Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 1. Kommentárunk Schmidt útja A szovjet—nyugatné­met csúcstalálkozó min­dig jelentőig esemény, most azonban különösen az. Moszkvában nem vé­letlenül hangsúlyozzák, hogy Schmidt kancellár személyében olyan ország vezető politikusa érkezett a szovjet fővárosba, amely rendkívül lényeges szerepet játszik Nyugat- Eurépában, politikai, ka­tonai és gazdasági téren egyaránt. A nyugatnémet kancel­lár kettőis nyomás alatt áll. Egyrészt Washing­tonból Carter amerikai elnök kívánja minden el­képzelhető eszközzel rá­erőltetni élesen szovjet­ellenes politikáját, más­részt odahaza a kormány- koalíció jobboldali ellen­zéke. A kancellárnak te­hát meglehetősen sok szirt között kell hajóz­nia, de aligha feledheti, hogy nemcsak kül-, ha­nem nyomós belpolitikai okai is vannak arra: igye­kezzék legalább valame­lyest elhatárolni magát és kormányát az egyértelmű tengerentúli hideghábo­rús áramlattól. A leg­utóbbi felmérések tanú­sága szerint a Német Szövetségi Köztársaság lakosságának mintegy hetvenöt százaléka (!)tá- mogatja Schmidt ezzel kapcsolatos kísérleteit és ez az október 5-én esedé­kes választások előtt ön­magában is rendkívül komoly tényező. A szovjet fővárosban értékelik a kancellárnak azt a próbálkozását, hogy a jelenlegi bonyollut helyzetben valamelyest megőrizze mozgási sza badságát. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy számos alapvető kérdés­ben — mindenekelőtt az eurorakéták ügyében — a kancellár támogatta az amerikai koncepciót. A jelenlegi helyzetben kü­lönösen örvendetesnek tartják Moszkvában, hogy a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok dina­mikusan fejlődnek. Évek óta az NSZK a Szovjet­unió legnagyobb nyugati kereskedelmi partnere, az elmúlt tíz évben a két ország közötti árucsere­forgalom nyolcszorosára növekedett, s Tyihonov miniszterelnök-helyettes minapi bonni látogatása során újabb nagyszabá­sú gazdasági tervek szü­lettek. A ^jelenlegi bonyolult helyzetben egyetlen meg­figyelő sem tartja vitás­nak, hogy rendkívül fon­tos megbeszélések szín­helye most a szovjet fő­város. „A szovjet embe­rek — írja a hétfői Prav­da — abban a remény­ben üdvözlik fővárosuk­ban Schmidt kancellárt és Genscher külügymi­nisztert, hogy látogatásuk hozzájárul majd a két or­szág közötti kapcsolatok további fejlődéséhez és ilymódon javára válik •mindkét népnek), vala­mint az európai béke és enyhülés ügyének.” Szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó kezdődött Moszkvában (Folytatás az 1. olUalr'ól) SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Aleikszej Ko­szigin miniszterelnök. And­rej Gromiko külügyminisz­ter és más hivatalos szemé- •lyek fogadták. Moszkvában hétfőn meg­kezdődtek a szovjet—nyu­gatnémet tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vesz részt. A nyugatnémet felet Helmut Schmidt, a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárja és Hans-Dietrich Genscher alfcancellár, kül­ügyminiszter képviseli. A tárgyalásokon nyílt és elmélyült eszmecserét foly­tattak a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet kulcsfontosságú kérdéseiről, valamint a Szov­jetunió és az NSZK kétol­dalú kapcsolatairól. A szovjet—nyugatnémet tárgyalások ma folytatódnak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa hétfőn este a Kremlben va­csorát adott Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár és kísérete tisztele­tére. A vacsorán nyugatnémet részről jelen volt Helmut Schmidt, Hans-Dietrich Gen­scher, valamint a küldöttség tagjai; szovjet részről pedig Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alek­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttag- jak a Központi Bizottság tit­kárai, a Minisztertanács el­nökének helyettesei, a Mi­nisztertanács tagjai, s más hivatalos személyiségek. A vacsorán Leonyid Brezs­nyev és Helmut Schmidt po­hárköszöntőt mondott. Brezsnyev p o hár köszüntő j e Ez az újabb találkozónk, kancellár úr, nagyon idősze­rű volt. Elég sok olyan kér­dés gyülemlett fel, amelyet meg keli önnel vitatnunk. Ma megkezdtük ezt a mun­kát. Minden bizonnyal senkit nem lep meg, hogy önnel együtt figyelmünket! nagy­mértékben a nemzetközi kér­désekre fordítjuk. A világ­ban bonyolult a helyzet. Nyugtalanság jelei érkeznek a világ hol egyik, hol má­sik térségéből. Igaz, a széles­körű konfliktusok veszélyét sikerült elhárítani, de a rob­banóanyag továbbra is meg-- marad, sőt egyes helyeken mennyisége tovább ‘.növek­szik. Természetesen nem állít­hatjuk, hogy nézeteink min­den kérdésben megegyeznek. A legfontosabb dologban azonban egységesek vagyunk, nevezetesen abban: nem en­gedhetjük meg, hogy az eny­hülési politikát kár érje. Az utóbbi tíz évben fon­tos tapasztalatokra tettünk szert a konfliktushelyzetek rendezésében, a viták és né­zeteltérések kiküszöbölésé­ben. Sikerült jelentős mér­tékben túljutnunk a nemzet­közi kapcsolatokban a hideg­háború miatt bekövetkezett kisikláson. Ezen az úton em­lékezetes szakaszt jelentett a Helsinkiben megtartott eu­rópai biztonsági értekezlet. A világ és különösen Euró­pa lakosai szabadabban kezd­tek lélegezni. Ügy érez­ték,, hogy házaik küszöbén már nem leselkedik a hábo­rú réme. , És mégis vannak olyan be­folyásos erők, amelyeknek nincs ínyére az események ilyen irányú fejlődése, ame­lyeknek nem felel meg az enyhülés. Ezekneik az erők­nek a válságok szításához, a fegyverkezési hajszához fű­ződik érdeke. Nagy erő áll azonban velük szemben: a népek béketörekvése. Ez a törekvés állandó és minden­kinek számolnia kell vele. Tekintettel a fegyverkezési hajsza szítására irányuló újabb és újab kísérletekre, azzal a határozott felhívás­sal fordulunk a Nyugathoz, hogy állítsa le, tegye félre a különböző jellegű „pótfegy- verkezési” programokat, mondjon le az újabb fegy­verfajták és fegyverrendsze­rek — legyenek azok raké­ta-, nei.rr.ron-, vegyi- vagy bármilyen más fegyverek — előállításáról.” „A megoldásra váró kér­dések közé tartozik a közép­hatótávolságú fegyverek kér­dése is. Szeretném kifejézni reményemet, hogy párbeszé­dünk eredményes lesz. A realista politikában nem fordulhat elő kiiíttálán hely­zet, kivéve persze ha mes­terségesen hozzák azt létre. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatai már hosszú ideje ki­emelkedő szerepet játszanak a nemzetközi életben. A múltban közöttünk fennálló feszültség érezhetően kiha­tott az európai légkörre. Ugyanígy, amikor tíz évvel ezelőtt aláírásra került a moszkvai szerződés, ezt az eseményt méltán értékelték úgy, mint egy új történelmi időszak, a kontinensen meg­valósuló sokoldalú konstruk­tív együttműködés nyitányát. Azt hiszem joggal mondha­tom, hogy az elmúlt évti­zedben nem vesztegettük hi­ába az időt. A korábbi nehéz évek elő­ítéletein az egymásról alko­tott új elképzelések törtek át. Ezek a vélemények a másik fél törvényes érdekeinek megértésén és azon a nyil­vánvaló tényen alapulnak, hogy a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság jó kapcsolatai nemcsak mindkét ország népeinek, ha­nem egész Európának a ja­vát szolgálják. Az ön mostani látogatása során aláírásra kerül orszá­gaink gazdasági és ipari együttműködése főbb irá­nyainak hosszútávú prog­ramja. A bizonytalan világ- konjunktúra körülményei kö­zepette ez nem csak kölcsö­nös gazdasági kapcsolatain­kat szilárdítja meig jelen­tős mértékben, hanem hozzá­járul a nemzetközi gazdasá­gi élet stabilizáláséhoz is. A hetvenes évek azzal a hittel gyarapítottak és gazda­gítottak bennünket hogy az enyhülésnek nagy jövője van, hogy a népek béké^ jö­vőjét szilárd alapokra lehet állítani. A szovjet nép e cé­lok elérése szolgálatába ál­lítja tevékenységét. Készek vagyunk a már kipróbált utakat kibővíteni és újabb utakat nyitni az egyetértés és az együttműködés felé a Német Szövetségi Köztársa­sággal, valamint más álla­mokkal, amelyek szintén kí­vánják ezt. Emelem poharam a szö­vetségi kancellár úr egészsé­gére, a szövetségi külügymi­niszter úr egészségére, az európai békére és enyhülés­re.” Schmidt pohárköszöntöje Az amerikai nukleáris rakéták elhelyezése ellen tartottak tüntetést az angliai Molesworth közelében. A Londontól alig 100 kilométerre levő katonai légi bázisnál az Eurora- kétákról hozott NATO-döntés értelmében amerikai cirká­ló rakétákat helyeznének el (Telefotó — KS) Leonyid Brezsnyev szavai­ra válaszolva Helmut Schmidt kancellár pohárkö­szöntőjében az egész kül­döttség nevében köszönetét mindott a meghívásért és a szíves vendéglátásért, majd többek közt kijelentette: „Ezúttal ötödször látogat­tam Moszkvába. Látogatá­somnak a jelenlegi súlyos nemzetközi helyzetben nagy jelentőséget tulajdonítok. Az országaink közötti kapcso­latoknak, amelyeknek szi­lárd alapjait rakja le a csaknem tíz esztendővel ez­előtt megkötött szerződés, a nehéz időkben is szilárdnak és fejlődő képesnek kell mutatkozniok, ellenkező eset­ben nem tennénk eleget azoknak a kötelezettségek­nek, amelyeknek az 1973. és az 1978. évi közös nyilatko­ztokban vállaltiunk 'ma­gunkra. Ezzel összefüggés­ben említeném még az 1971. évi négyhatalmi szerződést, amely érezhetően javította Berlin helyzetét. A kancellár a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy az NSZK betartja a szóban for­gó megegyezéseket, tartja magát mindazokhoz a több­oldalú megállapodásokhoz, amelyek kötelezik ezt az országot. A kancellár felszólított a közép-hatótávolságú nukleá­ris rakétafegyverekről szóló tárgyalások megkezdésére. Megismételte a nyugati or­szágok ezzel kapcsolatos, is­mert álláspontját. Ugyanak­kor nem szólt arról, hogy a nyugati hatalmak, köztük az NSZK, különféle előfeltétele­ket támasztanak, azt java­solják,. hogy úgy folytassák-e tárgyalásokat, hogy közben megvalósítják a közepes ha­tótávolságú nukleáris raké­ták nyugat-európai telepíté­séről hozott NATO-döntést. Pohárköszöntőjében Schmidt kancellár fontosnak mon­dotta, hogy ezekben a nehéz időkben törekedjenek a kom­munikáció fenntartására a politikáért felelősök között, sőt, még fokozzák azt. Ha­sonlóképpen fontosnak mon­dotta, hogy a politikai cse­lekvést nagyfokú megfon­toltság és szilárd békeaka­rat jellemezze. Mint mondotta, az NSZK politikája három alapelem­re épül: kötődés a NATO- hoz és-az EGK-hoz; az eny­hülés és a keleti szomszé­dokkal való együttműködés politikája; a harmadik világ országaival való egyenjogú partneri viszony politikája. Végül Schmidt hangoztat­ta, hogy nem csak aggoda­lomra, de reményre is van ck„ s példának hozta fel, hogy javult az együttműkö­dés az Elba két partján élő németek között. Utalt -leg­utóbbi bulgáriai, lengyelor­szági és magyarországi láto­gatására. Megelégedéssel ál­lapította meg, hogy éppen a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatok terén nagy intenzi­tást értek el az eszmecserék és a konzultációk vonatkozá­sában. A szovjet—NSZK két­oldalú kapcsolatokat jó pél­dának mondotta arra, hogy a tárgyalási készség és az ér­dekek egyeztetésére irányuló szándék segíségével meg le­het oldani a problémákat, enyhíteni lehet a feszültsége­ket. Kifejezte reményét, hogy a mostani látogatás a kétoldalú együttműködés elmélyítésén kívül hozzájá­rul a feleket nyugtalanító problémák megoldásához is, Schmidt kancellár Leonyid Brezsnyevre, a szovjet veze­tésre, a két ország közti jó kapcsolatokra ürítette poha­rát. Szovjet vezetők üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke távira­tot intézett Losonczi Pálhoz abból az alkalomból, hogy újraválasztották az Elnöki Tanács elnökévé. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kévé történt újbóli megvá­lasztása alkalmából. ENSZ—Biztonsági Tanács Vita Jeruzsálem jogi státusáról Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn folytatta a vitát Jeruzsálem jogi státusá­ról. Az ülésen 22 iszlám or­szág közös határozati javas­latot terjesztett be, amely anélkül, hogy hivatkoznék az ENSZ alapokmányának 7. cikkelyére — ez kötelező erejű nemzetközi szankció­kat ír elő a békét súlyosan veszélyeztető helyzetekben — figyelmezteti Izraelt, hogy ha továbbra is makacsul el­utasítja a Jeruzsálemre vo­natkozó ENSZ-határozatok betartását, akkor fontolóra veszik „olyan gyakorlati le­hetőségek és ezsközök al­kalmazását” amelyekkel a vonatkozó ENSZ-határoza­tok betartására lehet kény­szeríteni Izraelt. A vitában felszólaló egyip­tomi delegátus sürgette, hogy a tanács fogadja el az iszlám országok határozati javaslatát, és cinikusnak ne­vezte, hogy a Knesszet ép­pen akkor foglalkozik a mi­niszterelnöki hivatal Je­ruzsálembe való áttelepíté­sével, amikor a biztonsági tanács a város nemzetközi jogi státusának kérdését tár­gyalja. Afganisztán — USA Carter „átmeneti formulája” Kudarcra ítélte a Carter- kormány szovjetellenes rágalomhadjáratát az a bejelentés, hogy a Szov­jetunió bizonyos katonai egységeket kivon Afga­nisztánból, valamint a bé­kés rendezés alapjaként szolgáló kabuli kezdemé­nyezés — mutat rá a TASZSZ New York-i jelen­tésében. — Washington vá­lasza erre egyrészt az, hogy továbbra is hadüzenet nél­küli háborút folytat Afga­nisztán ellen az afgán forra­dalom elfojtása céljából, vagy legalábbis a forradal­mi folyamat megváltoztatá­sa érdekében. — Carter elnöknek Jugo­szláviában az afganisztáni kérdés „átmeneti megoldá­sával” kapcsolatos „új kez­deményezését” a Fehér Ház utasítására az amerikai pol­gári sajtó nagy hűhóval reklámozza. Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója abból a célból, hogy súlyt adjon a „kezde­ményezésnek” több ízben, köztük hivatalos személyek­kel folytatott beszélgetésben, azt a benyomást próbálta kelteni, mintha Carternek ezt a javaslatát már megvi­tatták volna a Szovjetunió­val. Az efféle állítások azon­ban távol állnak a való­ságtól. Először is Carter nyilatko­zata nem a politikai rende­zést szolgálja, másrészt szó­szerinti megismétlése febru­ári nyilatkozatának. Ezt még az amerikai sajtó is beismerte, amikor rámuta­tott, hogy Carter „átmeneti formulájában” nincs semmi új elem a februári nyilat­kozathoz képest. Mint a TASZSZ megjegyzi, ráadá­sul Brzezinski még meg sem próbálta új köntösbe bújtat­ni Carter nyilatkozatát, ha­nem csak egyszerűen meg­ismételte azt. — Jellemző, hogy Edmund Muskie amerikai külügymi­niszter a közelmúltban An­karában mondott beszédében a „pozitív amerikai javas­latról” szólva nem volt haj­landó részletekbe bocsátkoz­ni. — Az amerikai kormány igyekszik a saját céljai sze­rint megdolgozni az amerikai közvéleményt, és eloszlatni a világszerte és az Egyesült Államokban is növekvő meggyőződést, hogy az af- gánisztáni kérdés realista megoldására van szükség Senki előtt sem titok, hogy Washington mindezideig nem válaszolt az afgán kor­mány május 14-i javaslatá­ra, amely pedig éppen a valódi rendezés alapja, — állapítja meg a TASZSZ. telexen HANOI Hanoiban nyilvánosságra hozott közlemény szerint a Vietnami Szocialista Köztár­saság nemzetgyűlésének ál­landó bizottsága és a VSZK kormánya az Arany Csillag érdemrendet adományozta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának!, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének A legmagasabb vietnami ki­tüntetésben részesült Alek­szej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP KB PB tagja, a KB titká­ra is. MOSZKVA Vasárnap moszkvai idő szerint 7 óra 41 perckor a Szovjetunióból földkörüli pá­lyára állították az újabb te­herszállító űrhajót: a Prog- ressz—10-et. A kiadott hiva­talos jelentés szerint a Prog- ressz—Itt. különféle beren­dezéseket és egyéb terheket szállít a Szaljluit-6—Szojuz- 35—Szojuz-36 űrkomplexum- ra, a további kutatómunka zavartalan folytatása érde­kében. STRASBOURG Valéry Gíscard D’estaing francia köztársasági elnök vasárnap résztvett azon a kegyeletes megemlékezésen, amelyet a Strasbourgtól mintegy 50 kilométerre levő Struthof egykori náci kon­centrációs táborban rendez­tek abból az alkalomból, hogy a haláltábor 35 évvel ezelőtt szabadult fel. Ebben a kon­centrációs táborban — amely egyébként az egyetlen volt francia területen — a nácik 1941 és 1944 között mintegy 12 000 embert gyikoltak meg, s rendszeresen végeztek or­vosi kísérleteket a legkülön­bözőbb nemzetiségű foglyo­kon. PALERMO Senki sem maradt életben az ITAVIA olasz légitársaság péntek éjszaka szerencsét­lenül járt DC—9-es gépének utasai közül és személyzeté­ből — jelentették be szom­baton az olasz hatóságok. A mentőalakulatok eddig 42 holttestet találtak a szeren­csétlenség színhelyén, Paler- mótól 120 mérfölddel észak­ra, a nyílt tengeren. TEL AVIV Izraeli katonai kommandó­osztagok vasárnap éjjel meg­támadtak egy dél-libanoni palesztin tábort — jelentette be Tel Aviv-ban a katonai parancsnokság. A tájékozta­tás szerint az akciót „megle­petésszerűen” hajtották vég­re. A támadók — Tel Aviv állítása szerint — több pa­lesztin harcost megöltek és károkat okoztak a tábor lé­tesítményeiben. A UPI ame­rikai hírügynökség úgy tud­ja, hogy a támadás színhelye Tyr dél-libanoni kikötő1"' rostól 8 kilométerrel ésr volt. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom