Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
1980. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Figyelmesen és derűsen Talán korai még a folyókban fürdeni, — de a Zagyvában már megmártóztak néhányan ezen a verőfényes vasárnapon. Szép idő volt, ragyogó, kirándulásra, felüdülést nyújtó sétára való. Lőhetett ezt látni már hajnalban, amikor a szavazatszedő bizottságok tagjai útnak indultak, hogy a legkorábban kelő választópolgárok is nyitott ajtókra találjanak. A szombat esti zápor után tiszta volt a levegő, ilyenkor bódító igazán az akác illata. A gyerekek még az igazak álmát aludták, amikor otthagyták őket. És ott hagyták, szűkre szabott hétköznapi délutánokra tolták, vagy szombaton, késő estébe nyúlóan végezték el a háziasszonyok soha el nem fogyó, mindig megújuló monoton munkáját. A szavazatszedő bizottságok férfiait is hiába várta a kert, a ház körüli munka, ők sem hódolhattak kedvtelésüknek. Legfeljebb délután, amikor már lezárták az urnákat. Több körzetben megfordultam, figyeltem őket Szolnokon. Törökszent- miklóson, Karcagon. Kedvesek voltak, figyelmesek, derűsek. Kedves, jó hangulatot teremtettek. A korai felkelés fáradtságának nyomát nem viselték. Egyszerű, hírnevet igazán nem nyújtó, fizettséggel nem járó tisztüket becsülettel töltötték be. Ügy viselkedtek, mint feltehetően fognak viselkedni a köz szolgálatában az új tanácstagok és országgyűlési képviselők, akiknek választásakor szép idő volt, ragyogó, kirándulásra, felüdülést nyújtó sétára való. az ELSŐK Szolnok, reggel 4 óra. Egymás után érkeztek a városi tanácsháza épületéibe a szavazóhizottságok tagjai az előző nap elkészített és lepecsételt urnákért. A megkülönböztetett jelzéssel ellátott személygépkocsik az épület előtt várakoztak, s mire fél ötöt mutatott az óra, már minden autó a kijelölt szavazókörzet felé tartott. A helyszínein elvégzett utolsó simítások után szinte mindenütt már öt órától várták a szavazófcörzetekfoen az állampolgárokat. A Délibáb úti Általános Iskola két tanterme adott helyet a 46. és 47-es számú szavazókömek. Az első szavazó 5 óra 20 perckor Tóth Józsefné nyugdíjas volt a 47- es szavazókörben, akit a napi teendők és beteg férjéről való gondoskodás késztetett a kora hajnali szavazásra. A 46-os szavazókörbe tartozók sem várattak magukra sokáig. Alig öt perc múlva — fel hatkor — Pogány József és felesége adta le vok- sát az általuk jól ismert tanácstagra és országgyűlési képviselőre hogy a nap hátralevő részét ismerőseikkel együtt Budapesten tölthessék. az ŐRSÉG KIVÉTELÉVEL Szavazás a laktanyában Űtsban az egyik laktanya felé, áthaladva városokon és falvakon, könnyű a következtetés: amelyik nő csupán személyi igazolványát szorongatja kezében, az a szomszédos szavazóhelyiségbe igyekszik. Népes minden körzeti — nem így a laktanya szavazóhelyisége. — A létszám négy-öt százalékának szavazata hiányzik csupán, — tájékoztat a szavazatszedő bizottság elnöke. — Az őrségben levők, meg a reggeli kiadásával bíbelődő szakácsok nem jöttek még. Alig múlt fél nyolc, és tulajdonképpen letudták a szavazást. Gyorsan, katonás pontossággal megy ez is. Katonatársuk néhány nap múlva helyet foglal a városi tanácsban. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, — és ha segíteni kell valamiben, egy emberként sorakozik fel mögötte az egység. Ügy mint eddig, úgy mint más helyőrségekben, az üzemi munkásokhoz hasonlóan. Katonáink ugyanis tisztában vannak azzal, hogy, a közéleti szereplés nemcsak szavakban merül ki. Harc- készültségi színvonaluk emelése, katonai és politikai ismereteik gyarapítása mellett ezért találhatók sok. helyen — szabad idejüket áldozva — gyermekintézmények építési, városaink szépítés! munkálatainál Állampolgári jogaikat, állampolgári kötelességeik teljesítésével együtt gyakorolják. A hadsereg erre neveli őket... Fogorvost szeretnének és biztonságosabb utat Szavazóhelyiséggé alakult egy napra a szolnoki Újvárosi iskola egyik tanterme. Az Iskola bejáratánál falragasz adta tudtul, hogy a 19- es számú szavazókörzet, és az 53-as számú választókerület lakói adhatják le vok- sukat itt. Azok, akik az ipamegyedben élnek, a Vörös Hadsereg, a Temető út, a Tisza-malom környékén, a sorompón túl és innen. Kettesével, hármasával érkeztek a választók, volt, aki családostól, mint például a Magyari-házaspár. — Kire adták szavazatukat? — Arra a jelöltre, akinek a neve a szavazólapon volt. — Ismerik? Urnák előtt a menve választópolgárai Tiger Mikiósné: ,,Sok idős ember él ebben a városrészben. Szükségük len. ne egy napközi otthonra” — A képviselő- jelöltünket, And- rikó Miklóst ki ne ismerné. A tanácstagjelöltünk pedig Orbán József Tudjuk, hogy cukorgyári munkás, hogy képviselője is volt ennek a városrésznek. Szerencsés párosítás, — így vél te a férj. — Önök szerint a közeljövőben milyen feladatok várnak a tanácstagra? Mi az, amihez úgy gondolják, hogy az ő közbenjárása kell.' — Jó lenne — kezdte bizonytalanul az asszony — ha ebben a szép új orvosi rendelőben, ami nem olyan régen épült itt a sorompón túl, fogorvos is dolgozna. Ügy gondolom, lenne helye, mert tágas, korszerű a rendelő. — Na és az út — szólt közbe a férj. — Az kész csoda, hogy a sorompón túli útszakaszt tengelytörés nélkül „megússzák” a gépkocsik. Hiába toldozgatják-fol- dozgatják, nem sokat ér. Bárkit kérdeztem az Újvárosi iskolában szavazók közül, Magyari Ferenc véleményével valamennyien egyetértettek. Tiger Miklós- nénak, a dr. Durst János út egyik lakójának még volt hozzáfűzni valója. ;— Több mint 25 éve élek ezen a vidéken. Nem mondom, hogy csendes, nyugodt hely, de akkora csatazaj, mint ami néhány hónapja van, sohasem volt itt. Egyrészt a malomban történt valami, az elviselhetetlenül hangos gép zúgásától nem lehet aludni. A másik zaj forrása az éjszakánként megállás nélkül zakatoló mozdony a Kismozdony utca közepén, ön szerint teljesíthetetlen igény, hogy tekintettel legyenek a környékbeli emberek éjszakai nyugalmára? — Még valamit szeretnék mondani. Sok idős ember él ebben a városrészben. Fontolóra kellene venni egy öregek napközi othonának az építését. Tudom, hogy nem teljesíthető a kérés egyik napról a másikra, de annyi nemes és szép dolog épült már társadalmi összefogással, és biztos vagyok abban, hogy az itt élő emberek is készek lennének az öregek érdekében munkát vállalni. Egy kerületben három jelölt Tiszaugon A megyében egyetlen helyen, Tiszaugon, a 45-ös számú választókörzetben jelölt három' tanácstagot a Haza-' fias Népfront és a lakosság- Közülük a legfiatalabb, a 25 esztendős Hartyányi Ká- rolyné, a községi takarék- szövetkezet dolgozója. — Tősgyökeres fezaugi vagyok, szinte mindenkit névről ismerek a faluban. Nem csoda. ^. hiszen dől- ", goztam a ’ V községi tanácsnál, ahová naponta több ember is bejött problémáival. A két gyerek születése után a takarékszövetkezetben helyezkedtem el, ott is találkozom sok falubelivel. Váratlanul ért, hogy engem is jelöltek tanácstagnak. Nem abban a körzetben lakom, amelyben jelöltek, de jól ismerem a környéket. Nem is merek arra gondolni, hogy engem választanak meg. De ha mégis, akkor először is szeretném megszervezni az utca szépítését, a parkosítást, a virágosítást. Még én is segítenék szívesen a munkában, hiszen idősebb emberek lakják az utcát... Ifj. Balaton Jánosné csak két évvel idősebb jelölttársánál. A" fiatalasszony Nyírtelekről került Tiszaugra. — Hat éve már, hogy Ugon élek, idejöttem férjhez. Sokáig nem dolgoztam, mert a két gyerekkei gyesen voltam. De igazából sohasem tudtam meglenni társadalmi munka nélkül. Az óvodába szülői munkaközösségi tag lettem és aktívája vagyok a Vöröskeresztnek. Jelenleg a községi tanácsnál dolgozom, de szeretnék továbbtanulni könyvtáros szakon, ezért nemsokára, ha sikerül, munkahelyet változtatok. — Ismerem a másik két tanácstagjelöltet is.-Sőt, azt mondhatom, hogy Marikával nagyon jó viszonyban vagyunk. azért is, mert hasonló az etoikorunk, a f|elfogásunk. Még nincs eredmény, ilyenkor reménykedhet az ember. De ha nem én leszek a kerület tanácstagja, akkor sem sértődöm meg, hiszen engem kevesen ismernek itt. Biztosan akad majd még olyan társadalmi munka számomra, amelyben eredményesen dolgozhatom. Lovas Pál képviselte 1967 óta a Rákóczi útiak érdekeit a községi tanács ülésein. Most ismét je- \ lölték. — Engem már nem indított a népfront, hiszen régóta csináltam már ezt a munkát, kellenek a fiatal erők. De jól esett, amikör a jelölő gyűlésen felszólaltak mellettem. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy a választás a javamra dől el... Az elmúlt tizenhárom év alatt sok minden történt, sok problémával megkerestek a választóim. Intéztem például szociális segélyt, hozzásegítettem az egyik családot, hogy az ő házukat is bekapcsolják a központi vízhálózatba, intézkedtem különböző családi ügyekben is. Ha megválasztanak, akkor csak annyit ígérhetek, továbbra is azon leszek, hogy a kerület lakói ne csalódjanak bennem... Vasárnap késő délután megszületett az eredmény: a 45-ös számú választókerület tanácstagja ismét Lovas Pál lett. HÁZHOZ MEGY OZ URNO Vasárnap délelőtt tíz óra. A tiszafüredi ötös választó- körzetben Bende Lajos a szavazatszedő bizottság titkára és Végh Lukács, a. bizottság tagja hosszú útra készül. Kezükben a vándor- urna, indulnak a beteg, idős embereikhez. Dr. Kuthy Elek volt községi főorvos lakásába kopogtatnak be először. Elek bácsi régóta ismeri a jelölteket, bizalommal adja ráiuk szavazatát. Kattan a féinyképezőgép. a bizottság távozik, hiszen még 19 helyre kell hat óráig eljutniuk. Mi még pár percig maradunk, 'miközben az idős orvos régi választási emlékeit idézi. — Elrohantak az esztendők felettem, a korom már két nyolcas. Ez az első olyan szavazásom amikor a helyembe hozták az urnát. Az igazat megvallva a múltban nem értem ra politizálni, elvégre hosszú évek teltek el úgy, hogy én voltam Tiszafüred egyetlen orvosa. A századelő idejéről erre a napra a zászlók, a kokárdák, az ajándékszivarok meg a kortesbor jutnak az eszembe. Most kevesebb a külsőség, de mélyebb a tartalom. Az ablakomból látom, már épül az új községi piaccsamok, és remélem a Tisza II. üdülőUr. Kuthy Eleket otthonában keresték fel a vándorurnával körzet építése sem fejeződik be félúton. Várom a vasdiplomám és reménykedem, hogy gyengülő erőm ellené. re is a következő választáskor szintéin bekopoghatnak hozzám a vándorurnával. Első szavazók Mádainé Nemes Máriának a június 8-a két szempontból is felejthetetlen dátum. A 21 éves tiszafüredi fiatalasz- szony ugyanis életében először járulhatott az urnához, és a körzetének ő a tanácstag-jelöltje is. — Megtisztelő, de furcsa érzés, amikor az ember első ízben szavazhat, és ráadásul az egyik cédulán a saját nevét olvashatja. A társadalmi munka nem idegen tőlem, hiszen cégemnél, az MHD tiszafüredi gyáregységében az üzemi KlSZ-ibálzottság tagja vagyok, azután a szocialista brigádmozgalomban is tevékenykedem. de a tanácstagság. úgy gondolom, más jellegű közösségi megbízatás. Elvégre egyetlen munkahely helyett sokféle beosztásban üzemben. dolgozó ember ügyes-bajos gondjait kell képviselnem. Lakóterületemen. a 23-as körzetben sok az idős, magányos férfi és nő. rajtuk is kell valahogy segíteni. Járdagondok is akadnak, azután a szennyvízelvezetést is meg kellene végre oldani. Munkám lesz bőven, nem félek a tétlenségtől. Hogy mit szól mindehhez a férjem? Helyesli, hiszen neki az erdészetnél se kevesebb az elfoglaltsága, közösségi megbízatása. Szele Báldntné két éve érettségizett, és első szavazóként másodmagával érkezett a tiszafüredi Zrínyi iskolába. A karján ülő Szele Henrietta már 13 hónapos korában „belekóstolt” a választás világába. — Előzőleg adminisztrátorként két évet dolgoztam a tiszafüredi .járásibíróságon. — kezdi a bemutatkozást Szeléné, — most azonban gyermekgondozási segélyen vagyok. — Jól ismerem a tanácstagjelöltet: Hajdú IstMádainé Nemes Mária nemcsak első szavazó, hanem ta- nácstagjelölt is volt „Hajduné határozott, energikus asszony, ezért adtam rá a voksomat” — mondja Szele Bálintné vánnét. Margitka nénit. Határozott. energikus asszony, ezért adtam rá a voksom. Közöttünk él, és tudja, hogy mi a körzetünkben, a Lenin út környékén a megoldandó feladat. Nem megfelelő a szennyvízelvezetést.és az esővíz is az udvarokon^ vagy a járda szélén keres magának helyet. Nekem mindenesetre nagy élmény volt. hogy első választóként felellősségtelje- sen politizálhattam, dönthettem egy helyi tanácstag, és egy országgyűlési képviselő személyéről. Délben a mezőtúri kórházban Vasárnap, déli 12 órakor indult útjára a vándorurna Mezőtúron. A 2-es számú választókerület szavazatszedői — Selimeczi Sándor, a szavazatszedő bizottság elnöke és Zornek Henrik, a bizottság titkára — elvitték az urnát a város kórházába is, ahol a betegek leadhatták szavazataikat áz országgyűlési képviselőjelöltre és a tanácstag- jelöltekre. Bekopogtak a szülészeti osztályra is, ahol ötvenen — kismamák — helyezték vok- sukat az urnába. A választás eseményeiről beszámolt: KK, SB, D. SzM, SZE, fotók: NZs, TKL, TZ
