Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

Kádár János és Georges Marchais megbeszélése Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának meghívására 1980. július 3—6. között látogatást tett Magyarországon Georges Marchais, a Francia Kom­munista Párt főtitkára. A látogatás során nyílt is baráti beszélgetésre került sor a két párt vezetője kö­zött. Átfogó, a kölcsönös megértéstől tanúskodó esz­mecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseiről. különösen a béké­ért és a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott küzde­lemről. Megvizsgálták a két párt kapcsolatai további erősítésének lehetőségeit is. A megbeszélések eredmé­nyeként nyilatkozatot fo­gadtak el. (A nyilatkozatot a 2. oldalon közöljük.) élőn Esik, de öntöenl kell A kocka el van vetve — mondta az egyik férfi. Me­lyik táblába? — így a má­sik. Azt hihetnénk viccelőd­tek, pedig dehogy. A nö­vénytermesztési ágazat veze­tője döntött, mi kerül a ta­valyi kukorica helyére. A körülbelül félperces ese­ményt hosszas számítgatások előzték meg. Hosszas, de nem lassú munka. Néhány szakember ügyködött a dön­tés előkészítésében — latol­gatták a gazdaságosságot, ár- és időjárás prognózisok­kal kalkuláltak. Ha a kidolgoztott variáci­ók rosszak, együtt buknak az előkészítők a gazdaság ve­zetőivel — ellenkező eset­ben övék a babér jelentős része. A döntés tehát nem a vezető vagy a vezetőség jó vagy rossz értelemben vett privilégiuma. Aligha viszi si­kerre ma már egyedül, a saját feje után menve egy munkahelyi irányító gyárát, vállalatát, ha döntésébe nem vonja be apparátusának ve­zetőit, apparátusának egyes tagjait. Emlékszem egy kis vállalatra, ahol humorizál­va mondogatták: olyan itt. mintha egy rossz favágóbri­gád vezetője irányítana. Ugorj el, mert dönt a fő­nök. .. A kérdés, hogy egyedül vagy kollektív bölcsességgel szülessék egy határozat, ma már általában nem kérdés. Fontosabb probléma az, mi­kor kezdődjék a választás előkészítése. Példája válogat­ja — mondhatnánk rá. Egy bizonyos, semmi esetre sem az ítélkezés órájában, pilla­natában. Rossz az, amikor egy vezetői kollektíva kigon­dolja: dűlőre viszi az ügyet — s majd ott a helyszínen, a tárgyalóasztal mellett ta­lálják ki a megoldást. Le­gendaszámba megy az az eset a Tiszamenti Vegyimű­vek valamikori igazgatójá­ról, aki — volt olyan meg­beszélés —, felkészületlensé­gük miatt egyre másra küldte el műszaki szakem­bereit. Vissza az osztályok­ra dolgozni. Ezzel ellentét­ben akadt olyan jászsági ipari szövetkezet, amelyben pontból álló vezetőségi meg­beszélést tartottak. A példák azt bizonyítják — szélsőségesen — minden­nek, így a döntés előkészí­tésének is meg kell találni a megfelelő idejét. Ha egy határozat alternatíváit fel­készületlenül sok mindenki idejét elrabolva ripsz-ropsz találják ki, nem valószínű, hogy meghozza a gyümöl­csét. Bár a szükség követel­het kivételt. Persze hibás az is, s különösen beruházások­nál milliók röpülnek ki az ablakon azzal, ha egy-egy határozat megszületése ép­pen az előkészítés hossza­dalmassága, bonyolultsága vagy az ítélkezés vontatott- sága miatt késlekedik. Ké­nyelmetlen például és nem is valószínű, hogy papírra kerülhet olyasmi: azért nem döntenek a külföldi partner felvetette kérdésre, mert beteg a főnök. A ve­zetői tanfolyamokon is tanú­sítják: egy-egy üzem nem érezheti meg azt, ha az irá­nyítója távol, mondjuk ép­pen szabadságon van. A kocka elvetésének te­hát nemcsak az a fő mozza­nata, hogy milyen messzire dobják — fontos az is, mi­kor kezdenek a dobásra gon­dolni : így talán nagyobb az esély arra, hogy kijöjjön a nyerőszám. Aratják az őszi árpát Hátráltatja a munkákat a csapadékos időjárás Rendben lezajlottak a be­takarítási gépszemlék, felké­szülten várják a gépek, a be­rendezések az aratási mun­kák megkezdését — állapí­tották meg tegnap a megyei mezőgazdasági szervezési bi­zottság ülésén. Egyetlen gaz­daságban sem kell megismé­telni a szemlét. Felmérték a szakemberek azt is, milyen mértékű a fertőzött gabona­félék nagysága — ez mini­mális, sok helyen, így pél­dául a jászsági mezőgazda- sági üzemekben nem is tud­ták pontosan meghatározni, olyan kis értékű. Átlagosan egy-két százaléknyi, ez is fő­leg az úgynevezett víznyo­mott területek fertőzése miatt van. Tovább nőt vi­szont a megdőlt búza terüle­tének nagysága — átlagosan mintegy 15 százalékra rúg. Mint lapunkban hírül adtuk, elkezdődött az őszi árpa be­takarítása. Cserkeszőlőn a Magyar-Román Barátság, illetve a jászladányi Egyet­értés- Termelőszövetkezetben. A tegnapi bizottsági ülé­sen elhangzott, hogy az idő­járási tényezők hátráltatják a munkákat, a múlt héten például jó néhány helyen beleharaptak” az őszi árpa­táblákba a gépek, de a ter­mény víztartalmának méré­se után nem folytatták a munkákat. Néhány napos száraz idő jót tenne a gabo­nának, és meggyorsítaná a betakarítást. Csapadékos az idő, azt hi­hetnénk nincs szükség öntö­zésre. Nem így van. A le­hulló eső egyik területen több, másikon kevesebb, így kell a víz a növényeknek — a kukoricának, a cukorrépá­nak, — ezért öntöznek példá­ul Nagyréven és még a me­gye jó néhány gazdaságában. Az időjárás kedvez a kór­okozóknak. A napraforgótáb­lák jelentős részét veszélyez­teti például az úgynevezett fehér és a szürke rothadás. Bonyolítja a helyzetet, hogy ezek ellen a betegségek el­len légi permetezéssel repü­lőgépekről nem is lehet kel­lő hatékonysággal védekezni. Ugyanígy sok helyen támad a levéltetű. A tegnapi ülé­sen megállapították, hogy a védekezéshez a vegyszerek rendelkezésre állnak, a gaz­daságokban már megkezdték a fertőzés elhárításához a kezdeti lépéseket. A tegnapi tanácskozáson szóba került az is, hogy ked­vezőtlen a kukorica fejlődé­se, a legtöbb gazdaság ten­geri tábláin meglátszik a két-három hetes késés. A tegnapi ülésen felhívták a gazdaságok figyelmét arra, hogy nagy jelentősége van a termény beszállításánál, át­vételénél a gazdaságok és a Szolnok megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat együttműködésének. A vita jelentősen hátráltathat­ja a munkákat. Az MSZMP Központi Bizottsága és a SZOT titkárainak megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, és a Központi Bizottság titkárai július 7-én, tegnap a pártközpontban fogadták Gáspár Sándort, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak főtitkárát, és a SZOT titkárságának' tagjait. A megbeszélésen áttekin­tették a párt XII. kongresz- szusának határozatából, és az idei népgazdasági terv vég­rehajtásából adódó feladato­kat, különös tekintettel a pártszervezetek és a szak- szervezetek ^tennivalóira. A SZOT főtitkára tájékoztatást adott a szakszervezeti válasz­tásokról és a magyar szak- szervezetek, soron levő XXIV. kongresszusának elő­készítéséről. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a több kongresszuson is megerősí­tett elveknek és gyakorlatnak megfelelően a párt a szocia­lista építőmunka feladatai­nak megoldásában épít a szakszervezetekre, a szak- szervezetek pedig tagságuk érdekeit képviselve mindent megtesznek a XII. kongresz- szus fő politikai céljainak el­éréséért, a feladatok eredmé­nyes megoldásáért. Záróünnepség a tiszaligeti sportcsarnokban Kialudt az olimpiai láng Szolnokon Vasárnap délután utoljá­ra gyűlnek össze a XVI. Nyári úttörő-olimpia orszá­gos döntőjének résztvevői és házigazdái Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban, hogy záróünnepségen ve­gyenek búcsút egymástól. Az ünnepélyes zászlólevoná­son ott volt dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettese, Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára, Barta László, a Szolnok megyei Tanács el­nöke, Sándor László a váro­si pártbizottság első titkára Gyenge József, a Művelődé­si Minisztérium osztályve­zetője és Nyitrai István, a KISZ Szolnok megyei Bi­zottságának titkára. Dr. Földy Dánielnél, a megyei úttörőelnökség elnöke kö­szöntötte a pajtásokat, majd Szűcs János, az úttörő-olim­piai bizottság elnöke a kö­vetkező szavakkal köszönt el a kedves vendégektől: Bízom abban, hogy amikor eltávoznak megyénkből, Szolnok városából a tested­zés ajándékával, szellemi és testi frissességgel, erőben és egészségben, gazdag, mara­dandó élményekkel térnek haza. Remélem, hogy az or­szágos döntőn részt vett legkiválóbb úttörők példája fel fogja kelteni és tovább fogja szélesíteni a sportolás, testedzés, az egészséges élet­mód iránti igényt, újabb és újabb százakat, ezreket moz-' gat meg és késztet cselek­vésre. Az olimpiai bizottság nevében megköszönöm a közreműködők munkáját, akik hozzájárultak a ki­emelkedő sporttalálkozó si­keres lebonyolításához. Az egy év múlva Szabolcs-Szat- már megyében megrendezés­re kerülő XVII. Nyári úttö­rő-olimpiára való felkészü­léshez • sok sikert kívánok a rendezőknek és az ifjú olim­pikonoknak. Ezzel a XVI. Nyári úttörő-olimpiát bezá­rom: Viszontlátásra 1981­ben Nyíregyházán! Ezután kialudt az olim­piai láng, levonták az ár­bocról az ötkarikás lobogót, melyet a szolnoki pajtások a Szabolcs-Szatmár megyei úttörőknek adtak át. Végezetül a Piramis együttes koncertjét hallgat­ták végig azok a versenyzők, akik egy héten át kedves vendégek és főszereplők vol­tak az olimpián. Termékváltással egy hőnap óta kábelformák helyett fiók­zárakat szerelnek az asszonyok Kábelforma helyett fiókzár Kényszerű termékváltás Jászladányban Gazdasági körülményeink megváltozására hivatkozva az év elején két vállalat is felbontotta többéves keret­szerződését a jászladányi Ve­gyesipari SzövetkezettelA kecskeméti Irodágéptechnikai Vállalat részére pénztárgé­pek főalkatrészeit, a Tele­fongyárnak különböző ká- belformákat készítettek ko­rábban a szövetkezet fém- tömegcikk. illetve kábelüze­mében. A két partner meg­válása a termékszerkezet rugalmas változtatását, a megszűnt „profilokban” fog­lalkoztatott asszonyoknak új munkalehetőségek biztosítá­sát sürgette. Időközben a faanyagok árának emelkedése alapo­san megnehezítette a nagy mennyiségű fűrészárut fel­dolgozó faipari részleg kész­letgazdálkodását is. Űj part­nerek után nézve, a szövet­kezet vezetői azt is szem előtt tartották, hogy anyag­mentes munkák vállalásá­val lehetőség szerint ellen­súlyozzák az említett kész­letgazdálkodási gondokat. így került sor szerződéskötésre az Elzett Művek szécsényi gyáregységével, amelynek megrendelésére egy hónap óta fiókzárakat szerelnek össze a korábban kábelfor­mákat készítő lányok-asz- szonyok. Az év hátralevő ré­szében egymillió 300 ezer zárat állítanak össze. A kecskemétieknek gyár­tott pénztárgép-alkatrészek helyett a jászberényi Mű­szeripari Szövetkezet által „leadott” profilt, törölköző- szárítók gyártását vette át a jászladányi szövetkezet. Egyelőre a Jászberényben készített alkatrészek össze­szerelésével foglalkoztatnak hat betanított szakmunkás­nőt. d,e a harmadik negyed­évtől már teljes egészében a saját műhelyükben avártiák a zömében a Vídia Nagyke­reskedelmi Vállalat rendelte termékeket. Az év végéig mintegy tízezer törölköző- tartó elkészítésével csaknem kétmillió forint termelési ér­téket érnek el a jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben, amelynek fa- és fémipari üzemében, szolgáltató rész­legében dolgozók 1980-ban 55 millió forintos termelési terv teljesítésén munkálkod­nak. XXXI. évf. 158. szám, 1980. július 8., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom