Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 24. Észt vendégeket fogadott az MHSZ megyei vezetősége Az MHSZ megyei vezetősége meghívására hétfőn az esti órákban Szolnokra érkezett több napos tapasztalatcserére a DOSZAAF (a Szovjetunió Honvédelmi Szövetsége) észtországi szervezetének háromtagú küldöttsége, melyet Jurij Raudszepp, az észtországi szervezet központi bizottságának elnöke vezet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára fogadta. Szolnokra érkezésük után a vendégek a megyei vezetőség munkájával ismerkedtek. Este az MHSZ szolnoki könnyűbúvárbázisát tekintették meg, tegnap Tiszaföldvár. Mezőtúr és Kisújszálláis bázisaival ismerkedtek meg. Ma a jászberényi MHSZ- bázis, a Hűtőgépgyár és a megyei gépjárművezető iskola meglátogatása szerepel a küldöttség programjában. Holnap a főváros nevezetességeivel ismerkednek a vendégek, délután pedig Kiss Lajos, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára fogadja az észt testvérszervezet képviselőit. A látogatás utolsó napján, pénteken a Tiszamenti Vegyiműveket és az MHSZ sportrepülőterét nézik meg a küldöttség tagjai. Délután az MHSZ székházában részt vesznek a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett ünnepségen. 'A delegáció szombaton utazik haza Tallinnba. Szedik a csemegeszőlőt a Dunaföldvári Tsz-ek Közös Vállalatának szőlészetében. A százhatvanöt hektáron termesztett szőlő nyolcvanöt százaléka csemege, a legkorábbitól a legkésőbbi fajtáig. Naponta — általában — száz-százötven mázsát szállítanak a piacokra Amikor nő a vezető Előítéletek ellen: szorgalom, alaposság, kedvesség Kisújszállás lakossága — a legújabb statisztikák szerint — 13 ezer 463. A munkaképes korúak száma 8 ezer 240, a dolgozók 44 százaléka ma már ebben a városban is nő. Ráadásul többen munkahelyük irányítói, első számú vezetői. Adott a kérdés: vajon elfogadják-e őket, tudomásul veszik-e szakképzettségüket, vezetői rátermettségüket a kollektívák? Mit szól mindehhez a családjuk? Milyen napi problémákkal küszködnek, egyáltalán többször vagy kevesebbszer kell bizonyítani hozzáértésüket férfi kollégáiknál? D. Szabó Lajosné a Vas-' Fa- és Építőipari Szövetkezet főkönyvelője. , — A szövetkezetben többnyire férfiak dolgoznak, és a közlemény szerint ők könnyebben elfogadják a női vezetőt. Én három évtizede vagyok főkönyvelő, közben három gyereket neveltem fel. Akkor még nem volt ilyen hosszú gyermekgondozási szabadság, így ezt csak a család egyetértésével mertem vállalni. Elvégre a munkaidőm egy-egy zárás, ellenőrzés idején késő estig nyúlt és nyúlik. Édesanyám otthon nagyon sokat dolgozott helyettem, és abban, hogy vezető lettem, neki nagy része van. De a férjemnek se sok szabad ideje akadt tíz-tizenöt éve. Ma már a gyerekek „kirepültek”: többre futja az időmből. Tíz éve a KISZÖV felügyelő bizottságának elnökeként is tevékenykedem, és a városi NEB-nél is számítanak rám. Felnőtt fejjel ültem iskolapadba, végeztem a stúdiumokat. Büszke vagyok arra. az eddigi pénzügyi ellenőrzések jelentősebb hiányosságot. problémát nem jeleztek itt a szövetkezetben. Éppen ezért a munkahelyemen elfogadtak, elismernek, becsülnek. Dr. Kiss Kálmánné a helybeli középiskola igazgatója. — Napjainkban a női vezetőkkel kapcsolatos előítéletét nyíltan senki sem hangoztatja, ugyanakkor vitathatatlan, ez a fenntartás még ma is él az emberekben. Nálunk is, más településeken is. Ügy érzem, a túlnyomó többség engem is elfogadott, bár egykori tanáraimnak is az igazgatója lettem. — ön szerint mi az oka a fenntartásoknak ? — Ezeréves hagyományokat „rúgtunk fel” három és fél évtizede azzal, hogy a fakanálra „ítéltetett” lányok iskolapadokba ülhettek, tanulhattak, sőt közülük, közülünk. egyre többen vezetők lettek. Még így is sokszor — a férfiakhoz viszonyítva — tíz, tizenkét év hátránnyal startoltunk. Soha nem szerettem ezt olvasni: a nők kishitűbbek, nem merik vállalni a vezetés felelősségét. Arról viszont alig írnak, miért e húzódozás? Mert ha így igaz, ennek más oka is lehet. Elvégre amikor egy nő dolgozni kezd, azaz kikerül az iskolapadból — középiskolából, egyetemről — hamarosan választania kell: a családot vagy a munkahelyét teszi a második helyre. Ha a családot: félő, hogy felbomlik, vagy létre sem jön a saját családja. Ha a munkahelyet rangsorolja hátrább, ákkor gyerekszülések miatt évekre kiesik a szakmájából, ha mégoly tehetséges is. Bonyolítja a dolgot, amikor a féri is vezető, és nincs „kéznél” egy nagymama. — Elképzelhető, hogy akad fiatalasszony, aki ezt a helyzetet is vállalja, megoldja, de még ebben az esetben sem irigylem a kisgyerekes, vezető beosztású asszonyokat. Szerencsére, amikorra én igazgató lettem, a gyerekeim is felnőttek annyira, hogy jobban magukra hagyhattam őket. Még így is rengeteg hárul a férjemre, hiszen délután hat óra előtt ritkán érek haza. — Mit engedhet meg magának a mai női munkahelyi vezető egy kisvárosban? — Sokkal egyszerűbb a kérdés, ha arról beszélünk, mit nem engedhet meg. Általában alaposabbnak, precízebbnek kell lennie férfi kollégáinál, hiszen az esetenkénti nagyvonalúság, lazítás, autokratikus vezetés „lám én megmondtam előre” megjegyzéseket szülhet. Nem beszélve a magánéletről, hiszen ennek valóban példásnak kell lennie. A hibáinkról szólva, mi hajlamosabbak vagyunk arra. hogy csak a magunk. intézményünk munkáját lássuk. Ez ellen a legjobb „gyógyszer”: a közéleti tevékenység. Én is tevékenykedtem a KISZ-ben, a városi TIT-ben, a Pedagógus Szakszervezetben, a városi pártbizottságban, munkabizottságban. Ez évtől tagja vagyok a megyei pártbizottságnak és végrehajtó bizottságnak is. Somlyai Árpádné harmadik éve a KUNSZÖV elnökhelyettese. — Hosszú esztendőkig a tanácsnál dolgoztam, és az az igazság, kezdetben fenntartással fogadtak, Tudja, sok emberben még ma is úgy él a tanács, hogy az a hely, ahol aktákat gyártanak, és elbújnak mögé. Mondták is, mit keresek én itt a gazdasági munkában, amikor előzőleg ügyintéző voltam. Szerencsére korábban, mint alapszervezeti oárttitkár némi vezetői gyakorlatra tettem szert, és éreztem, hogy ha lassan is. de oldódik irántam a bizalmatlanság. Nálunk zömmel nők dolgoznak, és ma már elmondhatom, hogy sokszor akkor is felkeresnek gondjaikkal. ha annak megoldása eredetileg másra tartozna. — A család? — Elváltam, tizenhárom éves nagylányomat 1970 óta magam nevelem. Bevallom: beosztásomat, elsősorban ő sínvli meg. ebben a korban többet kellene vele foglalkoznom. Szerencsére nagyon önálló: talál feladatot az iskolában. az úttörőszervezetben. — Milyen vezetőnek tartja magát? Aki feladatokat old meg, elvégre a vezetés szolgálat. Nálunk kevesen dolgoznak, családias a hangulat, és nincs afféle merev főnök— beosztott viszony. Még akkor sem, ha néha a vezetőséggel együtt vagy esetenként önállóan, kényelmetlen, népszerűtlen kérdésben is dönteni kell. Mert az irányításban sokszor a nem kimondása a legnehezebb. Demokrácia a mezőn Napirend: Az élelmiszerkereskedelem és a szolgáltatások Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap ülést tartott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület jelentést hallgatott és vitatott meg a Szolnok «megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tevékenységéről, a megye ellátásában betöltött szerepéről. A téma megtárgyalásán képviseltette magát a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ, valamint ott voltak a vállalat vezetői is. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a vállalat munkájáért, s határozottan rögzítette további feladatait. Második napirendként tá jékoztató jelentést fogadott el az ipari és a kereskedelmi osztály vezetőinek előterjesztése alapján a szolgáltatások fejlesztéséről, az ötödik ötéves tervben előirányzott fejlesztések várható teljesítéséről, a központi és megyei támogatások felhasználásáról. Makón ós Rákóezifalván Vöröshagymabetakarítási bemutató A nagyüzemi vöröshagyma-termesztés, -betakarítás, -válogatás és -tárolás gépesített technológiájával ismerkedhetnek meg a szakemberek holnap a Zöldért makói telepén és a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési és kertészeti társaságai, a rákóczifalvi téesz, a Zöldért Vállalat, a Hódgép, és a Kaposgép által szervezett, tájékoztatóval egybekötött gépbemutatót a hagymatáblán üzem közben tekinthetik meg az érdeklődők a legújabb, a hazai mezőgépipar gyártotta vontatott hagymakiszedő. felszedő, előtisztító és kocsirakógépeket. A makói Zöldért-telepen pedig a hagymatisztító, válogató, osztályozó gépsor működését, a világhírű makói ételízesítő kiváló minőségének megőrzését biztosító tárolási eljárásokat mutatják be az üzemeltető és gyártó vállalatok szakemberei. Ki emlékszik úgynevezett határi közgyűlésekre? Az idősebb tsz-tagok közül bizonyára sokan. Hiszen úgy 15—20 évvel ezelőtt, amikor még kisebb méretűek voltak a közös gazdaságok, eléggé elterjedt, népszerű találkozási forma volt ez dologidőben a szövetkezeti tagoknak és a vezetőknek Az előre meghirdetett napon a tsz-vezetői eleve úgy szervezték a munkát, úgy osztották el az embereket a különféle mezei feladatokhoz, hogy késő délután, amikor már nem nagy a meleg, az alkalmas, árnyas fák alá könnyen összejöhessen az egész tagság. Szívesen részt vettek az emberek az ilyen gyűléseken, és figyelmesen meghallgatok az elnököt, aki ismertette a szövetkezet legfontosabb időszerű ügyeit. Kérdezni, véleményt mondani is lehetett. Vitás kérdéseket tisztázhattak, és két-három óra hossza múlva mindenki — tagok és vezetők — tájékozottabban folytathatták munkájukat. Régi felismerés tehát szövetkezeteinkben. hogy a tagság tájékoztatásával, véleményének megismerésével a legnagyobb munkák idején is törődni kell. A demokráciának a közgyűlések közti időszakban is érvényesülnie kell. Szerencsére a szövetkezetek túlnyomó többségében a vezetők és tagok sok esztendő tapasztalatai alapián pontosan. tudják, miként kell a demokráciát ésszerűen, hatékonyan érvényesíteni. Tudják, mikor van ideje, és hol van helye a szükséges párbeszédnek. a demokratikus vitának. Viszont azt is megtanulták, hogy ha közösen valamit elhatároztak, akkor utána már a tetteké a szó. Azon már nincs mit vitatkozni, ha szántani. vetni, vegyszerezni, betakarítani kell. Természetesen a jó javaslatoknak, észrevételeknek mindig értékük, . becsületük van, azokat az évszakoktól, a hónapoktól függetlenül fisvelembe kell venni. lehetetlenné válna viszont a folyamatos munka, ha mondjuk egy gépesítési brigád minden reggel megkívánná vitatni, és szavazással akarná eldönteni, hogy hol és mit dolgozzanak. Ez egyébként is szakkérdés, melyben elsősorban a tsz felelős szakemberei illetékesek. Fontos persze a szakmai kérdéseket is megbeszélni, megértetni, elfogadtatni, de erre való a felkészülés ideje, a téli tanfolyamok időszaka. A torlódó mezei munkák időszakában erre már nincs mód, nincs idő. Ezzel együtt igaz viszont az is, hogy a tsz-tagok nyáron is gazdái a szövetkezetüknek. Jogos tehát az igényük, hogy rendszeresen és idejében értesüljenek a tsz fontos, közös ügyeiről és ne kelljen várni közgyűléstől közgyűlésig a véleményük kinyilvánításával. Hiszen ma már a legtöbb tsz-ben csak egy vagy két közgyűlést tartanak évente. Éppen ezért a korszerűsített szövetkezeti törvényünk maga gondoskodik arról, hogy a nagyobb tsz-ekben a küldöttgyűlések és valamennyi szövetkezetben a munkahelyi közösségek tanácskozásai elősegítsék a demokrácia érvényesülését. Az 1350 tsz-ben jelenleg mintegy 10 ezer munkahelyi közösség működik. Ezek legalább három megbeszélést tartanak, egyet közülük épp a nyári időszakban. Ezektől sok függ. A tagság értékeli azt, ha maga a tsz elnöke és a tsz többi vezetője minél több megbeszélésen részt vesz. így mindenki első kézből szerezhet értesüléseket: a tagok a közös ügyekről, a vezetők a közhangulatról. A küldöttgyűlések, vezetőségi ülések határozatairól a tsz-tagok sokat megtudhatnak attól a társuktól, aki az ágazatot, vagy az üzemegységet képviseli az adott testületben. Ha a választott küldött, illetve vezetőségi tag visszaérkezik a tanácskozásról, akkor a munkatársai rendszerint azon nyomban meghallgatják, hogy miről is határozott a küldöttgyűlés, illetve a vezetőség. Bevált a tsz-hiradók tevékenysége is. A jól összeállított, közvetlen hangú — nem a napi sajtó utánzó — sokszorosított tájékoztatók a nagy létszámú tagsághoz is rendszeresen eljuthatnak, és növelhetik tájékozottságukat. Kár, hogy különféle bürokratikus akadályok, az eltúlzott igények és a belőlük adódó nagy költségek nehezítik a tsz-hiradók tömeges elterjedését. 11 értékelni vé-Sokra kell gül a vezetők * '* * és a tagok gyakori munkahelyi találkozóit. A legtöbb tsz-ben korán reggel az elnök maga is valamelyik majorban, állattenyésztő telepen, a gépjavír tóknál vagy a traktorosaknál kezdi a munkáját. Ezt teszi a többi vezető is. Ilyenkor bárki, bármiről beszélhet az elnökkel, illetve a tsz illetékes vezetőivel. Mindez segít abban, hogy a tsz demokrácia a nagy munkák idején, a dolgos hétköznapokon is gyümölcsözően érvényesüljön. T. B. Havonta mintegy 10 ezer ugrókötelet készítenek a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyverneki 2. számú telephelyén D. SZ. M.
