Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 24. Kockázatos háromszög Üjjabb szovjet javaslatok Andrej Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Megnyílt a Népek világparlamentje a békéért Szófiában megkezdte munkáját a „Népek világparlamentje a békéért”. Képünkön: a megnyitó ünnepség William Perry, az Egye­sült Államok hadügy­miniszterhelyettese To­kióban tárgyal, önmagában egy ilyen hír aligha tarthat­na számot különösebb figye­lemre. A hírek azonban nem szakíthatok el tértől és idő­től. És a koordináták, a kö­rülmények fényében Perry látogatása különös jelentő­­ségűeknek tűnik. Mik ezek a körülmények? A Carter-doktrína jegyé­ben átfogó amerikai bázis­lánc épül világszerte. Ez a doktrína azonban nemcsak és nem is elsősorban új tá­maszpontokat jelent, hanem a Nixon—Kissinger kettős­höz képest alaposan meg­változtatott katonapolitikai koncepciót is. E koncepció egyik legveszélyesebb motí­vuma az az eleinte még va­lamelyest tagadott, most már azonban nyíltan hangoz­tatott tétel, hogy a Szovjet­unió „bekerítésének, vissza­szorításának” globális háló­jában kulcsszerepet kell kapnia egy gyorsan kiková­csolandó amerikai—japán —kínai háromszögnek. Az ötlet atyja, Brzezinski nem tagadja, hogy e terv­nek „amerikai szempontból is meglehetnek a maga nem lebecsülhető veszélyei”. Ami­kor azonban erre honatyák vagy újságírók, néha inge­rülten, rákérdeznek (példá­ul azt kérdezik: milyen ga­rancia van arra, hogy a Washington által felfejlesz­tett kínai hadsereg adott esetben a kívánt irányba fordul?), a nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó a „kockázat nélkül nincs üzlet” kitételt veszi elő válaszként. Perry útja iskolapéldája mind a tervnek, mind veszé­lyeinek. A hadügyminiszter­helyettes példátlan létszámú — több mint húsztagú — szakértő delegáció élén járt Kínában és onnan hazatérő­ben állt meg a japán fővá­rosban. Kínában a delegáció nagymértékű technológiai támogatásról tárgyalt. Japánban Perry ugyan­csak szóvátesz vala­mit, amit Ito Masza­­josi új külügyminiszter mi­napi amerikai útja során ké­szítettek elő és aminek lé­nyege. hogy a korábbinál sokkal gyorsabban fejlesszék a felkelő nap országának haderejét, s főleg több pénzt áldozzanak rá. Tokiói tárgyalását két alapvető tény teszi figyelemreméltó­vá: 1. Washington kevesli a japán katonai költsévetést, amely pedig már így is a legnagyobbak sorában a ha­todik a világon; 2. Az 1947- ben elfogadott japán alkot­mány emlékezetes kilence­­ország „örökre” lemondott dik cikkelye értelmében az arról, hogy hadserege le­gyen ... H. E. A nemzetközi biztonság erősítését célzó konkrét ja­vaslatok egész sorát terjesz­tette elő kedden Andrej Gro­miko szovjet kilügyminiszter az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán elhangzott beszédében. A szovjet diplomácia veze­tője egyben felhívta a figyel­met arra is, hogy a nemzet­közi helyzet súlyosbodá­sáért az Egyesült Államokat és NATO-beli partnereit terhe­li a felelősség, mivel politi­kájukban az utóbbi időben éles fordulat következett be. A Szovjetunió és szocia­lista partnerei sohasem töre­kedtek és ma sem töreked­nek katonai fölény kialakí­tására, a szovjet külügymi­niszter ígéretet tett arra, hogy a szocialista országok továbbra is a nemzetközi biztonságért vívott harc él­vonalában maradnak. Sza­vait alátámasztandó, a né­pek biztonságát és az álla­mok közötti bizalmat erősí­tő javaslatok egész sorát ter­jesztette a világszervezet tagországai elé. Á szovjet Irán—Irak Az iráni kormány hétfőn bejelentette, hogy „hadmű­veleti övezetnek” nyiílvánít­­ja az ország partjai mentén haladó hajózási útvonala­kat. Az intézkedés kiterjed az Arab-öböl kijáratát je­lentő Hormuzi-szorosra is, amelyen az iraki és az irá­ni kőolaj mellett Szaúd- Arábia és az öböl menti emírségek olajával húsz percenként halad át egy­­egy tankhajó. Az iraki forradalmi pa­rancsnokság tanácsának Szaddam Husszein elnök kezdeményezés értelmében a legközelebbi jövőben az alábbi intézkedésekre lenne szükség: 1. A katonai tömbökhöz tartozó országoknak le kelle­ne mondaniuk arról, hogy új tagokkal bővítsék a ki­alakult katonai-politikai csoportosulásokat. A tömbön kívüli országok viszont arra köteleznék magukat, hogy nem csatlakoznak egyik cso­portosuláshoz sem. 2. Feltétlenül szükséges, hogy valamennyi állam, és mindenek előtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződés­sel kötődő országok ígéretet tegyenek arra, hogy egy meghatározott időpontig, esetleg jövő év január 1-ig kötelezettséget vállalnak: tartózkodnak fegyveres erőik és fegyverzetük növelésétől. 3. A Szovjetunió kész részt venni egy olyan egyezmény­ben, amely biztosítja a nem nukleáris országok biztonsá­gának megőrzését mind a által aláírt nyilatkozata „a totális háborút meghirdető” hadüzenetnek minősítette az iráni intézkedést, és beje­lentette, hogy Bagdad min­den szükséges eszközt latba vet a szoroson való szabad hajózás érdekében. Áz INA iraki hírügynök­ség jelentése szerint a for­radalmi parancsnokság ta­nácsa kedden reggel paran­csot adott az ország fegy­veres erőinek, hogy vonul­janak be Iránba. Az iraki fegyveres erők főparancs­nokságának Bagdadban köz­nukleáris, mind pedig a nem nukleáris országok részéről. A Szovjetunió kész s problé­ma megoldásának más mó­dozatait is megvizsgálni, s a maga részéről megerősíti, hogy soha nem alkalmaz nukleáris fegyvereket azon országok ellen, amelyek le­mondanak a nukleáris fegy­verek gyártásáról és előállí­tásáról, s amelyeknek terü­letén nincsenek ilyen fegy­verek. 4. A Szovjetunió a maga részéről teljesen reális lehe­tőségnek tekinti a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának gyors befejezését, amennyi­ben tárgyalópartnerei — az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — egyre kész­nek mutatkoznak. A cél el­érése érdekében a Szovjet­unió indítványozza, hogy va­lamennyi nukleáris hatalom egy közösen megállapítandó időponttól számított egy évig tartózkodjék mindennemű nukleáris robbantástól. zétett hadijelentése többek között megállapítja: „szá­razföldi erőink a keddi na­pon előrenyomultak megha­tározott iráni célpontok fe­lé, hogy ott stratégiai állá­sokat foglaljanak el”. Egy­idejűleg az iraki légierő több iráni légitámaszpontot támadott. Inamzson Uszmanhodzsa­­jev, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese kedden fo­gadta Móhamed Mokrit. az iTáni Köztársaság moszk­vai nagykövetét. A nagykövet kérésére lét­rejött találkozón érintették a szovjet—iráni kapcsolatok néhány kérdését és a közel­és közép-keleti helyzetet. A beszélgetésen jelen volt Viktor Malcev, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettese is. Habib Satti, az iszlám konferencia főtitkára ked­den azonnali tűzszünetre szólította fel I rákot és Iránt és azt javasolta, hogy a két ország között felmerült problémákat az iszlám kon­ferencia szervezetének ke­retein belül. tárgyalásos úton rendezzék. Habib Satti Khomeini ajatollahhoz és Szaddam Husszein iraki el­nökhöz intézett üzenetében felhívta a két vezetőt: te­gyenek meg mindent annak érdekéiben, hogy ne mélyül­jön tovább a konfliktus. (Folytatás az 1. oldalról) költők, művészek és tudósok egyaránt megtalálhatók. Ezt követően Todor Zsiv­­kov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke kö­szöntötte a tanácskozás résztvevőit. Zstvkov beszédében egye­bek között rámutatott: sem­mi kétség az iránt, hogy a népek parlamentje olyan fó­rum lesz, amelyről messzi­re hallatszik majd a népek szilárd és megingathatatlan békeakaratának hangja. Zsivkov kiemelte, hogy a 80-as évek elején az impe­rialista, reakciós erők ag­resszív cselekedetei leplezet­len háborús előkészületei következtében a nemzetközi helyzet kiéleződött. Ugyan­akkor annak a meggyőződés^ nek adott kifejezést, hogy a békeszerető erők kellő ösz­­szefogással semlegesíthetik a militarista köröket. Leonyid Brezsnyevnek. az SZK KB főtitkárának a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének a tanácskozás, résztvevőihez: intézett üdvözletét Borisz Ponomarjov, az SZK KB póttagja, az SZKP KB tit­kára olvasta fel. A délutáni plenáris ülésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, a magyar kül­döttség vezetője mondott be­szédet. Egyebek között rámuta­tott: „az emberiség fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában az újabb világháború elkerülé­sének csupán egyetlen útja van: a békés egymás mellett élés, a leszerelés, a népek együttműködése és barátsá­ga. Erre a következtetésre jutottak azok is, akik közvet­lenül nem voltak részesei a második világháborúnak, hi­szen konfliktus esetén a fel­halmozott korszerű fegyve­rek eddig soha nem látott szenvedéssel és pusztítással fenyegetik az egész világot. Éppen ezért a béke megőr­zéséhez szükség van minden haladó, demokratikus és jó­zanul gondolkodó erő cselek­vő összefogására”. Kállai Gyula hangsúlyoz­ta: szocialista rendszerünk kánk: a békés egymás mél­­lényegéből fakad külpoliti­­lett élés. A párbeszéd hívei •'vagyunk. Cselekvőén hozzá kívánunk járulni az enyhü­léshez. E tevékenységünk összhangban van nemzeti és nemzetközi érdekeinkkel, építőmunkánk céljaival. — Az utóbbi évek tapasz­talata: a békemozgalmak ké­jesek arra késztetni a kor­mányokat, hogy a különböző nemzetközi tanácskozásokat, így a madridi Európai Biz­tonsági és Együttműködési Találkozót konstruktív lég­körben tartsák, s megálla­podjanak az európai bizton­ság megszilárdítását és az együttműködés további ki­bontakozását erősítő gyakor­lati lépésekben. Nemcsak Európa, hanem az egész vi­lág számára fontos, hogy ezen a találkozón döntés szü­lessék az európai katonai enyhülés és a leszerelés kér­déseivel foglalkozó konferen­cia összehívásáról is. — A haladó, a békeszerető és. demokratikus erők össze­fogására éppen ezért na­gyobb szükség van, mint va­laha. Meg kell védeni az enyhülés és a békés egymás mellett élés eredményeit, meg kell óvni a világbékét. Minden békeszerető, reálisan gondolkodó embernek érez­nie kell felelősségét. Minden politikai és társadalmi erő együttes fellépésére van szükség. El kell érni, hogy a nemzetközi életben a népek békeakarata legyen a döntő — mondotta befejezésül Kál­lai Gyula, aki nagy tetszés­sel fogadott beszéde végén eredményes tanácskozást kí­vánt a parlament résztvevői­nek. Ezután a magyar küldött­ség vezetője felolvasta Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a tanács­kozás résztvevőihez intézett üdvözletét. ““SOVIET UNION »Utat műi AUDI ARABIA Az AP hírügynökség térképén jelölt városokat iraki légierő támadta, köztük a főváros, Teherán Mehrabad repülőterét is Egyre súlyosabb harcok kábítószer Utak és utasok „A hold alacsonyan lebeg a föld felett, karnyújtásnyi­ra. Közel van. Nem több, mint száz méterre tőlem. Ma­­-gamon érzem hűvös villogását. Megvilágít. Fénye foszforesz­­káló, lágy. Mintha élne; lük­tető”. (Jerzy S. Sito: LSD) Az okokat többször felso­rolták, ismerjük őket. Az öt­venes évek végén a nemzet­közi politikai élet viszonyla­gos stabilizálódása következ­tében a jólétbe született, s a „fogyasztói társadalom” min­den vívmányát élvező ame­rikai és nyugat-európai fia­talok nem kis részén a kiút­talanság érzése vett erőt. Vi­lágos életcél nélkül egyre többen fordultak el a társa­dalomtól. s az „utazás” — a kábítószeres állapot — ennek egy lehetséges módozata volt. Az Egyesült Államokban el­sősorban a nagyvárosok nyo­mornegyedeiben „ringatták el” magukat az emberek, de a különféle szerek hamaro­san Nyugat-Európába — gyakran munkanélküli — fi­ataljai között is mindenna­possá váltak. A kábítószer —, ha csak ideig-óráig is —, de boldog lebegést, a min­dennapok szürkeségétől való kiemelkedést jelentette. Az „elveszett illúziók”, a társadalomból való menekü­lés érzése önmagában még nem magyarázza meg a ká­bítószerek rohamos terjedé­sét; mindehhez hozzájárul az is, hogy a kábít ás ze r k e rés ke­belem rendkívül nyereséges — bár egyáltalán nem vé­­szélyte-len — üzlet. (Pontos adatok nincsenek, de becslé­sek szerint ezer tonna nyers ópiumból mintegy száz ton­na heroint lehet előállítani. Egy gramm heroin ára pedig az NSZK-ban 100—200 már­ka között van). Hogyan és honnan kerül a „fehér por” a felhasználók­hoz? Az Interpool kábító­szerosztályának munkatársai az utóbbi években több nagy ópium és heroin szállítmányt foglaltak le Nyugat-Európá­ban. A sokmillió dollár érté­kű csomagokat általában eu­rópai turisták szállították — legtöbbször Amszterdamba. (Korábban főként kínaiak foglalkoztak a szerek szállí­tásával, de a fokozódó ellen­őrzések következtében sze­repüket „fehérek” vették át). A célállomás tehát Amszter­dam, s ahol a megbízást fel­adták: Bangkok. A thaiföldi főváros ma is a nemzetközi kábítószerkereskedelem leg­fontosabb központja, több­nyire kínai származású ke­reskedők bonyolítják és szer­vezik a forgalmat Ázsia, Nyugat-Európa és Észak- Amerika között. Az Arany Háromszög — Thaiföld, Laosz és Burma közötti hegyvidék — az öt­venes évek vége óta hatal­mas mákültetvénnyé és he­roin-laboratóriummá válto­zott. Az itt élő hegyi törzsek már évszázadok óta kábító­szerélvezők voltak, de a „modern” ipari termelés megszervezése és forgalma­zása csak az utóbbi két évti­zed „civilizációs vívmánya”. A kábítószer nagy, de nem veszélytelen üzlet. Egy rész* a hatóságok — nemzetköz­­összefogással — mind sike­resebben viszik fel a küzde' met a kábítószerkereskedők ellen, másfelől a különböző bandák érdekszövetségek tagjai a legváltozatosabb eszközökkel irtják egymást. A hetvenes évek közepén Amszterdamban nem volt ritka eset, hogy — főként kí­nai — férfiakat holtan talál­tak, .majd válaszul néhány nap múlva egy másik banda vesztette el néhány emberét. Az amszterdami gengszter­háború jelentősen rontotta a kikötőváros ázsióját az alvi­lágban —, egyre több csoport tette át székhelyét Genfbe, a konferenciák városába. (Az ügy pinkantériája. hogy itt tartja üléseit az ENSZ kábí­tószerügyekkel foglalkozó különbizottsága). S ha már szó esett bizott­ságról: az utóbbi időkben több nyilatkozatukban szól­tak arról, hogy a világszer­vezet elsősorban a mákültet­vényeket szeretné visszaszo­rítani Dél-Kelet Ázsiában. Thaiföldön például 8 millió dollárt osztottak szét a pa­rasztok között, hogy inkább •ivét, babot vagv dohányt termesszenek. Az eredmé­nyek azonban nem túl jelen­tősek : a kábítószerszindiká­tusok gyakran az államhata­lom védőbástyái mögött ta­lálnak menedéket. (Folytatjuk) Janis Joplin énekesnő egyik leghíresebb dala — Mercedes Benz. Egyik „utazása” során túl messzire ment — soha töb­bé nem tért vissza

Next

/
Oldalképek
Tartalom