Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 1, A kommunisták összefogásáért, a haladó, békeszeretö erők közös fellépéséért Az MSZMP nemzetközi tevékenysége Pártunk XII. kongresszusa ismételten megerősítette, hogy külpolitikánk alapvető célja: biztosítani szocialista építőmunkánk megfelelő külső feltételeit és hozzájárulni az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Az MSZMP törekvései természetesen nemcsak a Magyar Népköztársaság külpolitikai állás- foglalásaiban, fellépéseiben, két- és többoldalú kapcsolatainak alakulásában jutnak kifejezésre. Ugyanezeket a célokat szolgálja az a nemzetközi tevékenység is, amelyet pártunk, mint a világméretű kommunista mozgalom része, a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, a proletár internacionalizmus szellemében közvetlenül folytat. Az MSZMP Központi Bizottságának a XII. kongresszus küldöttei részére készített előzetes jelentéséből képet alkothatunk a párt nemzetközi tevékenységének méreteiről, kapcsolatainak ki- terjedtségéről. „Pártunk képviselői a XI. kongresszus óta 79 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 390 alkalommal folytattak magasszintű megbeszéléseket; részt vettek a testvérpártok kongresszusain és más rendezvényein”. 1. A magasszintű találkozók, a párt- munkásküldöttségék cseréje, a pártintézmények és a pártlapok közötti együttműködés, a megyei, városi szintű kapcsolatok jó lehetőséget adnak egymás helyzetének, a pártmunka eredményeinek és gondjainak kölcsönös megismerésére. A társadalmi rendszer azonossága, a szocialista építés feladatainak nagyfokú hasonlósága, továbbá nemzetközi céljaink egybeesése nyomán megkülönböztetett jelentősége van pártunk és a szocialista országok testvérpártjai közötti együttműködésnek. Terjedelmes azoknak az antiimperia- lista szervezeteknek, nemzeti felszaba- dítási mozgalmaknak, nemzeti demokratikus pártoknak, továbbá szocialista, szociáldemokrata pártoknak a listája is. amelyekkel a két kongresszus között eltelt öt év során pártunk felvette a kapcsolatot, vagy folytatta a korábban kialakított párbeszédet, együttműködést. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője, amely létrejötte óta növekvő hatást gyakorol a világ fejlődésére. Napjainkban a kommunista és munkáspártok vezetik az új társadalom építését a szocialista országokban, a munkásosztály marxista—leninista pártjai járnak élen a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben a tőkés világban. A kommunisták annak a harcnak is úttörői közé tartoznak, amelyet a gyarmati, félgyarmati sorból felszabadult országok népei vívnak a teljes nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. A kommunista pártok mindenkor ott álltak a béke védelmezőinek élvonalában. S nem túlzás azt állítani, hogy ma minden eddiginél nagyobb felelősséget kell vállaljanak az emberiség létét fenyegető fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés eredményeit veszélyeztető támadások visszaveréséért. A kommunista mozgalom fejlődése túlhaladta a pártok összefogásának a kezdeti években szükséges szervezeti formáját, amikor tevékenységüket nemzetközi központ hangolta össze. Ma minden pártnak magának kell meghatároznia saját stratégiáját és taktikáját, önállóan kell kialakítania politikáját. Ez az önállóság azonban semmiképpen sem elszigeteltséget, magárahagyatott- ságot jelent. Biztos iránytűt ad a marxizmus—leninizmus. tudományos eszmerendszere, s felbecsülhetetlen segítséget jelentenek más testvérpártok gyakorlati-politikai tapasztalatai. Az elméletet és a gyakorlat általánosítható vonásait kell minden egyes pártnak alkotó módon alkalmaznia saját harcának, tevékenységének konkrét körülményeire. 2. Nem csökkent — sőt fokozódott — a kommunista pártok együttes fellépésének szükségessége. Nincs ugyanis egyetlen olyan párt sem, amelynek nemzeti keretek között végzett tevékenysége ne függene a külső körülmények alakulásától. S olyan párt sincs, amely képes lenne egymaga biztosítani a céljai eléréséhez szükséges kedvező világpolitikai feltételeket, a békés, stabil nemzetközi viszonyokat. A hatalmas erővel rendelkező imperializmussal szemben ezt csak a kommunista pártok közös fellépése tudja megteremteni. Ezekből a meggondolásokból indul ki pártunk, amikor nemzetközi tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a kommunista mozgalom egységének ügyére. Ez tükröződik a XII. kongresszus határozatában is, amely leszögezi: „Pártunk szükségesnek tartja a kommunista és munkáspártok ösz- szefogásának erősítését. Támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja a két- és többoldalú együttműködést, merít a testvérpártok tapasztalataiból. Nemzetközi tevékenysége arra irányul, hogy a marxizmus— leninizmus elvei alapján a közös fellépések. akciók révén szilárduljon mozgalmunk egysége.” A XII. kongresszus állásfoglalása történelmi tapasztaltokra épül. Az elmúlt több mint hat évtized során a magyar kommunisták felbecsülhetetlen segítséget kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaitól. A Tanácsköztársaság kivívásában, az illegalitás nehéz éveiben, a fasizmus elleni harc során, s a felszabadulást követő ország- és társadalomépítő munka bonyolult feladatainak megoldásában pártunk bátran támaszkodhatott az orosz bolsevikok, a szovjet kommunisták, más országok marxista—leninista pártjainak tapasztalataira, s a legnehezebb pillanatokban is építhetett sokirányú internacionalista, támogatásukra. A vélemény- és tapasztalatcserének, a világpolitika legfontosabb tendenciái feltárásának, s a szükséges közös fellépés pillanatnyilag lehetséges formái meghatározásának különösen hatékony és semmi mással nem pótolható formáját jelentik a testvérpártok nemzetközi tanácskozásai. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít ezeknek, s lehetőségei szerint igyekszik előmozdítani eredményességüket. Ebben a szellemben vett részt az európai kommunista és munkáspártok 1976-os, berlini értekezletének előkészítésében és munkájában. a kontinens testvérpártjainak az amerikai neutronfegyverek nyugateurópai telepítése ellen szervezett sikeres kampányában, a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak ideológiai együttműködésében, vagy éppen az elmúlt napokban az európai testvérpártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó párizsi találkozóján. 3. A kommunista és munkáspártok tanácskozásainak nem az a célja, hogy azokon minden résztvevő számára kötelező direktívákat fogadjanak el, ez a pártok önállóságát sértené. De nem is olyan összejövetelek ezek, amelyek semmiféle hatással nem bírnak a résztvevők állásfoglalásaira. Az ilyen találkozók lényegét, pártunk ezzel kapcsolatos felfogását kongresszusi vitazárójában Kádár János elvtárs a következőképpen foglalta össze: „Az értekezletekre nem azzal a szándékkal megyünk el, hogy mondjanak ott, amit akarnak, a mi pozíciónk változatlan marad. Mi azért megyünk el, hogy mindenkit meghallgassunk. A kollektív bölcsesség elve alapján azért tanácskozunk, hogy okosabbak legyünk, többet lássunk, többet tudjunk, és ha 'kell, javítsuk a saját álláspontunkat.” Ismert dolog, hogy a kommunista mozgalomban az elmúlt években felélénkültek a viták többek között a szocialista átmenet, a szocialista társadalom, valamint a testvérpártok közötti viszony néhány olyan fontos elméleti kérdéséről, amelyeknek megválaszolása közvetlen hatással van az egyes pártok gyakorlati politikai irányvonalának kialakítására is. A kommunista pártok nem teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politika különböző problémáit, az egyes események mozgatórugóit sem. Jóhiszeműen is felmerülhet a kérdés: a viták aram eleve az egység gyengülését jelzik-e. A burzsoá propaganda pedig tudatosan torzít, s megújuló erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a véleménykülönbségeket kibékíthetetlen ellentmondásoknak tüntesse fel, a nézetek eltérését szembenállássá mélyítse. Pártunk felfogása szerint az egység és a vita nem egymást kizáró, hanem dialektikusán összefüggő fogalmak. Különösen érvényes ez a mai bonyolult helyzetben, amikor szüntelenül változnak a kommunista pártok munkájának nemzeti és nemzetközi feltételei, s ennek következtében teljesen új vagy legalábbis új módon felvetődő kérdések egész sorára kell választ adniuk, olyanokra is tehát, amelyek megoldására nincs gyakorlati tapasztalat. Hozzátehetjük: az egymástól jelentősen különböző adottságok miatt a más körülmények között szerzett tapasztalatok valamiféle mechanikus átvétele, kritikát- lan másolása egyébként is súlyos károkat okozhat. A vita nem gyengíti automatikusan az egységet, éppen ellenkezőleg: annak erősödését mozdíthatja elő. Az elvtársi módon, megfelelő fórumokon, egymás álláspontját tiszteletben tartva, higgadt, mértéktartó hangnemben, s a mozgalom közös céljai iránti felelősséggel folytatott vita tovább gazdagítja a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét, ilymódon szilárdabb alapokat biztosít a testvérpártok összefogásához. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységének széles körben elismert jellemzője az aktív hozzájárulás a vitás kérdések tisztázásához, a nézetkülönbségek áthidalásához. Jól szolgálják ezt a testvérpártok részvételével megtartott nemzetközi tudományos-politikai tanácskozások, a teljes kötetlen véleménycserére lehetőséget adó különféle találkozók, melyek megrendezésében az elmúlt években pártunk is tevékeny részt vállalt. A testvérpártok közös nemzetközi folyóirata. a Béke és Szocializmus szerkesztő bizottságával együtt szervezett tanácskozást a három forradalmi áramlat együttműködésének és az enyhülésért folytatott harcnak az összefüggéseiről, illetve-a forradalom és a demokrácia kérdéseiről: az elmúlt év decemberében pedig otthont adott 35 testvérpárt találkozójának, amelyen a kommunisták és szociáldemokraták nemzetközi összefogásának lehetőségeiről folyt valamennyi résztvevő számára gazdag tapasztalatokat adó eszmecsere. A kommunisták olyan célokat követnek, amelyek megfelelnek az egész emberiség érdekeinek. A békéért és a társadalmi haladás ügyéért folytatott küzdelmükben ezért pártállástól. Világnézettől függetlenül számíthatnak, és számítanak is valamennyi, békeszerető, haladó erő tevékeny támogatására. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységében is megfelelő súlyt kap az együttműködés a kommunista mozgalomhoz nem tartozó, de azzal részben azonos célokért fellépő szervezetekkel. Az antiimperialista harc közös érdekei kötik össze pártunkat a fejlődő országok nemzeti felszabadítási mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Az internacionalizmus elveinek megfelelően támogatja igazságos küzdelmüket, országuk örökölt gazdasági-: társadalmi elmaradottságának felszámolására. a politikai függetlenség megszilárdítására, a gazdasági önállóság megteremtésére irányuló tevékenységüket. Nagy figyelmet fordít pártunk a szociáldemokrata mozgalomra, , amely Nyugat-Európa legtöbb országában jelentős kormányzati pozíciókkal rendelkezik. s ugyanakkor — ha sajátos, felemás módon is — része a munkás- mozgalomnak, hiszen tagjainak, választóinak megközelítőleg a felét munkások alkotják. A kommunisták és a szociáldemokraták ideológiai ellentétei változatlanul fennálltnak, egyaránt érdekük azonban, hogy meghiúsítsák az imperializmus szélsőséges törekvéseit. Miként a hetvenes években, az enyhülési folyamat kibontakoztatásában, úgy most, a békés egymás mellett élés eredményeit fenyegető veszélyek elhárításában is megkülönböztetett fontosságú partnert jelenthetnek tehát számunkra a tőkés világ szociáldemokrata pártjai, mozgalmai. Ezt a felismerést tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak folyamatos bővülése az elmúlt években a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, mely kapcsolatok remélhetőleg a jövőben is hasznosan mozdítják elő hazánk és az egyes tőkés országok viszonyának javítását, a béke, a leszerelés ügyét. A XII. pártkongresszus megerősítette pártunk nemzetközi tevékenységének eddig követett elveit és fő irányait, amelyek együtt szolgálják munkásosztályunk. népünk nemzeti érdekeit, s a világ forradalmi erőinek közös céljait. Az elfogadott határozat szavaival: „Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk fejemelkedését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát, és számíthat a világ forradalmi, haladó erőinek támogatására.” Kovács László az MSZMP külügyi osztályának alosztályvezetője Együttműködésünk a fejlődő országokkal „HA MEGTANÍTOD HALÁSZNI...” A Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolán tanzániai szakemberek egy csoportja a legmodernebb magyar traktor működésével ismerkedik Minden évben születik néhány olyan tanulmány, amely beszámol a fejlődő országok elmaradottságáról. Megoldásokat is kínálnak, kiszámítva, hogy melyik mennyi pénzbe kerül. A helyzet- felmérést és. a javaslatokat szárnyára kapja a világsajtó — a szakadék pedig egyre nő a fejlődő és a fejlettnek nevezett országok között. Persze ,az előbbi államok közt is jócskán akad különbség. Van olyan, ahol a lakosság számára szükséges élelmiszert sem tudják előteremteni, míg mások bővében vannak energiahordozóknak, ásványkincseknek. Egyben viszont megegyeznek: belső gazdaságuk kiépítésre, fejlesztésre vár és jobbadán földjük kincseit sem tudják kiaknázni segítség nélkül. Így ha nem is mindig szószerint, de igaz rájuk a mondás: ha adsz egy halat az éhezőnek, akkor megmented a pillanatnyi éhhaláltól, de ha megtanítod halászni, akikor örökre elfelejti az éhezést. E „tanításból” lehetőségéhez képest hazánk is kiveszi a részét. Kormányszintű műszaki-tudományos együttműködési megállapodások, és ilyen jellegű tevékenységet is magukban foglaló más egyezmények gyakorlati megvalósításán munkálkodik a TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda. (Természetesen az iroda profilja szélesebb ennél, hiszen magában foglalja a szocialista országokkal folytatott műszaki-tudományos együttműködést, valamint az áruszállítások nélküli műszaki-szellemi szolgáltatások kereskedelmét — például műszaki tervezést, technológiai szerelést — is.) A tényleges együttműködés jelenleg mintegy hat- van-hetven fejlődő országra terjed ki. A velük folytatott műszaki-tudományos együttműködésben sajátosan ötvöződnek a segítségnyújtás és a kölcsönös érdekek érvényesítésének elemei. E tevékenység alapvetően két hagyományos formában valósul meg: magyar szakértők utaznak ezekbe az országokba, illetve a fejlődő országok állampolgárai jönnek ösztöndíjasként Magyarországra. Bz ösztöndíj — segély — Ezeknek az országoknak a káderhiányán igyekszünk enyhíteni, nem kereskedelmi alapon, hanem önzetlenül — mondja Mózer József. a TESCO kiküldetési főosztályának vezetője. — A kifejezetten szegény országokba térítésmentesen küldünk szakembereket, míg ahol ellenszolgáltatást kapunk, ott is csak a kint-tartóztoodás költsége a fizetség, és a magyar állam lemond arról az értékről, amit itthon hoztak volna létre szakemberei. Az ösztöndíj pedig mindig teljesen ingyenes, tehát segélyként adjuk. A kezdeményezés mindiga fejlődő országoktól indul ki. összeállítják, hogy milyen feladatokhoz, milyen szakemberekre lenne szükségük. Amíg felnő a saját irányító és tudós gárdájuk, ad,dig is szervezni, tervezni, gyártani kell. így van, aki olajkutató mérnököt, egyetemi tanárt, vagy éppen építészmérnököt kér. Például Etiópiában többek közt vasúttervezők, építészek és orvosok dolgoznak napjainkban. Az évente kiküldött több száz szakértő leggyakoribb működési területe: a helyi természeti kincsek hasznosításán alapuló kulcsfontosságú szektorok, a mezőgazdaság, a vízügy, az infrastruktúra, valamint az egészségügy és az oktatás. Évente ezren Milyen szempontok alapján választják ki a szakértőket? A nyelvtudás mellett alapvető követelmény a magas szakmai színvonal, ez esetenként tudományos fokozatot is jelent. Ezen túl szükséges a kellő, legalább öt évnyi gyakorlati tapasztalat is. Az évenkénti több mint 1000 ösztöndíjas fogadásával elsősorban a fejlődő országok műszaki-tud.ományos és kutatási-fejlesztési kapacitásainak növeléséhez járul hozzá a TESCO. Az ösztöndíjasok több mint húsz szakterületen tanulnak. A bázis intézmények közül ■ —, ha már korábban szóba került az élelmezés — ki kell emelni a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet és a Vépi Szakmunkás- és Munkástovábbképző Intézetet. Hazaérkezésükkor ezek a szakemberek magukkal viszik a magyar fejlesztési tapasztalatokat is. A képzésnek azonban létezik egy másik formája is. Például Algériában, az oráni műszaki főiskolán magyar metodika alapján oktatják a diákokat. Végezetül azonban meg kell említeni, hogy az ENSZ szakosított szervezeteiben is — újra csak a helyi igényeknek megfelelően — munkálkodik a TESCO. Az inar- fejlesztést szolgáló UNIDO megbízásából például magyarországi szaktanfolyamokat szervez, de más szakosított szervezet felkérésének is szívesen eleget tesznek. Németh Géza
