Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 30. Döntött a Legfelsőbb Bíróság A szerkesztőseg postájából Elváltak, kié a családi ház? Bosszantó buszközlekedés Zagyvarékason a vasútál­lomás a falu központjától mintegy 4 kilométerre van. Az autóbuszok menetrend­jét a tanácsházánál levő megállóban függesztették ki, de minek, mert az utasok­nak ez csak bosszúságot okoz. Az autóbuszok ugyan­is egészen más időpontban közlekednek, mint ahogyan az a menetrendiben szerepel. Július 14-én utaztam Bu­dapestre, az autóbusz indu­lása 14.20-kor lett volna — a menetrend szerint, de utó­lag kiderült, 13.45 órakor ment el. Visszautazásomkor (július 20-án) a vonat ké­sett néhány percet, az autó­busz nem várta meg, elment utasok nélkül. Emiatt na­gyon sokan gyalogoltak és cipekedtek több kilométer­re. Az 5.35 órás autóbusz rendszerint nem éri el az 5.39-kor induló vonatot. Nem lelhetne az autóbuszmenét- rendet a vonatok indulásá­hoz és érkezéséhez igazí­tani? M. H. Zagyvarékas * Táborozok Kisújszálláson egy hónap­ja. kezdődött el a nyári nap­közis tábor, melynek az a célja, hogy szervezetten, él­ménydús programokban gaz­dag szünidőt biztosítson a napközis gyerekeknek. En­nek érdekében két hétig tar­tó olvasóltábortl szerveztek a gyermekkönyvtárosok, ami színes, változatos, a gyere­kek érdeklődését felkeltő volt. Szerepelt benne mese­olvasás, mese- és versmondó verseny; József Attilára, Andersenre emlékeztek ver­seinek, meséinek felidézésé­vel. Nagy sikere volt az „Építs magadnak világot” c. játékos foglalkozásnak, úgy­szintén a bábozásnak is. A programot változatossá tette „A Pincérfrákk utcai cicák” c. irodalmi műsor — főváro­si művészek előadásában. Az olvasótábor irodalmi akadályversennyel zárult, s a vetélkedő rajok könyvju­talomban részesültek. A szervezők hasznos, ugyanak­kor élményt és örömet nyúj­tó foglalkozásaikkal hozzá­segítették a gyerekeket az olvasás megszereléséhez, szabad idejük célszerű eltöl­téséhez. Pintér Józsefné táborvezető Kisújszállás * * * A jászapáti olvasótábor lakói pedig első és második napjukról számolnak be tel­jes részletességgel. Második napjuk programjából köz­lünk egy kis részletet: „Megismerkedtünk a kata­lógus használatával, a köny­vek <szám szerinti csoporto­sításával; a felolvasott elbe­szélésből kikerestük az is­meretlen szavakat, kifejezé­seket, és kis lexikont állí­tottunk össze ezekből. Ki- kapcsolódásképpen megte­kintettük a Vágó Pál Mú­zeum kézimunka-kiállítását. Ebéd után a faliújságra raj­zokat készítettünk, majd emberi tulajdonságokra cso­portionként kis jeleneteket rögtönöztünk. Vacsora előtt pedig 1 sportvetélkedőt ren­deztünk. A „babért” az Arany János őrs kapta, melynek mindannyian örül­tünk.” Mennyi lehet az árrés? Június 24-én felkerestem a Szolnok megyei Zöldért jászberényi raktárát, fejes- káposztát kínáltam felvá­sárlásra. A felvásárlási ár ékkor 2,50 volt kilogram­monként. Szóbeli megállapo­dásunk szerint június 26-án hat mázsa körüli káposztát szállítottam be saját költsé­gemre, amit a lovaskocsiról le kellett ládáznom, s mire ezzel végeztem, a raktáros is a méréssel. Ekkor közöl­te velem, hogy az átvételi ára 1,30/kg. Nem értettem egyet azzal, hogy az árválto­zást lepakolás után közöl­ték velem. Panaszomra, érdeklődé­semre, hogy milyen árrést alkalmazhat a Zöldért, a jászberényi tanács kereske­delmi osztályán nem tudtak válaszolni. Ugyanis a fe­jai másnap 8 forintért árul­ták, s ezt követő 5—6 napon keresztül 7—8 forint volt a káposzta ára. Mindaddig, míg nem tudom, helyesen járt-e el velem a Zöjdért, a beszállított fejeskáposz­táért járó 803 forintot nem veszem fel. F. L. Jászberény VÁLASZOK, INTÉZKEDÉSEK Elszállították a szemetet Lapunk július 23-i számá­ban Cs. J. szolnoki olvasónk levelét Szemetes házhelyek címmel közöltük, melyben arról írt, hogy a Tófenék utcában lebontott épületek helyén nagy ' szemétdombot hagytak. Ugyancsak e szá­munkban fotóval illusztrál­tuk a Berzsenyi Dániel út végén levő szemétgyűjtő konténert és környékét. A panaszokra a Szolnok megyei Tanács V. B. Város- gazdálkodásának igazgatója, valamint a közegészségügyi- járványügyi felügyelő is vá­laszolt. Levelük lényege: A Köztisztasági Hivatal július 23-án rendbetette a kifogásolt szemétgyűjtő kör­nyékét, a konténert az ezt megelőző napokban már ki­ürítették. Munkájukat nehe­zíti, hogy a lakosság kon­ténerbe rak olyan hulladé­kot "is — bútordarabok, egyéb lakberendezési hulla­dékok — amitől lomtalaní­táskor kellene megszaba­dulnia. A Közegészségügyi-Jár­ványügyi Felügyelőség a sze­méttel összefüggő ügyben semmit sem mulasztott. Le­velükben hangsúlyozzák: a Tófenék utca lakói sokat te­hetnének annak érdekében, hogy környezetük ne váljék szemétdombbá. Ók, s az Ady Endre úti házakban lakók egy kis összefogással szép parkot létesíthetnének. Tár­sadalmi munkájukhoz ez­úton is felajánlják segítsé­güket. SZERKESZTŐI ÜZENET Kinek jár fizetéskiegészítés? Több levelet kaptunk e témában, ime a válasz: Életszínvonalpolitikai cél­jaink megvalósítása érdeké­ben a kormány legutóbb a 25/1979. sz. utasításában bér- kiegészítést rendelt el, mely szerint minden dolgozónak, s a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tanulmányokat folytató szakmunkás képesí­tésű hallgatóinak is havon­ta 180 forint munkabérki­egészítést kell fizetni. Nem terjed ki a rendelet hatálya a nyári szünidőben, vala­mint szorgalmi időben mun­kát végző tanulókra és egye­temi (főiskolai) hallgatókra. A hatósági árnövelő intézke­désekre tekintettel havi 60 forint bérkiegészítést ír elő a 22/1976. sz. rendelet is. E rendelet hatálya sem terjed ki a nyári szünidőben szer­vezetten vagy egyénileg el­helyezkedő közép-, szakkö­zépiskolai valamint techni­kumi tanulókra. A 31/1974. MT sz. rendelet szerint a munkáltatók havi 50 forint összegű bérkiegészítést köte­lesek fizetni a munkavi­szonyban, tagsági, illetőleg szolgálati viszonyban levő vagy betegségi biztosítási kötelezettség alá eső bedol­gozóinak is. E jogszabály azonban nem tiltja a nyári szünidőben munkát végző diákok bérének kiegészíté­sét. Ebből helyesen arra le­het következtetni, hogy a határozott időre szóló mun­kaszerződés alapján dolgozó középiskolai diákok részére fizetni kell a havi 50 forin­tos bérkiegészítést. HOZZÁSZÓLÁS A nyúltenyésztők gondjai országban. Nem tudjuk, mi­ért emelte 3,50 forintról 7-re a tsz a lucernaföld négy­szögölenkénti árát. Ha a sa­ját hasznát nézi mindenki, az ellenkezik az országos ér­dekkel. Sorolhatnám még mi veszi el a termelési ked­vet, bár hangsúlyozom, van­nak jó példák is. Viszont a hibák őszinte feltárása kö­zös érdek, mintahogy a nyúltenyésztés fellendítése is az. Miskolczy Barna * Jászapáti A házastársak húsz év­vel ezelőtt keltek egybe, de öt év múlva elváltak. Hét évvel később újból össze­kerültek, a régi szerelem fölújult és ismét házasságot kötöttek. Ez sem bizonyult tartósnak, mert újabb öt év múlva életközösségük megszűnt és a válást is ki­mondták. Két kiskorú gyer­mekük az asszonyhoz került. A volt házastársak saját családi házukban laktak. Az asszony pert indított a va­gyonközösség megosztásáért. Ebben kérte, hogy nyolcvan- ezer forint ellenében őt jo­gosítsák fel a ház magához váltására. A férj — az egyéb vagyontárgyak fi­gyelembevételével ' — két­százezer forintot követelt. Az asszony volt férje igé­nyét százezer forint erejé­ig elismerte és tízezer fo­rint értékű ingóságok kia­dását is vállalta. A járásbíróság a házra a közös tulajdont megszün­tette és a kölcsönös követe­lések elszámolása után, 140 ezer forintért azt az asszony tulajdonába adta azzal, hogy az összeget kilencven nap alatt köteles megfizetni. Az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. Nyolcvan- ezer forint kifizetése után, fennmaradó tartozásának huszonnégy havi törleszté­se iránt az asszony kérel­met terjesztett elő, de azt a járásbíróság elutasította. A jogerős ítélet és a rész­letfizetési kérelmet eluta­sító végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéleteket meg­változtatta, az asszonyt ter­helő marasztalási összeget százezer forintra leszállí­totta és engedélyt adott, hogy tartozását havi kétezer forinttal törlessze. fizet a segédmotoros Segédmotoros kerékpáron haladt egy fiatalember a főútvonal felé. Az „Állj, el­sőbbségadás kötelező!” táb­lánál megállt, majd újból el­indult, de a jármű nem gyor­sult fel, s így mielőtt a fő­útvonal jobb oldalához ért volna, odaérkezett egy sze­mélyautó. A vezető, hogy a balesetet elkerülje, hirte­len balra fordult. Ennek következtében a kocsi meg­ingott, majd az árokba for­dult. A vezető és utasa csak könnyebb sérüléseket szen­vedett, az autó azonban ja­víthatatlanul tönkrement. A fiatalember ellen a rendőr­ség eljárást indított és az elsőbbségadás elmulasztása s a közúti közlekedés rend­jének megzavarása miatt háromezer forint pénz­bírsággal sújtotta, veze­tői igazolványát pedig egy évre bevonta. Ilyen előzmények után az autótulajdonos kétszázezer forint mnegfizetéséért a bal­eset idején még kiskorú kerékpáros, valamint szülei ellen kártérítési pert indí­tott. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a kerékpárost havi részle­tekben fizetendő százezer forint megfizetésére köte­lezte. Az ítélet indokolása sze­rint a fiatalembernek szá­molnia kellett azzal, hogy a már négyéves segédmoto­ros kerékpár nem gyorsul megfelelően. Csak úgy lett volna szabad fölhajtania, hogy az ott haladó gyorsabb járművek forgalmát ne za­varja. Ezt elmulasztotta, s ezzel olyan veszélyhelyzetet teremtett, ami a baleset köz­vetlen okozója lett. Az au­tóvezető azonban szintén vétkes. Kilencven kilomé­teres sebességgel robogott, de a jó látási viszonyok kö­zött az útkereszteződéshez érkező kerékpárost észre­vehette. Bár a főútvonalon el­sőbbsége volt, a KRESZ ál­tal előírt fokozott gondosság mellett, a sebességet csök­kentenie kellett volna. Ez­ért a Legfelsőbb Bíróság, 50—50 százalékos kármeg­osztást alkalmazva, köte­lezte a kerékpárost a száz­ezer forint megfizetésére, de a szülőkkel szembeni kere­setet elutasította. H. E. ÁRUVIZSGÁLAT A kisebb sztereók A sztereofonikus hangvisszaadás sokkal többet nyújt, mint a mono vétel, s a Magyar Rádió (harmadik műsorának) sztereó-zenei adását egyre többen hallgatják. Nagy érdeklődéssel olvas­tam a Néplap július 19-i számában megjelent „Gaz­daságos export a házinyúl” c. cikket. Kisebb megszakí­tással 20 éve vagyok nyúl- tenyésztő, jó néhány éve szakcsoportelnök, így isme­rem az okokat, miért csök­ken a nyúltenyésztők kedve. A felvásárolt nyúl 96—97 százalékát a háztáji és ki­segítő üzemek adják. Ügy hiszem, jogos a kérdés, mit adnak a nagyüzemek? A cikk szerint kitűnő minősé­gű tenyészanyagot helyez­nek ki, az idén országosan 110 ezer tenyészanyát. En­nek azonban csak a töredé­ke térül meg. Az oka rövi­den az, hogy a nyúltenyész­tők többsége nem tudja az állatok elhelyezési és takar­mányozási igényeit kielégí­teni. Nem egy esetben sú­lyosan beteg — tarlósömrös, orrhurutos stb. — nyulat adtak a vállalkozóknak. így a meglevő állományúk is tönkrement. Edzett, az ex- tenzív tartási körülménye­ket bíró tenyésznyulak hozhatnak csak eredményt. Véleményem szerint nem is a kihelyezés lenne az elsőd­leges megoldás, hiszen egy nyúlpár egy éves szaporula­tából akár 50 anyás telep is létrehozható. Ketrecek kel­lenek és fölszerelés. Ez a drága! Olcsó, előregyártott elemek kellenének, taposó­rácsok. tálcák, drótfonat stb. Másik nagy gond a takar­mányellátás. Hagyományos gazdasági abrak beszerzésé­re alig van lehetőség. Az eredményes termelés ma már táp nélkül elképzelhe­tetlen. azonban ennek a mi­nősége gyakran kifogásol­ható. Emberi hanyagság, nemtörődömség miatt gya­kori a táphiány. így van ez Jászapátin, meg szerte az Ebben szerepet játszik az is, hogy a rádiók úgyneve­zett asztali kategóriájában már szinte általános a szte­reo kialakítás. A kereskedel­mi forgalomban hét, illetve lényegében hatféle szeré­nyebb sztereó rádió kerül — ezek közül lehet választa­ni. De melyiket? Ehhez nyújthat támpontokat a Na­gyító (a lap ez évi májusi számában megjelent) össze­hasonlító áruvizsgálat, teszt­je. A szóban forgó 4—7 ezer forintos árukkal mintegy feleannyiba kerülnek, mint a „nagy” berendezések. Ezért a pénzért — egy lakószobá­ban — megfelelő a hangere­jük (2x3,5—6 watt),és ha nem is Hi-fi, de azért igencsak élvezhető hangminőségű. Mindegyik készülék alkal­mas a közép, a rövid- és az ultrarövidhullámú adók vé­telére (a hosszúhullámú sá­vot is veszi egyikük-mási- kuk). A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben vég­zett vizsgálatok szerint a csehszlovák SYNKOPA viszi el a pálmát. (Ára 6800,— Ft, ennek megítéléséhez tudni kell, hogy a készülékbe le­mezjátszót is beépítettek). A Nagyító tesztjében szereplő készülékek között ez az egyetlen, amely valamennyi tulajdonságát figyelembe vé­ve kiérdemelte a „JÓ” mi­nősítést. Viszonylag gyen­gébb az erősítő-rész, ám a középhullám vételében töb­bet tud a készülék, mint társai. Szolgáltatásai közül kiemelendő, hogy az URH négy állomása előre beállít­ható. Az NDK gyártmányú PROXIMA következik. Bár csak „KÖZEPES” minőségű, de e kategória felső határán mozog. Ára 4650,— Ft, ami figyelemre méltó, még ak­kor is, ha tudjuk, ebbe nem építettek lemezjátszót. Rádi­óvételben különösen rövid­hullámon nyújt többet, mint a többi készülék. Erősítő ré­sze is jobb és alkalmas a házi hangstúdió központi ké­szüléke feladatára — azaz visszahallgatható rajta (a hozzá csatlakoztatott magnó és lemezjátszó műsora. Nyo­mógomb segítségével vá­laszthatunk, hogy a magnó, avagy a lemezjátszó műso­rát óhajtjuk hallgatni. (Egyébként az itt szereplő valamennyi készülék alkal­mas lemezjátszó és magnó csatlakoztatására, de a meg­felelő jelforrás kiválasztása ezen a készüléken a legegy­szerűbb.) Egy másik, külön­leges lehetőség a Proximá­nál, hogy (a készülékhez mellékelt két hangdobozon kívül) egy további hangsu­gárzó pár is bekapcsolható, és az így keletkező úgyne­vezett háttérhang segítségé­vel plasztikus, érdekes ál- kvadrofon hatás érhető el. Régebben kapható, népsze. rű készülék, a lengyel AMA­TŐR szerepel a rangsor har­madik helyén (4650,— Ft). Ugyancsak „KÖZEPES” minősítést érdemeltek ki a Videoton Disco családjának már megjelent tagjai. Saját­ságos, hogy a gyártó által „legkomolyabb”-nak tartott — 7080,— Ft-os! — DISCO LADY minőség tekintetében nem sokkal jobb, mint az olcsóbb DISCO BABY, illet­ve DISCO BOY. (4980,— Ft., illetve 6200,— Ft.) Rádió­ként teljesen megegyeznek, de a „fiút” lemezjátszóval is felszerelték. Tény, hogy a „lady” hangereje majd a kétszerese a kisebbeknek, és szolgáltatásokban is többet nyújt. A mérések azonban nem igazolták, hogy az ár és a kivitelbeli különbség lényeges különbséget jelente­ne e készülék minőségében is. Mindhárom — közepes. A közepesek között a leg­középszerűbb a lengyel DU­ET (4550,— Ft). Amíg az ed­dig említett készülékeknél legalább a rádió egyik vagy másik részét ki tudtuk emel­ni, mint erős (vagy gyenge) pontját, a Duetnél erre nincs módunk. Sz, I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom