Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
1980. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kisújszállási Bőr- és Textilruházati Szövetkezetben június 30-ig 23 ezer darab iskolai kézi és válltáskát készített amit a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat forgalmaz. Jubiláló katonák Ünnepség Szolnokon GYARAPODUNK Világszínvonalú a Szegedi Szalámigyár Egy torony árnyékában ülünk a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát igazgatójának szobájában. Az asztalon jéghideg alpakka-tálon a lemezesen fénylő mélypiros, a világ minden táján tisztelt nemes húsvalutánk: a téliszalámi. A torony — már nem a Tisza-parti, az volt az első — klímatorony, a szaA szalámi karrierje A múlt században főleg csak élő állatot exportált Magyarország. Itthoni hús- feldolgozásra nem volt lehetőség, az ipar fejletlensége miatt, a sertéshús-feldolgozás elmaradottságának egyik oka: a rövid vágási idény. A konzervgyártás sem alakult még ki, s ezért oly tartósítási módra volt szükség, amivel biztos, jó árut tudtak előállítani. A megoldást, a múlt század derekán olasz mesterek hozták Magyarországra a Pazzoni, a Faddini, a Dozzi és a Vidoni családok. De jobb szalámit készítettek nálunk, mint odahaza: az „alapanyag”, a magyar sertés jobb minőségű volt. A század végén még kisipari módon készült a szalámi, a századfordulón vált a termelés fokozatosan ipari Gondos kezek látják el címkével, — védjegyükkel a friss szalámi rudakat Az érlelőben rakódik a nemes penész a rudakra K. Gy. Építőanyagokból javult az ellátás Könnyítik a kisgépek kölcsönzését lámi „pincéje”. Itt érik a hó- fehér-nemespenésszel borított szalámirúd kilencven napon át húsvalutává. A torony messziről látszik, a város egyik jellegzetessége. Négy betűből álló nevet, világmárkát hirdet: Pick. Az ötödik ötéves terv egyik alkotása: a húskombinát érlelője. jellegűvé. A múlt század utolsó évtizedében még huszonhét szalámigyárban készült a magyar téliszalámi. 1899-ben a termelés 13 775 mázsa volt, amelyből 10 295 mázsát exportáltak. Szegeden Pick Márk, cseh származású kereskedőcsalád nevéhez fűződik a téliszalámi-gyártás meghonosítása. Persze kezdetben ők is olasz vendégmunkásokat alkalmaztak. A szegedi szalámi titka: a kitűnő alapanyag mellett a hűvös, tiszta levegő. Páratlan klimatikus viszonyok kedveznek itt a Tisza partján az érlelés folyamatának. A húsellátás hátterét a gazdag bácskai, bánáti országrészek biztosították, de Szeged városában is jelentős A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget tartottak Szolnokon. A vendégek között köszöntötték Reményi Gyula vezérőrnagyot és Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát. Jelen voltak a megyei tanács, a társ- fegyveres erők és a fegyveres testületek képviselői is. D. Nagy László alezredes megnyitó szavai után felolvasták a vezérkari főnök díszparancsát, majd Munkácsi István ezredes tartott ünnepi beszédet. Megállapította. hogy a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság szerteágazó munkájában jól érvényesítették a párt politikai célkitűzéseit. A hivatásos állomány munkájának el ismeA pagodában ülő ember Álltam mái* a sínek között, végigfuttattam rajtuk tekintetemet: szűkültek, szűkültek, aztán jó messzire egybefutott a két sín, eltűnt a horizont. Világba vivő utak! A vonatablakban állok, mint valami non-stop film, úgy fut előttem a táj, látom a falvak újuló házait, a gazdasági udvarok végénél zö- työgünk tova, mindig tudhatom, most érdemes-e sertést tartani, baromfit tartani, láthatom a veteményes kertekben hajlongó öregeket, megállapíthatom a kertek állapotáról, lesz-e elég burgonya, zöldség, gyümölcs, láthatom a fóliákat, a gondosan ápolt szőlőket, beleshetek a gyárak udvarára, állnak-e, mozognak-e az emberek. . . Ha az embernek van hozzá szeme, akkor minden utazás valóságos felfedező út. Tanulmányút a magunk ismeretéhez. Vasúton. A szolnoki állomás épületében beszélgetünk Mondok Sándorral. — Gyermekként mi szeretett volna lenni? — Vasutas. — Miéit éppen vasutas? — Az apám vonatkísérő volt, most már nyugdíjas, nyolcvanegy esztendős. A nagyapám pályaőr volt, más rokonok a Járműjavítóban dolgoztak. .. — Sok ilyen család lehel Szolnokon. — Hát igen. Én 1943 aurése mellett a polgári alkalmazottak példamutató tevékenységét is megköszönte. Reményi Gyulg vezérőrnagy azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a szakmai hozzáértésen túl a fegyelem és a felelősségérzet jellemző a Szolnok megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság személyi állományára. Az ünnepség végén kitüntetéseket adtak át, A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta D. Nagy László alezredes és Budai István őrnagy. Huszonöt évi szolgálat után Honvédelmi Érdeméremmel tüntették ki Varga Pálné kinevezett polgári alkalmazottat. Erdős Piroska századosnak írásban fejezte ki elismerését a vezérkar főnöke. gusztus 13-án kerültem a vasúthoz. — Mint.. ? — Mint kocsifelűó. de dolgoztam átmeneszltőként, • idegen kocs iny.il vántartó ként, voltam téríelvigyázó, külsős forgalmi szolgálattevő, állomásirányító... — És most? — A személypályaudvaron vagyok főrendelkező. — Ez mit jelent? — A pagodában, vagyis az állomás új épületében irányítom a forgalmat. A Szolnokot érintő vonalakról jövő vonatok a rendelkező engedélyével jöhetnek be az állomásra, vagy így indulhatnak ki. A rendelkező adja a menesztési parancsot, hogy melyik vonat melyik vágányon mehet.. . — A harminchét esztendő alatt történt-e baleset, amikor szolgálatban volt? — Az én szolgálatom alatt nem történt. —■ Egyébként igen? — Igen. Az ötvenes évek elején például a Budapest felől érkező ezerhétszázhat- venkettő per dé számú tehervonat összeütközött a Debrecen felől érkező ezer- hétszázötvenkilences gyors tehervonattal a mostani ré- kasi úti felüljáró helyén. A Pest felől jövő vonal vezetője elaludt. — Itt szolgált a háború idején is? — Itt. Az 1944. június 2-i bombatámadás estéjén jöttem volna szolgálatba, de még otthon, a Rét utcában éltem át a támadást. Viszont augusztus 20-án szolgálatban voltam, amikor a sziréna légi veszélyt jelzett. Akkor a Partos kápolnán túli területre menekültünk. Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa A Magyar Nők Országos Tanácsa Erdei Lászlóné elnökletével tegnap ülést tartott. A tanácskozáson a párt nőpolitikái határozata megvalósításának szövetkezetekben tapasztalatait elemezték. Szlamenichy István, a SZÖ- VOSZ elnöke a többi között elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezetek látják el az ország lakosságának zömét, és sokrétű tevékenységük révén jelentős részt vállalnak a nők gazdasági, szociális helyzetének javításából. Miközben rendeltetésüket teljesítik, céltudatosan a párt nőpolitikái határozatának végrehajtásáért is munkálkodnak. A tanácsülésen Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára tartott tájékoztatót a Béke-világtanács Elnöksége budapesti ülésének állásfoglalásáról. Ekkor lőszer és tartálykocsik robbantak fel. — És 1945 után? — Minden vasutas részt vett a romok eltakarításában. Öszolnokra kézi erővel toltuk át a szénnel rakott vagonokat. A szolgálati helyiségekben petróleumlámpával világítottunk, az ablakok kitörve, bádoglemezekkel fedtük be. — És manapság? — Nézzen szét! Ma már a váltókat is a központból állítják gombnyomással. — Hosszú volt az út idáig. — Hosszú. És nehéz. — Megbecsülik? — Meg. Többször kitüntetlek: munkaérdemrend ezüst, kiváló dolgozó. . . — Hogyan kell élnie egy vasutasnak? — Sportszerűen, Csak pihent, józan ember állhat szolgálatba. Emberek életéért felelős. — Állok a vasúti kocsi peronján, kevés a hely, sok az ember, péntek van, sokan jönnek-mennek, hangoskodnak. mások hallgatnak, csendesen trécselnek. morgolódnak, szidják a vasutat ezért vagy azért, aztán lészállnak valahol, pihennek, isznak, doleoznak a kertben, játszanak a gyerekeikkel, már el is röpült 'a hétvége, hétfő hainal van, hát megint találkoztunk. .. A . vasúton. Ahol rájövünk, hogy közösek a gondjaink. Ahol nem is gondolunk arra, hogy Mondok Sándor rendelkező a homlokát ráncolja a pagodában, töpreng, intézkedik, mehetünk ezen és ezen vágányon. És megyünk. Mini valami non-stop film, úgy fut előttünk a tát. K. I.. A termelés növekedése és a belkereskedelem korábbinál alaposabb felkészülése révén javult az otthonteremtők építőanyag-ellátása az év első ifiében. Idén a tervek szerint 82 ezer lakás épül hazánkban, ebből 57 ezer magánerőből. Cementből 1 millió 123 ezer tonnát forgalmaz 1980- ban a hazai ipar, az NDK- ból és a Szovjetunióból pedig — államközi szerződéseink alapján — csaknem 800 ezer tonnát kapunk. Az első félévben a cement ipar mintegy 6 százalékkal túlteljesítette szállítási lervét és így bőven jutott a fontos anyagból a magánerőből építkezőknek. Ezt igazolja, hogy a Tüzép telepein a tavalyinál 60 százalékkal magasabb készlettel zárták a félévet. Falazó anyagból is jobb az ellátás a tavalyinál. A téglaipar egymilliárd 646 millió darab téglát ad a kereskedelemnek. Ez a mennyiség 73 négyzetméter alapterületű lakótérre számítva 74 ezer családi házhoz elegendő. Évek óta az építőanyag- ellátás gyenge pontja a megfelelő födémszerkezetek biztosítása. Lábatlanban és Dunaújvárosban befejeződtek azok a beruházások, melyek elősegítik a zavartalan ellátást. Vasbetongerendából 5 millió 280 ezer folyóméter, fertgerendából 400 ezer folyóméter, vasbeton födém- szerkezetekből pedig csaknem 450 ezer folyóméter keiül ebben az évben a kereskedelmi forgalomba. Az első félév tapasztalatai alapján nem megfelelő az ellátás falburkoló csempéből. Annak ellenére, hogy a tavalyinál 12 százalékkal több áru áll a vevők rendelkezésére, és a választék is bővült, még mindig nem sir volt a sertéstenyésztés és hizlalás. Az érlelés azelőtt idényhez, a téli, hideg hónapokhoz volt kötve. Akárcsak a disznóölés, a kolbásztöltés. A téli szalámi nem’ sózott, nem főzött húsáru, hanem: nyers, száraz áru. Titkokat őrző, öreg mesterei voltak a szakmának. Figyelték a széljárást, a levegő nedvességtartalmát, éjszaka is felkeltek, ha kellett, ablakot nyitni- csukni a padláson, hogy nyugati, vagy északi szél érje, ahogyan kellett, mert ettől érlelődött a szalámi. Pick najdan egy évben ötven vagonnál többet nem gyártott. Ősszel kezdték a munkát, s tavasszal hazaengedték a szezonra szerződtetett tápéi kubikusokat. ötven vagon! Ma már ezervagonos tételekben számol a szegedi gyár. De ma már a tudományé, a klímatornyoké a szó: épp úgy érlelődik a sok-sok rúd szalámi a meleg hónapokban is — mesterséges telet varázsolva a klímakamrákba—, mint a hideg, széllel szikkasztó januárokban... Több mint másfél évtizedes kísérletezés után váltak valósággá azok a számítások, amelyek a legforróbb nyárban is „szeles, fagyos időjárást” teremtenek, amelyek nélkül az ezervagonos termelés azonos minőségét nem lehetne garantálni. A százéves régi üzemelvből új gyár született, a vállalatból pedig korszerű húskombinát lett. Cél: a világszínvonal Az újjászületés több szakaszban történt. Az első ütemben a hazai ellátást javító üzemet építették fel. Második ütemben az óránként kétszáz sertés és óránként tizenöt szarvasmarha feldolgozására alkalmas vágóüzem készült el. A harmadik ütemben pedig: az új Szegedi Szalámigyár, amely a jelenleg ismert legmagasabb műszaki színvonalat képviseli. Az új szalámigyár — az új torony — kapacitása — 5100 tonna szalámi évenként, ami több, mint a fele a fejlesztés előtti országos szalámigyártásnak. A húskombinát méreteire jellemző: évente 560 ezer darab sertést és 30 ezer marhát vág és dolgoz fel. Az új gyárban a nyersanyag érkezésétől a készáru elszállításáig szinte nem érinti emberkéz n húst. A kombinátban tizenkilenc kocsiemelő berendezés, tíz felvonó, tizenkét rozsdamentes szállítószalag, 320 hússzállító tartály, több mint hat kilométer hosszúságú magaspályán, két, egyenként 140 méter hosszúságú függökonvejer dolgozik, szállít... került maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Igaz, ebben az indokolatlanul magas felvásárlás is ludas. Ajtóból, ablakból 2 százalékkal szállítottak többet a tervezettnél, és növekedett a hőszigetelő üveggel gyártott nyílászárók aránya. A félév során elegendő volt a tetőfedéshez szükséges cserép és pala is. Ezekből a termékekből egyébként az év végéig várható 4, illetve 6 százalékos mennyiség növekedés. továbbra is egyenletes ellátást ígér. Az építkezések gyorsítása, színvonaluknak javítása várható attól a rövidesen életbe lépő ÉVM-rendelettől, ami szerint szállító és megmunkáló kisgépeket nemcsak a belkereskedelemtől, hanem építőipari vállalatoktól is kölcsönözhetnek majd a csaLádiház-építésben részt vevő kisiparosok. Ö ad engedélyt a vonatnak