Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
4 SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 1980. május 24. A SZALJUT—6- ON GAGARIN UTÓDAI Még húsz esztendő sem telt el azóta, hogy Jurij Gagarin a kozmosz meghódítására indult, és a mai ember már szinte mindennapos eseményként vesz tudomást az újra meg újra a Föld körüli pályára állított mesterséges ürobjektumokról. Az egyik legkorszerűbb és legtöbbet használt űreszköz a közel harmadik éve bolygónk körül keringő Szal- jut—6 űrállomás. (Pályájának a Földtől számított közepes magassága 350 km.) Fedélzetén az űrhajósok a kutatómunka során az asztrofizikát, az orvosbiológiát, a különböző gyártási eljárásokat és még sok más tudományágat érintő kísérletek százait hajtották végre. Az ily módon kapott eredményeket, információkat sokoldalúan hasznosíthatják a tudomány és a népgazdaság legkülönfélébb területein. A több mint két és fél éves intervallum során — a jelenleg a Szaljut—6-on tartózkodó Leonyid Popovotés Valerij Rjumint is beleértve — négy alapszemélyzete volt az űrállomásnak (az első három 96, 140, illetve 175 napot tartózkodott a kozmoszban.) Eddig négy expedíciót— közöttük a szocialista országok űrhajósait — látták vendégül, s most már 500 felé közeledik az orbitális álomáson a kozmonautapárok által eltöltött napok száma. Ez ideig ösz- szesen 15 űrhajós fordult meg a fedélzetén. (Közülük Valerij Rjumin másodízben dolgozik az űrállomáson.) feltételek olyan magas szintű, komplex biztosítását, amely lehetővé teszi az űr- objektumokon az optimális életkörülmények kialakítását. az űrhajósok egészségének és munkaképességének folyamatos, hosszan tartó megőrzését. Természetesen hangzik, hogy az űrhajósokat el kell látni a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen táplálékkal, vízzel, oxigénnel. Ez jelenleg kizárólag a Földről történik, de hosz- Sízabb távon ez nem is olyan könnyű feladat. A hosszan tartó űrrepüléshez az oxigén és víz minél tökéletesebb regenerálására van tehát szükség. A létfenntartást biztosító berendezések — bonyolultságuk, terjedelmük, energiával való ellátásuk stb. — jelenleg még korlátozott lehetőséget biztosítanak. Az élelmiszerekés egyéb anyagok tartós tárolása is gondot okoz. Egyetlen megoldás 'kínálkozik: olyan létfenntartó rendszert kell létrehozni, amely képes biztosítani az anyagoknak (nemcsak az oxigénnek és a víznek) fizikai-kémiai — perspektívájában pedig — biológiai-technikai eljárással történő körforgását. A közeli jövőben már megjelennek az első olyan berendezések, amelyek alkalmaA start előtti utolsó ellenőrzés Bajkonurban. Felvételünkön Bikovszkij, szovjet és Jähn, NDK-beli űrhajós látható Kilenc sorszámozott Szojuz sziemélyszállító űrhajót és az automatikus üzemmódon működtetett Szojuz—T- t, valamint kilenc Progressz teherszállító űrhajót kapcsoltak eddig a Szaljut—6- hoz. Hétszer végeztek az űrállomáson hajtóanyagutántöltést és mintegy 80 pályakorrekciót hajtottak végre. A Progressz űrhajók 10 tonnányi hasznos terhet és kib. öt tonna tüzelőanyagot szállítottak az orbitális állomásra. Három személyzet — J. Roman yen ko és G. Gnecs- ko, B. Koviaijonok és A. Ivancsenkov, V. Lrjahov és V. Rjumin — kilépett a világűrbe a különféle ellenőrző és javítási munkálatok elvégzése céljából. A két összekapcsoló szerkezet. az újfajta egyesített hajtóműrendszer, a rendszeres hajtóanyag-utánpótlás, a meghibásodott, illetve lejárt üzemidejű berendezésék rendszeres cseréje lehetővé teszi az univerzális űr- laboratórium hosszú időtartamú működését. Ez a dolog technikai oldala, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hogyan tud lépést tartani a kozmikus technika fejlődésével az ember? Mikiit válik lehetségessé az egyre hosszabb időtartamú űrrepülés? • Ezzel kapcsolatosan nyilatkozott nemrégiben két szovjet tudós: Oleg Gazenko akadémikus, az orvosbiológiai intézet igazgatója és Avetyik Burn az jan, egészségügyi miniszterhelyettes. A neves szakértők alapvető feltételként említették a létA kozmonautákat — mielőtt elindulnának távoli útjukra — a Csillagvárosban készítik fel sak lesznek az emberi élet- tevékenység bizonyos termékeinek ebben a körforgásban történő feldolgozására. Évek szükségesek még a zárt ökológiai ciklust lebonyolító rendszernek — az anyagok földi körforgása miniatűr modelljének — a megalkotásához. Ezen az alapon lehetséges lesz a táplálék újrafeldolgozása is fizikai-kémiai és biológiai eszközökkel. A hosszú távú űrrepüléseknél még fokozottabban előtérbe kerül a külső téA Szaljut—6 legénysége: Leonyid IvanovicsPopov (balról) és Valerij Viktorovics Rjumin nyezők — a vákuum, a meteoritok, a különféle sugárzások, a túlterhelések és a súlytalanság — okozta káros hatások kiküszöbölése. Az utóbbi egyebek között a szív- és véred én yrendszer, az egyensúlyi szervek működését az anyagcserét befolyásolja. Hatásának ellensúlyozására szolgálnak a különféle sportszerekkel végrehajtott tomagyakorlatok, a „Csibisz” elnevezésű speciális öltöny, amely negatív nyomást hoz létre a test alsó részében; ezáltal javítja a vérkeringést, megelőzi a szervezet űrrepülés utáni egyensúlyának megbomlását. Gazenko akadémikus az eddig végzett kísérletekre alapozva elmondta, hogy a hosszantartó súlytalanság nem hat károsan sem az egyszerű élő szervezetekre, sem a bonyolultabb organizmusokra. Ilyen szempontból tehát optimisták ! ehetünk: az ember szervezete képes a súlytalanságot tar- tósabban és károsodás nélkül elviselni. Az orvos-biológiai feltété-, lek mellett nagyon fonto.sak a pszichológiai tényezők és az űrhajósak általános emberi tulajdonságai. A világűr különleges körülményei között elkerülhetetlen a fokozott megterhelés, a szigorú napirend betartása, az előre nem látható különleges esetek bekövetkezésének lehetősége. Mivel rendkívül fontos a kozmonauták munkaképességének megőrzése — a kifáradást megelőzendő — feltétlenül szükséges a munka és a pihenés helyes arányának pontos megválasztása. Az irányító központban valóságos „pszichológus stáb” ügyel a kozmonauták lelkiállapotára, ók szervezik meg a „találkozásokat” — a rádió és televízió útján — a hozzátartozókkal« barátokkal, művészekkel. A 'korszerű űrkutatásban most már szinte minden esetben űrhajós csoportok vesznék részt. Ehhez a résztvevők pszichológiai alkatának, magatartásának hasonlósága, igen fejlett közösségi érzés, a hosszan tartó fizikai és lélektani megterhelések tudatos és fegyelmezett elviselése szükséges. Az egyéni tulajdonságok között első helyen szerepel a türelem, a kitartás és az állhatatosság. Nem egyszer a rendkívüli akaraterő és kötelességtudat segíti az űrállomás lakóit a mindennapos, kötelezően előírt — sokszor nem is kellemes teendők elvégzésében. Az utóbbi időben — az újabb követelményeknek megfelelően — lényeges előrelépések történtek a kozmonauták felkészítésében is. A csillagvárosi kiképzőközpont szakemberei a gazdag tapasztalatokra építve kidolgozták az oktatás élméleti és gyakorlati végrehajtásának leghatékonyabb módszereit. Az orbitális állomás személyzete minden egyes tagjának tökéletesen k“ll értenie a kozmikus technika üzemeltetéséhez: higgadtan, az előírtak szerint kell cselekedniük az űrrepülés különleges eseteiben. Kutatóként mély tudományos ismeretekkel kell rendelkeznie valamennyi űrhajósnak, hogy a végrehajtott kísérleteket, megfigyeléseket önállóan is képesek legyének feldolgozni. A tapasztalt, világűrt járt kozmonauták mellett a Csillagvárosban készülnek feladatukra a szocialista országok — köztük hazánk — űrhajósjelöltjei. A Szaljut—6-on már több mint egy hónapja serény munka folyik: Popov és Rjumin feltöltötte a készleteket, végrehajtotta a szükséges javításokat, előkészítette a további kutatásokat. A jelekből ítélve az orbitális állomás rövidesen készen áll újabb űrhajós vendégek fogadására. Kemény Barna Virágok a kozmoszban A Szaljut—6 legénysége, Leonyid Popov és Valerij Rjumin televíziós adásban egy uborkát mutatott be a nézőknek. amely állítólag az űrállomáson lévő üvegházban nőtt. A tréfára — mert erről volt szó — sokan „rá- » haraptak”. Az uborkához még visszatérünk. A világűrben töltött első napokban a fő probléma, hogy a személyzetnek meg kell szoknia a súlytalanság állapotát. — Az alkalmazkodás — mondja Anatolij Jegorov, az orvosi csoport vezetője, — mindig bizonyos nehézségekkel jár. Az űrhajósok úgy érzik, hogy fejükbe szalad a vér, arcuk puffad, közérzetük romlik. Ez azzal magyarázható, hogy a súlytalanság állapotában a test felső részébe több vér jut, mint normális körülmények között. Az egyes ember reagálása egyrészt szervezetének egyéni sajátosságaitól!, másrészt a repülés előtti előkészítéstől függ. Ha Popovot és Rjumint vizsgáljuk, náluk az alkalmazkodás első szakasza viszonylag könnyen zajlott le. Ügy véljük, hogy ez elsősorban az intenzív edzésekkel magyarázható. Az űrhajósok a felkészülés során a fej felé lejtő ágyban aludtak, olyan különleges székben forgatták őket, amelynek dőlésszögét előre megadott program alapján lehet változtatni, A sok „edzési’ nem veszett kárba. Az űrhajósok külsőleg is jól néznek ki, az orvosi mérések is igazolják ezt. Az első napokban például az űrhajósok általában fogynak, mivel szervezetük vizet veszít. Ez alkalommal csupán a parancsnok fogyott, ő is egész keveset. Rjumin súlya változatlan maradt. — Ha az űrállomáson folyó munkáról beszélünk —folytatja Vlagyimir Ljahov űrhajós — saját tapas‘ztala- tomból tudom, milyen sok gonddal jár az első hét. Az állomás újbóli üzembehelyezése több napot vesz igénybe. Be kell kapcsolni a híradórendszert. a Jevegő generátort. a hőszabályzó berendezést. stb. Egyszóval van élég munka. A jelenlegi személyzetnek még ki kellett rakodni a Progressz-ből és el kellett rajta helyezni mindazit. ami az űrállomáson feleslegessé vált. Ezenkívül az üzemanyag feltöl- .tésre is elő kellett készíteni az állomást. Az űrhajósok által bemutatott „uborka” papírból készült és csupán a tréfa kedvéért vitték magukkal. Az űrben létesítendő növényi tenyészetekkel a biológusoknak egyelőre komoly problémáik vannak. A repülések egyre hasszabbakká válnak és természetes, hogy a normális munkához az űrhajósoknak teljes értékű táplálékra van szükségük. Az élelmiszerek konzerválása elkerülhetetlenül együtt jár a vitaminok és szénhidrátok csökkenésével. A konzerve- ket gyorsan meg lehet unni. Egyelőre még nincsenek problémák: az űrhajósak menüje választékos, a Prog- ressz-űrhajók minden so- ronkövetkező útján újakat küldenek, ám a végleges megoldást a biológusok az űrben lévő üvegházakban látják, amelyekben zöldséget főzelékfélét lehet termelni. Már kísérleteztek a mesterséges tőzeg, perlit. vagy polimer-talajon történő hid- roponos termesztési móddal, ám a berendezés súlya és mérete túlságosan nagy volt. Az utóbbi időben a kutatók figyelmét egyre inkább az aeroponika vonja magára, amikor is a növényeket különleges fészkekben helyezik el, gyökereiket pedig tápoldatokkal látják el. A fő problémák nem műszaki jellegűek, hanem maguk a növények, amelyek egyelőre nem akarnak nőni az űrben. A Szaljut-4-en elvetett borsó nem hozott termést. Úgy gondolták, hogy ennek oka a súlytalanság. Megpróbálták ezt fény- nyél „helyettesíteni” (köztudott. hogy a növények a fény felé nőnek). Másodok alkalommal a borsó termést hozott, ám bizonyos idő múltán a növény elpusztult. Ugyan ez történt az űrállomásra vitt hagymával. Még az annak idején a Szaljut-6- ra vitt tulipánok is gyorsan színtelenné váltak és elhervadtak. A szakemberek szerint azonban lehetséges, hogy a növények gyenge fejlődését nem a súlytalanság okozza, hanem valami más tényező: a magasabb hőmérséklet, a nem kellő megvilágítás. a szellőztetés hiár"Ta (a növények gyökerénél összegyűlnek a növó"v által kilégzett gázok.) Egyelőre nem tudjuk a pontos választ a kérdésekre. Éppen ezért a biológusok a jelenlegi expedícióra új kutatási ciklust készítettek elő. Eíhh'ez az oázis, a vázon, és a malahit elnevezésű berendezéseket használják. Az utóbbiba virágzó orchideákat ültették. Mihail Csernisov APN—KS A SZAL3UT-6 pólyára állítása: 1977. szeptember 29. .175 napos időtartam világrekord
