Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

Kádár János fogadta Georges Marchais-t Várakozni vagy vállalkozni? „Nem hallok mást újab­ban, csak azt, hogy vállal­kozzak, kockáztassak, mer­jek újítani, kezdeményezni. Meg kell mondanom, ez ak­kor mozgósítana igazán, ha társulna hozzá néhány kéz­zelfogható dolog” — emlí­tette legutóbb a nagyválla­lat igazgatója. „Ilyen hely­zetben az ember inkább töp­reng és azon jártatja az eszét, hogyan lehetne * szép csendesen átevickélni a ne­héz hónapokon” — jegyezte meg őszintén. Könnyű lenne most el­verni a port az igazgatón a nyíltan megvallott taktiká­zásért. Azért azt is kár len­ne tagadni — érthető az igazgató közérzete. Érthető, mert a gazdálkodás feltéte­lei olyan fontos pontokon nehezültek meg, mint a vál­lalati gazdálkodást oly any- nyira befolyásoló árrendszer, a termelői árak alkalmazá­sa. De az efféle hangulat nem kedvez az értékalkotó mun­kának. így hát ismét csak azt tanácsolhatjuk az igaz­gatónak, nézzen szembe a problémákkal és — vállal­kozzon. A gondolatkört azonban itt nem zártlatjuk le. A do­lognak ez csak az egyik ol­dala. Nekünk a másik ol­dal is legalább ennyire fon­tos. Vagyis az, hogy ne csak szavakkal, hanem kézzelfog­ható tényekkel realitások­kal is szorgalmazzuk a vál­lalkozókat. Miben állhat ez? — Abban, hogy a vállala­tok feltételeit minden olyan ponton, ahol erre mód van, e kívánalom szerint igazít­juk. Hogy a sokat emlege­tett vállalati önállóság ke­reteit nemcsak elméletben tartjuk szükségesnek, hanem a gyakorlatban, a különféle intézkedések ezt elő is segí­tik. Nem tagadható, hogy a mai bonyolult világpiaci helyzetben nehezebb megha­tározni a népgazdasági ágak legideálisabb működési fel­tételeit, s ez szükségszerűen kihat a vállalati helyzet meghatározásokra is. Már­pedig ha a vállalat nem ké­pes magát pontosan beillesz­teni a jövő képébe, nem is tud pontos terveket készíte­ni. Arra van szükség, hogy a lehetőségek határain be^ lül minél hamarabb kiala­kuljanak azok a támpontok, amelyek a vállalatoknak is igazodásul szolgálnának Az ötödik ötéves terv évei telve voltak olyan külpiaci hatásokkal, amelyek rácá­foltak néhány várakozá­sunkra, és nem egyszer ál­lították a vállalati gazdál­kodást fogas kérdés elé. Azt tapasztaltuk, hogy a nehéz­ségeken azok tudtak úrrá lenni, akik a bizonytalan elemeket tudatos, koncep­ciózus szándékokon, számí­tásokon alapuló bátor koc­káztatással áthidalták. Akik nem megriadtak és vissza­húzódtak, hanem az új ki­hívásra, új lépésekkel vála­szoltak. nem egyszer gyor­san váltva terméket és vál­lalati tervet, piacot. Szük­ségtelen, felsorolni a válla-' latok szerencsére szaporodó táborát. Bábolnától a Medi­corig. hiszen vannak mellet­tük jónéhányan, akik saját tapasztalataink alapján is tanúsíthatják: egyedüi a kez­deményezés lehet az ellen­súlya a váratlan vagy nem váratlan ballasztoknak. Erre még az is figyelmeztet,, hogy az átevickélésre, a taktiká­zásra sok idő elmegy, és az elveszett idő nem pótolható. M J.. Megállapodások a hosszútávú együttműködés irányairól, egyezmények a szakosításról Végétért a magyar—szovjet együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával tegnap véget ért a Magyar —Szovjet Gazdasági és Mű­szaki-tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizott­ság 25. ülésszaka. A jegyző­könyvet a Parlament gobe­lin termében Marjai József és Konsztantyin Katusev mi­niszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Jelen volt Faluvégi Lajos a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A kormányközi bizottság július 1—3. között Budapes­ten tartotta ülésszakát. Meg­vizsgálta a két ország hosz- szútávú szakosítási és koo­perációs programjából adó­dó feladatokat, s aláírásra készített elő a hosszútávú programhoz kapcsolódó szá­mos dokumentumot. Meg­vitatták a kormányközi bi­zottság elnökeinek találko­zóin történt megállapodások végrehajtásának menetét is. A jegyzőkönyv aláírását megelőzően az ágazatok kép­viselői — a magyar—szovjet gyártásszakosítási és koope­rációs együttműködés már­ciusban aláírt tíz évre szó­ló programja alapján — jegyzőkönyvet írtak alá egyes ágazatok együttműkö­désének 1990-ig szóló főirá­nyairól. Ezek a megállapo­dások az elektrotechnika, a nehéz- és szállítógépgyártás, az orvostechnikai ipar és az autóipar területére szabják meg .az együttműködés fő feladatait. Mivel korábban a gépipar 11 szakterületére már kijelölték a hosszútávú együttműködés programját] a mostani megállapodásokkal a gépiparban lényegében be­fejeződött ez a fontos munka. Á most aláírt jegyzőkönyv szerint az elektrotechnikai iparban a magyar vállalatok a kábelipari, továbbá egyes fényforrásgyártó berende­zések és a darukezelő pul­tok, a szovjet vállalatok egyebek között félvezetők, különböző kábelek és huza­lok és egyes villamoskészü- lékék fejlesztésére, illetve gyártására szakosodnak. Meg­állapodtak abban is, hogy mindkét fél számára haté­konyabbá teszik a műszaki színvonal emelését, a termé­kek minőségének javítását. Az automatizálás fokozásá­ban is együttműködnek, ezen a területen is bővítik a termelési kooperációt. A nehéz- és szállítógépek gyártásában már eddig is több gyártásszakosítási egyez­mény volt érvényben, most újabb szakosításokra kerül sor. A munkamegosztást to­(Folytatás a 2. oldalon) A LAKOSSÁG JAVASOLTA Új óvoda Kunszentmártonban Módosult az üzletek nyítvatartása Két hónap telt el a tanácstagi és országgyűlési képvi­selőválasztásokat megelőző jelölőgyűlések óta. A nyílt, őszinte párbeszédeknek már most szemmel láthatók az eredményei. A kunszentmártoniak mél­tán lehetnek büszkék az augusztus 20-án átadan'dó száz személyes új óvodára, ami szinte teljes egészében társadalmi összefogással épült meg. A járási székhely vál­lalatai, üzemei a szükséges anyagok biztosításával, dol­gozóik a kommunista szom­batokon megkeresett 700 ezer forinttal, valamint az építés­nél végzett társadalmi mun­kával járultak hozzá az új gyermekintézmény mielőbbi létrehozásához. Szelevényen régóta várnak már háztartási tüzelőolajkút- ra. Az áfész ez évre tervez­te. teljesíteni viszont csak jö­vőre tudja a kérést. A falu­ba megérkezett már 15 köb­méter sóder és a szükséges cement, amiből újabb járdát építenek maguknak a szele- vényiek. Negyvenhat jelölőgyűlésen hatvanhárom közérdekű be­jelentést és ötvenkilenc ja­vaslatot tettek az öcsödiek. A helyi tanács hatáskörébe tartozó, könnyen orvosolha­tó problémák megszűntét szinte napok múltán érzékel­ték a község lakói. Ilyen volt például az áfész ruházati boltja — melyben tanszere­ket is árulnak — nyitvatar­tási idejének módosítása a korábbi fél nyolcról hét órá­ra. hogy az iskolások a taní­tás előtt is vásárolhassanak. A mellékutcákon lakók örömmel nyugtázzak, hogy kérésükre a Talajjavító Vál­lalat nehézgépeit sáros idő­ben kitiltatták az érintett földutakról: A községet át­szelő 44-es főút mentén élők javaslatára az út korszerű­sítésén dolgozó építők min­den ide tartozó munkát elvé­geznek: kitisztítják az út­padka kialakításakor eltömő- dött csatornákat, az autó­busz-megállóknál járdaszige­teket alakítanak ki, a kapu­bejárók előtti bukkanókat megszüntetik, az úttesttel azonos szintre emelik a csat­lakozó betonjárdákat. Cibakházán a könyvtár egyik régi raktárából pince­klubot alakítanak ki a fia­talok. Az áfész, a Vörös Csil­lag Tsz, a MEZŐGÉP itteni gyára különféle anyagokat ad, dolgozóink pedig társa­dalmi munkát végeznek a klub építésénél. Csépa Tiszasas és Tisza- ug — a közös igazgatás alatt álló három tiszazugi község — közös problémája volt a területükön lévő ideiglenes szeméttelepek rendezése. A !rtölőgyűléseket követően a tanács intézkedett: megszün­tette az ideiglenes szemétte­lepeket, az állandóak kije­lölt helyét megközelíthetővé tette. Tiszaugon és Tiszasa- son a helyiek kezdeményezé­sére a kunszentmártoni áfész felülvizsgálta a kezelésében lévő TÜZÉP-telepek sorsát. Tiszasason meghagyták a jó forgalmú telepet, a tiszaugi- ak a helyi iparcikk boltban, hetente egy nap pedig a TÜZÉP dolgozójánál — szin­tén helyben — rendelhetik meg a szükséges tüzelőt. Alaposan megváltozott Csé­pa központjának képe. Az it­teniek másfél hektárnyi ren­dezett parkot alakítottak ki a régi, beépítésre alkalmat­lan telkeken. Jól halad a község vízellátásának végle­ges megoldása: a közeljövő­ben tartják a vízműtársulat alakuló ülését. Cserkeszőlőn 300 méter járdát készítenek el társadal­mi munkában a községbeliek július végére. A szükséges anyagokat már az utcába szállíttatta a tanács. Mesterszállás lakóinak ja­vaslatára a SZOLTISZ az eddigi nyolc óráról hétre vál­toztatta a gázcseretelep nyit- vatartásának kezdetét. A Mesterszállás-Alsórészre ve­zető kövesutat most javítják a mezőtúri költségvetési üzem dolgozói, Mezőhéken pedig még ez évben bővítik, fűthetővé teszik az autóbusz­várótermet. Június utolsó napjaiban érkeztek meg azok a vízveze­tékcsövek Tiszakürtre, ame­lyek a Táncsics Mihály úton újabb családokhoz juttatják majd el az egészséges ivóvi­zet. — E — Kádár János fogadta Georges Marchaist, a Francia Kommunista Párt főtitkárát Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit- ‘ kárának meghívására teg­nap Budapestre érkezett Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára és kísérete. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titká­ra és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője fogadta. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap délután a KB székházában fogadta Georges Marchais-t, a Francia Kom­munista Párt főtitkárát és a kíséretében érkezett Jean- Francois Gau-t, a KB tagját. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevé­kenységéről. Áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb eseményeit, különös tekin­tettel, az Európában kiala­kult helyzetre. Véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, és a két párt kapcsolatainak erősítésé­ről is. A találkozón részt vett Gyenes András, a Központi • Bizottság titkára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Megyei pártküldöttség utazott Tallinnba Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtérről me­gyei pártküldöttség utazott Tallinnba, az Észt SzSzK- ba a szovjethatalom vissza­állításának 40. évfordulójá­ra rendezendő ünnepségekre. A küldöttséget Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára vezeti. Tagjai: Fenyvesi József, a szolnoki Városi Tanács elnöke és Bo- zsó Péter, a megyei pártbi­zottság titkári referense. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Majoros Károly, a megyei pártbizottság titká­ra búcsúztatta. 0 rádió és tv jövő heti műsora 4. oldal Beszámolók az úttörö-olimpiáról 7. oldal A csonthéjasok, a meggy és a cseresznye szedésével egy időben folyamatosan vég­eik az időszerű növényvédelmi munkákat a törökszentmiklósi Tisza Táj Tsz. gyü­mölcsösében Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 155. szóm, 1980. július 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom