Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. június 10. Szellemi export — Állami intézmény voltunkból adódóan a komoly műfajt nagyobb támogatásiban részesítjük. De ez egész (tevékenységünkkel összefüggő, anyagi kérdés ás. Tíz évvel ezelőtt rendezvényeink 70 százaléka a könnyű műfajból került ki. ma már ez az arány 50—50 százalékra változott. Büszkék vagyunk arra. hogy ezt a kiegyenlítődést nem a könnyű műfaj csökkentésével értük el, hanem a két terület egyidejű növelése mellett. Forgalmi adatokkal kifejezve. 1979-ben 2700 olyan komolyzenei rendezvény zajlott a világban, amelyen magyar művészek is közreműködtek. A könnyűzenében ez a szám nem éri el a kétezret sem, de az említett arány fennáll1, mert az un. vendéglátóipari, tevékenységünk is a könnyű műfaj igényelt elégíti ki. Évente Ikb. 500 magyar előadóművész dolgozik huzamosabb ideig, egy hónaiptól két évig terjedő intervallumban külföldi mulatóhelyeken. Mindezek azonban csak számok. Az az igazi eredmény, hogy világhírű együttesek. énekesek, hangszeres szólisták és táncosok képviselik hazánkat a legrangosabb koncerttermek és operák pódiumain és a nemzetközi fesztiválokon. A Bartók centenárium kapcsán pedig meg kell említeni — bár ez jövőre, 1981- ben lesz —. a Világnap al- Jcalmából nagyszabású koncertet rendezünk Budapesten, amelyet, reméljük, az egész világon közvetíteni fognak. — Ez a gazdag program azonban. Budapest-centri- kusságánál fogva, csak a fővárosi közönségnek nyújthat kulturális élményt. — Intézményünk, erejéhez mérten, mindent megtesz a vidéki zenekedvelő közönség érdekében. Saját rendezvényeink egy részét nem is Pesten szervezzük. Az Inter- fórumot most már másodízben rendezzük Keszthelyen, a Bartók-szemináriumra pedig Szombathelyen kerül sor. A megújult győri lehetőségek kiaknázását is célul tűztük. Vidéki városainkban azonban. a kivételt képező Győri Leánykar, a Pécsi Balett és a Debreceni Kodály Kórus mellett nincsenek világhírű együtteseámk. Természetesen szeretnénk, ha vidéki kultúr- közponíjadnk idegenforgalmát nemzetközi zenei rendezvényeinkkel is fellendít- hetnénik Hiszünk abban, hogy — ha javulnak a rendezési körülmények, ha növekszik a vállalkozókedv — vidéken is több, elsősorban fesztivál jéllegű rendezvény lebonyolítására kerülhet sor. Mátraházi Zsuzsa Folklórcentrum Hivatásos és kiváló amatőr együttesek Magyar néptáncokat, népzenét, népdalokat mutat be Budapest vendégeinek a Fővárosi Művelődési Ház folklórcentruma Az idén is, hivatásos és kiváló amatőr együttesek, körtük a Duna Művészegyüttes, a KISZ Központi Művészegyüttese, az építők Vadrózsa Tánc- együttese, a Budapest Tánc- együttes augusztus végéig minden este két órás műsorral várja az érdeklődőket. A hagyományhoz híven nép- művészeti kiállításokkal gazdaigítják a programot — tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap Unbán Gyula igazgató. Elmondta: a hétfőn megnyíló kiállításon a hódmezővásárhelyi fazekasság legszebb terméked láthatók. Az „agyagból, gyapjúból, gyolcsból” című tárlaton négy népi iparművész alkotásait állították ki. A folklór- centrumban népzenei hanglemezeket, népművészeti tárgyakat és idegen nyelvű könyveket vásárolhatnák a látogatók. A pedagógusok készülődnek az évvégi zárásra — nzs — KÖNYVEKKEL A MAGANY ELLEN Beszélgetés Balogh Elemérrel Első írói sikerét öt évvel ezelőtt a Szépirodalmi Könyvkiadó kisregény-pályázatán érte el; Ússzatok halacskák című műve a zsűri különdíját kapta. A regény filmváltozatát a közelmúltban sugározta a televízió; Makiári Zoltán felejthetetlen alakításában ismerhette meg az ország a magányos, szociális otthonban élő öregember végső — és végzetes — küzdelmét a szere- tetért, az életet és az életnek értelmet adó emberi közösségért. A szerző, Balogh Elemér az ünnepi könyvhétre új regénnyel jelentkezett. Szépségverseny címmel látott napvilágot a könyve, amely ugyancsak a mai magyar társadalom egyik szorongató problémáját tárja az olvasók elé; öt munkásnő sorsába sűríti, a társadalmi át- rétegződés, az életmódváltás, buktatóktól, csalódásoktól sem mentes folyamatát ábrázolja. Az ünnepi könyvhét idején volt alkalmunk a találkozásra Balogh Elemérrel, akit idestova egy éve már szorosabb szálak is fűznek Szolnokhoz, a Szigligeti Színházhoz. — Első regénye a magányról, az idős emberek gondjairól, azt is mondhatnánk „társadalmi számkivetettsé- güfcről” szól. Mi késztette a megírására? — Az írót rengeteg probléma foglalkoztatja, hogy miért ragadtam ki ezek közül éppen ezt? Elsősorban azért, mert embertől idegen, emberellenes állapotnak tartom a magányt, a kilátásta- lanságoit, amely, ha nem teszünk ellene, nem oldjuk fél, vagy legalábbis nem segítünk felioldani, emberi tragédiák sorához vezet. Gyakorlatilag a második könyvemben is ezt igyekeztem megfogalmazni. — Az Ússzatok halacskák megjelenése óta, öt év telt el, új regénye alig néhány napja látott napvilágot. Két könyv, két állomás, és mi történt köziben? — A Szépségverseny megírását 1977-ben befejeztem, utána készültem az újabb .állomásra”, azaz írtam, és írom jelenleg is harmadik regényemet, amely némiképp eltér az eddigiektől. Időközben eljöttem Veszprémből is; ahol évekig újságíróként dolgoztam, s független íróként éltem mindaddig, amíg nem nyűt lehetőség a színházi szerződésre. — Minek köszönhető ez a Jehétőség? — Az Írószövetség és a Kulturális Minisztérium ösztöndíj-pályázatot írt ki, amer lyet én is elnyertem, s amelynek egyik feltétele volt, hogy az ország egyik színházával szorosabb kapcsolatot alakítson ki az író, ismerkedjen, barátkozzon a színházi munkával. Nos ez a barátkozás nekem ólyany nyira sikerűit, hogy a jövő évadot is Szdnokon( töltöm. •— A színházzal való ismerkedés nyilVán nem önmagáért való. — Természetesen nem; színpadra írt mű, dráma megírását szolgálja, és bízom benne, hogy él js jutok odáig, ezt a célomat valóra váltom. A színházi tapasztalatok egyébként akkor sem feleslegesek, ha hangjátékot, forgatókönyvet ír az ember, s az utóbbi időben megkedveltem ezeket a műfajokat is. T. E. Fotó: T. Z. 10—20 helyen megy fel a függöny Az Interkoncert immár 20 éves. Működésének kezdetén csupán néhány magyar művész utaztatásával foglalkozott. Most pedig évente hétnyolcezer utazást bonyolítanak a Nemzetközi Koncert- igazgatóság munkatársai. Az intézmény kereskedelmi forgalma az elmúlt tíz évben majdnem megháromszorozódott. 1979-ben nyeresége megközelítette a kétmillió dollárt — mondja Horváth József igazgató. — Az említett nem kis eredményeket elsősorban a nemzetközi enyhülésnek és a magyar művészek kiváló teljesítményének köszönhetjük, valamint annak, hogy a zene nyelve nemzetközi, bárhol hangzik is fel. megértik a hallgatók. Azt szeretnénk, hogy a magyar művészek a világ minél több koncerttermében megforduljanak, ismertek legyenek és Magyar- országon is minél több külföldi előadó lépjen fel. Célunk tehát kultúrpolitikai. Módszerünk kereskedelmi jellegű. Tevékenységünk az előadóművészet csaknem minden területére kiterjed: a zene-, a tánc- és a színház- művészettel egyaránt foglalkozunk. Ezen 'belül a könnyű és a komoly műfaj érdekeit is képviseljük. — Vajon az önök által könnyen áttekinthető nemzet, közi színpadokon és az Interkoncert tevékenységében hogyan alakul e két terület ará. nya? — Beszéljünk az importról is! Milyen rendezvények várják a magyar közönséget 1980-ban? — Évente körülbelül 700, külföldi művészek részvételével lebonyolított, főként komolyzenei előadást szervezünk Magyarországon. Ez már nemigen’növelhető. Hazánkban ugyanis a vendégszereplések alkalmával is olcsók a jegyek, a rendezvények nem térülnek meg anyagilag a vállalkozóknak. A hasznot főként a könnyű műfáj ban nehéz elérni. Helyiség gondjainkon ugyan a most épülő új sportcsarnok segíteni fog. de így is legfeljebb 3-^4 nevesebb együttest fogadhatunk évente. A köny- nyűzene kedvelőit mégis megnyugtathatom: 1980-ban fellép hazánkban a Super- max és az Eruption együttes, s a Smokie-val is tárgyalunk. A komoly zene iránt érdeklődőket is gazdag programmal várjuk! Az októbertől, november elejéig tartó szovjet kultúra napjaira kitűnő művészek és együttesek érkeznek e két országból. Érdekesnek ígérkezik a sajátságos japán hangszerekkel, un. kísérleti zenét játszó japán ifjúsági zenekar műsora is. A Budai Parkszínpadon lép majd fel a Martinique-ról érkező, a mexikói és a Fülöp- szigéteki népi együttes. Októberre várjuk a Bécsi Filharmonikusok Zenekarát, s hogy a szólisták se maradjanak ki: Nikolai Gedda és Lambento Gardelli vendég- szereplésére is sor kerül. Ació, Káció Vakáció Szombaton befejeződött az 1979—80-as tanév a megye középiskoláiban. Felkerült a táblára a ■ Vakáció utolsó betűje is. Kezdődhet a pihenés, a táborozás, de csak az alsóbb évfolyamokon, mivel a negyedikesekre még „nehéz napok” várnak, hiszen most következik a szóbeli érettségi és a felvételi vizsga is. Képeink a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola utolsó tanítási napján készülték. Az énekkarosoknak még nem ért véget. Készülnek a debreceni nemzetközi kórusfesztiválra Kabaré a tévéről A rádiókabarén lehet bosz- szankodnd, lehet derülni, sőt:, lehet szidni egyes adásait vaigy műsorszámait, s lehet térdünket csapkodva haho- táznii, vagy homlokunkat ráncolva befelé mosolyogni. De a — valamennyire is rendszeres — rádióhallgatónak nem lehet tudomást nem venni róla; amolyan „lesz, ami lesz, meg keil hallgatná” műsor a rádiókabaré. Néha csalódást okoz, néha nem. Legutóbb a miskolci tévéfesztivál helyszínén rögzített kabarét hallottuk, „Kelj fel Jancsi!” címmel. Ml sem természetesebb: ezúttal .a televízió volt a humoristák célpontja. A televízió mindenestől: esti mesével, sorozattal, riporterrel, bemondóval, nézővel együtt. Hálás téma, hisz a televízióba „belefér” az egész világ, van miből poént csinálni, van mire lövöldözni a szatíra nyilaival. A „Kelj fel Jancsi!” szerzői, szerkesztői egyfajta testvéries élcelődés mellett döntöttek, s alapjában véve nem is rosszul; hiszen közvetlen, baráti hangnemben lehet a legjobban „odamondogatni”. Döcögve, Verebes István és Balogh Mária hosszú dialóguséval, indult .a műsor, felvillantva (kissé hofis modorban, bár annak éle nélkül) néhány tévészemélyiség karikatúráját. Boncz Géza levele — Balázs Péter tolmácsolásában — a kabaré egyik legjobb száma volt, képtelenségeivel minduntalan visszautalt a valóságra, s poénjai váratlanul robbantak. „A mit is ír a hogyishívják” viszont épp azért maradt hatástalan, mert előre megérezhetők, kiszámíthatók voltak a csattanók. (Ez a fajta „poón- öngyilikosság” egyébként ném egyedülálló a rádiókabaré- bam.) Szellemes volt a „Magyar BBC” című szám. Baló György, Benda László, és Chnudinák Alajos — a mikrofon előtt is bizonyítottak. Szétesett a „Magyar túszdráma”, s a „kőművesverseny” végére sem maradt muníció. A több minit másfél órás 'kabaré bejárta tehát görbetükrévél a televíziót, s noha volt a műsornak számos gyönge perce — a vállalkozás sikeres volt. Megjegyzésre méltó, hogy a műsorban nem vollt zene, énekes betét (kivéve a szignált) — éreztük is a hiányát. Röviden Sokszínű, gazdag tartalmú műsorral szerzett kellemes órákat a „Társalgó”, amelynek „főszereplői” között — ünnepi könyvhét lévén — ott voltak a könyvek is. Remek ötlet volt — a „Derűre is derű” rovatban — Stephen Leacock „Amerikai könyvesbolt” című szatíráját műsorba iktatni. — eszjé — Francia film Luther életéről Luther Márton életéről szóló francia film forgatását kezdik el június 16-án Nagybörzsönyben, a Magyar - országon már harmadik filmjét rendező Jean Delannoy irányításával. Az S. F. P. Francia Állami Filmgyártó Cég megbízásálból készülő produkció két forgatókönyv írója — David Franck és George Wilson — a vallásalapító életének az erfurti kolostorban töltött és az azt követő éveit elevenítette fel, 1507-től az 1521-es worrnsi zsinatig. A stáb tagjai felvételeket készítenek a Vajdahunyad várban Esztergomban, Vi- segrádon, Pannonhalmán és a Győr megyei Lébénymdk- lóson is. A „Luther Márton” egyébként már a harmadik külföldi produkció, amelyet az idén a MAFILM nemzetközi stúdiójában forgatnak. 12.35; Az utolsó csengetés — Hurrá! Szünet!
