Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

1980. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szórakozni — szórakoztatni Mindenki másképp csinálja Egy idős bácsi vezeteti a nyomra Megtalálták az első hiteles jász sírokat Nagy jelentőségű ásatások a jászdózsai határban . ■ Messziről virítanak a szí­A csontváz mellett talált kauri kagyló, halcsigolya és kés­nyél perdöntő fontosságú „És a szabad időmben szó­rakozom, mint mindenki”. Rádióban, televízióban gyak­ran hangzik el riportalanyok szájából hasonló tartalmú mondat, s a sajtóban sem ritkán írják le. Rendszerint máris a következő kérdésre figyelünk, amely a hogyanra vonatkozik. Az erre adható válaszok: ahány, annyiféle. Van?- akinek nem hiányozhat életéből a vasárnap délutá­ni futballmeccs, van aki gondosan válogat a fimek között, mások kirándulnak, barkácsolnak, papagájt te­nyésztenek, olvasnak, fes- tegetnek, sakkoznak, fényké­peznek; beülnek egy zenés szórakozóhelyre') de nem járnak színházba; komolyze­nei hanglemezt hallgatnak, de széles ívben elkerülik a popkoncerteket; minden pop-koncerten ott vannak. Viszont nem fejtik meg a lapok betűrejtvényeit; szen­vedélyes rejtvényfejtők, de csak szilveszterkor és hűs- vétkor beszélgetnek a szom­szédaikkal. .. Kinek-kinek — természe­tesen — kizárólagos belső ügye, mivel, hogyan szóra­kozik szabadidejében. Hogy mégis társadalmi méretek­ben kell figyelmet fordíta­ni a szórakoztatásra, annak oka, hogy a szórakozás, ki- kapcsolódás, pihentető idő­töltés mind több fajtája kap­csolódik intézményekhez, in­tézményrendszerekhez. A diszkótól a színházig Sádor Andrással, a Vegyi­művek huszonéves szak­munkásával a szolnoki mű­velődési központ előcsarno­kában a belga—spanyol EB meccs szünetében beszélget­tünk. — Ide a művelődési köz­pontba kizárólag csak a pop­koncertekre járok — elég jó bulik ‘ szoktak lenni. Meg a focimeccseket is itt nézem a színes tévén. Moziba elég gyakran megyek, járok egy lánnyal már jó ideje, ő is a vidám, vagy a kalandos filmeket szereti. Bár lassan már a mozi sem lesz olcsó szórakozás — egy kétrészes filmre harmincas a beugró. Hétvégén diszkóba, néha a Különösen a Verseghy Fe­renc megyei könyvtárban — a gyűjtemény nagysága, az intézmény központi szerepe is magyarázza — bontako­zott ki élénk könyvtártudo­mányi tevékenység, de a há­lózat többi könyvtára is szép eredményekről adhat szá­mot. A közelmúltban elké­szültek azok az irányelvek, amelyek a következő ötéves terv időszakára határozzák meg a könyvtárainkban fo­lyó tudományos kutatómun­ka főbb feladatait. Ezek tu­lajdonképpen három nagy területet foglalnak maguk­ban. A szakembereknek továbbra is elsőrendű feladatuk lesz a különböző bibliográfiák repertóriumok és más, a tá­jékozódást, a kutatómunkát elősegítő kiadványok össze­állítása. Folytatódnak az ol­vasás, az olvasói ízlésvizs­gálatok, olvasásszociológiai felmérések, valamint a könyvtári hálózat sajátos eszközeivel á jövőben is kapcsolódik a helyismereti kutató és feldolgozó munká­ba. Hiányt pótló munka lesz Pelikánba megyünk táncolni. Tavaly egyszer voltam szín­házban is — a haverom bér­letével a „La Manchát” lát­tam. Tetszett, lehet, hogy az idén váltok én is bérletet. Nézzük csak, mi is van még... Ja, igen! Tavaly nyáron két­szer csónakkal is kirándul­tunk — egyszer lementünk egészen Nagyrévig a Tiszán. A kölcsönzőből béreltük a csónakot. Jó lenne, az idén is összehozni valami hason­lót. .. Végigfutva a fönti — szük­ségképpen: vázlatos — nyi­latkozatot, kiderül, hogy több szórakoztató funkciót (vagy azt is) betöltő intéz­ménnyel került kapcsolatba a fiatal szakmunkás. A művelődési központban pop­koncertre jár, a pop-együt­teseket „mozgató”, Országos Rendező Irodával is kapcso­latba kerül tehát. Aztán: televízió, mozi, (filmgyár­tás, filmforgalmazás), ven­déglátóipar, színház, csónak­kölcsönző. Tízek, százak- és tízezrek A kulturális intézményhác lózatban dolgozók felelős­sége — a szórakoztatást ille­tőleg is — igen nagy. An­nak ellenére, hogy az effaj­ta tevékenység közművelődé­si szakmai „értékszáma” meglehetősen alacsony, gyar­mati Kálmán, a Magyar Nép­művelők Egyesületének el­nöke egy közelmúltban ren­dezett nagyszabású tanács­kozáson mondta a követke­zőket: „Néha... tízek, százak művelődésére több figyel­met fordítunk, mint ezre­kére, tízezrekére”. Ez — tu­lajdonképpen — teljes egé­szében vonatkozik a művelő- désiotthon-hálózat tömegszó­rakoztató tevékenységére is. Amely — egyébként — az intézmények jogszabályok­ban, törvényben rögzí­tett feladata: a művelődé­si otthon célja és feladata, hogy segítse a lakosság vi­lágnézeti, politikai, szakmai, továbbá művészeti nevelését, általános műveltségének emelését, nyújtson ösztön­zést és lehetőséget a társas­élet formáinak kialakításá­hoz és a színvonalas szóra­a Szolnoki Művésztelep je­lenlegi alkotóiról készülő bibliográfia, nem kevésbé a Szolnok megyei Néplap re­pertóriumának összeállítása, amelynek újabb kötetei lát­nak napvilágot a közeljövő­ben. A bibliográfusok tevé­kenysége elsősorban a saj­tó felé irányul a következő öt évben. Indokolja ezt, hogy a megye számos községében városában jelentek meg a rég- vagy a közelmúltban olyan időszaki sajtókiadvá­nyok, amelyek összegyűjtése, feltárása ezidáig még nem történt meg. A szakemberek pontos repertórium összeál­lítását tervezik, amely a me­gyei sajtó történetének kez­detétől, 1876-tól foglalná magában a még fellelhető időszaki sajtótermékek jegy­zékét, és lelőhelyeit, jelen­tős értékeket mentve ezzel és nagymértékben gazdagítva helytörténeti ismereteinket. Könyvtáraink az elmúlt időszakban vizsgálták a ter­mészettudományos könyvek olvasottságát, a vizsgálat eredményeit ez év őszén te­szik közzé. Ugyanakkor egy Pedig nem volna szabad, hogy az intézmények munká­jának perifériájára kerüljön a szórakoztató-szolgáltató tevékenység. Mert ez min­denképp károsan hat tevé­kenységük egészére — mély­ségben és szélességben is. Ahogy rétegek, csapatok „veszhetnek el” a művelődé­si házak, központok, klub­könyvtárak számára a szó­rakoztatás hatodrangú ügy­ként kezelése miatt, ugyan­úgy „megfoghatók”, meg­nyerhetek ezek a rétegek át­gondolt, — de nem szükség­szerűen rendezvénycentri­kus, — „szórakoztató műkö­déssel”. Nótaest és ami utána van A martfűi Tisza Cipőgyár művelődési központja mun­kásművelődési műhelyként országosan is jó hírnévnek örvend. Klubjai, tanfolya­mai művészeti cso­portja fajsúlyos rendez­vényei, rendezvénysorozatai mellett nem igen szokták emlegetni — szakmai fóru­mokon sem — az intézmény „szórakoztató központ” funk­cióját. Pedig Ibolya László igazgató és munkatársai a szórakoztatást legalább olyan komoly feladatnak tekintik, mint — mondjuk — a cipői­pari dolgozók szakmai to­vábbfejlődésének közműve­lődési eszközökkel való se­gítését. Így érhette őket a közel múltban kellemes meglepe­tés. Mintegy próbaképpen rendszeressé tették a jóne­vű énekesek föllépésével rendezett magyarnóta és népdalesteket. Ahogy mon­dani szokás; teljes siker; az esteken megjelentek olyan 30—40-es korosztályba tarto­zók voltak, akik egyébként soha nem járnak a művelő­dési központjába, még mozi­előadásra sem. Mindenki nyert: a nótaesten résztve­vők vörösre tapsolták a te­nyerüket, és dúdolva mentek haza, a népművelők pedig reménykedhetnek, hogy az új látogatók közül néhányan előbb-utóbb a művelődési központ rendszeres vendé­gei lesznek. új vizsgálatot kezdenek, amely a marxizmus klasszi­kusainak és a mai magyar politikai írók műveinek könyvtári „jelenlétéről” ezen belül olvasottsá­gukról gyűjt adatokat. A jászberényi járás könyvtárában folytatják a már elkezdett olvasói íz­lés- és ízlésfejlesatési vizs­gálatokat. Nagy jelentőségű lesz — és a megye minden önálló könyvtára részt vesz benne — az a sok szempont­ra kiterjedő szociológiai fel­mérés, amelyet a lakosság körében végeznek a könyv­táros szakemberek, és amely a későbbiekben alapul szol­gálhat az olvasóvá nevelés­hez, a könyvtárak és az ol­vasók kapcsolatainak fejlesz­téséhez. A könyvtári hálózat hely- ismereti kutatómunkájában is fontos helyet kap a sajtó. Három kötetben lát majd napvilágot Szolnok megye sajtótörténete. Az első kötet a Jászság sajtótörténetét fel­dolgozó kiadvány már meg­jelent Újabb, az az 1973 és 1979 közötti időszakra kiter­jedő kötettel egészül ki Szol­nok megye sajtóbibliográfiá­ja is. Nagy hiányt pótol majd az a kötet, amelyből a megye irodalmi és törté­nelmi emlékhelyeiről tájé­kozódhatnak az olvasók. nes sátraik, olyasmi látvány madártávlatból a régészek tábora, mint a törököké le­hetett valamikor. A Holf- Tarna és a Csákó-ér szögé­ben vagyunk egy jókora lu­cernatáblában, a hajdani Négyszállás nevű falu he­lyén. A hatvani szandzsák összeírásában 1552-ben még szerepel a falu neve, a pap­jáé is, sőt néhány eredeti jásznév is aikad. Dr. Selmeczi László régész megyei múzeumigazgató az elpusztult Négyszállás he­lyén tárta fel az első hiteles jász sírokat. — Nem szerencse dolga, hogy már az első feltárási szelvény „telitalálatot” hoz­zon! — A jászberényi múzeum évkönyvében — az 1930-as Csak óvatosan! évek végén — Prückler Jó­zsef közölt néhány fontos adatot a hajdani Négyszál­lásról. Megtudtam abból, hogy a Szikszai tanyához el­hordták a volt jász község templomának alapköveit. De hol állott ez a tanya?! Egy idős bácsi, aki 1918-tól itt élt a tanyavilágban, segített. Kijött ide a téesz hereföld­jére, és azt mondta: Itt volt kérem a Szikszai tanya. — Jó, jó, de miért pont Négyszállás helyén kereste az .,ősjászokat” vagy a jász­ősöket ... ? — A kérdésben benne van a válasz. Azért, mert Négy- szállás elpusztult, a többi jász község pedig átvészelte valahogy a török időket. Négyszállás helyére nem épült új falu sem, kézenfek­vő. hogy itt kutassunk. Közben a jászberényi Le­hel Vezér Gimnázium tanu­lói, akik az ásatásban segít- keznek. boldogan kiabálnak: — Még egy koponya! — Ezek tehát az első hite­les■ jász sírok a magyar ré­Őrsvezető­képzés Mezőtúron Szerda óta megyeszékhe­lyi és Szolnok környéki kis­diákok népesítik be Mezőtú­ron a DATE kollégiumát. A negyedikes és ötödikes ta­nulók, a leendő őrsvezetők tanfolyamát minden évben megrendezik, de Mezőtúrra most helyezték ki először. A 138 pajtás az egyhetes tan­folyamon csupán alapkép­zést kap, amelyet további féléves úttörőházi képzés követ majd. Máris jól érzik magukat az új környezetben a gyerekek. Az előadáso'k között akadály- és járőr­versenyek, vetélkedők, dalo­lás és filmvetítés teszi vál­tozatossá a képzési progra­mot. A kisdiákokat nyolc nevelő és két ifivezető kísér­te el a tanfolyamra. Dr. Selmeczi László: Né­hány miértre bizonyára vá­laszt ad ez az ásatás gészetben. Hogyan függ össze ez a lelet a kunok ku­tatásával? — A kunok történelmének kutatásában eljutottam az első szintézisig, de felmerült egy nehézség: a feltárt anya­got nem tudom mihez hason­lítani. Kézenfekvő, hogy a jászokhoz hasonlítsunk, hi­szen a tudomány mai állása szerint elfogadott, hogy a jászok a kunok hetedik nem­zedékének a tatárjárás viha­rai közben, vagy után költöz­tek hazánkba. Ennek bizo­nyítása viszont csak régésze­ti úton lehetséges, hiszen az első idevonatkozó oklevél csak Róbert Károly kirá­lyunk korából származik. A gödör földje a „hivatá­sos segéderők” mai Kotor - mány bácsik — nyugdíjasok — és a diákok ásói, lapátjai Térzenékkel, menettánc- versennyel és vízifelvonu­lással nyitották meg szom­baton a 15. győri zenei nyár eseményeit. A város több pontján felállított szabadtéri színpadokon néptáncosok, fúvószenekarok és kórusok szórakoztatták a városlakó­kat és az ide látogató hazai és külföldi turistákat. A je­les eseményre meghívták a finnországi testvérváros, Kuopiő férfikarát, és két nyugat-szlovákiai néptánc­együttest, ők népeik dalai­val és táncaival színesítet­ték a helybeliek műsorát. A másfél hétig tartó prog­ram gerincét ezúttal is a komolyzene alkotja. A hang­versenyek műsorán a pre­nyomán sok mindent elárul. A barna agyag éles csíkban sárgára változik. — A kedden megkezdett szelvénnyel egy pogány jász temető első sírjait tártuk fel. A templomot — amelynek maradványairól szó volt — később építették. Tehát egy pogány és egy keresztény ré­teget találunk, itt. Az első sír csontvázáról a muzeológus lehúzza a kései szemfedőt, a nylontakarót. — Mit mond el önnek ez a derék jász atyafi? — ö a pogány rétegből való. Nézze ezt a kaurikagy- lót. ezt a halcsigolyát, Igen, nyaklánc volt... Nos, a kagyló melegtengeri eredetű. A Kaukázus, a Fekete-tenger vidéke lehetett ez esetben a lelőhelye. Ezzel a temetővel tulajdonképpen bizonyított, hogy a jászok valóban a ta­tárjárás idején jöttek be ha­zánkba. — Természetesen tovább folytatja a feltárást. — Három, négy hétre ter­vezem, száz sírt szeretnék kiásni, s a templom nagyobb részét. Ezzel már lehetőséget nyerek a jászok feudalizáló- dásának vizsgálatához. Azt tartjuk ugyanis, hogy a já­szok előbb felvették a ke­reszténységet, korábban feu- dalizálódtak, mint a kunok. A miértre ez az ásatás re­mélhetően választ ad. klasszikus zene, a daliroda­lom és az oratórikus műfaj remekei szerepelnek. Bemu­tatják egyebek között Haydn: Teremtés című oratóriumát, az Operaház szólistái, to­vábbá a miskolci oratórikus kórus és a Győri Filharmo­nikus zenekar közreműködé­sével. Ária- és dalestekre, továbbá orgonahangverse­nyekre kerül sor neves mű­vészek részvételével. A győri zenei nyár kere­tében rendezik meg a vasas fúvós zenekarok országos fesztiválját, amelyre az or­szág minden részéből tizen­egy együttest vár az ünnep­lő város. kozáshoz...” Szabó János Bibliográfiák, holyismoreti kiadványok, szociológiai felmérések Tudományos kutatómunka könyvtárainkban A tudományos kutatómunka többnyire a kulisszák mögött folyik, az olvasók keveset tudnak erről a tevé­kenységről, eredményeit azonban nap mint nap érzékel­hetik a megye könyvtáraiban is. — ti — Fotó: T. K. L. n tizenötödik Megkezdődött a győri zenei nyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom