Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. augusztus 3. HEH * VILÁGHÍR ADÓ! HÉTFŐ: A szovjet—vietnami űrpáros folytatja a tudo­mányos kísérleteket a Szaljut—6 fedélzetén — Washingtonban mind nagyobb hullámokat ver az elnök öccsével kapcsolatos Biilygate-botrány — Kairóban eltemetik a volt sahot. KEDD: Az ENSZ rendkívüli közgyűlése nagy többséggel támogatja a palesztinok törvényes jogait — ösz- szehívják a Bolgár Kommunista Párt kongresz- szusát. SZERDA: Koppenhágában befejeződik a nők világérte­kezlete — Az izraeli parlament elutasítja az ENSZ döntést és jeruzsálemet az ország főváro­sává nyilvánítja. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek ta­lálkozója — Nyilatkozatok a helsinki évforduló alkalmából — A jordániai uralkodó Bécsben­PÉNTEK: Űjabb faji zavargások Floridában — Dél­Koreában vádat emelnek az ellenzék vezetője. Kim De Dzsung ellen — Szovjet—amerikai—an­gol elvi megállapodás Genfben a teljes atom­csend előmozdítására. SZOMBAT: Terrorintézkedések Bolíviában, fokozódó el­lenállás a bányavidékeken — Fokozódó belső harc az amerikai Demokrata Pártban, Carter új- rajelölése körül. A héten volt öt esztendeje annak, hogy Helsinkiben alá­írták Európa „új házirend­jét”, az EBK záróokmányát. Érthető, ha az érdekelt 35 országban, s más kontinense­ken is számtalan kommentár, nyilatkozat, állásfoglalás lá­tott napvilágot: Leonyid Brezsnyev a Pravda kérdé­seire válaszolt ebből az al­kalomból. A hangsúly első­sorban a hogyan továbbra helyeződött, hiszen sajnos nem titok, hogy a Washing­tonból kiindult feszültségszí­tás lassítja, sőt bizonyos te­rületeken teljesen lefékezi a helsinki elvek érvényesülését. A szocialista országok az évforduló kapcsán is kiemel­ték annak szükségességét, hogy vissza kell térni a tár­gyalóasztalhoz, s az egyolda­lú előnyszerzés, a zsarolás, az erőpolitika módszerei he­lyett kiegyensúlyozotli, rea­lista kompromisszumokra kell törekedni. Ez a figyel­meztetés annál időszerűbb, mert közeledik a madridi ta­lálkozó, s a kérdést úgy is felvethetnénk, vajon a spa­nyol fővárosban közös konst­ruktív erőfeszítéseket vagy terméketlen vitákat és politi­kai civakodást íapasztalha- tunk-e majd? Az európai biztonsággal kapcsolatban újra előtérbe került a továbblépés kulcs­kérdése: a katonai enyhülés. Hiszen Iameddig fékeveszet- ten folyik a fegyverkezés5 hajsza, nem lehet tartós és' megalapozott a politikai enyhülés sem. Ismeretes az a lengyel és az a francia ja­vaslat, amely más-más meg­közelítéssel, de egyaránt hangoztatja egy összeurópai értekezlet szükségességét a katonai enyhülés érdekében. A következő hetekben min­den bizonnyal felélénkülnek majd a tanácskozások a két indítvány körül és hasznos lenne, ha Madridban is je­lentőségükhöz mérten foglal­koznának velük. A katonai enyhüléssel kap­csolatosan két mozzanat is felhívta magára a figyelmet a héten. Bécsben nyári szü­netre ment a haderőcsökken­tési értekezlet, minden jel szerint nem történt haladás és a tárgyalások „mélyhű­tött” állapotban várják a szeptember végi folytatást, ©enfben viszont szovjet— amerikai—angol elvi megál­lapodás született a teljes atomcsend előmozdítására. Ogy tűnik, sikerült meg­egyezni a földalatti nukleá­ris kísérletek vitatott ellen­őrzési' módozatairól, termé­szetesen számos probléma tisztázása még hátra van. így is jelentős haladásról van szó, noha Peking és Pá­rizs egyelőre távoltartja ma­gát a megbeszélésektől. Min­denesetre érdemes visszautal­ni egy másik évfordulóra is: tizenhét esztendeje, 1963 au­gusztusában a részleges atomcsend megállapodás volt az első olyan okmány, amely- lyel a katonai enyhülést kí­vánták előmozdítani. Elérkezett a finis, hiszen november első keddjén vá­lasztják meg az Egyesült Ál­lamok elnökét. A republiká­nusok — túlesve a jelölő konvención — már a nagy egységet hirdetik, miután meglehetősen zavaros és bot­rányos körülmények között dőlt el, hogy mégsem Ford, hanem Bush lesz Ronald Reagan alelnök-jelöltje. A demokraták nyolc nap múl­va ülnek össze, s a papírfor­ma szerint Cartert jelölnék újra. Az elnök politikája és stílusa azonban olyan vissza­tetszést keltett, hogy az elő­választásokon legyőzött el­lenfelek ezúttal nem dobták be a törölközőt, és nem tö­rődtek bele vereségükbe. Létrejött' a furcsa ABC (Anybody, but Carter — mindenkit csak Cartert nem) mozgalom, s a párt megtépá­zott állapotban vonult a konvencióra. Edward Ken­nedy, valamint a harmadik jelöltként fellépő Anderson azt hangoztatják, mindenkit hajlandók támogatni, csak az elnököt nem — képviselők és szenátorok' egy csoportja viszont Carter mellett áll ki. Közben néhány amerikai lap még • egy Carter—Kennedy kettős indulást sem tartja le­hetetlennek, utalva rá, hogy a politikában ismeretlen a „sohasem” kifejezés. Kellemetlen órákat oko­zott a Fehér Házban az el­nök öccsének líbiai üzletei körül kirobbant Billygate botrány. Nincs szó természe­tesen Watergate méretű ügyről, de tény, hogy Billy Carter magától az igazpág- ügyminisztertől kapptt taná­csokat. hogyan vonhatja ki magát a büntetőeljárás alól, s betekintést nyerhetett bi zalmas jellegű külügyminisz- lériumi táviratokba is. Mind­ez aligha az elnök tudta nél­kül történt és nem vethet jó fényt Cartsrre, aki négy év­vel ezelőtti kampánya idején emlegette a tiszta kezet, a nagy seprés szükségességét. A közvetlen összecsapások most akörül éleződtek ki, nyílt legyen-e a konvenció, vagy sem: a Carternek elkö­telezett küldöttek szabadon rendelkezhetnek-e voksukkal — a döntés valószínűleg csak magán a New York-i ér­tekezleten történik meg, s úgy tűnik, akárhogyan hatá­roznak, a demokrata tábor mély belső válsággal vonul a csatatérre. A vita csupán a sorszám körül -van: Bolívia másfél­százados történelmének 189. puccsa zajlott-e le, vagy már túljutottak a kétszázon? (A különbség abból adódik, hogy előfordultak több al- puccsal rendelkező pucs- csok is abban a dél-amerikai országban, ahol átlagosan nyolc hónaponként ment végbe egy-egy államcsíny.) A puccs jellege, az első két hét fejleményeinek tükrében vi­tathatatlan : szélsőjobboldali hatalomátvétel történt. A junta „chilei módszereket” alkalmaz, s nem véletlen, hogy az első elismerést ép­pen Pinochetéktől kapta. A fokozódó terror, a több­ezer gyilkosság a letartózta­tás azonban nem béníthatja meg az ellenállást, amely különösen az ónbányák vi­dékén jelentős. Hírek érkez­tek egy illegális népi kor­mány megalakításáról is. S jóllehet a katonák azt mond­ják, a jövőben sincs szándé­kukban visszavonulni a ha­talomból, eddig egyetlen ka­tonai kormányzat sem bizo­nyulhatott tartósnak Bolívi­ában. Valószínűleg ez a bizony talanság okozza, hogy Wa­shington igyekszik óvatos magatartást tanúsítani, s az amerikai államok szervezeté­nek többsége elítélté a jun­tát. De újra előtűnik az amerikaiak tudathasadása. Washington ugyanis mér­sékelt, konszolidált, amerika- barát rendszereket szeretne Latin-Amerikában, a konti­nens „hátsó udvarában”. De amint erősödnek a baloldali irányzatok, végsősoron mé­giscsak a szélsőjobboldali csoportokat és a nyílt terrort részesítik előnyben. Tény, hogy eddig még soha egyet­len puccsista rezsimnek sem kellett szembenéznie mond­juk egy amerikai blokáddal, amelyet ^Washington tizen­kilenc év óta tart életben Kubával szemben... Réti Ervin Az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszaka 112 szavazattal, 24 tartózkodás és 7 ellenszavazat mellett határozatot fogadott cl, amely megerősíti a palesztinok államalapítási jogát és fel­szólítja Izraelt, a megszállt területek kiürítésére Július 29-én Vanuaaku Köztársaság néven függetlenné vált a korábban angol—francia fennhatóság alatt álló Üj-Hebri- dák. A köztársaság miniszterelnöke (balról) leteszi a hi­vatali esküt Leonyid Brezsnyev és fllvaro Cunltal találkozója Kurt Waldheim Vietnamban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szombaton délután — Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter meg­hívására — hivatalos láto­gatásra Hanoiba érkezett Waldheim és a vietnami külügyminiszter első megbe­szélésére vasárnap délelőtt kerül sor. A két politikus át­tekinti a nemzetközi, min­denekelőtt a délkelet-ázsiai helyzet időszerű kérdéseit. Az ENSZ főtitkára vasárnap délután találkozik Pharn Van Dong miniszterelnök­kel is. tttvranil idilli halon Nagyerejű robbanás Bolognában Nagyerejű robbanás ráz­ta meg szombaton reggel a bolognai központi pályaud­vart, és az épület nagy része — két zsúfolt váróterem és az étterem — összedőlt. Szombat délelőtti adatok szerint ötvennél többen vesztették életüket és mint­egy százötvenen sérültek meg, de valószínűleg még sok halott kerülhet elő a romok alól. Egy várakozó szerelvény négy kocsija, valamint jó- nétiány, a pályaudvar előtt parkoló gépkocsi is megron­gálódott. Egyelőre nem tud­ni, mi okozta a hatalmas robbanást: a rendőrség po­kolgépes merényletre gya­nakszik, de gázrobbanás is lehetett az ok, mivel a .hely­színen másodpercekkel a katasztrófa előtt állítólag erős gázszag érződött. A súlyos állapotban lévő sérülteket a város kórházai­ba szállították, a könnyeb­ben sebesülteket — a bolog­nai kórházak zsúfoltsága miatt — más városokba vit­ték kezelésre. Salvatóre Formica szállítási miniszter a hír hallatán Rómából azonnal Bolognába indult. V rendőrség nagy erőkkel folytatja a vizsgálatot a sze­rencsétlenség okának kide­rítésére. Szaljut—6 Folytatódik a program A Szaljut-6—Szojuz-37 tu­dományos kutató komple­xum Föld körüli repülési programjának megfelelően pénteken végrehajtották a Szojuz—37 áthelyezését. Mint a TASZSZ hű-ügynökség tu­dósítója a földi repülésirá­nyítási központból jelentet­te: a Szojuz—37 űrhajót, amely fedélzetén Viktor Gor- batkót és Pham Tuant szál­lította, áthelyezték az űrál­lomásnak arra az oldalára; ahol a műszer-kiszolgáló egység található. Az áthe­lyezés célja szabaddá tenni egy olyan csatlakozót a Szal­jut—6-on. amely biztosítja a további szállítási művelete­ket az űrállomás üzemanyag­gal. illetve egyéb, a munka­végzéshez és az életfeltéte­lek fenntartásához szükséges anyagokkal való ellátása cél­jából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke szomba­ton a Kimben találkozott Alvaro Cunhallal, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kárával. Leonyid Brezsnyev és Al­varo Cunhal hangsúlyozta: az SZKP és a PKP a jövő­ben is mindent megtesz a nemzetközi légkör egészsé­gesebbé tételéért, azért, hogy meghiúsítsák az agresszív erőknek azt a próbálkozását, hogy a népekre újabb fegy­Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláírása óta eltelt öt év alatt az európai országok közötti kapcsolatok dinamikus, sok­oldalú fejlődésen mentek át — jelentette ki Urho Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnök a szovjet televíziónak és rádiónak adott interjú­jában. Hangsúlyozta: az ér­tekezleten részt vett álla­mok a korábbinál jobban megértették egymás helyze­tét, nézetét és szempontjait. — A nemzetközi légkörnek az utóbbi időkben bekövet­kezett lehűlése, és különösen a fegyverkezési hajsza fenye­gető növekedése egyre na­gyobb követelményeket tá­maszt az enyhülési folyamat­tal szemben — mutatott rá a finn vezető. — Ez tükrö­ződik az értekezlet utáni to­vábbi lépések megvalósítá­sában is. Vitathatatlan ugyanakkor az a tény, hogy Carter elnök és Kennedy szenátor pénteken nagy hév­vel kapcsolódott be a de­mokrata párt New York-i konvenciója körül kibonta­kozott vitába, amelyre a je­lekből ítélve csak maga az augusztus 11-én kezdődő konvenció tesz majd pontot. Az elnök két beszédében is azt bizonygatta saját hívei­nek, hogy a „nyílt konven­ció”, amelyet Edward Ken­nedy javasol, s amely fel­szabadítaná a demokrata párt elektorait — választott elnökjelölő képviselőit — az egy meghatározott jelölt tá­mogatására vonatkozó köte­lezettségük alól, képtelen elképzelés. Megvalósulása Carter szerint „paródiává” változtatná a pártkongresz- szust. és „húszmillió válasz­tó akaratának” megcsúfolá­sát jelentené. Carter pénteken előbb 105 demokrata kongresszusi kép­viselővel találkozott, majd a New York-i konvencióra ké­szülő elektorok egy csoport­ja előtt beszélt Washington­ban- Az utóbbi összejövete­len derűlátóan nyilatkozott saját esélyeiről. Mondale al­verkezési hajszát kénysze­rítsenek. Leonyid Brezsnyev és Al­varo Cunhal hangsúlyoz­ta a kommunista és mun­káspártok összeforrottságá- nak jelentőségét, mert ez fontos feltétele a nemzet­közi közösség mozgósításá­nak, A találkozón a felek hang­súlyozták azt a készségüket, hogy a maxizmus—leniniz- mus és a proletár internaci­onalizmus alapján az SZKP és a PKP között tovább erő­sítsék a testvéri barátságot és az együttműködést. „helsinki szellemének” meg­őrzése és elmélyítése első­rendű fontosságú az érte­kezleten részt vett vala­mennyi állam jóléte és biz­tonsága szempontjából — mondotta Kekkonen. — Az utóbbi időben figyel­münk az értekezleten részt vett államok képviselőinek ez év őszén Madridban sor­ra kerülő második találko­zójára irányul. Ennek cél­ja abban rejlik, hogy az eu­rópai államok közösen át­tekintsék a helsinki értekez­let záróokmányában rögzí­tett ajánlások megvalósítá­sának menetét, és kijelöljék az állandóan szélesedő együttműködés újabb terüle­teit. Az utóbbi időben tá­madt nehézségek ellenére a résztvevő államok kinyil­vánítják, hogy az öt évvel ezelőtt Helsinkiben kitűzött úton kívánnak továbbhalad­ni. elnök is felszólalt, s kijelen­tette: véleménye szerint ez lesz a demokraták történe­tének „legreprezentatívabb” konvenciója. Megszólalt a „független” John Anderson is, aki mind leplezetlenebből törekszik arra, hogy a novemberi el­nökválasztásig a döntőbíró helyzetébe kerüljön. Miután Edward Kennedynek fel­ajánlotta visszalépését arra az esetre, ha a szenátor győ­zedelmeskedne a konvención Carter felett, pénteken vá­ratlanul kijelentette: Carter jelölésére számít. A közvéleménykutató fó­rumok ezen a héten kizáró­lag a New York-í esélyek latolgatásával foglalkoztak. A CBS televíziós társaság felmérése szerint Kennedy­nek és a Billy-ügyet erőlte­tő érdekcsoportoknak a Car­tert támogató elektorok 25 százalékát sikerült a nyílt szavazás követelése mellé állítani. Ez azonban még mindig a jelenlegi elnök új- rajelölését jelenthetné, mi­vel az elektorok számát te­kintve Carter jelentős előny­nyel rendelkezik. KEKHPHEH-IHTERIŰ A figyelem az őszi madridi konferenciára irányul Carter vagy Kennedy Demokrata konvenció dönt NEW YORK Az ENSZ-ben képviselt iszlám országok csoportja kéri a Biztonsági Tanács mi­előbbi összehívását annak megvitatására, hogy Izrael örökös fővárosává nyilvání­totta Jeruzsálemet. A mint­egy negyven tagú iszlám or­szágcsoport ENSZ-nagyköve- te által a BT soros portu­gál elnökéhez intézett felké­rő levél emlékeztet arra, hogy június 30-án a BT egy­hangú határozatot fogadott el — az Egyesült Államok tartózkodott —, amelyben megtiltotta, hogy Izrael akár­miféleképpen megváltoztas­sa a város jogállását. A BT elnöke kijelentette: megkez­di a tárgyalásokat a BT töb­bi tagjával arról, hogy mi­TELEXEN ~~érkezett kor lenne időszerű összehív­ni az iszlám országok java­solta tanácskozást. LA PAZ A junta pribékjei halálra kínozták Juan Lechin Oqu- endot. a Bolíviai Szakszerve­zeti Központ (COB) elnökét, a bányászok legendás hírű vezetőjét. A hírt pénteken közölte Sao Paolóban tartott beszámolóján az egyháznak ökumenikus tanácsának egyik képviselője, aki a szer­vezet megbízásából a hely­színen tanulmányozta a bo­líviai puccs utáni állapoto­kat. BONN Az NSZK mindaddig nem ismeri el a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet, amíg a PFSZ fel nem hagy az erő­szakos cselekményekkel — mondta pénteken Armin Grünewald. Schmidt kan­cellár szóvivője Bonnban. Ugyanezen a sajtóértekezle­ten a külügyminisztérium szóvivője bejelentette: az NSZK álláspontja a PFSZ ügyében „nagymértékben összefügg” a Közös Piac ál­lásfoglalásával, amely a kö­zösség júniusi velencei nyi­latkozatában fejeződik ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom