Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 24. Kockázatos háromszög Üjjabb szovjet javaslatok Andrej Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Megnyílt a Népek világparlamentje a békéért Szófiában megkezdte munkáját a „Népek világparlamentje a békéért”. Képünkön: a megnyitó ünnepség William Perry, az Egyesült Államok hadügyminiszterhelyettese Tokióban tárgyal, önmagában egy ilyen hír aligha tarthatna számot különösebb figyelemre. A hírek azonban nem szakíthatok el tértől és időtől. És a koordináták, a körülmények fényében Perry látogatása különös jelentőségűeknek tűnik. Mik ezek a körülmények? A Carter-doktrína jegyében átfogó amerikai bázislánc épül világszerte. Ez a doktrína azonban nemcsak és nem is elsősorban új támaszpontokat jelent, hanem a Nixon—Kissinger kettőshöz képest alaposan megváltoztatott katonapolitikai koncepciót is. E koncepció egyik legveszélyesebb motívuma az az eleinte még valamelyest tagadott, most már azonban nyíltan hangoztatott tétel, hogy a Szovjetunió „bekerítésének, visszaszorításának” globális hálójában kulcsszerepet kell kapnia egy gyorsan kikovácsolandó amerikai—japán —kínai háromszögnek. Az ötlet atyja, Brzezinski nem tagadja, hogy e tervnek „amerikai szempontból is meglehetnek a maga nem lebecsülhető veszélyei”. Amikor azonban erre honatyák vagy újságírók, néha ingerülten, rákérdeznek (például azt kérdezik: milyen garancia van arra, hogy a Washington által felfejlesztett kínai hadsereg adott esetben a kívánt irányba fordul?), a nemzetbiztonsági főtanácsadó a „kockázat nélkül nincs üzlet” kitételt veszi elő válaszként. Perry útja iskolapéldája mind a tervnek, mind veszélyeinek. A hadügyminiszterhelyettes példátlan létszámú — több mint húsztagú — szakértő delegáció élén járt Kínában és onnan hazatérőben állt meg a japán fővárosban. Kínában a delegáció nagymértékű technológiai támogatásról tárgyalt. Japánban Perry ugyancsak szóvátesz valamit, amit Ito Maszajosi új külügyminiszter minapi amerikai útja során készítettek elő és aminek lényege. hogy a korábbinál sokkal gyorsabban fejlesszék a felkelő nap országának haderejét, s főleg több pénzt áldozzanak rá. Tokiói tárgyalását két alapvető tény teszi figyelemreméltóvá: 1. Washington kevesli a japán katonai költsévetést, amely pedig már így is a legnagyobbak sorában a hatodik a világon; 2. Az 1947- ben elfogadott japán alkotmány emlékezetes kilenceország „örökre” lemondott dik cikkelye értelmében az arról, hogy hadserege legyen ... H. E. A nemzetközi biztonság erősítését célzó konkrét javaslatok egész sorát terjesztette elő kedden Andrej Gromiko szovjet kilügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszédében. A szovjet diplomácia vezetője egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi helyzet súlyosbodásáért az Egyesült Államokat és NATO-beli partnereit terheli a felelősség, mivel politikájukban az utóbbi időben éles fordulat következett be. A Szovjetunió és szocialista partnerei sohasem törekedtek és ma sem törekednek katonai fölény kialakítására, a szovjet külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a szocialista országok továbbra is a nemzetközi biztonságért vívott harc élvonalában maradnak. Szavait alátámasztandó, a népek biztonságát és az államok közötti bizalmat erősítő javaslatok egész sorát terjesztette a világszervezet tagországai elé. Á szovjet Irán—Irak Az iráni kormány hétfőn bejelentette, hogy „hadműveleti övezetnek” nyiílvánítja az ország partjai mentén haladó hajózási útvonalakat. Az intézkedés kiterjed az Arab-öböl kijáratát jelentő Hormuzi-szorosra is, amelyen az iraki és az iráni kőolaj mellett Szaúd- Arábia és az öböl menti emírségek olajával húsz percenként halad át egyegy tankhajó. Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának Szaddam Husszein elnök kezdeményezés értelmében a legközelebbi jövőben az alábbi intézkedésekre lenne szükség: 1. A katonai tömbökhöz tartozó országoknak le kellene mondaniuk arról, hogy új tagokkal bővítsék a kialakult katonai-politikai csoportosulásokat. A tömbön kívüli országok viszont arra köteleznék magukat, hogy nem csatlakoznak egyik csoportosuláshoz sem. 2. Feltétlenül szükséges, hogy valamennyi állam, és mindenek előtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok ígéretet tegyenek arra, hogy egy meghatározott időpontig, esetleg jövő év január 1-ig kötelezettséget vállalnak: tartózkodnak fegyveres erőik és fegyverzetük növelésétől. 3. A Szovjetunió kész részt venni egy olyan egyezményben, amely biztosítja a nem nukleáris országok biztonságának megőrzését mind a által aláírt nyilatkozata „a totális háborút meghirdető” hadüzenetnek minősítette az iráni intézkedést, és bejelentette, hogy Bagdad minden szükséges eszközt latba vet a szoroson való szabad hajózás érdekében. Áz INA iraki hírügynökség jelentése szerint a forradalmi parancsnokság tanácsa kedden reggel parancsot adott az ország fegyveres erőinek, hogy vonuljanak be Iránba. Az iraki fegyveres erők főparancsnokságának Bagdadban köznukleáris, mind pedig a nem nukleáris országok részéről. A Szovjetunió kész s probléma megoldásának más módozatait is megvizsgálni, s a maga részéről megerősíti, hogy soha nem alkalmaz nukleáris fegyvereket azon országok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és előállításáról, s amelyeknek területén nincsenek ilyen fegyverek. 4. A Szovjetunió a maga részéről teljesen reális lehetőségnek tekinti a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának gyors befejezését, amennyiben tárgyalópartnerei — az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — egyre késznek mutatkoznak. A cél elérése érdekében a Szovjetunió indítványozza, hogy valamennyi nukleáris hatalom egy közösen megállapítandó időponttól számított egy évig tartózkodjék mindennemű nukleáris robbantástól. zétett hadijelentése többek között megállapítja: „szárazföldi erőink a keddi napon előrenyomultak meghatározott iráni célpontok felé, hogy ott stratégiai állásokat foglaljanak el”. Egyidejűleg az iraki légierő több iráni légitámaszpontot támadott. Inamzson Uszmanhodzsajev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese kedden fogadta Móhamed Mokrit. az iTáni Köztársaság moszkvai nagykövetét. A nagykövet kérésére létrejött találkozón érintették a szovjet—iráni kapcsolatok néhány kérdését és a közelés közép-keleti helyzetet. A beszélgetésen jelen volt Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese is. Habib Satti, az iszlám konferencia főtitkára kedden azonnali tűzszünetre szólította fel I rákot és Iránt és azt javasolta, hogy a két ország között felmerült problémákat az iszlám konferencia szervezetének keretein belül. tárgyalásos úton rendezzék. Habib Satti Khomeini ajatollahhoz és Szaddam Husszein iraki elnökhöz intézett üzenetében felhívta a két vezetőt: tegyenek meg mindent annak érdekéiben, hogy ne mélyüljön tovább a konfliktus. (Folytatás az 1. oldalról) költők, művészek és tudósok egyaránt megtalálhatók. Ezt követően Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Zstvkov beszédében egyebek között rámutatott: semmi kétség az iránt, hogy a népek parlamentje olyan fórum lesz, amelyről messzire hallatszik majd a népek szilárd és megingathatatlan békeakaratának hangja. Zsivkov kiemelte, hogy a 80-as évek elején az imperialista, reakciós erők agresszív cselekedetei leplezetlen háborús előkészületei következtében a nemzetközi helyzet kiéleződött. Ugyanakkor annak a meggyőződés^ nek adott kifejezést, hogy a békeszerető erők kellő öszszefogással semlegesíthetik a militarista köröket. Leonyid Brezsnyevnek. az SZK KB főtitkárának a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a tanácskozás, résztvevőihez: intézett üdvözletét Borisz Ponomarjov, az SZK KB póttagja, az SZKP KB titkára olvasta fel. A délutáni plenáris ülésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Egyebek között rámutatott: „az emberiség fejlődésének jelenlegi szakaszában az újabb világháború elkerülésének csupán egyetlen útja van: a békés egymás mellett élés, a leszerelés, a népek együttműködése és barátsága. Erre a következtetésre jutottak azok is, akik közvetlenül nem voltak részesei a második világháborúnak, hiszen konfliktus esetén a felhalmozott korszerű fegyverek eddig soha nem látott szenvedéssel és pusztítással fenyegetik az egész világot. Éppen ezért a béke megőrzéséhez szükség van minden haladó, demokratikus és józanul gondolkodó erő cselekvő összefogására”. Kállai Gyula hangsúlyozta: szocialista rendszerünk kánk: a békés egymás méllényegéből fakad külpolitilett élés. A párbeszéd hívei •'vagyunk. Cselekvőén hozzá kívánunk járulni az enyhüléshez. E tevékenységünk összhangban van nemzeti és nemzetközi érdekeinkkel, építőmunkánk céljaival. — Az utóbbi évek tapasztalata: a békemozgalmak kéjesek arra késztetni a kormányokat, hogy a különböző nemzetközi tanácskozásokat, így a madridi Európai Biztonsági és Együttműködési Találkozót konstruktív légkörben tartsák, s megállapodjanak az európai biztonság megszilárdítását és az együttműködés további kibontakozását erősítő gyakorlati lépésekben. Nemcsak Európa, hanem az egész világ számára fontos, hogy ezen a találkozón döntés szülessék az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról is. — A haladó, a békeszerető és. demokratikus erők összefogására éppen ezért nagyobb szükség van, mint valaha. Meg kell védeni az enyhülés és a békés egymás mellett élés eredményeit, meg kell óvni a világbékét. Minden békeszerető, reálisan gondolkodó embernek éreznie kell felelősségét. Minden politikai és társadalmi erő együttes fellépésére van szükség. El kell érni, hogy a nemzetközi életben a népek békeakarata legyen a döntő — mondotta befejezésül Kállai Gyula, aki nagy tetszéssel fogadott beszéde végén eredményes tanácskozást kívánt a parlament résztvevőinek. Ezután a magyar küldöttség vezetője felolvasta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a tanácskozás résztvevőihez intézett üdvözletét. ““SOVIET UNION »Utat műi AUDI ARABIA Az AP hírügynökség térképén jelölt városokat iraki légierő támadta, köztük a főváros, Teherán Mehrabad repülőterét is Egyre súlyosabb harcok kábítószer Utak és utasok „A hold alacsonyan lebeg a föld felett, karnyújtásnyira. Közel van. Nem több, mint száz méterre tőlem. Ma-gamon érzem hűvös villogását. Megvilágít. Fénye foszforeszkáló, lágy. Mintha élne; lüktető”. (Jerzy S. Sito: LSD) Az okokat többször felsorolták, ismerjük őket. Az ötvenes évek végén a nemzetközi politikai élet viszonylagos stabilizálódása következtében a jólétbe született, s a „fogyasztói társadalom” minden vívmányát élvező amerikai és nyugat-európai fiatalok nem kis részén a kiúttalanság érzése vett erőt. Világos életcél nélkül egyre többen fordultak el a társadalomtól. s az „utazás” — a kábítószeres állapot — ennek egy lehetséges módozata volt. Az Egyesült Államokban elsősorban a nagyvárosok nyomornegyedeiben „ringatták el” magukat az emberek, de a különféle szerek hamarosan Nyugat-Európába — gyakran munkanélküli — fiataljai között is mindennapossá váltak. A kábítószer —, ha csak ideig-óráig is —, de boldog lebegést, a mindennapok szürkeségétől való kiemelkedést jelentette. Az „elveszett illúziók”, a társadalomból való menekülés érzése önmagában még nem magyarázza meg a kábítószerek rohamos terjedését; mindehhez hozzájárul az is, hogy a kábít ás ze r k e rés kebelem rendkívül nyereséges — bár egyáltalán nem vészélyte-len — üzlet. (Pontos adatok nincsenek, de becslések szerint ezer tonna nyers ópiumból mintegy száz tonna heroint lehet előállítani. Egy gramm heroin ára pedig az NSZK-ban 100—200 márka között van). Hogyan és honnan kerül a „fehér por” a felhasználókhoz? Az Interpool kábítószerosztályának munkatársai az utóbbi években több nagy ópium és heroin szállítmányt foglaltak le Nyugat-Európában. A sokmillió dollár értékű csomagokat általában európai turisták szállították — legtöbbször Amszterdamba. (Korábban főként kínaiak foglalkoztak a szerek szállításával, de a fokozódó ellenőrzések következtében szerepüket „fehérek” vették át). A célállomás tehát Amszterdam, s ahol a megbízást feladták: Bangkok. A thaiföldi főváros ma is a nemzetközi kábítószerkereskedelem legfontosabb központja, többnyire kínai származású kereskedők bonyolítják és szervezik a forgalmat Ázsia, Nyugat-Európa és Észak- Amerika között. Az Arany Háromszög — Thaiföld, Laosz és Burma közötti hegyvidék — az ötvenes évek vége óta hatalmas mákültetvénnyé és heroin-laboratóriummá változott. Az itt élő hegyi törzsek már évszázadok óta kábítószerélvezők voltak, de a „modern” ipari termelés megszervezése és forgalmazása csak az utóbbi két évtized „civilizációs vívmánya”. A kábítószer nagy, de nem veszélytelen üzlet. Egy rész* a hatóságok — nemzetközösszefogással — mind sikeresebben viszik fel a küzde' met a kábítószerkereskedők ellen, másfelől a különböző bandák érdekszövetségek tagjai a legváltozatosabb eszközökkel irtják egymást. A hetvenes évek közepén Amszterdamban nem volt ritka eset, hogy — főként kínai — férfiakat holtan találtak, .majd válaszul néhány nap múlva egy másik banda vesztette el néhány emberét. Az amszterdami gengszterháború jelentősen rontotta a kikötőváros ázsióját az alvilágban —, egyre több csoport tette át székhelyét Genfbe, a konferenciák városába. (Az ügy pinkantériája. hogy itt tartja üléseit az ENSZ kábítószerügyekkel foglalkozó különbizottsága). S ha már szó esett bizottságról: az utóbbi időkben több nyilatkozatukban szóltak arról, hogy a világszervezet elsősorban a mákültetvényeket szeretné visszaszorítani Dél-Kelet Ázsiában. Thaiföldön például 8 millió dollárt osztottak szét a parasztok között, hogy inkább •ivét, babot vagv dohányt termesszenek. Az eredmények azonban nem túl jelentősek : a kábítószerszindikátusok gyakran az államhatalom védőbástyái mögött találnak menedéket. (Folytatjuk) Janis Joplin énekesnő egyik leghíresebb dala — Mercedes Benz. Egyik „utazása” során túl messzire ment — soha többé nem tért vissza
