Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 25. A TANÁCSOKÉ A Társadalmi vita az elképzelésekről Milyen legyen Szolnok és környéke? Az előrelátó, átgondolt településfejlesztésnek vitathatatlanul az alfája és az ómegája a jó terv. Ezúttal a jón van a hangsúly. Hiszen minden településünk valamilyen terv alapján épül. fejlődik, így a megyeszékhely, Szolnok is. A jelenleg érvényben lévő általános rendezési terv a ’60-as években készült és pontosan tíz évvel ezelőtt szentesáttetett. A tervben megfogalmazódott városfejlesztési elképzelésekről azonban nem sokkal később kiderült, hogy módosításra szorul. Részben azért, mert a ’60-as évek társadalmi, gazdasági gerincét adó és fejlődését alapvetően befolyásoló úthálózat tervei mint kiderült, irreálisak. Már pedig, ha ez így van, és változtatni kell az úthálózat szerkezetén, akkor borul az egész terv. Ezért 1976-ban a megyei tanács, a szolnoki városi tanács, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium felkérte a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetet Szolnok rendezési tervének felülvizsgálatára, majd egy olyan koncepció kidolgozására, amely alapján rugalmas, a megváltozott népgazdasági helyzetben is alkalmazható terv készülhet. Csaknem két évig tartott a terv felülvizsgálata, összevetése a város adottságaival. Emslkedö milliók Mielőtt a tervek megvalósításáról írnánk, érdemes egy pillantást vetni arra a táblázatra, amely megmutatja 1976-tól hogyan alakult a helyi üzemek, intézmények kollektíváinak, Karcag lakosságának a településért végzet társadalmi munka értéke: 1976-ban 14 millió 181 ezer, 1977-ben 20 millió 541 ezer, 1978-ban 17 millió 89 ezer, 1979-ben pedig 21 millió 80 ezer forint volt. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az erre az ötéves tervre előirányzott társadalmi munka értéket a karcagiak már ez év januárjára közel 13 millió forinttal túlszárnyalták. Vajon mit takarnak ezek a számok, azaz a főbb elképzelésekből mi minden valósult meg. vagy maradt el fél évvel a tervidőszak befejezése előtt? 1976 óta a város különböző utcáin — elsősorban a peremkerületekben — elkészült 3,2 kilométernyi járda, és hét átjáró. (Ügy tűnik, a hiányzó 800 méter járdát még lehet pótolni.) Bár a tervekben nem szerepelt, de említést érdemel, hogy a Madarasé és a Kórház úti buszmegálló építésének jó részét is társadalmi munkában készítették el. A 6,1 kilométer hosszúságú vízvezetékháló- zat-bővítés terven felüli megvalósítást bizonyít. Ugyancsak befejeződött a berekfürdői úttörőtábor építése, amelyhez a város üzemei, intézményei, kollektívái, lakói mintegy 750 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Itt a legtöbb segítséget a Magyar—Bolgár Barátság TerA szakemberek alaposan feltérképezték a várost. Figyelembe véve gazdaságföldrajzi helyzetét, vonzáskörzetét, népességének várható alakulását, iparának távlati fejlődését, zöldterületeit, üdülési lehetőségeit, úthálózatát, lakásállományának összetételét, közműhálózatát és még hosszasan sorolhatnánk hányféle szempont alapján alakították ki a városfejlesztési koncepciót. — Pontosabban nemcsak a városét, hanem a környékbeli településekét is. Ez az első olyan három évtizedre szóló fejlesztési elképzelés, amely nemcsak egyetlen települést, hanem egy egész településcsoportot ölel át (Szolnokot. Vezsenyt, Rákóczifalvát, Rákócziújfa- lut. Tószeget, Szajolt, Tisza- várkonyt és Tiszajenőt). Természetes egységként kezelik ezeket a valóban sokféle módon egymáshoz kapcsolódó településeket. A koncepció elkészült, ami még nem egyenlő a tervvel. Még csak területfelhasználási elképzelés, még csak foltokban jelöli a térképen a lakótelepeket, a zöldövezetet, az iparnegyedeket stb'. Most, ezekben a hetekben bocsátotta széles körű vitára a városi tanács. A koncepció részletes indoklását a térképekkel együtt a szakhatóságokon túl megkapták az érintett települések párt-, állami és társadalmi szervemelőszövetkezet, a városgazdálkodási vállalat, a vízgazdálkodási társulat, a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet. a TITÁSZ. a Ragó Antal Szakmunkásképző Intézet kollektívái, valamint az intézmények KlSZ-alapszer- vezetei végezték. A tervidőszak elmúlt éveinek legjelentősebb társadalmi munkaakcióit a város óvodái ellátottságának javítására szervezték. Igaz a tervekben előzőleg szerény. 50 személyes bővítést irányoztak elő. de ma már elmondható: eddig 125 óvodai hely kialakítását fejezték be. illetve fejezik be a jövő év elejére vállalati összefogással. Középpontban az óvodák A SZIM gyára is 50 személyes óvodabővítést végez, és az első 25 hely átadása június végére esedékes, a másik 25 hely kialakítása 1981 elején fejeződik be. Ez év végéig ugyancsak 25 hely- lyel bővíti a KÁTISZ a Csokonai úti óvodát, és a tervek szerint a Kinizsi úti óvodába is augusztus 20 után szintén 25 kisgyerekkel többet tudnak felvenni. A felsorolt társadalmi erőfeszítések, eredmények minden bizonv- nyal kedvezően befolyásolják a karcagi, kisgyermekes édesanyák gyorsabb visszatérését munkahelyükre." Szintén társadalmi összefogással épült fel a kiskul- csosi posta, és valósult meg Berekfürdő területén az 1.8 kilométer hosszúságú víztározói körágát. A SZIM gyáregységének munkásai sportpályát építettek, a közzeteinek vezetői, a nagyobb üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektívái, a népfront körzeti bizottságai. A koncepciónak 195 példánya jár most kéz- ről-kézre. Tanakodnak, vitatkoznak felette a szakemberek, s mindazok, a lakóhelyük fejlődését szívügyüknek érző lokálpatrióták, akiknek megfontolt javaslatai alapján tovább tökéletesedhet az a dokumentum, amely meghatározza ennek a Közép-Tisza-menti térségnek fejlődését az elkövetkezendő harminc évre. Szakemberek mérlegelik majd a véleményeket, javaslatokat. Választ adnak arra. hogy milyen ötleteket és véleményeket tudnak hasznosítani, melyeket nem, és miért. így tisztul le a településcsoport fejlesztési koncepciója, és kerül ez év végén a városi tanács testületé elé. Amennyiben a tanácsülés jóváhagyja, egy éven belül elkészül valamennyi érintett település általános rendezési terve, amely már pontosan meghatározza mi. mikor, hol milyen esztétikai kivitelezésben. Amennyiben a tervezők és a szakhatóságok a részletkérdésekben is közös nevezőre jutnak, 1982-ben válik alapdokumentummá, ölt végleges formát a 2010-ig szóló fejlesztési terv. K. K. ponti ligeti sporttelepen pedig a város lakói felújították az atlétikai pályát. Az Egy üzem. egy iskola mozgalom eredményeként a helybeli üzemek évente mintegy 300 ezer forint értékű javítási, karbantartási munkát végeznek a város álta- lánoá iskoláinál. óvodáinál bölcsődéinél. Tavaly ez az összeg — a gyermekév tiszteletére — elérte a félmillió forintot. Maradt azért feladat ez évre is, hiszen társadalmi munkában kellene befejezni a Lőwy úti lakótelep környékének. a Kossuth-tér keleti részének, az Alkotó ifjúság lakótelep utcafrontjának tereprendezését, a Varró út teljes parkosítását, a 3x20 lakás előtti területnek „csinosítását”. A korántsem teljes listában még egy csónak- kikötő építése is szerepel a berekfürdői úttörőtábor területén. A felsorolások ellenére mégis ez évre a városi sport- létesítmények fejlesztésére, gyarapítására kérik a város vezetői a karcagi lakosok, kollektívák támogatását. A liaeti sporttelep szomszédságába új füves és salakos pályáit. Ikézilabda-pályát tér-’ veznek, de bővítik a lelátókat is. Az idén: sportcélokra Karcagon a központi pénzügyi támogatáson kívül, a városi feladatok megoldású-" ban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a társadalmi munkaakciók, vállalások. Ezért ezek összefogására a városi tanács egy dolgozót függetlenített. Ezen kívül a tanács szakigazgatási szerveinek munkatársai vállalták, hogy a hozzájuk tartozó intézményeknél (oktatásügy, egészségügy. ipar. kereskedelem stb.) közreműködnek a társadalmi munkák idei szervezésében. D. Szabó Miklós Megváltozott a települések képe. Hol vannak már az alföldi falvak tipikus építményei, a kis fehér-falu tornácos családi hajlékok. Itt-ott mutatóban néhány. Ha látunk ilyet, a felfedezés örömével mondjuk: „ni ez még igazi sárfalból — fecskerakásból, vertfalból, csömpölyegből vagy vályogból — épült.” öreg házak az ilyenek — némelyik korban közelít a 100—120 esztendőhöz —, öregek, mint általában a gazdáik, akiknek sem pénzük, sem idejük már kőházat húzni hajléknak. Megváltozott a települések képe: büszke, gangos házak épülnek itt az alföldi falvakban is. Egyik ízléses, a másik csupa cicoma, de mindegyik nagy ablakokkal. kőből, betonból. Földszintesek és emeletesek. Hacsak azt nézzük, hogy ebben az ötéves tervben körülbelül 10 600—10 700 családi ház létesült és létesül, ebből kölcsönnel mintegy 9 ezer, — mert hisz ki tudná megmondani, hogy ezen a napon is hányán foglalatoskodnak az új ház építésénél — a megyében. már következtetni lehet erre az új „honfoglalásra”. Maradjunk egy kicsit a számok birodalmában. Ez év végére a megyében összesen 154 ezer lakás lesz. A megye cselekvési programjában az elmúlóban levő 5 évre 15—18 ezer építése szerepelt, ebből várhatóan mintegy 17 ezer 300 lakás valósul meg. És ebből a több mint tizenhétezerből — mint az előbbi szám mutatja —a döntő többség családi ház. Az OTP szervezésével magánerőből 2400—2500, a MÉSZÖV szervezésében 1100—1200 lakás készült el ugyanebben az időszakban. — természetesen bérházi lakás. Hosszú időn keresztül még a családi ház építése határozza meg nálunk is a lakásépítések mennyiségét, és ez érthető is. Sokan vallják: nem tudnának bérházban élni. A magánház csendesebb, nyu- godtabb benne az élet, és ha kiskertje is van, megterem benne a zöldség, a virág, hízó is szuszoghat az ólban, csirke is kapirgálhat a baromfiudvarban. Aztán a családi ház építése olcsóbb, mert általában a rokonok, a barátok segítségével készül. Elég egv-két mesterember szakavatott irányítása. És az sem gond, ha egy év alatt nincs teljesen kész: a külső pucolás. a fürdőszoba felszerelése, a szobák parkettázása nem baj. ha pár év múlva készül el egymásután. ahogyan a gazda pénztárcája bírja. Fehérvári Lászlóval és Kiss Sándorral, a megyei tanács vb építési közlekedési és vízügyi osztálya helyettes vezetőivel beszélgetve e témáról, elmondják: a megyében a családi házak mintegy 80 százaléka házilagos kivitelezésben épül. Inkább a többszintes házakat építik a szövetkezetek, a magánkisiparosok. De azt is hozzáteszik: tapasztalatuk, hogy a munkahelyek több segítséget is adhatnának, több támogatást az építkezőknek. És ez a segítség nem jelenthet csak pénzt. A telekvásárlástól, a fuvaradásig, a gépek, a szerszámok kölcsönzéséig, a brigádok társadalmi összefogásáig — aminek szervezéséhez a vállalat is segítséget nyújt — sok minden lehet. Az építkezésnél ez is a takarékosságot jelentheti. És most mar jogszabály is rendezte a családi ház építéséhez való hozzájárulás vitás kérdéseit. Aki házépítésbe kezdett, azért tapasztalatai alapján azt. vallja, nem kevés gonddal jár. amíg a családi hajlék fölépül. Nem kevés idegesség. utánjárás, idő kell. míg minden esvütt van: telek. terv. építési engedély, építőanyag. — amíg kezdődhet a munka. Telekbiztosítással általában a kisebb településeken nincs különösebb baj. A fejlődő községekben, városokban viszont nincs elég állami telek. Az ok kézenfekvő: a tanácsoknak nincs annyi pénzük, amennyivel a telekkialakítás iránti igényekkel lépést tudnának tartani. Jó hír — és államunk segítőkészségét mutatja —, hogy ez évtől kezdődően az Országos Takarékpénztár is besegít a tanácsoknak a terület-előkészítő ' tevékenységbe. Megjelent ugyanis az a pénzügyminiszteri állás- foglalás. amely ezt lehetővé teszi. Az OTP-nél az e témával foglalkozó ügyintéző dr. Lé- vi Zoltánné. Készségesen magyarázza: erre az évre 10 millió forintjuk van. amit telkek kialakítására költhetnek. A tanácsoktól már megkapták az igénybejelentéseket. Természetesen sok mindenen múlik. — például azon. hogy tudnak-e elfogadható árat kialakítani. — de előreláthatólag Szanda- szőlősön mintegy 100—120, Tiszafüreden csaknem 40, Túrkevén 18. Tószegen .megközelítően 30. Jászkiséren csaknem 20 hagyományos családi ház építéséhez megfelelő telek kialakítására van lehetőségük az idén. Az építkezések tehát tovább folytatódhatnak. És egy másik jó hír. amivel Déviné szolgál: január 1- től a hagyományos családiház- épílé sek n él a telekvásárlás utáni illeték (ez 17 százalék) befizetését 3 évre felfüggesztik, és ha addig fölépül a ház. ezt az összeget egyáltalán n«m kell befizetni. Ez pedig nem kis pénz. örvendetes — és ezt. ismét Fehérvári László és Kiss Sándor közli —. hogy a megyében a tanácsoknál minden városban és nagyobb településen az építési hatóságnál tervárusító bizományosi hálózatot hoztak létre. Vagyis ott kiválasztható a megfelelő típusterv, és az építési hatóság rendeli meg az építtető számára a tervet, amelyet az illető általában 15— 20 napon belül kézhez is kap. Ugyancsak a tanácsi építési előadó szaktanáccsal is segíti — ott helyben — az építkezőket. Milyenek ezek a tervek? Jó katalógus gyűjtemény, százféle típustervet tartalmaz. Egyébként ezekből tizenötöt lapunkban mi is bemutattunk. Ám akiknek ezek a tervek nem tetszenek — mert ilyen is van. — azok terveztethetnek maguknak kedvükre valót, hiszen kétszázötven magántervező dolgozik a megyében. Bár az is igaz. — és ez a szakemberek véleménye —. hogy nagyon sok magánterv nem felel meg a követelményeknek. a jó ízlésnek. Építkezőkkel beszélgetve Tiszajenőn és Jásztelken, Kunmadarason és Kunszent- mártonban egyöntetűen vallják: a legtöbb gond az építőanyag-ellátással van. A tervek elsősorban betongerendák. betonfödémek, elő- reayártott betonszerkezetek alkalmazását íriák elő. csakhogy ezekből nincs elegendő. Nem egyszer ..országjárásra" kell indulniuk, ha építőanyaghoz akarnak jutni. A BVM gyárai központi kontingens alapján elégítik ki az igényeket. — csakhogy beszélgető partnereim szerint a megye alacsony kontingenst kap a Tüzép nyíregyházi központjától. Tavaly az első negyedévben elfogyott. az egész évi keret. „Arányosabb elosztásra van szükség” — mondják. Mennyibe kerül ma egy családi ház? Ez ízlés, komfortfokozat. pénztárca dolga. Átlagot nem lehet mondani. Egy biztos: olcsóbb, mint egy többszintes. házgyári, bérházi lakás. Megváltozott és nap mint nap változik a falvak, a külterületi városrészek arca. Igazodik jelen életünkhöz, igényeinkhez. A sárfal a múlté. Mint a sárbasüppedt életforma is. A kő. a beton jelképezi jelenünket, jövőnket. A LAKOSSÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL Úttörőtábor Berekfürdőn, posta, óvodák, sportpályák Karcagon az ötödik ötéves terv tervidőszakára mintegy hatvanmillió forint társadalmi munkaértéket tervezett a városi tanács és a Hazafias Népfront. A helyi, -társadalmi ösz- szefogással megvalósítandó feladatok között olyan jelentős építkezések is szerepeltek, mint a berekfürdői úttörőtábor építésének befejezése, egy 50 személyes óvoda kialakítása, a Kisföldeken új -postahivatal létesítése; de fontos feladatnak ígérkezett a négy kilométernyi járda- és az öt kilométernyi vízvezetékhálózat bővítés is. V. V. SÁRFALTÓL A BETONIG Megváltozott falukép f A fenti kép Cjszászon készült, ahol a Hunyadi úton ilyen szép lakások épültek. Alsó képünk Jászalsószentgyörgyröl való. A régi vásártéren — mai nevén a Lenin úton — 20—25 ilyen kétszintes, korszerű családi ház épült, három létesítése pedig most van folyamatban. A házak 3 szobásak, összkomfortosak. A településnek ugyanezen a részén 2 és 4 lakásos társasházak is épültek
