Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

1980. július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Önnek mit jelent a bizalom 7 Remete Lászlónak. az energia és a beruházási fő- l osztály főbizalmijának sok a tennivalója a Hűtőgép­gyárban. Igazi közösségi í ember — mondják a kol­légái — mindenki gondját szívén viseli, s nem nyug­szik, amíg meg nem talál­ja az egyénnek és a közös-' ségnek egyaránt megfelelő megoldást. Ez az oka, hogy nemrég újra bizal­mat kapott. — Nagy megtiszteltetés ez — vallja. — Nincs nagy szak- szervezeti „múltam”. ’78-ban választottak először titkár­nak!, sl most újra bizalmat kaptam — jegyzi meg. — Két évvel ezelőtt úgy gondol­tam: vagy megtanulok úszni vagy belefulladok. Nagyon sok segítséget kaptam a kol­lektívától, a gazdasági és szakszervezeti vezetőktől. Könnyű így együtt dolgozni ni, mert mindnyájunknak egy a célja. Jobbat, szebbet akarunk. Igaz, ez nem megy zökkenő mentesen. Itt, a mi területünkön őszinték va­gyunk, lehet véleményt mon­dani. Nekem, nekünk szak- szervezeti vezetőknek, sok apró dologra kell figyelnünk. Ezekből a kis ügyekből nagy dolgok lehetnek. Az embe­rekkel le kell ülni, megbe­szélni, tisztázni, ha valami nem tetszik vagy nem jól megy. — Mit jelent önnek ez a szó — bizalom? — Olyan vezető nincs, aki mindenkinek egyformán jó. Akinek a vállát veregetik, hogy jól van pajtás, jól dol­gozol, az gyanús. Lehet, hogy a háta mögött meg azt mond­ják: ezt is minek választot­tuk. Az ilyen vezető aligha tud nemet mondani, amikor kell. Pedig ez nagyon fontos. Például a dolgozó jogtalan követelésére, s gazdaságveze­tőjére is. Ilyen is előfordul néha. Persze tüske marad an­nak a szívében, akinek nemet mondtunk, de minden hely­zetet mérlegelni kell, a bi­zalomhoz tartozik ez is. Iga­zán akkor érzem a bizalmat, amikor a hétköznapi, családi gondjaikkal is megkeresnek az emberek. — Az újra választott fő­bizalmira milyen feladatok várnak? — A választások előtt ren­geteg emberrel beszéltem, kértem ki a -véleményét. Nagy gonddal készítettük elő a bizalmiak jelölését. Meg kell változtatnunk azt _a szemléletet, hogy a bizalmi azért van, hogy a bélyegek árát összeszedje. El kell ér­nünk, hogy a sérelmekről időben tudomást szerezzünk, mert segíteni csak akkor tu­dunk^ Az a feladatunk, hogy a jogos követelések megoldá­sában segítsünk. Szeretném, ha a dolgozók látnák, hogy valóban az érdekeiket képvi­seljük. Ehhez a képviselethez Re­mete László meg is tesz mindent. Szakmájában — villanyszerelő — is képezi magát, hogy a gazdasági munka minden területében otthon legyen, de nem akar lemaradni a politikai isme­retek terén sem. Asztalán a marxista középiskola tan­könyve hever. Kiss Erika Ópusztaszer Továbbépül a történeti emlékpark Az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékpark kábítá­sával kapcsolatos eddigi eredményeket összegezte teg­nap Szegeden megtartott ülésén az Ópusztaszeri Em­lékbizottság. A tanácskozá­son Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke elnökölt. Mint Szabó G. László, az emlékbizottság titkára, a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese elmondotta, az egykori Szeri Pusztán, hon­foglaló őseink első ország- gyűlésének színhelyén, ahol a felszabadulás után az or­szágban elsők között kezdő­dött meg a földosztás, éven­te soktízezer érdeklődő te­kinti meg a nemzeti park már kész létesítményeit. Az Árpád-emlékmű mellett romkertet alakítottak ki a tizedik század végétől több periódusban épült templom és kolostor régészek álital feltárt marad­ványaiból. Az emlékbizottság jóvá­hagyta a Csongrád megyei Tervező Vállalatnak azt a javaslatát, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben ne több, hanem csak egy korszerű múzeumépületet emeljenek. Ebben kap majd helyet a restaurálás alatt ál­ló Feszty-körkép, ebben ál­lítják ki a honfoglalással kapcsolatos régészeti tárgya­kat, a földosztással kapcso­latos emlékeket,, Az emlékbizottság döntött arról, hogy a Felszabadulási- földosztási emlékművet Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György építész pá­lyaműve alapján készítsék el. Ellenőrzés az utakon Nem elég, hogy négy kereke van és gurul Műszaki hiányosságok, hibák a jármüveken A mikrobusz vezetője bólogat: — Igen, tudom, hogy nem jó a kézifék... Különben egy kicsit fog. — Biztonságos így köz­lekedni? — kérdezem. — Hát — feleli bizony­talanul — olyan úton nem járok, ahol hegyek vannak... aztán majd megjavítom... Az elmúlt hét végén há­romnapos fokozott közúti ellenőrzést tartott a szolnoki városi-íj á rás i rendőrkapi­tányság közlekedési alosztá­lya. Céljuk a balesetek meg­előzése, a közlekedés biz­tonságának, fegyelmének ja­vítása. Vagyis mindany- nyiunk érdekében dolgoztak. Akadtak olyanok, akiknek nem ez volt a vélemé­nyük ... A Tisza-híd mellett kék Zaporozsec kanyarodik elénk. Kiderül, hogy nem működik a helyzétjelző lám­pája és kézifék. Az öre­gedő vezető idegesen veszi elő zsebéből a gyűrött hú­szasokat. hogy a 200 forint helyszíni bírságot kifizesse. — Kifizetem én. nem ar­ról van szó.. . Tessék — csapkodja a papírpénzt a kocsi motorházán. — Csak azt nem tudom, miért ép­pen engem büntetnek meg, amikor szaladgálnak itt ele­gen, akiknek vaj van a fe­jükön. — Miért indult el műsza­ki hibás kocsival? — Miért, miért? — gyű- rögeti továbbra is a húsza­sokat. — Mert a nyúl sző­rös ... Az enyém a kocsi, nem? Hát megyek vele.. . Martfűn egy kerékpáros nagy lelkihyugalommal ha­lad az úttest kellős közepén. A biciklin nincs lámpa, a 26 év körüli fiatalember meg­lehetősen illuminált állapot­ban van. — Ismeri a közlekedési szabályokat? — Nem — feleli szemreb­benés nélkül. — Mennyit ivott? — Négy sört... Banket­ten voltam ... Egy haver adta a biciklit. Kengyelre megyeki •. Az egy kicsit odébb van... Szolnokon, a Széchenyi la­kótelep felé haladva egy szürke Trabantra figyelünk fel, amelynek jobb hátsó ke­reke valósággal ..nyolcasol”. — Ez a kerék már nem jó. kapott a gumi. — Kérem, ha meg tudja mondani nekem, hol szerez­zek gumit, rögtön kicseré­lem — háborodik fel a ve­zető. — És addig... — így jár vele? — s mert hallgat, to­vább kérdezem. — Annyira fontos kocsival járnia? Jó a buszközlekedés. Ügy néz rám. mint az ér­teden emberekre szokás. — Kérem, én azért vettem ezt a kocsit, mert használni akarom. — Mindenáron? — Kérem, tessék megnéz­ni. most is a gyógyszertár­ban voltam... a gyerekek­nek. orvosságért. Nekem két gyerekem van... azokat el kell látni. Törhetem a fejem, hogy akiknek nincs kocsijuk, itt, a Széchenyi lakótelepen, va­jon hogyan gondoskodnak gyerekeikről? A sütőipari vállalat mik­robusza sem dicsekedhet ki­tűnő műszaki állapotával. kopottak a gömbcsuklók. Úgy látszik azonban, hogy ..vállalati jelenséggel" talál­koztunk. mert a következő sütőipari mikrobusz sem fest különbül. A motor hangos, a gömbcsukló kopott, a ko­csi elhanyagolt, sérült, az ajtók labilisak, a láb- és a kézifék hatása egyenlőtlen, a helyzetjelző lámpa nincs felszerelve. így nem lehet közlekedni, a hatósági jel­zést leveszik a kocsiról. Amíg a sofőr savanyú kép­ijei szereli a rendszámtáb­lát. megkockáztatom: — Nem jutott eszébe, hogy ezzel a kocsival elindulni sem kellett volna? — Jobb. ha nem mondok semmit. .. Rosszul értelmezett taka­rékosság ? Felelőtlen ha­nyagság? Felkeressük a Szolnoki Sütőipari Vállalat szállításvezetőjét. —• Maga tudta, hogy ezek­nek a kocsiknak nem meg­felelő a műszaki állapota, mégis munkába engedte. . . Miért nem javították *neg a mikrobuszokat? Miért vár­ták meg, amíg a rendőrség szól? Ki a felelős, ha bal­eset történik? Ha most nem vesszük észre a hibás ko­csikat. hétfőn is így mennek ki a forgalomba? A szállításvezető hallgat, hallgat, végre azt mondja: — Nem akarok mellébe­szélni ... Legtöbbször előforduló problémák a jogtalan igény- bevétel. a műszaki hiányos­ság. a menetlevél hiányos kitöltése. Vezetni^.. mindenáron? A hibás kocsit is? Csak azért, mert négy kereke van és gurul, hát: menjünk vele? Őket is. a szabálysértőket, a műszaki hibás kocsik fe­lelőtlen vezetőit is valahol ha zavarják. 5 az ország- utakról — főleg a hét vé­gén — sokan nem térnek vissza. Paulina Éva Ha 17-et kódolnak Alcsiszigeten Szolnokon dörög az ég A Holt-Tisza-ág közelé­ben, a Héki Állami Gazda­ság alcsiszigeti üzemegységé­nek árnyas fái alatt húzó­dik meg a kis, földszintes munkahely, amelynek öt dol­gozója ebben a pillanatban is zavartalanul folytathat­ná munkáját, ha a világ bármely részére vetődne... Az országos Meteorológiai Szolgálat húsz főállomásának egyike ez, ahol 1871-től (Szolnokon akkor kezdődtek a mérések) minden főbb me­teorológiai adat megtalálha­tó, mikrofilmeken tárolva. Emellett jelentős írásos anyagot is tudnak az érdek­lődők rendelkezésére bocsá­tani, 1960-tóJ évkönyvekkel is rendelkeznek. — A „főállomás” nem ran­got jelent, csupján megkü­lönböztetést — magyarázza Kostyó István állomás veze­tő. — A Meteorológiai Vi­lágszervezet, amelynek tag­állama hazánk is, valameny­nyi főállomást közös fela­datokkal lát el, minden fő meteorológiai elemre kiter­jesztve a megfigyeléseket. Nekünk is ez a feladatunk, előrejelzéssel nem foglalko­zunk. Az éghajlatkutató állomás szolgálatos megfigyelője, hi­vatalosan „észlelője” — most éppen Sipos Mihály. — min­den óra 40 perckor leolvassa a műszerekről az időjárási helyzetet, 5 perccel később kódjelzéssel, „meteorológiai világnyelven” megadja a ké­kestetői gyűjtőközpontnak, ahonnan azonnal továbbítják a budapesti nemzetközi köz­pontnak. Az észlelés után 23 perccel a világközpontban már rendelkezésre áll a helyzetkép: ha Alcsiszigeten a 17-es számot továbbítják, abból Meulbourne-ben, Moszk­vában, Washingtonban egy­aránt tudják, hogy Szolnokon dörög az ég, de csapadék nem hullik. Ma persze nem * azt továbbították, hanem a 10-es vitte világgá reggel: nálunk a levegő párás... A másfél millió forint ér­tékű műszerekkel itt, az or­szág közepén éjjel-nappal szorgoskodók büszkék arra, hogy Szolnok 900. jubileumi évében először szerepeltek, s azóta is nap mint nap köz­ük jelentésüket a rádió körzeti időjárásjelentésében, noha Baja, az azonos rendel­tetésű főállomás máig se ka­pott szót. — Egyre bővülnek a fela­dataink, augusztus 1-tol már megkezdjük az éjszakai ma­gassági szélmérést is. Állandó zeti feladatok mellett a repülés szolgálatában is állunk, ezzel a ballonos méréssel is. Állandó URH-kapcsolatunk van a fő­állomásokkal, s ha a Duná­tól keletre eső területen idő­járásromlás következik be, azonnali riasztást adunk ki a repülőknek!... Végzünk polgári védelmi méréseket, és sok vállalat munkáját se­gítjük elő szerződéses alapon adatszolgáltatásunkkal: a cukorgyárat, az építőipart, a tanács mezőgazdasági osztá­lyát. Nyolc esztendeje nevezték ki az alcsiszigeti állomás ve­zetőjévé Kostyó Istvánt, de az elmúlt 15 évben, mióta meteorológiai megfigyelése­ket végez, kétszer nem ta­lálkozott még egyforma idő­járással. — Változatos, szép a mi munkánk. Ami jelzéseket most leadunk, a jövő nemze­dékének Szolnok éghajlatát jelenti majd. Reméljük, hogy a következő ötéves tervidő­szakban ideálisan megoldó­dik állomásunk elhelyezése — jegyzi meg a búcsúzáskor. — Ez a jelenlegi bérlemény harmadik helye az állomás­nak, s mivel nagy a vízfelü­let, a megfigyeléseknél, a le­vegő nedvességtartalmának meghatározásánál ez gondot okoz. Persze ennél fontosabb feladat napjainkban az or­szágos szolgálat számára a jégeső elhárítására szolgáló radarhálózat kiépítése. — rónai — A magassági szélmérés kellékei „bevetésre készek” (a lég­gömböt Kostyó István tartja) Fotó: Tarpai EZ A VASÁRNAP IS ELTELT A magány a legnehezebb Egyedül élő öregek Tiszafüreden Tiszafüred, vasárnap délután. Vajon mit csinálnak ezekben az órákban azok az idős emberek, akik már a hetedik, nyolcadik vagy éppen a kilencedik évti­zedüket morzsolgatják, és valamilyen ok miatt öreg korukra magukra maradtak? Balázs Sándor Széchenyi kerti lakását gyümölcsös övezi. A szőlő bő termést ígér, gyümölcsfüzérek ka­paszkodnak a kert fáira, rendes, tiszta az udvar. A mély beszédű, markáns arc­élű 64 éves ember tulajdon­képpen elégedett lehetne, hi­szen kifogástalan az egészsé­ge. a gyerekei már vala­mennyien kirepültek a csa­ládi fészekből, ő pedig ma­gabíró, nyugdíjas ember — Sajnos, másfél éve te­mettem el a feleségem’, és azóta nagyon egyedül ma­radtam. Ma reggel is korán vettem, kivittem a sírra, ha­kimentem a piacra, virágot zakerékpároztam, és főzni kezdtem. Húsleves, pörkölt volt az ebéd. Estig a kert­ben szöszmötölök, mivel érik a dohány, azután elbal­lagok a Kis-Tisza partjára, hiszen borzasztó a vasárnap, ha még emberi szól se tudok váltani senkivel. Igaz, már hirdettem a néplapban is, társat keresek, mert hiába jó a nyugdíj, szép a kert, a férfinép már ebben a kor. ban kivert kutya asszony nélkül. Özvegy Péter Károlynét ebéd utáni pihenésében za­varom. Tavaly ősszel veszí­tette el a férjét,, és kará­csony óta betegeskedik. Egyedül, magányosan lakik. — A lányom Romániában él, a fiam itt, Füreden. Szűk a nyugdíj, de nagyon jó, hogy hétközben az öregek napköziotthonából ebédet hordanak, és a házi gondo­zóm még be is vásárol. Ilyenkor vasárnap a menyem küld főtt ételt. Hogy telt el a nap? Délelőtt a folyosón ültem, és eszembe jutott: mennyi mindent átél az ember akkorra, amikor het- venhatodszor kopogtat az ősz. Délután alszom egy sort, azután nézem a tévét. Ö az én állandó „társam”, szól hozzám, emberi hanggal töl­ti meg a szobát. Ilyenkor már egybeesnek a napok, sokszor a vasárnap a kedd, a szerda a szombat, hiszen karácsony óta nem votam kinn az utcán. Nehezen já­rok, most ismerkedem má­sodszor a lépésekkel. Lehet, estefelé elcsoszogok a me­nyemhez. Nem lakik messze, ße nekem nagy távolság. Mit gondol: nekiindulhatok bírja a lábam ... : Apró, fehérre messet r3- raszthaz a Diófa út párat­lan udvarán. Tulajdonosa Pallagi Bálint bars az ud­varon tesz-vesz. — Hat éve halt meg a fe­leségem, azóta az életemben az öregek napközije jelent örömet. Naponta begyalogo­lok, ott ebédelek, majd este­felé vissza. Van 300 négyszö­göles kertem, tele vetemény- nyel, gyümölcsfával, de már mindent elöl a dudva. Hiá­ba, fogy az erőm, sok, na­gyon sok a 83 év. Különösen, ha magányos az ember. En­gem senki sem látogat, noha fiam is, lányom is van. Igaz, a fiam most engedték ki a kórházból, ő is gondozásra szorul, viszont a lányomnak nem kellek. Szeretnék szo­ciális otthonba kerülni, mert nagyon nehéz ez a remete­élet. Mosás, takarítás, fűtés — nem nekem való már egyik se. Magányos, idős emberek. Tervekkel, apró vágyakkal, célokkal, sóhajokkal, pana­szokkal. Csak Tiszafüreden száznál több él közülük. A szociális segély, a nyugdíj, az öregek napközije (többen is járhatnának oda!) köny- nyebbé teszi napjaikat. De a társadalom igyekezete ön­magában kevés, hiszen tő­lünk, fiataloktól, családta­goktól, rokonoktól, jó szom­szédoktól is függ, hogy az életkor ősze meleg, és ne zord, magányos legyen. Be­tegségüket orvosolja, elvisel­hetőbbé teszi a gyógyszer, bár a törődés, a gondosko­dás, a meleg emberi szó né­ha nagyobb csodákat művel Ügy tűnik, olykor mégis ez­zel „spórolunk” legjobban ... D. Szabó Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom