Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 8. Miirt fii Hak tábornok? D apok óta tiltakozó megmozdulásokat jelentenek a hír- ügynökségek a vi­lág egyik legnépesebb mu­zulmán államából, a 80 mil­liós Pakisztánból. Az ország lakosságának egyharmadát kitevő síiták hatalmas mére­tű, kormányellenes tüntetése­ket rendeztek a hét végén, tiltakozásul a vallási közös­ségüket sértő új adótörvény ellen. A demonstrációik olyan méreteket öltöttek (s minden bizonnyal olyan „ve­szélyeket” hordoztak maguk­ban), hogy végül is a kato­nai kormányzat volt kény­telen engedni. Ziaul Hak tá­bornok, a junta feje ünnepé­lyesen megígérte: szeptem­ber 15-ig eltörli az általa ho­zott intézkedést (az adótör­vényt), és ezentúl tisztelet­ben tartja valamennyi pa­kisztáni vallási meggyőződé­sét. Hak tábornok tehát meg­hátrált, s erre valószínűleg alapos oka volt. Ezek a val­lási megmozdulások ugyanis a katonák hatalomra jutásá­nak 3. évfordulóján robban­tak ki, s egyidőben zajlottak olyan tiltakozó akciókkal, amelyeknek résztvevői már távolról sem csak a vallás tiszteletben tartását jkérték számon a rezsimtől: a statá- riális állapot megszüntetését, a polgári kormányzás vissza­állítását, az alapvető emberi jogok biztosítását követelték. Ziaul Hak három eszten­deje azzal buktatta meg Pa­kisztán bizonyos mértékű tár­sadalmi haladást is szorgal­mazó polgári vezetőjét, Ali Bhuttót, hogy rendet teremt az országban, s ha a katonák „teljesítik küldetésüket, visz- szavonulnak a laktanyákba”. Ebből azonban nem lett sem­mi. Hak tábornok sorra be­tiltotta a pártokat, a politi­kai ellenzék elnémítására módosította az alkotmányt, kivégeztette Ali Bhuttót, s a — ki tudja, már hányszor — megígért szabad választáso­kat újra és újra elhalasztot­ta. Uralmának konzerválásá­ra az ország külpolitikáját is megváltoztatta. Jó pénzért az Egyesült Államok és Kí­na veszélyes stratégiai ter­veinek a végrehajtását vál­lalta a térségben. Pakisztán területén képezték ki, fegy­verezték fel azokat az inter­venciós csoportokat, amelyek Afganisztánban a népi rend­szer megdöntésére, az 1978 áprilisi forradalom vívmá­nyainak megsemmisítésére szervezkedtek, s szervezked­nek ma is. Ügy tűnik azonban, hogy Hak tábornok most ismét fél. Hiába kapott dollármilliókat külföldi támogatóitól, hatal­mát nem tudta stabilizálni Pakisztánban. Különben miért ijedt volna meg egy „egyszerű” vallási tüntetés­sorozattól ? ... Kocsi Margit ALGÍR Országszerte ünnepélyesen emlékeztek meg Algériában az ország történelmének ki­emelkedő évfordulójáról, a függetlenség napjáról. Az ez alkalomból megtartott nagy­gyűlésen az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN), a szakszervezetek^ az ifjúsági és más tömegszervezetek képviselői felszólalásaikban állást foglaltak az ország gazdasági és politikai függet­lenségének további megerő­sítését, a dolgozók életszínvo­nalának növelését szolgáló társadalmi és gazdasági át­alakulások mellett. NICOSIA Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök Limassol- ban mondott beszédében sik- raszállt a szigetország füg­getlenségéért, szuverenitásá­ért, tömbönkívülségéért, va­lamint egységéért. Ugyanak­kor határozottan fellépett az ország belügyeibe való min­denfajta külföldi beavatko­zás. a Ciprus felosztását cél­zó kísérletek ellen. BELGRAD Szerbiában tegnap szerte a köztársaságban ünnepélyes körülmények között emlékez­tek meg a szerb felkelés nap­járól. Harminckilenc évvel ezelőtt, július 7-én történt Kádár János és Georges Marchais megbeszélése Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­re Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására július 8-án baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik. Békét,, biztonságot Délkelet-üzsia népeinek Bz Országos Béketanács állásfoglalása A világban végbemenő változások következtében je­lenleg kedvezőbbek a forra­dalmi erők térhódításának lehetőségei. Korunk az em­beriség nagy átalakulásának időszaka, folytatódik az át­menet a kizsákmányolás, az elmaradottság és a nélkülö­zés világából a társadalmi haladásra, a demokráciára, az emberek boldogulására épülő világ felé. Tovább mélyül a túlhala­dott tőkés rendszer válsága. Az imperializmus uralmá­nak fenntartásáért vívott harcában meghátrálásra kényszerül. Világszerte gya­rapodnak a szocializmus, a béke és a nemzeti független­ség erői. A szocialista országok nö­vekvő szerepet töltenek be a nemzetközi életben. Gaz­dasági fejlődésük eredmé­nyeit az emberek jólétének szolgálatába állítják. Ezzel is bizonyítják a szocialista társadalmi rendszer maga- sabbrendűségét, korunk nagy kérdéseinek megoldásában. A szocialista országok előre­haladása. növekvő ereje és aktív békepolitikája alap­vető tényező a világ béka megvédésében. A nemzeti felszabadító mozgalom is új erőkkel gyarapodik, s a legutóbbi Időszakban is érzékeny csa­pásokat mért az imperializ­musra, tovább csökkentve annak befolyási övezetét. Afrika. Ázsia és Latin-Ame- rika népei felszabadulnak az imperialista és gyarmati el­nyomás alól, erősödik a nem­zeti függetlenség és a társa­dalmi haladás irányzata, A kapitalista országokban fokozódik a munkásosztály és más demokratikus erők harca a tőkés rendszer válsá­ga következményeinek elhá­rításáért, a munkanélküli­ség ellen. a demokratikus vívmányok védelméért és kiterjesztéséért és ez a küz­delem mind gyakrabban veti fel a mélyreható politikai változások szükségességét. CARTER Carter amerikai elnök a Georgia állambeli Plains- ben újságíróknak nyilatkoz­va szólt a szovjet—nyugat­német tárgyalásokról is. Carter elnök a Helmut Schmidt nyugatnémet kan­celláron keresztül eljutta­tott szovjet javaslatokat „megfontolásra érdemesnek” minősítette, hozzáfűzve, hogy annak tartalmát még rész­letesen megvizsgálják. Az amerikai elnök nyomban hozzátette azt is, hogy csak „bizonyos előfeltételek” mel­A nemzetközi erőviszo­nyok pozitív változásait az imperializmus újabb agresz- sziókkal, a haladó mozgal­mak elleni összehangolt tá­madásokkal igyekszik ellen­súlyozni. fenyegeti az eny­hülést és fokozza a fegyver­kezési hajszát. Az amerikai középhatósu- garú rakétafegyverek gyár­tására, és nyugat-európai te­lepítésére vonatkozó NATO- döntés veszélyezteti a népek biztonságát és növeli a ka­tonai feszültséget. Az MSZMP és az FKP az agresszív imperialista szán­dékokkal szemben szükséges­nek tartja valamennyi béke­szerető ember, a demokra­tikus és békemozgalmak ösz- szefogását, hogy közös erőfe­szítésekkel megakadályozzák a fegyverkezési verseny to­vábbi kiterjesztését és elér­jék, hogy tényleges lépések történjenek a leszerelés út­ján az enyhülés eredményei­nek megőrzése és megszilár­dítása érdekében. A két párt megelégedéssel állapítja meg, hogy a kom­munista pártok legutóbbi pá­rizsi találkozójának ered­ményei nagy hozzájárulást jelentenek az európai békét és biztonságot fenyegető ve­szélyek elhárításáért folyta­tott közös küzdelemhez. Ki­fejezték készségüket, hogy cselekvőén elősegítik a pári­zsi találkozó felhívásában foglalt célok megvalósítását, különösen: a középhatósuga­rú amerikai rakéták telepí­tésére vonatkozó NATO-dön- tés felfüggesztését, a tárgya­lások megindítását; a kato­nai enyhüléssel és leszerelés­sel foglalkozó összeurópai konferencia megtartását. A két párt fellép azért, hogy a tervezett időpontban sor ke­rüljön Madridban az európai biztonsági és együttműködé­si tanácskozásra és azért, hogy a tanácskozás célul tűz­ze ki a további előrehaladást a helsinki, záróokmánynak valamennyi állam részéről történő maradéktalan végre­lett hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval a közepes ha­tótávolságú nukleáris rakéta­fegyverek korlátozásáról. Ehhez a közelebbről nem körvonalazott kitételéhez nem kívánt kommentárt fűzni. Az elnök bizonygatta, hogy még „korai volna” vá­laszt adni a szovjet javasla­tokra. Mint mondotta, „még további részletek szüksége­sek” ahhoz, hogy miként képzeli el a Szovjetunió a tárgyalások témakörét és menetét. Katonai Bizottságának” ál­landó bizottsága. hajtásában, különösen pedig a politikai enyhülésnek a ka­tonai enyhüléssel történő megszilárdítását. A békéért folytatott harc mellett nagy fontossága van a nemzetek közötti egyenjo­gú gazdasági kapcsolatok megteremtése érdekében ví­vott küzdelemnek. Az MSZMP és az FKP támogat­ja a fejlődő országok jogos törekvéseit és arra irányuló kezdeményezéseit, hogy ki­vívják a tényleges politikai és gazdasági függetlenségü­ket, maguk döntsenek termé­szeti kincseik felhasználásá­ról, hogy létrejöjjön az új tí­pusú, igazságosabb gazdasági kapcsolatok rendszere. E cé­lok elérésében nagy jelentő­séget tulajdonítanak az el nem kötelezett országok moz­galma tevékenységének. A két párt úgy véli, hogy az éhség, az írástudatlanság, a gazdasági elmaradottság ellen vívott küzdelem ko­runkban az emberiség egyik nagy feladata. Saját eszkö­zeikkel, s a rájuk háruló fe­lelősséggel összhangban mind az MSZMP, mind a FKP te­vőlegesen részt vesz ebben a harcban. A két párt szorgalmazza a Magyar Népköztársaság és Franciaország közötti politi­kai, gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális kap­csolatok dinamikus fejlődé­sét. iA kölcsönös előnyökre épülő együttműködés haté­kony hozzájárulást jelent az európai biztonság és enyhü­lés ügyéhez, s egyben meg­felel a két ország, a két nép alapvető érdekeinek. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és a Francia Kom­munista Pártot széleskörű, gazdag harci hagyományok kötik össze. Az évek során az internacionalista szolida­ritás jegyében hatékony kap­csolatok. mély barátság és egyetértés kovácsolódott kö­zöttük az egyenjogúság, a függetlenség és egymás állás­pontjainak kölcsönös tiszte­letben tartása alapján. Az MSZMP és az FKP határo­zott törekvése, hogy tovább erősítsék gyümölcsöző kap­csolataikat a béke és a biz­tonság, a szocializmus és a népek közötti barátság közös nagy céljainak eléréséért. afc is % Georges Marchais. a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára és kísérete vasárnap délután elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Berecz János, a KB taeia. a külügyi osztály vezetője búcsúztatta. Ismét növekedett, a kato­nai feszültség Délkelet-Ázsiá- ban, s ez aggodalmat kelt a világ népiéiben és hazánké­ban is — hangsúlyozta az Országos Béketanács tegnap kiadott nyilatkozata. Az esős évszak beálltával a thaiföldi hadsereg — Washington és Peking ösz­tönzésére — a menekültek erőszakos visszatelepítésével tűzharcot provokált a kam­bodzsai—thaiföldi határon. Ezt követően a Pentagon légihidat létesített és meg­kezdte a thaiföldi hadsereg újrafelfegyverzését, katonai tanácsadóinak egy fcesoporl- *át is az országba- küldte. Ugyancsak Thaiföldön fel- fegyverzik a népirtó Pol-Pot rezsim hadseregének marad­ványait. A tényeket elfer­dítő bangkoki kormány Vi­etnam- és Kambodzsa-elle- nes éles kirohanásaival pró­„A barátság és a szoros együttműködés jegyében” telt el Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök hivatalos bonni lá­togatásának első napja. A magasrangú francia vendég, aki tegnap érkezett a nyu­gatnémet fővárosba, első megbeszélését Karl Carstens szövetségi elnökkel folytatta. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai töret­lenül fejlődnek. Mindkét bálja leplezni agresszív ma­gatartását, hogy a felelős­séget elhárítsa magáról. Éle­ződött a feszültség a viet­nami—kínai határon is: a kínai tüzérségnek a határ­menti vietnami települések elleni ismételt brutális tá­madása számos emberéletet oltott, ki. Az Országos Béketanács tiltakozik a délkelet-ázsiai térségben elkövetett kínai és thaiföldi prvokációk miatt, mert azok veszélyeztetik a térség békéjét és biztonságát. Ezútal is kifejezésre juttat­juk .szolidaritásunkat Viet­nam, Kambodzsa és Laosz népével. Támogatjuk kor­mányaik kezdeményezéseit, Vietnam és Kína, a Kam­bodzsa és Thaiföld közötti vitás kérdések politikai ren­dezésére — fejeződik be az állásfoglalás. részről úgy látják: a francia —nyugatnémet együttműkö­dés egyik előfeltétele annak, hogy Nyugat-Európa ismét fontos szerepet játsszék a vi­lágpolitikában. A francia államfő délután kétórás megbeszélést folyta­tott tulajdonképpeni tárgya­lópartnerével —, Helmut Schmidt kancellárral (képün­kön), bár a hivatalos kor­mányközi megbeszélések csak csütörtökön kezdődnek. Bz ezüst-spekulációról és növekvő hiányáról B világ legjobb üzlete Megfontolásra érdemes Bonnban tárgyal a francia elnök érkezett ugyanis az első fegyveres összecsapás a szerbiai Béla Crkván a fasiszta megszál­lókat kiszolgáló Nedics-kor- mány csendőrei és a partizá­nok között. WINNIPEG A Kanadai Liberális Párt Wiiíhipegben befejeződött or­szágos kongresszusa megerő­sítette tényleges pártvezetői szerepében Pierre Elliott Trudeau -«niniszterelnököt és jóváhagyta a kormányfő po­litikai programját. BEJRUT Izrael újabb nagyszabású katonai csapásra készül Dél- Li bánon ellen — jelentette ki Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a bejrúti egyetemen tartott nagygyűlésen. A most előkészületben lévő, s néhány hónap múlva végrehajtandó támadás méreteiben elérheti az 1978 márciusi izraeli kato­nai vállalkozást — mondotta Arafat. NOUAKCHOTT Véglegesen eltörölték a rabszolgaságot Mauritániá­ban — jelentette be a Mauri­tániái „Nemzeti Megújulás TUNISZ Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a tunéziai kormány meghívására hivatalos láto­gatásra a Tunéziai Köztársa­ságba érkezett. A főtitkár a közel-keleti kérdésről tár­gyal a tunéziai vezetőkkel és elnököl az ENSZ fejlesztési programja szakértőinek teg­nap kezdődő tunéziai tanács­kozásán. ALEXANDRIA Tegnap az egyiptomi Ale­xandria kikötőjébe érkezett a 6. amerikai flotta két ha­jója — egy fregatt és egy tor­pedóromboló. Ott-tartózkodá- sukat „baráti látogatásnak” minősítik. AMMAN Az Arab Liga külügy- és gazdasági miniszterei tegnap folytatták ammani tanácsko­zásukat, amelygp összeállít­ják az év végére tervezett arab csúcsértekezlet napi­rendjét. Az ammani konfe­rencián részt vesz az Arab Liga valamennyi tagállama, kivéve Egyiptomot, amelynek tagságát az Izraellel kötött különbéke miatt felfüggesz­tették. Ott vannak a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet képviselői is. Nelson Bunker Hunt még a texasi viszonyokhoz képest is sokat keres: előfordul, hogy este, amikor elhagyja dallasi irodáját, egy pár mil­lió dollárral gazdagabb, mint a reggelinél volt. Te­hetségét az apjától örökölte. Az öreg Hunt a századfor­dulón a pókerasztalnál nyer­te első dollárjait, és az olajjal kereste meg első milliárdját. A fia, Nelson, Bunker, aki most 53 éves, ezüstben utazik. A milliárdos nem bízik a pénzben. Evek óta maka­csul ezüstbe fekteti a dol­lárjait. És az árak, melye­ket a nemesfém időközben elér az árubörzén, úgy. tű­nik igazolják Hunt befekte­tési filozófiáját. Egyedül a múlt évben hat dollárról jó 25 dollárra emelkedett egy uncia (31,1 gramm) ezüst ára. 1980 januárjában átme­netileg 50 dollár fölé ugrott az ezüstjegyzés. A Wall­street! és más pénzügyi szakértők, akik éveken ke­resztül nyerészkedőnek csú­folták, időközben megeny­hültek. A világ spekulán­sai pedig a Hunt-receptet kutatják, hogy felhasználják saját vagyonuk gyarapításá­ra. i. „Lord” Nelson milliárdjai A világon semmilyen más anyaggal — még az arannyal sem lehetett az elmúlt hó­napban annyi pénzt keresni, mint iaz ezüsttel. Az inflá­ciótól való rettegés és a há­borútól való félelem arra terelte a milliomosokat, a konszernek vezetőit és az olaja Hámok újgazdagjait, hogy a nemesfémre vessék magukat. Nelson Bunker Hunt. aki már akkor torma- számra vásárolta az ezüstöt, amikor mások alig gondol­tak rá, mindig ott volt. „Lord” Nelsont — ahogyan Dallasban nevezik a texa­sit, — nyilvánvalóan űzi a becsvágy, hogy bebizonyít­sa a világnak, hogy nem­csak olajjal lehet milliárdo- kat keresni. Az öreg H. L. Hunt halá­lakor, 1974-ben két milliárd dollárt hagyott a klánra. A Huntok ellenőrzik a Piacid Oil Company-val, Amerika egyik /'legnagyobb független olajtársaságával nyolc ame­rikai szövetségi állam olaj- és gázforrásait. A Hunt család — Nelson Bunkernek három testvére van — szá­mít Amerikában a legna­gyobb földibirtokosnak, pár millió tonna szénnel is ren­delkeznek és ők az Államok legnagyobb cukorgyártól. Van még 40 pizza-üzletük, egy vegyi gyáruk, néhány irodaházuk, szállodájuk és bevásárló centrumuk. A Huntok Dallasban egy fut­ballcsapatot is tartanak. La­mar nevű testvérének abban is benne van a keze, fia Jimmy Connors és Björn Borg a tenisz-világbajnoksá­gon találkoznak. És Nelson Bunker szenvedélye az az istálló. melyben kereken 1000 versenyló van. A keleti parti üzletembe­reket, akikkel szemben az a gvanú merült fel, hogy túlságosan liberálisok. Hunt nem kedveli. Délen máskéD- pen van: a milliárdos alig mulaszt el egy istentisztele­tet és tagja a szélsőjobbol­dali John Birch Társaság­nak. (Folytatiuk.) — B —

Next

/
Oldalképek
Tartalom