Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 12. [tudomány ÉRDEKESSÉGEK A TEJRŐL Nem mindenütt élet, erő, egészség A jól ismert és sokat emlegetett jelmondatunk — miszerint „a tej élet, erő, egészség” — felülvizsgálatra, illetve némi módosításra szorul. A legújabb tudományos vizsgálatok szerint ugyanis csak bizonyos mértékig, pontosabban főként csak az európai emberek számára teA tejnek az emberi szervezet által való felhasználásában döntő szerepet játszik a tejcukor. Ez a tej egyetlen szénhidrátja, s a zsír és a fehérje mellett a tej legértékesebb összetevője. A tehéntejben 4,5 százaléknyi tejcukor van, az anyatejben viszont lényegesen több, 7,5 százaléknyi található belőle. Ugyanakkor egyes állatok — például a medve — teje jóval kevesebb tejcukrot tartalmaz, sőt némely emlősállat tejében egyáltalán nincs is tejcukor, s ezért, ha ezek kicsinyeit tehéntejjel táplálják, megbetegszenek. A kisgyermekeknek nagy hasznukra válik az anyatejben lévő tejcukor. Csakhogy a csecsemőkor után egyes Európán kívüli népek emberpalántái gyorsan elvesztik azt a képességüket, hqgy a tejcukrot szervezetük feldolgozza. Ennek az az oka, hogy gyorsan hiány kezd mutatkozni az ún. laktációs enzimekben, amelyek meg- emészthetőbbé teszik a tejcukor molekuláit. Néhány évvel ezelőtt világszerte megvizsgálták az egyes népcsoportokat abból a szempontból, hogy mennyire képesek megemészteni a tejcukrot. Meglepetéssel állapították meg, hogy míg az európaiaknak mintegy 90 százaléka és az észak-amerikaiaknak kb. 80 százaléka jól megemészti a csecsemőkor Némelyik emlősállat tejének különleges gyógyhatást tulajdonítanak, ám ebben nyilván csak azok részesülhetnek, akik meg tudják emészteni a tejet. Már időszámításunk előtt 400 körül megírta Hérodotosz, a történetírás atyja, hogy a kancatej „táplál, erősít és frissít”. Kétezer évvel később, 1860 körül orosz orvosok fedezték fel gyógyító hatását a modern orvostudomány számára. Ma természetes erősítő gyógyitalként ajánlják különösen vér- szegénység, emésztési zavarok, máj-, gyomor- és bélmegbekinthető „jótékony” italnak. Igen sok népcsoport — afrikaiak, ázsiaiak, indiánok stb. —.számára sok-sok kellemetlenséggel jár a tej fogyasztása, gyomorbántalma- kat, haspuffadást és hasmenést okoz. Ügy tűnik, a tudósoknak sikerült is megfejteniük a rejtély titkát. után is tejcukrot, addig a fekete, sárga és barna bőrű népek körében az arány szinte fordított. Kivételt csak azok a népcsoportok jelentenek, amelyek pásztorkodással és állattenyésztéssel foglalkoznak, s rendszeresen isznak friss tejet. Nagyon érdekes megfigyelés, hogy ugyanakkor joghurtot, aludttejet és sajtot nyugodtan ehetnek a tejre allergiás személyek is, mivel e tejtermékekben a tejcukor már megemészthető tejsavvá alakult át. A kutatók egyik csoportja úgy véli, hogy a felnövekvő szervezet megszokja a tejcukor feldolgozását, ha az ember a csecsemőkor után is gyakran és rendszeresen iszik friss tejet. Mások szerint a pásztorkodással foglalkozó népcsoportokban azok az egyedek bizonyultak a legéletrevalóbbaknak, akiknek szervezete a felnőtt korban is termelt laktációs enzimeket, s így friss tejjel is táplálkozhattak. Ezt a képességüket azután évezredeken át utódaikra örökítették, míg végül egészen természetessé vált — például az európaiak esetében — a tej jó meg- emészthetősége. Itt kell megemlítenünk, hogy a tejfogyasztás „világrekordját” is egy európai ország lakói tartják: Finnországban minden lakos évi átlagban 280 liter tejet iszik meg! tegedések esetén, mert a tapasztalatok szerint megköny- nyíti az emésztést, az anyagcserét és a vese munkáját. Mivel a kancatej vegyi összetételében, főleg fehérje- és tejcukor-tartalmában ' közel áll az anyatejhez, némely orvos a csecsemők táplálására is alkalmasnak tartja. Ugyancsak az ókor óta ismerik a kancatej bőrtápláló hatását is. Hasonlóképpen sokirányú jótékony hatást tulajdonítanak a tevetejnek is, amelyben másfélszer annyi fehérje van, mint a tehéntejben. Kondíciójavító szerként és tüdőbetegek gyógyítására alkalmazzák az ázsiai népek. Amerikai tudósoknak sikerült akként befolyásolniuk a tehenek tejtermelését, hogy az nagyobb részben ún. telítetlen zsírokat tartalmazzon. Az állatok tápláléka az a különlegesen fermentált gabona, amely az emésztőnedvekkel szemben nagyon ellenálló, és csak az állatok tápcsatornájának alsó szakaszán emésztődik meg. Az állat húsa szokatlanul sovány lesz, és a tejhez hasonlóan az is főként telítetlen zsírokat tartalmaz. Ilyen táplálékot fogyasztva — gyógyszerek nélkül is •— csökkenteni lehet az emberi szervezet koleszterinszintjét, ami a szívinfarktus kialakulása szempontjából igen fontos dolog. NÖVÉNYI ÉS MESTERSÉGES TEJEK Sokan azt gondolják, hogy a tej csak állattenyésztési termék, márpedig távolról sem így áll a dolog. Az emberiségnek csaknem a fele növényekből készült tejet iszik, ami eléggé tápláló, és nem kevésbé ízletes, mint a tehéntej. A forró éghajlatú és trópusi országokban tej nyerése céljából rendszerint pálma- és kókusznedvet, vagy olajos magvakat használjak. Kínában a tej és a tejtermékek készítéséhez széles körben alkalmazzák a szója- kulturákat. A növényi fehérje általában biológiailag nem teljesen egyenértékű az állati fehérjével. A fehérjemolekulák felépítésében körülbelül huszonöt aminosav működik közre. Ezeknek nagyobb része az emberi testben más aminosavakból átalakítható, tízet azonban a tápláléknak kell tartalmaznia. Dél-Amerikaban a tengerparti országokban nagy mennyiségben rendelkezésre álló halhús feldolgozása révén állítanak elő a tehéntejhez nagyon hasonló összetételű és tápértékű folyadékot. A „haltejpor”, amelyet később vízzel hígítanak fel, 65—80 százaléknyi fehérjét tartalmaz, a legkedvezőbb aminosav-összetételben. Ennek is nagy szerepe lehet abban a világméretű harcban, amelyet a fejlődő országokban folytatnak az éhezés, a rosszultápláltság felszámolására. T. M. A TEJCUKOR SZEREPE GYÓGYSZER-E A TEJ? I Megmentett állatok Az állatorvosok hagyományos tevékenységét új, korszerű gyógyszerek és egyéb vizsgáló s gyógyító eljárások, eddig "ismeretlen sebészeti megoldások egészítik ki. Segítségükkel sokszor nagy értékek — versenylovak, tenyészállatok, állatkerti ritkaságok — menthetők meg, s kedvenc háziállataink kí- mélhetők meg a szenvedéstől, vagy éppen a kimúlástól. Az egyik legjobb példa erre a versenyló lábtörése. Az állat anatómiai felépítése, végtagjainak teherbírása, testsúlyának eloszlása olyan, hogy számára a legkisebb törés is nagy fájdalmat okoz és súlyosabb következményekkel, gyógyíthatatlan, helyrehozhatatlan folyamatokkal fenyeget. Éppen ezért sokáig nem is volt más megoldás elképzelhető, mint az egyébként fiatal, életerős állatnak adott kegyelemlövés. Ma már viszont mind kevesebb- szer fordul elő, hogy az értékes állatot lábtörés miatt kiirtsák. Az állatok megmentésére, gyógyítására létrehozott intézményekben a kivizsgáláshoz a legkorszerűbb berendezések állnak az orvosok rendelkezésére. Röntgenvilágító és felvételkészítő berendezés, EK® vizsgáló készülék a szívműködés ellenőrzésére, különleges önműködő altatóberendezés stb. könnyíti meg az orvosok munkáját. Sokszor több hetet is eltölt egy-egy állat ezeken a klinikákon, s olykor — ha nem valami látható törés vagy sérülés a betegség oka — maga a kivizsgálás sem könnyű. Az állat nem tud panaszkodni, nem tudja elmondani, mije fáj, mi lehet a láz, a lesoványodás, a leromlás oka. Gyakori az izmok, végtagok gyulladása, ficamodása, törése, sok a légzőszervi megbetegedés, a krónikus hörghurut, emésztési zavar, de nem ritka a szív és érkeringési betegség sem, amelyek különleges kezelést igényelnek. De akad dolguk a fogorvosoknak is, és nem ritkaság a szülés folyamatának mesterséges megindítása vagy a császár- metszés sem. Képünkön közúti balesetet szenvedett kutyát láthatunk a közel kétszáz éves múltú Budapesti Állatorvostudományi Egyetem sebészeti klinikájának röntgenkészüléke alatt, amint éppen gyógyulásának előrehaladtát vizsgálja az orvos. A kövek a mezőgazdasági művelés ősi ellenségei. Ezért a művelt területekről a kövek összegyűjtése és eltávolítása szinte a földműveléssel egyidős probléma. Bátran elmontdhatjuk azonban, hogy a kövek okozta gond eddig csak kellemetlen volt. Igazi nehézséget most jelentenek, az intenzív gazdálkodás és az egyre nagyobb teljesítményű és egyre pontosabb, finomabb, tehát kényesebb szerkezetű gépek alkalmazásának idején. A nehézséget tetézi, hogy míg azelőtt egy-egy területről a kövek kézi összeszedése is megoldható volt, ma ez munkaerő- hiány miatt lehetetlen, míg másik oldalról a talajok egyre mélyebb művelése mind több követ hoz a felszínre. Így esetleg olyan talajok is kövessé válnak, amelyek azelőtt nem voltak azok. A köves talajok legfőbb hátránya a kisebb termőképesség, a gépek erősebb kopása és gyorsabb elhasználódása, s legfőképpen, hogy ezeken nem használhatók a korszerű talajművelő-, vető- és betakarító gépek. A kövek összeszedésére számos géptípust kidolgoztak már, amelyeket legtöbb esetben a traktor erőleadó tengelyéről hajtanak meg. A durva kőszedő gépek a 30 cm átmérőjűnél nagyobb kövek összegyűjtésére szolgálnak! A réteget megdolgozó gépek tiKüzdelem a kövek ellen NDK gyártmányú, 30 cm-t meghaladó méretű kövek eltávolítására alkalmas kőforgató gép, mely hat, egymástól 30 cm távolságban lévő „kard” segítségével emeli ki az altalajból a köveket. pusonként különböző mélységből emelik ki a 3—30 cm közötti átmérőjű köveket. A felszíni kőszedők az 5—35 cm átmérőjű kövek összegyűjtésére alkalmasak. Működésük szerint folyamatos és szakaszos működésű gépeket különböztetnek meg. Az utóbbiakon többnyire tartályokat találunk a kövek ösz- szegyűjtésére, az előbbiek folyamatosan adják át az összegyűjtött követ az utánuk vagy melléjük akasztott pótkocsiba. Újabban kísérletek folynak olyan kőszedő gépek szerkesztésére, amelyekre tartály helyett kőtörő berendezést szerelnek. Ezzel 20—25 kW teljesítménnyel óránként 7—8 köbméter kő zúzható majd össze. Ingoványos talajon Nemrégiben egy mexikói konferencián az egyik házigazda bejelentette, hogy míg a talaj mozgásáról tanácskoznak, az épület, amelyben ülnek, két millimétert fog süllyedni — kezdi beszélgetésünket Rétháti László, a műszaki tudományok doktora, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakági főmérnöke. akinek tevékenységét az idén Akadémiai-díjjal jutalmazták. — — Mi okozza a mozgást? — Ennek igen sok oka lehet. Van például úgy, hogy a vizsgálatok szerint a talajvíz olyan mélyen van, hogy nem fog zavarni, az épület mégis süllyedni, repedezni, sőt dőlni kezd. A felszíni homokos, kavicsos vízáteresztő réteg alatt a mélyben ugyanis vízzáró agyag található, amely felett összegyűlik a talajvíz. Az építkezés, illetve az új épület, vagy egyéb létesítmény pedig megváltoztatja a nyomósviszonyokat, a talajvíz szintjét, mozgási irányát és kész a baj. Más alkalommal az altalaj mozgását bányaművelés, vízkivétel, vagy éppen ellenkezőleg, egy közelben felépült víztároló váltja ki. Rétháti László a magas tudományos elismerést éppen az altalaj mozgása miatt bekövetkező épületkárosodásoknak és a talajvíz mélyépítésben való szeretjének vizsgálatában elért kiemelkedő eredményeiért kapta. Munkatársaival együtt számos konkrét gyakorlati feladat megoldásában vett részt itthon és külföldön egyaránt. — A torony évszázadok óta ferde — folytatja beszélgetőpartnerem. — A pisaiakat azonban ez nem nagyon zavarta, hiszen éppen ez jelenti a torony nevezetességét. A baj csak az. hogy a dőlés sebessége akkora, hogy becslések szerint, ha semmit sem'tesznek, 30—50 év múlva menthetetlenül összeomlik a műemlék. Nemzetközi pályázatot írtak tehát ki, hogy kikérjék a szakemberek véleményét, mit is lehetne csinálni. Azt egyébként ma már tudják, hogy a torony alatti homok vízzáró agyagrétegen fekszik és ez okozta a bajt. Mi karábMexikó-City ugyanis vészesen süllyed. 90 év alatt egykét métert, de vannak olyan helyek, ahol a szintváltozás eléri a nyolc métert is. Hasonló problémákkal találja magát szemben például Tokió és az Egyesült Államok több vidéke is. Magyarországon szerencsére az ilyen mértékű süllyedés ismeretlen, de a talaj mozgásával nekünk is számolnunk kell. Vizsgálják például, hogyan mozognak az ipari létesítmények óriási kéményei. A helyzetet bonyolítja, hogy a kémény nemcsak azért „inog” kisebb-nagyobb mértékben, mert a talaj tömö- rödik alatta, vagy azért, mert a talajvíz szintje a csapadékviszonyoktól függően változik, hanem azért is, mert süt a nap.. A napsütötte oldal ugyanis ' fel- melegszik, kiterjed, a torony „meggörbül”, enyhén kifli alakú lesz, sőt, ahol vékony a fal, erősebb a felmelegedés, nagyobb a görbülés, így a kémény még kissé csavarodik is. Végeredményben, amint a nap pályáján halad, az építmény ellipszis pályán hajlik-csavarodik körbe. Ahhoz, hogy meg tudják állapítani: az észlelt mozgásból mennyi írható az időjárás, mennyi a talaj elmozdulásszámlájára, igen bonyolult számításokat kell végezni, különleges .'.ravasz” egyenletrendszereket kell felállítani, S éppen ez a magyar kutatók „specialitása”. Olyannyira, hogy feltehetően ők is hozzájárulnak a pisai ferde torony megmentéséhez. bi tapasztalataink alapján megkíséreltük a talajvíz okozta mozgást a többi hatástól elkülöníteni és kiszámolni azt is, hogy milyen talajvíz-szinittel lehetne a torony dőlését megállítani — méghozzá a pisaiak kívánságának megfelelően úgy, hogy azért a világ minden kincséért se egyenesedjen ki. Izgatottan vártam az egyenletek megoldásából származó eredményt, hiszen elvileg olyan választ is kaphattam volna, hogy a földfelszín fölött egy-két méter magasan kellene állnia a talajvíznek ehhez. Nagyon megkönnyebbültem, amikor a számítógépből kijött a válasz: a talajvíznek mintegy másfél méterre a földfelszín alatt kell elhelyezkednie. A talajvíz szintje többek között résfalakkal szabályozható. Keskeny, mély árkokat kotornak, amelyeket nyomás alatt betonoznak ki. A közbezárt területen a vízszint tetszés szerint állítható be. Résfalak alkalmazásával oldható majd meg például a budapesti metró észak-déli vonala északi kéreg alatt húzódó — szakaszának védelme a talajvíz behatolása ellen. Jó az öreg a háznál A talaj alakváltozásainak, a talajvíz mozgásának ismerete nagyon fontos az útépítéseknél is. Ha például az út alatt összegyűlik a víz, vagy magas a talajvíz szintje, télen — „jéglencse” képződik. felemeli kissé a burkolatot, tavasszal elolvad, az úttest behorpad. Éppen ezért kell kikérni a talaj- mechanikai szakértők véleményét is minden alkalommal. S ugyanez vonatkozik minden építkezésre, bányanyitásra, vízműlétesítésre is. — Nemrégiben volt egy érdékes esetünk. Egy új üzem építkezésénél észrevették, hogy repedezik a fal. „mozog” az épület. Nem értették, mi a baj, hiszen az építkezés megkezdése előtt elvégezték a szükséges talajvizsgálatokat és úgy látszott, hogy a talaj megfelelő. nyugodtan építkezhetnek a kijelölt helyen.' Kiderült azonban, hogy sajnos az épület egyik része egy valamikori patakmeder fplé került, ahol lazább volt a talaj, mint másutt. Az épület súlyától a talaj tömöröd- ni kezdett és ez volt a hiba oka. A patakmederre már senki sem emlékezett, a városi levéltárból bányászták elő az adatokat. Az elfelejtett patakmeder egyébként nem is olyan ritka, éppen ezért a tervek készítése, a talajvizsgálatok megkezdése előtt ki szoktuk kérdezni a környéket jól ismerő idős embereket, nem emlékeznek-e valami ilyesmire. Mert modem műszer ide, számítógép oda. ió az öreg nemcsak a háznál, hanem néha az építkezésnél is. Zádor Erika Köröző kémények Unokáink is láthatják