Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
1980. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló népi ellenörök kitüntetése Kórházak exportra Bemutatkozik Moszkvában a Medicor Augusztus végén Moszkva ad otthont az egészségügyi világkiállításnak. A nagyszabású bemutató egyik legjelentősebb résztvevője a Medicor Műveik, amely szinte teljes gyártmányválasztékát kiállítja. Láthatók majd a hagyományos, nagy sorozatban készülő orvosi műszerek és röntgenberendezések, valamint a legújabb típusú Medicor-gy ártaná nyok, mint például a komputeres tomográf, amely az eddigi legkorszerűbb röntgendiagnosztikai berendezés, angiográfiás röntgenmunkahely, és a panelműtő. A Szovjetunió a Medicor termékeik legnagyobb vevője. Ebben az ötéves tervidőszakban évi 5—6 százalékkal bővült a gyár szovjet exportja. Egyre nagyobb hányadot képviselnek a (munkamegosztásból, kooperációból eredő tételek például a légzésvizsgáló készülékek, inkubátorok, és a különböző röntgenfelszerelések. Számolnak azzal, hogy a gyártásszakosodás a jövőben még intenzívebbé válik, így a kooperációs termékek aránya a teljes szovjet exportban 1985-re megötszöröződhet. A Magyar Orvosi Műszergyár a moszkvai kiállításon ismerteti kulcsrakész, komplett rendelőintézeti és kórházi felszereléseit is, amelynek forgalma az utóbbi időben fellendült. Szovjet cégek megrendelésére már felszereltek Sztariószkolban egy 600 ágyas kórházat, most Uszty-Ilimszkben építenek fel egv klinikát. A komplett export foko. zását segíti a közelmúltban létrejött Medinvest társulás, amelyben az orvosi műszergyár mellett helyet kapott egy tervező vállalat; két, házgyárral rendelkező, építőipari vállalat, és az Állami Fejlesztési Bank. 1981-ben p»edig munkába lép a Medicor kórházipari gyára. Tegnap délelőtt 9 órától alkotmányunk tiszteletére ünnepi megemlékezést tartottak Szolnokon, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál. A megemlékezésen részt vett Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Bálint Ferenc a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A rövid ünnepség után Oláh János, a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében elismeréssel szólt a népi ellenőrzési munkában hosszú idő óta eredményesen tevékenykedő népi ellenőrök munkájáról, majd Kiváló társadalmi munkás kitüntetést adott át Szikszai Ferencnek a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjának, Boros Ernőnek, Boros Lajosnak, Dévényi Róbertnak, dr. Föl- dy Dánielnek, dr. Kanyó Mártának, Lakatos Istvánnak, Szabó Sándornak, Tompa Lászlónénak és Vágó Bélának, megyei népi ellenőröknek. A kitüntetetteknek gratulált, és további eredményes munkát kívánt Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese. Fóliasátor után —saját f fedél alatt Július 9-i lapszámunkban Negyeúiziglen címmel riportot tettunk közzé Papp Sándor abádszalóki -'nehézgépkezelő és családja helyzetéről. Papp Sándort és feleségét, valamint féléves kisgyermeküket a háztulajdonos ;és annak élettársa fejszével zavarta kJ. ►— l»z egyébként szociális bizottság által lakhatatlannak minősített — lakásából. Papp (Sándor [végső elkeseredésében közterületen^ az árokparton, fóliasátrat épített, s abba költözött családjával. A fóliasátor alatt tragikus esemény történt, a (gyermekágy széthullott, a csecsemő fcombtörést szenvedett. Riportunk a tényanyagon túlmenően arról szólt, hogy a lakóhelyközössége milyen véleményt formált a (történetről, ki, hogyan próbált segíteni. A Lenin Tsz elnökével Tiszafüreden egy tanácskozás szünetében sikerült beszélnünk. — Beköltöztek Papp Sán- dorék a házukba. Igen, megvették azt a Nagy Sándor út 8. szám glatti házacskát, amelyik a júliusban megjelent riportban már szerepelt. — Nyilván a termelőszövetkezet segítségével sikerült a „vásár".., — Igen, előre kifizettük Sándornak a háztáji földjuttatás pénzértéket, összeszedték valahogy a 13 ezer forintot. Talán moist már egyenesbe jönnek?! Igen, dolgozik Sándor rendesen, nincs rá semmi panasz. Papp Sándort az aranyosi határban találtuk meg, egy elhagyott kanálist töltöget a lánctalpas földgyaluval. — Hogy van. ifjú háztulajdonos? — Köszönöm, most már azért nyugodtabban. Tapasztottunk, meszeltünk, jó lesz az a kis ház. Igazán csak hálával tudok gondolni a szövetkezet vezetőire, munkatársaimra, akik nehéz helyzetemben mellém álltak, segítettek. Sőt, továbbra is segítenek: kapok a tetőrenováláshoz nádat, megcsináljuk, ahol hibádzik... A nagyközségi tanácstól is jött egy papír, a házilleték kifizetésére egyszeri szociális segélyt ■— 2 ezer 310 forintot — biztosítottak. Nagyon köszönöm ezt is. A parányi házikó kívülről még egy kicsit omlaitagnak látszik, belülről már szépén kimeszelve, a szoba, konyha ragyog a tisztaságitól. Pappné öröme teljes: — A legfonitosabbv hogy a kicsi meggyógyult. Egészséges, kis vasgyúró ..., nézze-e .. Szeptembertől különben már bölcsődébe hordom. Igen, felveszik, fel... Én meg megyek dolgozni, az uiamnak megígérte a téesz 'egyik vezetője, hogy állandó munkát kapok. Jó lesz, kell a pénz, ki akarjuk fizetni az adósságainkat, be akarjuk rendezni a lakást. Szépen, ahogy jó, ahogy kényelmes. Dolgozunk majd mindketten, miért ne boldogulnánk...?! A Papp család áj otthon ban Tiszai Lajos Fotó: Kőhidi Imre Az intenzív gazdasági fejlődés hajtóerői Bognár József akadémikus nyilatkozata fl magyar gazdaságban — a többi európai szocialista ország gazdaságához hasonlóan — kimerültek az extenzív növekedés hajtóerői. Intenzív növekedésre van szükség, amelynek előmozdítói azonban gyökeresen különböznek a korábbi időszak ösztönző tényezőitől : véleményem szerint az intenzív fejlődés hajtóerői közül a struktúraváltás, a racionalizálás, az innováció és a külkereskedelem a legjelentősebbek — mondotta Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának, összegezve új gazdaságpolitikai stratégiánk kialakítását elemző, nemrég megjelent tanulmányának főbb gondolatait. — A szocialista gazdaság extenzív növekedésének hajtóerejét új ipari munkahelyek létesítése, a beruházások szorgalmazása jelentette. Az ily módon elért termelési. termelékenységi és jövedelmi többletek lehetőséget adtak a fejlődésre, a felhalmozásra és az életszínvonal emelésére. A többletek annak ellenére jelentkeztek, hogy a munkaerő kvalifikálatlan vagy gyengén képzett, a felhasznált technika pedig világviszonylatban — kevés kivételtől eltekintve — közepes színvonalú volt. Az extenzív fejlődési típus kielégítő működésének velejárója volt az olcsó energia és nyersanyag, valamint a viszonylag egyszerű igényekkel jelentkező belső piac. Az extenzív növekedés azonban nem folytatható: a foglalkoztatottak létszáma már nem emelhető lényegesen, az olcsó energia és a nyersanyag korszaka is évtizedekre véget ért. A külső világgal kialakult gazdasági kapcsolataink mennyiségükben, arányukban és minőségükben igen lényegessé váltak, s ezzel egyidőben került magasra a belső piac mércéje is. A struktúraváltás ma: a gazdasági erőforrásokat — az élő munkától a tőkén át a tudományos kutatásig — a korszerűbb, a jövedelmezőbb és a versenyképesebb ágazatokba csoportosítj uk át. Ez együtt jár azzal, hogy az elmaradó, alacsony jövedelmezőségű és a piaci feltételek teljesítésére képtelen termelési tevékenységet, illetve termékfajtáik előállítását meg kell szüntetni. , A mai energia- és nyersanyaghelyzetben, illetve ár- és értékviszonyok mellett különleges jelentősége van a struktúrában és a termék- szerkezetben rejlő takarékos- sági lehetőségnek, mert ez a versenyképesség egyik döntő tényezője lesz. Gazdasági, irányítási és ösztönzési rendszerünket oly módon kell kialakítani, hogy az időben — gyorsan — megvalósuló struktúra- és termékváltás a gazdaság normális ritmusában jöjjön létre. Nagy jelentősége van gazdaságunk jövőbeni fejlődésében a racionalizálásnak. Nyilvánvaló, hogy szűkében levő gazdasági tényezővel, mint például a munkaerővel sokkal ésszerűbben, körültekintőbben kell gazdálkodni. A gazdasági tevékenység megszervezésének módjai és egymáshoz való kapcsolódásai szintén az elmúlt időszak maradványai; ezért különösen a szervezeti lánco- lódásokat — felesleges láncszemeket, túlszervezett és túlbiztosított megoldási módszereket, és kapcsolódásokat, párhuzamosságokat — kell nagy gonddal és körültekintéssel felülvizsgálni. Nemcsak arról van szó, hogy változatlan vagy alig módosuló folyamatokat kisebb létszámmal szükséges ellátni, hanem elsősorban átrendezésről és ennek megfelelően új szervezeti-vezetési elvek és módszerek érvényesítéséről. Űj innovációs politika kialakítása is szükséges. A gazdaságpolitika és tudománypolitika, a gazdaság- szervezés és a ' tudományszervezés a korábbi időszakban intézményi és működési rendszerükben annyira elkülönült egymástól, hogy még az összekötő mechanizmusok sem épültek ki. Napjainkban új helyzet alakult ki a világban is. Amíg mi befagyott struktúráink toldozga- tásával-foltozgatásával voltunk elfoglalva, addig a világban — túlnyomóan a gazdasági, gyakran a piaci hatalomra alapozva — hatalmas anyagi és szellemi tömörülések jöttek létre, korlátlan információs hálózattal, szá mi tóközpontokkal. Nyilvánvaló, hogy a társadalom gazdasági, anyagi szükségleteiből kiindulva nem célszerű korlátozott anyagi és szellemi erőforrásainkat a legnagyobb anyagi felkészültséget kívánó, és a legtöbb információt igénylő területekre koncentrálni. Ésszerűbbnek tűnik, ha ilyen ágazatokban általában adaptációra rendezkedünk be, és a találmányok továbbfejlesztésére törekszünk. Természetesen e politikát ki kell egészíteni a tudomány és a gyakorlat. a termelés közötti összekötő mechanizmusok teljesebb kiépítésével. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy az információ napjainkban effektiv gazdasági érték; különösen azok kezében, akik ezt hasznosítani képesek akár a gyakorlatban, akár a kutatásban. Közvetlen gazdasági érték. Nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy a nálunk eddig elhanyagolt piaci információk, prognózisok, szervezeti történések legalább olyan fontosak, mint a technikai változásokról és törekvésekről szóló tájékoztatások. Az sem hagyható figyelmen kívül. hogy exportorientált és a világgal összekapcsolt gazdaságpolitika esetén az adatokkal sokkal tágabb körnek kell rendelkeznie, mint eddig. periódustól eltérően ugyanis ebben a fázisban a külgazdaság segíti a magasabb technikai színvonal elérését, az itthon művelt gazdasági tevékenységek erőteljes szelektálását a gazdaságosság alapján, s azt, hogy megközelítsük a világpiaci értelemben vett versenyképességet és jövedelmezőséget. A külgazdasági tevékenység funkcióinak ilyen értelmű átalakítása teljes összhangban van a századvég, a következő évtizedek gazdasági szükségleteivel és fejlődési irányával. Hz extenzív Villanyoltás 11 körül FOGLALKOZÁSA: HÁZTARTÁSBELI Nagykörű faluvégi porta. Hosszú verandás, cseréptetős parasztház, Az udvaron, a délutáni napsütésben lustán nyújtózik a kutya. Odébb pelyhes, sárga kiskacsák tipegnek, tyúkok kárálnak. A házigazda, Miheller István, permetezőgéppel a hátán, éppen indulni készül. — Anya! — szól be az ajtón feleségének. — Gyere gyorsan, a Néplaptól jöttek. Beszélgetni akarnak velünk. Sajnos most nem tudok maradni, mert permetezni kell... — Nagy a felfordulás, meszelek, ráfért már a lakásra a generálozás. De azért csak tessék beljebb kerülni — invitál Miheller Istvánná. A szoba falán egymás mellett sorakoznak a gyerekek fényképei. Az unokák fotói se hiányoznak. — Hat gyereket szültem. Sajnos már csak öt fiúnk él, az egyik tavaly halt meg... Három fiam nős, hat unokám van. Ehol is kettő közülük... Gyertek csak be! Két kisgyerek trappol a szobába a nagymama hívására: a negyedik osztályos Miklós és a másodikos Kati, az egyetlen lányunoka. — Itt laknak a szomszédban, aztán ha csak szerét tehetik átjönnek. Nem is bánom, legalább nem vagyunk a párommal egyedül, magunkban. .. Ezt a házat ’67- ben vettük meg húszezer forintért. Egy esztendeig dolgoztunk rajta, helyrehoztuk és úgy költöztünk be hús- vétra. Az egész család segített, bevezettük a villanyt, két éve már víz is van az udvarban. Azt a házat, ahol először laktunk, még a? édesapám vette nekünk 1938- ban. Egy kis szoba meg egy konyha volt benne. Ott éltünk nyolcán. Képzelheti, hat kisgyereket nevelni olyan szűkösen ___ Ez a ház már n agyobb: két szoba konyhás. Hátul van egy nyári konyha is, ott szoktam főzni. Végigvezet a portán, megmutatja a család „birodalmát”. Közben életéről mesél. — Amikor elvégeztem a hat elemit meg a három gazdasági iskolát, gondolkoztam, hogy hová mehetnék dolgozni. A harmincas években nem úgy volt, hogy a lányok, asszonyok válogathattak a munkahelyek között, mint mostanság. Nem adódott semmi jó alkalom, meg aztán hamar férjhez is mentem. Jöttek a gyerekek... Tudja, hogy van, a lurkók, a háztartás, a jószágok minden napra adtak elegendő munkát. Aztán amikor a gyerekek felcseperedtek el akartam menni a varrodába dolgozni, ugyanis tanultam varrni és a mai napig nagyon szeretek öltögetni. De azt mondták az enyimeim, hogy sose nyúzzam magam. Ha valami kell, majd ók segítenek. így itthon maradtam ismét. Most meg már 58 esztendős vagyok... A férjem a csataszögi ekegyárból jött nyugdíjba, vasas szakmája van. — Ügy telnek a napjaim, hogy reggelente négy óra, fél öt körül kelek. Megetetem a jószágoikiat, most is van három malacunk, hatvan csirkénk, huszonhárom kacsánk. Utána elkészítem a reggelinket, beágyazok, elmegyek a boltba, aztán kezdhetek a déli főzéshez. Ebéd után rendberakom a konyhát, elvégzek a ház körül. Van amikor kimegyek a földre a páromnak segíteni. A tóalján van 475 k’adrátos telkünk. Szőlőt, krumplit, 'paradicsomot, paprikát, zöldséget termelünk. Évekkel ezelőtt kaptunk egy házhelyet, az 400 k’adrátos, ott csak gyümölcsfák vannak. Azt rebesgetik a faluban, hogy a gátat átépítik, szélesítik és akkor elveszik ezt a házat. Ügy gondoltuk, hogy ott építkeznénk. Este általában a tévét nézzük vagy a rádiót hallgatjuk. Mikor hol jobb a műsor. Olvasgatunk, de azt is csak este. Kilenc után vacsorázunk, a villanyoltás 11 óra körül van. Aztán másnap kezdődik minden elölről. — ne —
