Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 1, A kommunisták összefogásáért, a haladó, békeszeretö erők közös fellépéséért Az MSZMP nemzetközi tevékenysége Pártunk XII. kongresszusa ismétel­ten megerősítette, hogy külpolitikánk alapvető célja: biztosítani szocialista építőmunkánk megfelelő külső feltéte­leit és hozzájárulni az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocia­lizmus térhódításához. Az MSZMP tö­rekvései természetesen nemcsak a Ma­gyar Népköztársaság külpolitikai állás- foglalásaiban, fellépéseiben, két- és többoldalú kapcsolatainak alakulásá­ban jutnak kifejezésre. Ugyanezeket a célokat szolgálja az a nemzetközi te­vékenység is, amelyet pártunk, mint a világméretű kommunista mozgalom ré­sze, a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, a proletár internacionalizmus szellemében közvetlenül folytat. Az MSZMP Központi Bizottságának a XII. kongresszus küldöttei részére készített előzetes jelentéséből képet al­kothatunk a párt nemzetközi tevékeny­ségének méreteiről, kapcsolatainak ki- terjedtségéről. „Pártunk képviselői a XI. kongresszus óta 79 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldöt­teivel 390 alkalommal folytattak ma­gasszintű megbeszéléseket; részt vettek a testvérpártok kongresszusain és más rendezvényein”. 1. A magasszintű találkozók, a párt- munkásküldöttségék cseréje, a pártin­tézmények és a pártlapok közötti együttműködés, a megyei, városi szin­tű kapcsolatok jó lehetőséget adnak egymás helyzetének, a pártmunka ered­ményeinek és gondjainak kölcsönös megismerésére. A társadalmi rendszer azonossága, a szocialista építés felada­tainak nagyfokú hasonlósága, továbbá nemzetközi céljaink egybeesése nyomán megkülönböztetett jelentősége van pár­tunk és a szocialista országok testvér­pártjai közötti együttműködésnek. Terjedelmes azoknak az antiimperia- lista szervezeteknek, nemzeti felszaba- dítási mozgalmaknak, nemzeti demok­ratikus pártoknak, továbbá szocialista, szociáldemokrata pártoknak a listája is. amelyekkel a két kongresszus között eltelt öt év során pártunk felvette a kapcsolatot, vagy folytatta a korábban kialakított párbeszédet, együttműkö­dést. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk egyik legbefolyásosabb politi­kai tényezője, amely létrejötte óta nö­vekvő hatást gyakorol a világ fejlődé­sére. Napjainkban a kommunista és munkáspártok vezetik az új társadalom építését a szocialista országokban, a munkásosztály marxista—leninista pártjai járnak élen a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelemben a tőkés világban. A kommunisták annak a harcnak is úttörői közé tartoznak, ame­lyet a gyarmati, félgyarmati sorból fel­szabadult országok népei vívnak a tel­jes nemzeti függetlenségért, a társadal­mi felemelkedésért. A kommunista pártok mindenkor ott álltak a béke vé­delmezőinek élvonalában. S nem túlzás azt állítani, hogy ma minden eddiginél nagyobb felelősséget kell vállaljanak az emberiség létét fenyegető fegyverkezé­si hajsza megfékezéséért, az enyhülés eredményeit veszélyeztető támadások visszaveréséért. A kommunista mozgalom fejlődése túlhaladta a pártok összefogásának a kezdeti években szükséges szervezeti formáját, amikor tevékenységüket nemzetközi központ hangolta össze. Ma minden pártnak magának kell megha­tároznia saját stratégiáját és taktikáját, önállóan kell kialakítania politikáját. Ez az önállóság azonban semmiképpen sem elszigeteltséget, magárahagyatott- ságot jelent. Biztos iránytűt ad a mar­xizmus—leninizmus. tudományos esz­merendszere, s felbecsülhetetlen segít­séget jelentenek más testvérpártok gyakorlati-politikai tapasztalatai. Az elméletet és a gyakorlat általánosítható vonásait kell minden egyes pártnak al­kotó módon alkalmaznia saját harcá­nak, tevékenységének konkrét körül­ményeire. 2. Nem csökkent — sőt fokozódott — a kommunista pártok együttes fellépésé­nek szükségessége. Nincs ugyanis egyet­len olyan párt sem, amelynek nemzeti keretek között végzett tevékenysége ne függene a külső körülmények alakulá­sától. S olyan párt sincs, amely képes lenne egymaga biztosítani a céljai el­éréséhez szükséges kedvező világpoliti­kai feltételeket, a békés, stabil nemzet­közi viszonyokat. A hatalmas erővel rendelkező imperializmussal szemben ezt csak a kommunista pártok közös fellépése tudja megteremteni. Ezekből a meggondolásokból indul ki pártunk, amikor nemzetközi tevékeny­sége során megkülönböztetett figyelmet fordít a kommunista mozgalom egysé­gének ügyére. Ez tükröződik a XII. kongresszus határozatában is, amely leszögezi: „Pártunk szükségesnek tart­ja a kommunista és munkáspártok ösz- szefogásának erősítését. Támogat min­den olyan kezdeményezést, amely elő­mozdítja a két- és többoldalú együtt­működést, merít a testvérpártok ta­pasztalataiból. Nemzetközi tevékenysé­ge arra irányul, hogy a marxizmus— leninizmus elvei alapján a közös fellé­pések. akciók révén szilárduljon moz­galmunk egysége.” A XII. kongresszus állásfoglalása tör­ténelmi tapasztaltokra épül. Az elmúlt több mint hat évtized során a magyar kommunisták felbecsülhetetlen segítsé­get kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaitól. A Tanácsköztár­saság kivívásában, az illegalitás nehéz éveiben, a fasizmus elleni harc során, s a felszabadulást követő ország- és társadalomépítő munka bonyolult fel­adatainak megoldásában pártunk bát­ran támaszkodhatott az orosz bolsevi­kok, a szovjet kommunisták, más or­szágok marxista—leninista pártjainak tapasztalataira, s a legnehezebb pilla­natokban is építhetett sokirányú inter­nacionalista, támogatásukra. A vélemény- és tapasztalatcserének, a világpolitika legfontosabb tendenciái feltárásának, s a szükséges közös fellé­pés pillanatnyilag lehetséges formái meghatározásának különösen hatékony és semmi mással nem pótolható for­máját jelentik a testvérpártok nemzet­közi tanácskozásai. Pártunk nagy fon­tosságot tulajdonít ezeknek, s lehető­ségei szerint igyekszik előmozdítani eredményességüket. Ebben a szellem­ben vett részt az európai kommunista és munkáspártok 1976-os, berlini érte­kezletének előkészítésében és munká­jában. a kontinens testvérpártjainak az amerikai neutronfegyverek nyugat­európai telepítése ellen szervezett si­keres kampányában, a szocialista or­szágok kommunista és munkáspártjai­nak ideológiai együttműködésében, vagy éppen az elmúlt napokban az európai testvérpártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó pári­zsi találkozóján. 3. A kommunista és munkáspártok ta­nácskozásainak nem az a célja, hogy azokon minden résztvevő számára kö­telező direktívákat fogadjanak el, ez a pártok önállóságát sértené. De nem is olyan összejövetelek ezek, amelyek sem­miféle hatással nem bírnak a résztve­vők állásfoglalásaira. Az ilyen talál­kozók lényegét, pártunk ezzel kapcso­latos felfogását kongresszusi vitazáró­jában Kádár János elvtárs a követke­zőképpen foglalta össze: „Az értekez­letekre nem azzal a szándékkal me­gyünk el, hogy mondjanak ott, amit akarnak, a mi pozíciónk változatlan marad. Mi azért megyünk el, hogy mindenkit meghallgassunk. A kollektív bölcsesség elve alapján azért tanácsko­zunk, hogy okosabbak legyünk, többet lássunk, többet tudjunk, és ha 'kell, ja­vítsuk a saját álláspontunkat.” Ismert dolog, hogy a kommunista mozgalomban az elmúlt években fel­élénkültek a viták többek között a szocialista átmenet, a szocialista társa­dalom, valamint a testvérpártok közöt­ti viszony néhány olyan fontos elméleti kérdéséről, amelyeknek megválaszolása közvetlen hatással van az egyes pártok gyakorlati politikai irányvonalának ki­alakítására is. A kommunista pártok nem teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politika különböző prob­lémáit, az egyes események mozgató­rugóit sem. Jóhiszeműen is felmerül­het a kérdés: a viták aram eleve az egység gyengülését jelzik-e. A burzsoá propaganda pedig tudatosan torzít, s megújuló erőfeszítéseket tesz annak ér­dekében, hogy a véleménykülönbsége­ket kibékíthetetlen ellentmondásoknak tüntesse fel, a nézetek eltérését szem­benállássá mélyítse. Pártunk felfogása szerint az egység és a vita nem egymást kizáró, hanem dialektikusán összefüggő fogalmak. Kü­lönösen érvényes ez a mai bonyolult helyzetben, amikor szüntelenül változ­nak a kommunista pártok munkájának nemzeti és nemzetközi feltételei, s en­nek következtében teljesen új vagy legalábbis új módon felvetődő kérdések egész sorára kell választ adniuk, olya­nokra is tehát, amelyek megoldására nincs gyakorlati tapasztalat. Hozzáte­hetjük: az egymástól jelentősen külön­böző adottságok miatt a más körülmé­nyek között szerzett tapasztalatok va­lamiféle mechanikus átvétele, kritikát- lan másolása egyébként is súlyos káro­kat okozhat. A vita nem gyengíti auto­matikusan az egységet, éppen ellenke­zőleg: annak erősödését mozdíthatja elő. Az elvtársi módon, megfelelő fóru­mokon, egymás álláspontját tisztelet­ben tartva, higgadt, mértéktartó hang­nemben, s a mozgalom közös céljai iránti felelősséggel folytatott vita to­vább gazdagítja a marxizmus—leniniz­mus tudományos elméletét, ilymódon szilárdabb alapokat biztosít a testvér­pártok összefogásához. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységének széles kör­ben elismert jellemzője az aktív hoz­zájárulás a vitás kérdések tisztázásá­hoz, a nézetkülönbségek áthidalásához. Jól szolgálják ezt a testvérpártok rész­vételével megtartott nemzetközi tudo­mányos-politikai tanácskozások, a tel­jes kötetlen véleménycserére lehetősé­get adó különféle találkozók, melyek megrendezésében az elmúlt években pártunk is tevékeny részt vállalt. A testvérpártok közös nemzetközi folyó­irata. a Béke és Szocializmus szerkesz­tő bizottságával együtt szervezett ta­nácskozást a három forradalmi áram­lat együttműködésének és az enyhülé­sért folytatott harcnak az összefüggései­ről, illetve-a forradalom és a demokrá­cia kérdéseiről: az elmúlt év decembe­rében pedig otthont adott 35 testvér­párt találkozójának, amelyen a kom­munisták és szociáldemokraták nem­zetközi összefogásának lehetőségeiről folyt valamennyi résztvevő számára gazdag tapasztalatokat adó eszmecsere. A kommunisták olyan célokat követ­nek, amelyek megfelelnek az egész em­beriség érdekeinek. A békéért és a tár­sadalmi haladás ügyéért folytatott küz­delmükben ezért pártállástól. Világné­zettől függetlenül számíthatnak, és szá­mítanak is valamennyi, békeszerető, haladó erő tevékeny támogatására. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységében is megfe­lelő súlyt kap az együttműködés a kommunista mozgalomhoz nem tarto­zó, de azzal részben azonos célokért fellépő szervezetekkel. Az antiimperialista harc közös érde­kei kötik össze pártunkat a fejlődő or­szágok nemzeti felszabadítási mozgal­maival, nemzeti demokratikus párt­jaival. Az internacionalizmus elveinek megfelelően támogatja igazságos küz­delmüket, országuk örökölt gazdasági-: társadalmi elmaradottságának felszá­molására. a politikai függetlenség meg­szilárdítására, a gazdasági önállóság megteremtésére irányuló tevékenysé­güket. Nagy figyelmet fordít pártunk a szo­ciáldemokrata mozgalomra, , amely Nyugat-Európa legtöbb országában je­lentős kormányzati pozíciókkal rendel­kezik. s ugyanakkor — ha sajátos, fe­lemás módon is — része a munkás- mozgalomnak, hiszen tagjainak, vá­lasztóinak megközelítőleg a felét mun­kások alkotják. A kommunisták és a szociáldemokraták ideológiai ellentétei változatlanul fennálltnak, egyaránt ér­dekük azonban, hogy meghiúsítsák az imperializmus szélsőséges törekvéseit. Miként a hetvenes években, az enyhü­lési folyamat kibontakoztatásában, úgy most, a békés egymás mellett élés ered­ményeit fenyegető veszélyek elhárítá­sában is megkülönböztetett fontosságú partnert jelenthetnek tehát számunkra a tőkés világ szociáldemokrata párt­jai, mozgalmai. Ezt a felismerést tük­rözi a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak folyamatos bővülése az elmúlt években a szocialista, szociál­demokrata pártokkal, mely kapcsola­tok remélhetőleg a jövőben is haszno­san mozdítják elő hazánk és az egyes tőkés országok viszonyának javítását, a béke, a leszerelés ügyét. A XII. pártkongresszus megerősítette pártunk nemzetközi tevékenységének eddig követett elveit és fő irányait, amelyek együtt szolgálják munkásosz­tályunk. népünk nemzeti érdekeit, s a világ forradalmi erőinek közös céljait. Az elfogadott határozat szavaival: „Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenysé­gével hazánk fejemelkedését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom közös céljainak elérését szol­gálja. Ez a politika élvezi népünk bi­zalmát, és számíthat a világ forradal­mi, haladó erőinek támogatására.” Kovács László az MSZMP külügyi osztályának alosztályvezetője Együttműködésünk a fejlődő országokkal „HA MEGTANÍTOD HALÁSZNI...” A Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolán tanzániai szakemberek egy csoportja a legmodernebb magyar traktor működésével ismerkedik Minden évben születik né­hány olyan tanulmány, amely beszámol a fejlődő országok elmaradottságáról. Megoldá­sokat is kínálnak, kiszámít­va, hogy melyik mennyi pénzbe kerül. A helyzet- felmérést és. a javaslatokat szárnyára kapja a világsajtó — a szakadék pedig egyre nő a fejlődő és a fejlettnek nevezett országok között. Persze ,az előbbi államok közt is jócskán akad különb­ség. Van olyan, ahol a la­kosság számára szükséges élelmiszert sem tudják elő­teremteni, míg mások bő­vében vannak energiahordo­zóknak, ásványkincseknek. Egyben viszont megegyez­nek: belső gazdaságuk ki­építésre, fejlesztésre vár és jobbadán földjük kincseit sem tudják kiaknázni se­gítség nélkül. Így ha nem is mindig szószerint, de igaz rájuk a mondás: ha adsz egy halat az éhezőnek, akkor megmented a pillanatnyi éh­haláltól, de ha megtanítod halászni, akikor örökre elfe­lejti az éhezést. E „tanításból” lehetőségé­hez képest hazánk is kiveszi a részét. Kormányszintű műszaki-tudományos együtt­működési megállapodások, és ilyen jellegű tevékenységet is magukban foglaló más egyezmények gyakorlati megvalósításán munkálkodik a TESCO Nemzetközi Mű­szaki Tudományos Együtt­működési Iroda. (Természe­tesen az iroda profilja szé­lesebb ennél, hiszen magá­ban foglalja a szocialista or­szágokkal folytatott műsza­ki-tudományos együttműkö­dést, valamint az áruszállí­tások nélküli műszaki-szel­lemi szolgáltatások kereske­delmét — például műszaki tervezést, technológiai szere­lést — is.) A tényleges együttműkö­dés jelenleg mintegy hat- van-hetven fejlődő országra terjed ki. A velük folytatott műszaki-tudományos együtt­működésben sajátosan ötvö­ződnek a segítségnyújtás és a kölcsönös érdekek érvé­nyesítésének elemei. E te­vékenység alapvetően két hagyományos formában va­lósul meg: magyar szakértők utaznak ezekbe az országok­ba, illetve a fejlődő országok állampolgárai jönnek ösz­töndíjasként Magyarország­ra. Bz ösztöndíj — segély — Ezeknek az országoknak a káderhiányán igyekszünk enyhíteni, nem kereskedelmi alapon, hanem önzetlenül — mondja Mózer József. a TESCO kiküldetési főosztá­lyának vezetője. — A kife­jezetten szegény országokba térítésmentesen küldünk szakembereket, míg ahol el­lenszolgáltatást kapunk, ott is csak a kint-tartóztoodás költsége a fizetség, és a ma­gyar állam lemond arról az értékről, amit itthon hoztak volna létre szakemberei. Az ösztöndíj pedig mindig tel­jesen ingyenes, tehát segély­ként adjuk. A kezdeményezés mindiga fejlődő országoktól indul ki. összeállítják, hogy milyen feladatokhoz, milyen szak­emberekre lenne szükségük. Amíg felnő a saját irányító és tudós gárdájuk, ad,dig is szervezni, tervezni, gyártani kell. így van, aki olajkutató mérnököt, egyetemi tanárt, vagy éppen építészmérnö­köt kér. Például Etiópiában többek közt vasúttervezők, építészek és orvosok dolgoz­nak napjainkban. Az éven­te kiküldött több száz szak­értő leggyakoribb működési területe: a helyi természeti kincsek hasznosításán ala­puló kulcsfontosságú szek­torok, a mezőgazdaság, a vízügy, az infrastruktúra, valamint az egészségügy és az oktatás. Évente ezren Milyen szempontok alap­ján választják ki a szakér­tőket? A nyelvtudás mellett alapvető követelmény a ma­gas szakmai színvonal, ez esetenként tudományos fo­kozatot is jelent. Ezen túl szükséges a kellő, legalább öt évnyi gyakorlati tapaszta­lat is. Az évenkénti több mint 1000 ösztöndíjas fogadásával elsősorban a fejlődő orszá­gok műszaki-tud.ományos és kutatási-fejlesztési kapacitá­sainak növeléséhez járul hozzá a TESCO. Az ösztön­díjasok több mint húsz szak­területen tanulnak. A bázis intézmények közül ■ —, ha már korábban szóba került az élelmezés — ki kell emel­ni a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemet és a Vépi Szakmunkás- és Munkásto­vábbképző Intézetet. Hazaér­kezésükkor ezek a szakem­berek magukkal viszik a magyar fejlesztési tapaszta­latokat is. A képzésnek azonban létezik egy másik formája is. Például Algériá­ban, az oráni műszaki főis­kolán magyar metodika alapján oktatják a diáko­kat. Végezetül azonban meg kell említeni, hogy az ENSZ szakosított szervezeteiben is — újra csak a helyi igények­nek megfelelően — munkál­kodik a TESCO. Az inar- fejlesztést szolgáló UNIDO megbízásából például ma­gyarországi szaktanfolyamo­kat szervez, de más szakosí­tott szervezet felkérésének is szívesen eleget tesznek. Németh Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom