Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-26 / 226. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 226. szám, 1980. szeptember 26., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Losonczi Pál Zambiában 5. oldal A rádió és a tévé jövő heti műsora 7. oldal MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA fr r Napirenden a kormány ötéves munkaprogramja és a tavalyi költségvetés végrehajtásáról sióié törvényjavaslat Tegnap a Parlamentben — júniusi újjáválasztása óta immár második alkalommal — összeült az országgyűlés. Ál­laméletünk kimagasló jelentőségű eseményén, a legfelsőbb törvényhozó testület ülésén részt vett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban, helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Délelőtt 11 órakor Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Megemlékezett a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt Vass Istvánná, az országgyűlés nyugalmazott elnökének tevékeny és munkában gazdag életútjáról. A törvényhozói testület az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak Vass Istvánná emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnö­ki Tanács jelentését, a nyári ülésszak óta alkotott törvény­­erejű rendeletekről. A továbbiakban Apró Antal bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminisz­ter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársa­ság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot. A képviselők ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. : A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kor­mány programjáról. 2. A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. 3/ Interpellációk. A bejelentés és a napirend elfogadása után Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, hogy a napirend szerint előterjessze a kormányprogramot. Tovább erősödik a nemzeti összefogás a közös célokért Lázár György miniszterelnök beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Amint arra a júniusi ala­kuló ülésen ígéretet tettem, megvitatásra, és jóvá­hagyást kérve most Önök elé terjesztem a kormány szán­dékait és törekvéseit tartal­mazó munkaprogramot. E program kiinduló alapja és legfőbb rendeltetése a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának hatá­rozatában, a Hazafias Nép­front választási felhívásában megfogalmazott célok szol­gálata. Meggyőződésem, hogy e szándékunk egybeesik né­pünk akaratával. Programunk kidolgozása­kor abból indulhattunk ki, hogy hazánkban biztosítot­tak a szocialista építőmunka létfontosságú feltételei. A belpolitikai légkör kiegyen­súlyozott. Szilárd a munkás­hatalom, törvényes rend ga­rantálja az állampolgárok jogainak érvényre jutását. A párt és a nén egymás iránti bizalma kölcsönös, a szövet­ségi politika jegyében tovább erősödik a közös célokért való nemzeti összefogás. Az elmúlt években a ter­vezettnél kisebb mértékben, de tovább fejlődött népgaz­daságunk. Növekedett a nemzeti vagyon, bővült és korszerűsödött a termelés, előreléptünk a lakosság életkörülményeinek javítá­sában. Tovább erősítettük nemzeti függetlenségünk megőrzésének, békés, alko­tó munkánk folytatásának azokat a nemzetközi biztosí­tékait. amelyeket a Szovjet­unióval és a többi testvéri szocialista országgal fennál­ló szövetségi és baráti együtt­működést jelent számunkra. Társadalmi viszonyaink kedvező alakulásának, a ha­zai építőmunkában és a nemzetközi kapcsolatok fej­lesztésében elért minden eredményünknek legfőbb forrása a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt immár közel negyedszázada folytatott marxista—leninista politi­kája. amely elveiben követ­kezetes, érzékenyen reagál a valóság változásaira, és ké­pes a folytonos megújulásra. Hivalkodás nélkül mondhat­juk, hogy e politika, amely egyaránt élvezi a munká­sok. a parasztok, az értelmi­ségiek, az ateisták és a hí­vők. a magyar anyanyelvűek és a hazánkban élő nemzeti­ségek — az egész társadalom — támogatását, határainkon kívül is tekintélyre tett szert, tiszteletet ébreszt pártunk és a Magyar Népköztársaság iránt. Politikánk hiteléről nem az önmegnyugtatás szándé­kával, hanem azért szólok, mert e politika megvalósí­tásának tapasztalatai fontos tanulságokkal szolgálnak. Többek között azzal, hogy nincs olyan nehéz feladat, amit meg ne oldhatnánk, olyan nehéz helyzet, amin úrrá ne lehetnénk, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, közte saját gyen­geségeinkkel is, s ha gond­jainkat őszintén megosztjuk a néppel. Most olyan viszo­nyok közepette élünk és dol­gozunk, amikor nemcsak a múlt tanulságai, hanem a ma és a holnap követelményei is arra figyelmeztetnek, hon­fitársainknak az országgyű­lési és a tanácstagi válasz­tásokon adott igenlő sza­vazatai pedig arra kötelez­nek, hogy megőrizzük, és gyarapítsuk politikánk eré­nyeit, bátran szakítsunk min­dennel, ami fölött eljárt az idő, ami nem előrevivője, hanem féke a fejlődésnek. Segítsünk és támogassunk minden jobbító törekvést. A kormány munkaprogramjá­ban is erre Vállalunk köte­lezettséget. A kormány legfontosabb kötelességei között tartjuk számon, hogy a magunk esz­közeivel is elősegítsük a szocialista demokrácia — az alkotó munka legfőbb él­tető -elemének — még telje­sebb érvényre jutását, a köz­élet tisztaságának, a köz­­ügyek intézésének társadal­mi ellenőrzését. Többek kö­zött ezért igényeljük és kér­jük az országgyűléstől, az országgyűlés bizottságaitól és személy szerint Önöktől, a nép választott képviselői­től, hogy folyamatosan ellen­őrizzék munkánkat, javasla­taikkal és bírálataikkal se­gítsék a ránk váró fel­adatok megoldását. Még következetesebben folytatni kívánjuk azt a gya­korlatot, hogy a jogalkotás­ban és a fontos, közérdekű ügyekben a döntéselőkészítés szerves részeként meghall­gatjuk a társadalmi szerve­zetek és a szélesebb közvéle­mény észrevételeit is. Leg*­­utóbb például a Hazafias Népfront Elnökségét, a Szak­szervezetek Országos Taná­csát, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Intéző Bizott­ságát, a Tudományos Aka­démia Elnökségét, a Ma­gyar Nők Országos Ta­núsát, a MTESZ és a Közgazdasági Társaság El­nökségét, a szövetkezetek szövetségeinek országos taná­csait arra kértük föl, hogy vitassák meg a hatodik ötéves terv előzetes irányelveit, vé­leményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá tervünk jobb megalapozásához. A szocialista demokráciá­nak sajátos, de nagyon fon­tos szerepet betöltő eleme a kormány és a szakszerveze­tek folyamatos munkakap­csolata. Az e téren kialakult, s a már eddig is eredményes gyakorlatot — közös elhatá­rozással — úgy kívánjuk to­vábbfejleszteni, hogy az még inkább betöltse hivatását. A szakszervezetekkel való együttműködés a kormány számára nemcsak hasznos, hanem nélkülözhetetlen is, mert egyfajta formája mun­kánk társadalmi kontrolljá­nak, hozzájárul döntéseink jobb megalapozásához, s Az országgyűlés őszi ülésszakának első napja. A képen elöl Kádár János, Németh Károly és Gáspár Sándor a tanácskozáson Lázár György, a Minisztertanács elnöke beterjeszti a kormány programját megkönnyíti azok elfogadta­tását és végrehajtását. A szocialista demokrácia fejlesztésében elért, figyel­met érdemlő eredményeink­ről, s az e téren meglévő le­hetőségek jobb kihasználásá­nak szándékáról szólva arról sem hallgathatunk, hogy ál­lami és gazdasági életünknek még vannak olyan egységei, amelyeknek vezetői nem igénylik munkatársaik véle­ményét. Olykor a bírálat el­fojtására tett kísérletekkel, a parancsolgató vezetési stílus jeleivel is találkozunk. Az ilyen gyakorlatot elítéljük, mert ellentétes politikai rendszerünkkel, s mert ép­pen a legfontosabbtól, az al­kotó együttgondolkodás elő­nyeitől fosztja meg a veze­tést, gyengíti az intézkedése­­sek értelmét belátó cselek­vés készségét. Sokszor el­mondottuk, most megismét­lem: a kollektíva véleményé­nek meghallgatása, javasla­tainak mérlegelése nem szí­vesség, hanem minden veze­tő elemi kötelessége. A szocialista demokrácia további fejlesztésével együtt — nem’ annak ellen­téteként, hanem szerves tar­tozékaként — növelni szük­séges az egyének és a kol­lektívák felelősségét a fel­adatok végrehajtásában, és következetesebben számon kell kérnünk a kötelességtel­jesítést is. Noha társadal­munk tagjainak nagy több­sége ma is felelősen dolgo­zik, betartja erkölcsi és jogi normáinkat, e téren is van még javítani való-Az elkerülhetőnél sajnos gyakrabban előfordul, hogy a kötelességmulasztás, a fe­lületes munka, az önzés kárt okoz a közösségnek, vagy az egyes állampolgároknak. Szervezeti és döntési rend­szerünk fonákságai vagy ép­penséggel jogszabályaink hézagai miatt esetenként túlságosan egyhe, olykor el is marad a felelősségre vo­nás. Ez általában is hiba, de megengedhetetlen, ha vezető posztok, felelős munkakörök betöltőiről van szó. A kormány munkaprog­ramjába vette, hogy egy­értelműbb —. a törvényesség követelményeit kielégítő, de a mainál jobban érvényesít­hető — felelősségi rendszert dolgoz ki, intézkedéseket tesz a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus ma még fellelhető minden formájá­nak fokozatos visszaszorítá­sára. Társadalmunk becsüle­tes és jóérzésű tagjaitól azt kérjük: továbbra se marad­janak közömbösek a hibák­kal, a mulasztásokkal, a szo­cialista erkölcsöt sértő je­lenségekkel szemben, hanem a közéleti fórumokon és a mindennapi életben szemé­lyes részvételükkel is segít­senek feltárni és megszün­tetni azokat. A kormány nevében meg­ígérhetem, azon leszünk, hogy önmagunkkal szemben magas erkölcsi és szakmai követelményeket támasz­­szunk, a döntéseket demok­ratikusan és szakszerűen ké­szítsük elő, növeljük az ügyekért viselt személyes felelősséget. A szocialista társadalom építésének legfőbb célja és értelme, hogy minden meg­előzőnél humánusabb és mél­tóbb keretet biztosítson az emberi élet számára. Ennek igen sok olyan feltétele van, amelyek megteremtéséhez az út közvetve vagy közvetle­nül az anyagi javak termelé­sén keresztül vezet. A szo­cialista társadalomban is csak a magas termelékeny­séggel dolgozó, jól szervezett és jövedelmező gazdaság ké­pes biztosítani annak lehető­ségét. hogy az ember ne csak anyagiakban, de szellemiek­ben is teljesebbé és gazda­gabbá tehesse életét. Ezért a kormány a jövőben is meg­különböztetett figyelmet fordít a gazdaságra. Önök előtt, tisztelt képvi­selőtársak, s az érdeklődő közvélemény előtt is jól is­mert az a világgazdaságban (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom