Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
1980. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kettős-Körös töltésszakadásánál Megkezdődött a víz visszaáramlása Közel ezerötszáz színben, nyolcmillió-háromszázezer négyzetméter fésűs- és kártolt szövetet készít az idén Győrben, a Richards Finomposztógyár. Jó minőségű termékei külföldön is ismertek, és keresettek. A hazai piacok igényei mellett jelentős mennyiséget szállítanak a külföldi megrendelőknek is * A KUNMADARASIAK ÖTLETE Broylercsirkék „albérletben” Az árvédekezés fő erőit a Kettős-Körös jobbparti töltésszakadásának térségében vonták össze, s így mintegy 6 ezer ember és gépek sokasága küzd a víz ellen, amely a déli, délkeleti irányban terjeszkedve átlépte a Békés-Tarhos, valamint a Doboz-Tarhos közutat, és mintegy 5500 hektár területet, jórészt szántóföldet öntött el. A szakadáson kiáramló víz csökkentésére mindenek előtt a folyó vizét megcsapoló mérgesi szükség- tározó vízbeeresztő nyílásait bővítették és ennek hatására kedd reggelig másfél méterrel apadt a Kettős-Körös. A déli órákban pedig kiegyenlítődött a folyó és a kiáradt víz szintje, s így délután és az esti órákban már az áramlás iránya is megfordult, tehát az elöntött területről visszatér a, víz a szakadáson át a Kettős-Körösbe. Az elöntött területek térségében Tarhos, Bélmegyer községből és Űjladány területéről mintegy 2200 embert telepítettek biztonságosabb helyre. Ugyanakkor megfeszített erővel védekeztek a Hosszúfoki-csatorna töltésénél, amelyet elért a Kettős-Körösből kiáradt víz. A Kettős-Körösön megkezdődött a töltésszakadás elzárása. A mintegy 80 méteres nyílás két gátcsonkján egy-egy megerősített árvédelmi osztag dolgozik megfeszített erővel. Acélpallók leverésével, párhuzamos szádfallal hosszabítják meg a töltéscsonkot, s a szádfalak közét földdel töltik ki. A két osztag így araszolva közeledik egymáshoz és szűkíti a szakadás nyílását, de nem zárják le teljesen, 10 méteres kaput hagynak, hogy a kiáradt víz ezen az úton visszatérhessen a folyóba. Ez a mérsékelt nyílású lefolyó ugyanakkor kellő lehetőséget nyújt arra, hogy a Kettős-Körös újabb áradása esetén gyorsan lezárják ezt a kaput. Jelenleg nem Inkább gyalog, mint taxival? Szolnok, Kossuth tér, Taxi-állomás. Hétfő délelőtt 11 óra. Egymás mellett három szövetkezeti taxi várakozik. Az egyik vezetője Szabó János. — Mennyi fuvarja volt ma? — Elég jó volt a délelőtt. A hétfő általában tűrhető. Jönnek a munkások, a piacosok. A keddi, a szerdai és a csütörtöki napokon nagyon gyenge a forgalom. Hét végére azonban újra sokan igénybe veszik a taxit. Átlagban eev nap 20—25 fuvarom van. — Április 1-ével emelkedett a viteldíj. Ez nem gátolja a forgalmat? — Áprilisban, májusban, sőt június elején is nagyon kevesen taxiztak, inkább lábbusszal közlekedtek. Az áremelés előtt hat forintról indult az óra, most nyolcról. Például az a fuvar, amiért 16 forintot kértünk, most 21-be kerül. Nekünk is nagyon rossz volt az az időszak. Nemcsak azért, ment órákat álldogáltunk, hanem azért is, mert a pénzünk is kevés volt. Én általában 3500—3700 forintot keresek egy hónapban. Akkoriban a háromezer is nehezen jött össze. Minden csoda három napig tart — úgy veszem észre, hogy az utasok is napirendre tértek az új tarifa felett. Már nem zúgolódnak. * * * A Volán-taxisok is utasokra, újabb fuvarokra várfenyeget ilyen veszély, a felső szakaszon is apad a Kettős-Körös. Az árhullám a keddre virradó éjszaka már a Körösök több ágájpól egyesült Hármas-Körösön, Kunszentmártonnál tetőzött, tehát már nagyon közel jár a tiszai torkolathoz. A tetőzés feletti szakaszon végig apadnak a Körösök. A Bodrog árhulláma Fel- sőbereckinél tetőzött 743 centiméteres vízszinttel, amely négy centiméterrel haladta meg az eddig mért maximumot. A folyó Sárospataknál még árad. Ebben a térségben, a jobb parton veszélyeztetett épületek 32 lakásból helyezték biztonságba a lakókat. A Tisza árhulláma Záhonynál tetőzött 509 centi- méteres vízszinttel, s Szegedig árad a folyó. A gyors apadásnak megfelelően a Túron már megszüntették az árvízvédelmi készültséget. A Tisza és mellékfolyói mentén azonban még 1961 kilométer hosszú védvonalat őriznek árvízvédelmi készültséggel, ebből 762 kilométer hosszú szakaszon a harmadfokú készültség erői vigyázzák a Körösöket, a Bodrogot, a Krasz- nát és a Lónyai-csatorna felső szakaszát. A belvíz 94 ezer hektárt, s ebből 33 ezer hektár vetést borított el. A Tisza-menti ár. és belvízvédekezésben több mint 10 ezer ember vesz részt, s. munkájukat ezernél több jármű és gép segíti. Az Állmai Biztosító Békés és Borsod megyében Szeghalom, illetve Bodrogke- resztúron megkezdte az el- jkölt'öztetettek gyorssegélyének kifizetését. Mivel nehéz megtalálni a szükségszállásra költözötteket, a biztosító kéri minden károsult ügyfelét, hogy jelentkezzék mielőbb a területileg illetékes biztosítási irodánál. nak. Pásztor Sándorral és Pádár Antallal beszélgetünk. — Nekünk az a tapasztalatunk, hogy az emberek manapság sajnálják a pénzüket a taxira — mondja Pásztor Sándor. —- Igazuk is van, hiszen most egy szan- daszőlősi út ötven forintba kerül. Van olyan nap, amikor tele a droszt, a kassza meg szinte üres. Ma is — pedig már dél van. nyolc fuvarom volt. Mielőtt nem emelték a viteldíjat, meg volt naponta a negyven fuvar is. Akárhogy akarunk mi dolgozni, ha nem jön az utas, nem tudjuk a normát teljesíteni. Huszonöt éve vagyok a cégnél, és a havi pénzem 3500 forint körül van, de előfordul, hogy kevesebb. Ehhez hozzátartozik, hogy négy gyerekem van . . . — Mindenki azt hiszi, hogy a taxisok mágnások, mert sok „jattot.” kapnak — veszi át a szót Pádár Antal. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, valamint a tájékoztatás területén kifejtett eredményes munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta Kádár Jánosnénak, a Minisztertanács tájékoztatási hivatala főosztályvezetőjének. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke. — Nem mondom, korábban szép kis összeget kitett a borravaló, mert nem volt ritka az. öt-, hatforintos plusz sem. De most, hogy a viteldíj is elég borsos, örül a polgár, ha azt kifizeti, nem még, hogy külön is adjon a taxisnak... Nekünk a havi normánk 17 500 forint 191 óra alatt. Ez szinte képtelenség. Ennyi idő alatt ennyi pénzt nem tudunk „termelni”. Tizenkét órát dolgozunk egyfolytában, nincsenek ünnepek, vasárnapok, szakadásig dogozhatunk, mégse jutunk előbbre. Nekem már ebben a hónapban több mint kétszáz órám van és csak 15 ezer forint bevételem. Pedig elsejéig mai- nem sok idő van. * * * Néztem az órát.. Az újabb utas félórát „váratott” magára ... — sze — A kedvezőbbé vált értékesítési lehetőségek ellenére még mindig akad a megyében mezőgazdasági nagyüzem, — termelőszövetkezet is, állami gazdaság is — amelyikben a baromfihústermelés csökkentését tervezik. Nem tartozik az ilyen gazdaságok közé a kunma- darasi Kossuth Tsz, bár... — de innen már inkább a szövetkezet termelési elnök- helyettesét, Varga Gyulát idézem. Amíg kínt ingei a birka — ... bár két éve , ilyenkor még mi is az ágazat felszámolását latolgattuk. Hetvenhétben is, hetvennyolcban is veszteségesen üzemeltettük a 16 ezer férőhelyes Bábolna típusú csibenevelőnket. Nem volt ára a baromfinak, a szakszerű csirketartás személyi feltételei sem voltak biztosítottak, egyszóval nem láttunk benne fantáziát... — Tavaly mégis a baromfihús-termelés fejlesztése melletjt (döntöttek. — Amikor az elmúlt évi mostoha időjárás okozta növénytermesztési veszteségek pótlásáról kelett gondoskodnunk, az elsők között került szóba a csirkenevelés gazdaságossá tétele. Az év második felében már érződött a kedvezőbb piaci lehetőségek hatása, mennyiségileg és minőségileg is lényegesen javult az alapanyag, azaz a naposbaromfi-ellátás. Időközben a bábolnaiak is korszerűsítették a technológiát, így a korábbi tizenhatezer helyett már húszezer toroylert nevelhettünk fel egy-egy ciklusban. — És közben jött a nagy ötlet? — Nagy-e, vagy sem, nem tudom, de mint azóta bebizonyosodott, mindenképpen hasznos kezdeményezéssel álltak elő állattenyésztési szakembereink. „ Tavaly ilyenkorra készült el a be- reki központunkban három, egyenként 560 négyzetméter alapterületű. Mezőpanel típusú juhhodályunk. A birkáink viszont szokás szerint kint legeltek a Hortobágyon. a nyári szállásokon éjszakáztak. Ügy gondoltuk, vétek lett volna november elejéig, amíg a pusztán vannak a juhok, kihasználatlanul hagyni az épületeket. — Csibenevelő lett a birkaszállásból ... — Ahogy mondja. Felneveltünk a hodályokban két turnusban százezer broyler- csirkét, az ezzel elért három millió forint többletbevétel öt százaléka már a téesz tavalyi nyereségét gyarapította... Ösztönzött a felár A gazdaság bereki központjában levő három új, és a két hagyományos:, nádtetős hodály most is tele, de „lakóik” nem bégetnek. Viszont a tavaly ilyenkorinál is jobban fizetnek, állítja Vincze János, a juhászati telep vezetője. — Az öt juhtartó épületben egy ciklusban ötvenezer csirke nevelkedik nálunk „albérletben”. Az év elején még úgy tervezte a vezetőség, hogy öt rotációban százezer broylert értékesítünk a Bábolna-csibenevelőből, és egy turnusban nevelt ötvenezerrel megtoldjuk a hodá- lyokból. Ennyire, százötvenezerre szerződtünk a Baromfifeldolgozó Vállalattal, dej közbeni értesültünk a szerződésen felül szállított baromfihús kilójáért járó négy forintos felárról... — Addigra már senki nem gondolt fl gazdaságban az ágazat felszámolására. — Dehogy is gondoltunk. Rájöttünk — persze a BOV- val és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szakembereivel egyeztettük az elképzelésünket — hogy a húszezer helyett akár hetvenezer naposbaromfit is elhelyezhetünk a Bábolna-neve- lőinkben, tíznapos korukig. Azután pedig már nyugodtan áttelepíthetünk ötvenezer csirkét, mert a további nevelésükhöz elegendő a jól szigetelt Mezőpanel-ho- dályok hőmérséklete ... — Végül is mennyi broylert nevelnek fel így terven felül? — Amikorra a birkákat beszállásoljuk, három ciklusban az eredetileg ütemezett ötvenezer helyet százötvenezret. Százezret a csibenevelőben, tehát az idén öszesen 250 ezer csirkét, élősúlyban háromezer tonna baromfihúst szállítunk a feldolgozó iparnak. — Megnövekedett a rotációk száma, lényegesen nagyobb árutömeget állítanak elő. Nem {okoz ez gondot az értékesítésben? — A broylercsirke-nevelés fejlesztésében az alapanyag- ellátást és az ütemes elszállítást illetően egyaránt jó partnernek bizonyult a BOV.. . Többet kevesebb költséggel A szélső juhhodályokban éppen „etetnek” az asszonyok. A táppal teli vödrökkel óvatosan lépkednek a háromhetes csirkék között, mert a jószágok már megszokták „gazdáikat”, nem rebbennek szét közeledtük- re. — Nehezebb itt a baromfi- gondozók dolga — bizonygatja Nagy Lászlóné. — A csibenevelőben csak felöntik a zsákokból a tápot a garatba, azután már csigasor viszi az eledelt a csirkék elé. Itt, a hodályokban százötvennél több köretetőhöz kell odavinnünk vödrökben a tápot, és ezekben a birkáknak készült, földpadozatos épületekben a mélyalmot is nehezebb lecserélni a ciklusváltáskor. Nagyné gondozótársa közbeveti: — No, és persze mindenre jobban oda kell figyelnünk, nehogy betegség üsse fel a fejét a birkák helyén nevelkedő csirkék között. Mást ne mondjak: a csiibe- nevelőben hő- és páratartalom-mérők mutatják, mikor lehet kikapcsolni a ventilátorokat. A hodályokban nyi- togatással szellőztetünk, és csak egyszer felejtsük a szükségesnél tovább nyitva az ajtókat, a fázós csibék összebújnak, megfulladnak ... Olcsóbban mint máshol A ventilátorokról Varga Gyula elnökhelyettesnek eszébe jut: — Jó, ha tudják, hogy a tervezettnél csaknem hetven százalékkal nagyobb meny- nyiségű baromfihúst olcsóbban állítjuk elő, mint máshol. A téli hónapokban például egy ciklusban, húszezer broyler felneveléséhez tizenkilenc ezer liter fűtőolajat égettünk el. Áprilisban a hodályokba kitelepített ötvenezer jószágra csak tíznapos korukig kellett a csibenevelőben fűteni, erre mindössze háromezer liter olaj fogyott. Akkor még nem is beszéltem a szellőztető berendezések áramfelhasználásáról ... — Tehát gazdaságos most- már a téeszben a baromfihústermelés? — Summa-summárum: a tervezett 5,6 millió forint helyett a juhászati épületek kettős hasznosításával tízmillió forint árbevételre számíthat az ágazat. Ennek, ha minden jól megy — figyelembe véve az energiatakarékosabb csirkenevelést — legalább a tíz százalékát nyereségként könyvelhetjük majd el. Temesközy Ferenc Tele a „droszt” — üres a kassza
