Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
1980. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Minden intézményt a munkája minősít Tan évnyitó a Kereskedelmi és Vendégiátéipari Főiskola szolnoki tagozatán Holnaptól már a hallgatók veszik birtokukba az új élelmi szervizsgáló laboratóriumot A Kereskedelmi és' Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán tegnap nyitották meg az új, az oktatási inézmény történetében a második tanévet. Az ünnepségen a Megyei Művelődési és ifjúsági Központban dr. Solymár Károly, a főiskola főigazgatója köszöntötte a résztvevőket a tagozat oktatóit, hallgatóit, s az elnökségben helyet foglaló dr. Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Tóth Attilát a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét, valamint a megye és a város jelenlévő párt- állami vezetőit. Ezt követően Andrikő Miklósné, főigazgatóhelyettes, a tagozat vezetője mondott beszédet. Tanévnyitójában szólt a nappali tagozat első .évének eredményeiről, a nyári szakmai gyakorlatok tapasztalatairól, majd az új tanév feladatait ismertette. Kiemelte a rendszeres, folyamatos tanuláB fontosságát, a közösségi élet felpezsdítését immár a két nappali tagozatos évfolyam hallgatói körében, s azt, hogy változatlanul a feladatok között szerepel a hagyományok megteremtése. A tagozat oktatói, hallgatói az első tanév alatt létrehozták az alapokat, amelyekbe építeni lehet az iskola jövőjét. Az ünnepi beszéd után az első évfolyam száz hallgatója letette az esküt, majd dr. Majoros Károly szólt a már hivatalosan is főiskolássá lett „gólyákhoz’^ a másodévesekhez, a levelezősökhöz, az oktatókhoz, s minden jelenlévőhöz, a szülőkhöz a kedeskedelem és a vendéglátóipar képviselőihez. Beszédében méltajta a város és a Hői^kola kapcsolatát, s kiemelten szólt a társadalomnak a szakemberképzéssel szemben támasztott igényeiről. — Társadalmunk a munka társadalma — hangsúlyozta. Egy-egy intézménynek a végzett munka ad rangot. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozata a rövid idő alatt is kivívta magának az elismerést. A szocialista iskola alapos tudást ad a fiataloknak, embert formál. Az életben együtt találjuk a jó és a rossz jelenségeket. A hallgatókat arra kell felkészíteni, hogy mindig a jót kövessék, segítsék a szocialista embereszmény kialakítását. Szebb életcél nem állhat előttünk, mint a szocializmus felépítése, a társadalmi rend elfogadása, s ennek szellemében a mákokért, magunkért, jövőnkért való tevékenység. A munkáról való németünktől függ előrehaladá(sunk. A képesség szerinti, lelkiismeretes, meggyőződéssel végzett munkától. Az országunkat építjük, s ebben elengedhetetlen, hogy ne csak a múltját, hanem a jelenét is értsük, fogadjuk el, becsüljük, vállaljuk, s a világ haladó hagyományaival, tudományával, kultúrájával lépést tartva gazdagodjunk. Befejezésül a mégyei pártbizottság titkára jó tanulást, a városban pedig gyons beilleszkedést, igazi otthonra találást kívánt a fiataloknak. Az ünnepség végén Visióczfloi Tibor, a tagozat KISZ- bizottságának titkára köszöntötte az első éveseket, majd Andrikó Miklósné bemutatta a vendégeknek a tagozat új létesítményeit. Az iskola szomszédságában tíz hónap alatt — több mint. 13 millió forintos költséggel — elkészült új épületszárnyban korszerű előadóterem, szeminárium és kiszolgálóhe-. 1 yisógek valamint laboratórium kaptak helyet. Értékes leletekkel gazdagodott a megyei múzeum gyűjteménye Ásatások Jászdózsán és Tiszaugon A régészeti ásatások során felszínre hozott leletek elmúlt korokról vallanak, sok száz vagy sok ezer évvel ezelőtt élt emberek életét, szokásait hozzák közel a ma emberéhez. A tudósok századok titkait fejtik meg segítségükkel. az emberiség fejlődésének, történetének egyegy szakasza válik ismertté általuk. S a föld mélye bőséggel rejti kincseit, hiszen a nyár folyamán Szolnok megye területén jelentős ásatást végeztek a szakemberek. Olykor a véletlen, a különböző földmunkák, építkezések során felbukkanó leletek vezetnek múltunk nyomára. Bejelentésnek köszönhetően idén például Jászberény nacsőegyházai részén végeztek Madaras László vezetésével leletmentési munkát a Damjanich János Múzeum régészei. A feltárt településről — amelyről korábban úgy hitték jászok lakhelyéül szolgált — az ásatások során bebizonyosodott, hogy a XI. században keletkezett. és a tatárjáráskor elpusztult település. Erre utalt a templom építészeti jellege és az, hogy a temetőben sem találták XI. századinál korábbi sírokat. Ugyancsak leletbejlentés után hitelesített Madaras László Tiszasüly éhhalmi határrészén két honfoglaláskori sírt. A sírok egy férfinek és egy nőnek szolgáltak nyughelyül, akik feltehetően a honfoglaló magyarok vezető rétegéhez tartoztak. Sajnálatos módon a sírokban lévő leleteknek csupán a töredékét tudták megmenteni, — a földmunkák során jórészük elpusztult — ám eredeti gazdagságukat jól jellemzi a férfi sírjában talált szablya, amelynek markolatát palmeton díszes, aranyozott ezüstlemez ékesítette. Tiszaroff Telek nevű határrészén ugyancsak bejelentés nyomán gazdag éremleletre bukkantak a régészek. A XVI. századi ezüstérmekből 226 darabot mentettek meg. A tudomány azonban nem szorítkozhat csupán a vélet-Négyszállási temetőrészlet lenekre, az ásatásokat többnyire tervszerű, tudatos kutatómunka előzi, meg. így történt ez az idei nyár talán legszenzáziósabb eredményeket hozó ásatásánál is. Jászdózsa határában, a négyszállási határrészen, az egykori Szikszai tanya mellett középkori templomra és templom körüli temetőre bukkantak. Az ásatásokat dr. Selmeczi László vezette. 136 sírt tártak fel, egyedülálló leletanyagot mentve meg ezzel. A XIII.—XIV. századi sírokban talált gazdag melléklet, viseleti tárgyak — öv, (tarsoly, ruhadíjszítő korongok — egy frissen megkeresztelkedett népességre utalnak. Ezek mellett olyan mellékletek is előkerültek a sírokból— fülbevaló. női ékítmények, övcsat — amelyeknek legközelebbi párhuzamai csak az oroszországi középkori nomád emlékanyagban lelhetők fel. A régészek feltevése szerint valószínű, hogy a tatárjárás után beköltözött jászok egy közösségének nyugvólielyére találtak Ezt a feltevést okleveles adatok is megerősítik. A Tisza III. vízlépcső építése előzetes régészeti munkákat tesz szükségessé. A terepbejárások a szondázó régészeti ásatások amelyeket a későbbi földmunkák területén végeznek értékeink megmentését szolgálják. Tiszaugpn három lelőhelyet tártak fel az idén. A tiszaug—kéménytetői ásatásokat Stanczik Ilona és Csányi Marietta végezte. A feltárt települést a nemzetközi szakirodalom a középső bronzkori hatvani kultúra fontos településeként tartotta nyilván, Az idei ásatások azonban bebizonyították, hogy a települést már az .úgynevezett hatvani kultúra előtt, a korai bronzkorban is lakták. A tiszaugi vasútállomásnál dr. Ráczki Pál az új kőkori szakállháti csoport egyik települését találta meg. A lakógödrökből edénytöredékekejt, eszközöket és viszonylag nagymennyiségű kultikus tárgyat — arcos edényeket, oltárokat — hozott a felszínre. Ugyancsak dr. Raczki Pál végezte az ELTE egyetemi hallgatóinak közreműködésével a itiszaugi szociális otthon környéki ásatásokat. Itt a falu XVI. században elpusztult „elődjére”, többek között két nagy méretű lakóház maradványaira bukkantak. Az idei ásatások eredményeihez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy a Damjanich János Múzeum régészei a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbb körülmények között végezhették munkájukat. A KÖTI VÍZIG munkaeszközöket, felszereléseket biztosított a szakembereknek, a megyei itariacs pedig ötvenezer forintot adott gépkocsi használatára, ami ugyancsak sokat javított a munkakörülményeken. Az idei nyár bizonyos mértékig szakmailag is újat hozott. A régészek az ásatások zömét úgynevezett team rendszerben végezték, több Ézakembart, egyetemi hallgatókat is bevontak munkájukba. A Szolnok megyei múzeumok és a Magyar Nemzei Múzeum régészeivel szakértői, konzultánsi szemlét tartottak például a tiszaugi és _a jászdózsai ásatások színhelyén. Török Erzsébet ✓ Szolnoki alkotó készítette Vándorló kiállítások Emlékmű Hajdúszoboszlón A 30. bányásznap eseménysorozata keretében dr. Fülöp József akadémikus avatta fel a héten a dr. Pávai Vajda Ferenc emlékére készült köztéri alkotást. Az alapzatot képező nyolctonnás gránittömböt a recski bányászok küldték, a fél négyzetméteres bronz domborművet a szolnoki Patáky Béla, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat grafikusa készítette. _ .-í■ -W T9 Dr. Pávai Vajda Ferenc főbányatanácsos, kincstári főgeológus hosszab geológiai és geofizikai kutatásai után kezdték meg az első mélyfúrást Hajdúszoboszlón. Ennek eredményeként 1925. október 23-án 73 Celsius-fok hőmérsékletű, 1600 liter percenkénti hozamú melegvíz tört fel a föld mélyéből, napi 3700 köbméter földgáz kíséretében. A termálvíz megjelenése megnyitotta az utat Hajdúszoboszló világhírneve felé. Ma már közismert a szoboszlói gázmező jelentős népgazdasági haszna is. Most a felfedezőnek is méltó emléket állítottak. Hobbi, népművészet Kiállítás a vörösteremben A tervezettnél hamarabb — szeptember 8. helyett már tegnap — megnyílt a szolnoki Járműjavító művelődési központjában az üzem dolgozóinak hobbikiállítása. A hasznosan eltöltött szabadidő bizonyítékai, érdekességek és furcsaságok tárlata mellett szeptember 12-ig bemutatják az érdeklődőknek az üzemi amatőr népi iparművészek Dunaújvároson megrendezésre kerülő In. országos találkozójára és kiállítására készített munkák legszebbjeit. Utóbbiak szeptember 19-én a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban kerülnek zsűri elé, akkor válogatják ki a megyében készített pályamunkák közül a dunaújvárosi kiáimctsra küldendő anyagot, amelyet 21-én az érdeklődők is megtekinthetnék. Készülődés a KISZ-iskolán A KISZ Szolnok megyei Bizottságának vezetőképző iskol|ája szeptember 12-én, pénteken 9 órakor tartja évindító tantestületi értekezletét az oktatási intézmény tanácstermében. Az 1980/81-es tanév feladatainak egyeztetését témacsoportonkénti megbeszélés követi. Egy-eflv Ä nyitása jelentős kulturális esemény még azokon a helyeken is, ahol állandó múzeum, kiállítási terem van. Hát még az olyan községekben, ahol a képző- és iparművészet csak vendég. S igen sok a múzeummal, kiállítóhelyiséggel nem rendelkező településünk. — A leleményes népművelőknek persze a hivatásos kiállítóterem hiánya nem lehet akadály. Hiszen lehet — s szoktak is — tárlatot rendezni iskolában, művelődési házban, ta - nácsteremben, a pártházban, üzemben vagy bármilyen közösségi épület egy-két termében, esetleg folyosóján. De vajon honnan az anyag, amit kiállítsanak!? Képzőművészeink általában hivatásos kiállítóteremben szeretnek szerepelni. De nem is igen szerezhetnek tudomást arról, ha valamelyik községben — mondjuk az iskola tantermében kiállítást szeretnének rendezni. Csak ha megkeresi őket az intézmény vezetője, ha netalán személyes kapcsolat, ismeretség révén felkérnek egy-egy művészt. Van azonban a múzeumok többségében egy igen hasznos kezdeményezés. Nemcsak saját látogatóik számára, hanem az ország távolabbi részeibe is szállítható vándorkiállításokhoz gyakran állítanak össze anyagot. Ezzel a múzeumok ismeretterjesztő lehetősége kiszélesedik, s múzeummal, kiállítási anyaggal nem rendelkező helyek is értékes bemutatóhoz jutnak. A vándorkiállítások témája igen sokrétű lehet. Többnyire azonban évfordulókhoz, aktuális eseményekhez kapcsolódnak. Tavaly például a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára, a Móricz- és a Móra-centenáriumokra állítottak össze egy-egy kiállításra valót. Helytörténeti aktualitásokhoz kapcsolódott a szegedi árvíz emlékezete, a Tata, Oroszlány 25 éve, a Somogy megye bemutatkozik című vándorkiállítás. Az országos múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum (az utóbbi 87 helyen), a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Műszaki Múzeum vándoroltatott tavaly profiljának megfelelő kiállítást. Tíz megyei szervezet — Bács-Kiskun, Békés. Csongrád, Győr- Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — állított össze vándorkiállítást. 1980-ban — 19 féle, bárhol felállítható, összeszerelhető tablósorozatot ajánlanak a múzeumok. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója apropójából legtöbb a munkásmozgalmi témájú anyag. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 20 tablóból álló fotódokumentációs kiállítást kínál a Magyarországi Általános Munkáspárt tevékenységéről a párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. 80 tablóból áll az az anyag, amelyet ugyancsak a Munkásmozgalmi Múzeum állított össze a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága közreműködésével, amely a Memento 1944 címet viseli. 75 éve született Mező Imre címmel a munkásmozgalom nagy alakjáról szól’ egy másik kiállítási anyag. Az 1930. szeptember 1-i tüntetés 50. évfordulójára emlékezik a Munkát, kenyeret! című tárlat. Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete megalakulásának “75. évfordulójára is állítottak össze a Munkásmozgalmi Múzeumban kiállítást. Bizonyára sokan kölcsönzik majd a Szocialista brigádmozgalom címet viselő, 80 tablóból álló sorozatot is. Ugyancsak munkásmozgalmi témájú kiállításokat válogattak össze a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Fejezetek a kereskedelmi alkalmazottak munkásmozgalmából és a Vendéglátóipari dolgozók a magyar * munkásmozgalomban címmel. Az előbbi a magyar kereskedelmi, az utóbbi a vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének történetét foglalja össze, összefüggésben a kereskedelemben foglalkoztatottak' életkörülményeinek alakulásával. E múzeum két reklámtörténeti és egy étlaptörténeti kiállítással is kölcsönzők rendelkezésére áll. A Bács-Kiskun megyei múzeumok állították össze azt a két kiállítást, amely a megye történelmével foglalkozik. Az őskor emlékei Bács- Kiskun megyében című anyag az őskortól a késői vaskorig tekinti át a terület történelmét. A mai Bács- Kiskun megye az Árpádkortól a török hódoltságig című tárlaton fényképekkel illusztrálja a témát. A Heves megyei múzeumok Mészvázak című kiállításán _ tengeri csigák, kagylók, őslénytani anyagok láthatók. Irodalmi évfordulókhoz kapcsolódik a Petőfi Irodalmi Múzeum József Attila vándorkiállítása — amelyen fényképek és tablók szerepelnek, s amely kiállítás felállításához a múzeum esetenként segítséget is ad. A Bács- Kiskun megyei múzeum igazgatóságától kölcsönözhető a megye nagy fiának Katona Józsefnek az emlékére öszszeállított tárlat. Néprajzi témájú a, Sza-, bolcs-Szatmár megyei múzeum rendezte gazdag fotóanyag, amelyet a megye népi építészetének, 'hagyományainak szenteltek. Tárgyak aica címet viseli Kovács Tamás fotókiállítása, amelyet a Magyar Néprajzi Múzeum rendezett, az Útközben címet Bállá Demeter fotóművész anyaga, a Fejér megyei múzeumok rendezésében. II Szolnok megyei múzeumok két kiállítást vándoroltatnak. A lakodalmi szokások Szolnok megyében és a Halottkultusz című kiállítást nem csupán a megyében, de Bács- Kiskun és Pest megye múzeumaiban is láthatták az érdeklődők. Kádár Márta A pódiumon
