ösz­­szeállított tárlat. Néprajzi témájú a, Sza-, bolcs-Szatmár megyei mú­zeum rendezte gazdag fotó­anyag, amelyet a megye né­pi építészetének, 'hagyomá­nyainak szenteltek. Tárgyak aica címet viseli Kovács Ta­más fotókiállítása, amelyet a Magyar Néprajzi Múzeum rendezett, az Útközben cí­met Bállá Demeter fotómű­vész anyaga, a Fejér megyei múzeumok rendezésében. II Szolnok megyei múzeumok két kiállítást vándoroltatnak. A lakodalmi szokások Szol­nok megyében és a Halott­­kultusz című kiállítást nem csupán a megyében, de Bács- Kiskun és Pest megye mú­zeumaiban is láthatták az érdeklődők. Kádár Márta A pódiumon

Next

/
Oldalképek
Tartalom