Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

1W0. májú* 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mintegy ötvenen vannak a jászjákóhalmi honismereti szakkör tagjai. Eredményes mun­kájukat dicséri a község múltját idéző sok régi tárgy, amelyeket képünkön Várad! Zol­tán szakkörvezető mutat érdeklődő iskolásoknak 'FlinjEGYZET Szerelmi vallomás A MONOLOG és az Ide­gen levelek méltán népszerű alkotója, Hja Averbah új filmjét a Szerelmi vallomást csak dicsérni lehet, vagy el­marasztalni, — a Jevgenyij Gavrilovics regénye alapján készült mű senkit sem hagy közönyösen. Hogy ki, mi­képpen vélekedik a kétré­szes színes, szovjet filmről, úgy hisszük életkora és pil­lanatnyi hangulata dönti el. A Szerelmi vallomásban ugyanis hatalmas ívű kor­rajz, s jól felépített melo­dráma csatázik egymással. — mikor melyiket érezzük erősebbnek. A műfajkevere­dés, amelynek ugyan han­gulati árnyaltsága nem min­dig a legszerencsésebb, kü­lönös feszítettséget ad. 'A rendező bravúrja, hogy han­gulati pasztelljei — szinte végig nemes líra a film — ellenére markáns arcéleket, jól kontúrozott helyzeteket láthatunk Ezt azért hang­súlyozzuk, mert a téma „zöld utat” biztosíthatna a szenvelgésnek. (A hetvenes éveiben járó főhős, Filippok unokájával látogatja meg a kórházban nagybeteg fele­ségét. Virágot visz az asz- szonynak és frissen megje­lent könyvét. Üldögélnek a kórház kertjében, felidézik régmúlt ifjúságukat...) A visszanézés örömteli is fájdalmas is, Filippok nem szupermann, élete nagyabbik felét végig botladozza, min­dent, amit elért feleségének köszönheti. aki (amolyan menedzsertípus Filippok csak egyben példás: a fele­sége iránti vonzalmában, kitartó hűségében. A társadalmi ünnep­ségeken közreműködő kamarakórusok hato­dik országos bemutató­ja csütörtökön az esti órákban eredményhir­detéssel és gálahang­versennyel ért véget a Szolnoki Galériában. Az ünnepségen — amelyen részt vett Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Fasang Árpád ze­neszerző, a zsűri elnöke ér­tékelte a kétnapos rendez­vénysorozatot. Az arany oklevelet tíz kó­rus kapta meg, köztük a szolnoki Társadalmi Ünnep­ségeket és Szertartásokat Szervező Iroda férfikara, karnagy: Buday Péter. a szolnoki Kassai úti Általá­nos Iskola 6. a. osztályának kamarakórusa, karnagy: Ro- honczi Andrea, a tiszaföld- vári Családi és Társadalmi Eseményeket Szervező Iroda férfikara, karnagy- Jordán Antal és a szolnoki Bartók Zina, a felesége már nem ennyire állhatatos. Többször megcsalja, elhagyja férjét kritikus időkben. De mindig újra és újra visszatér Fi- lippokhoz. A „se vele, se nélküle” állapot filmje len­ne tehát Ilja Averbah alko­tása? Talán, valamelyest, de sokkal inkább az emberi nagyság kiteljesedésének eposza. A rendező kivéte­les lelkiállapotú emberek cselekedetei fölött töpreng — s az az idő amit a film felölel nem kevés, 60 év, — jó alkalom annak bemutatá­sára: hogyan változhatunk cselekedeteink megítélésé­ben. Hányszor, de hányszor válunk nevetségessé — Filippok egyenesen bohóccá — önmagunk okán, mások miatt, s évtizedek kellenek, amíg megértjük hajdani út­vesztőink valódi okait. S e folyamat feltáráshoz, meg­értéséhez Hja Averbah olyan alakot teremtett Filippok megfogalmazásával, aki egyedülálló a filmtörténet­ben. A korrajz tehát ahhoz kellett, hogy Filippok suta gyámoltalansága érthetővé váljék későhbi énje megis­meréséhez, megszerettetésé­hez. A RENDEZŐ nagy emberi mélységekig hatoló munká­ját Jurij Bogatirjov — ő Filippok megszemélyesítője — és a mesterien fotografá- ló, gyönyörű színekkel ope­ráló Dimitrij Dolinyin segí­tette. Elsősorban hármóiuk- nak köszönhető ez a nagy hatású, kínzóan őszinte, nagyon szép film. kórus, karnagy: Vájná Ka­talin. Ezüstoklevéllel hat kó­rust jutalmaztak, köztük a törökszentmiklósi Társadal­mi és Családi Eseményeket Rendező Iroda kórusát, kar­nagy: Vargáné Egyed Ildikó. A bronz oklevelet két kórus nyerte el. Az eredményhirdetés után Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára mondott zárszót. Hangsúlyozta, hogy az im­már hagyományos rendez­vénysorozat nem csupán ze­nei életünkben tölt be fon­tos szerepet, hiszen a kóru­sok munkája mindennapi életünkkel is szorosan össze­függ. A családi- és társadal­mi ünnepségeken való köz­reműködésükkel a világné­zeti neveléshez, az életmód- és a szemlélet alakításához is hozzájárulnak a kórusok. Jakatics Árpád zárszava után az arany oklevéllel ki­tüntetett kórusok nagy si-. kerű gálahangversenyt adtak. OIB-vItiHlés Jászberényben A nyelvi nevelés kérdéseiről tanácskoztak A Debreceni Akadémiai Bizottság neveléstudományi munkabizottsága metodikai csoportja vitaülést tart a jászberényi Tanítóképző Fő­iskolán. Tegnap két előadás hang­zott el. Fábián Zoltán fő­igazgató a metodikai kuta­tások sürgető problémáiról. Nagy József főigazgató-he­lyettes pedig a nyelvhaszná­lat fejlesztésének metodikai kérdéseiről értékezett. Az előadásokat korreferá­tumok követték, az iskolai nyelvhasználat óvodai elő­készítéséről, az általános is­kolai tanulók nyelvhasznála­ta vizsgálásáról; a nyelv- használat fejlesztése a szak­munkásképzésben, a „Studi­um Generale” szerepe a gimnazisták nyelvi nevelé­sében témakörökből. A teg­napi karreferátumokat élénk vita követte, amely ma dél­előtt folytatódik, majd Mi­hály Ottó. az MTA pedagó­giai kutatócsoportjának osz­tályvezetője Észrevételek a távlati nevelési koncepció tervezetének metodikai prob­lémáihoz címmel tart elő­adást. Diafilm­újdonságok Négy politikai témájú, han­gosított összeállítással bővül a közeljövőben a diafilmek választéka. A középiskolai tananyaghoz kapcsolódik, il­letve az üzemi ismeretbőví­tő tanfolyamok tematikáját egészíti ki. A „Lenin és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom” című alkotás. A képanyagot Leninről ké­szült festmények repxroduk- cióból válogatták össze, a mellékelt magnókazettán pe­dig a műveiből vett idézetek, és Majakovszkij költemé­nyeinek kapcsolódó sorai hallhatók. A Tanácsköztársaság pla­kátjaival ismertet meg „A hadak útján” című diafilm, kísérőszövegében Ady End­re, Balázs Béla, Lányi Sa­rolta, Móra Ferenc és Sza­muely Tibor idézeteivel. A történelmi emlékek mellett a felszabadulás óta épült ipari és oktatási létesítmé­nyek fotói szerepelnék, a „Hazai ripcrtképck” című összeállításban, amelynek al­címe: Harmincöt év har­minchat kockában. Szintén az elmúlt három és fél év­tizedből meríti anyagát az „Üj honfoglalás”: a felsza­badulást köszöntő válogatás­ban képzőművészeti alkotá­sok fotói szerepelnek, a kor- társ írók és költők műveiből vett idézeteket pedig Csá­szár Angéla, Juhász Jácint, Kozák András, Szokolai Ot­tó színművészek mondták hangszalagra. Tiszai Lajos Szolnok megyei énekkarok sikere Véget irta kamarakórusok hatodik országos találkozója A MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI Közös összefogással L egény Béláné volt a Jászságban a 14-es választókerület ország- gyűlési képviselője az elmúlt öt esztendőben. Most ismét őt jelölték a választók. „— Megismertük, bízunk benne, hogy továbbra is jól képviseli majd érdekeinket... Közülünk való. tudja, mi­lyen gondokkal küszkö­dünk ... Bármilyen problé­mával felkereshetjük, igyek­szik a legjobb tudása sze­rint segíteni..így véle­kednek róla munkatársai, falubelijei, választói. Hat éve, hogy Legény Bé­láné a jászberényi Hűtőgép­gyárban ismerkedett a mun­kásélettel, néhány hónap után hazament Jászárokszál- lásra a gyár klímatechnikai berendezéseket gyártó üze­mébe. A Tyler szerelősor mellett kezdett dolgozni, amelyhez a mai napig sem lett hűtlen. A munka, az otthoni második műszak ter­hei mellett vállalta a to­vábbtanulással járó gondo­kat is. Levelező tagozaton le­érettségizett, két éve vették fel a ptórtba, majd ismét be­ült az iskolapadba. A szol­noki Közgazdasági Szakkö­zépiskola jászberényi kihe­lyezett tagozatán most má­sodikos. A gyárban április 17-én volt a szakszervezeti bizalmiválasztás. Azóta mint főbizalmi is dolgozik. — Mit kell először is meg­tanulni egy képviselőnek? — Azt, hogy kihez vagy kikhez forduljon egy-egy ügy intézésekor. Akinek nem volt korábban semmiféle tár­sadalmi munkája, funkciója, aki nem sokat forgolódott vezetők között — mint aho­gyan én sem —, annak bi­zony sokat kell tanulnia. Ahhoz, hogy eligazodjak a képviselői munkában, sok segítséget kaptam képviselő­társaimtól. Hiszen egyedül nem sokat tud tenni az em­ber, csakis összefogással si­kerülhetnek a dolgok. — Tíz község tartozik a 14-es választókerülethez. Mi­lyen időközönként látogat el ezekre a területekre? — Jászárokszálláson kívül ide tartozik még Jászágó, Jászfény szaru, Pusztamonos­tor, Jászdózsa, Jászfelső- szentgyörgy, Jánoshida, Alattyán. Jásztelek és Jász- boldogháza. A községi ta­nács ülésein általában ott vagyak, akkor van alkal­mam beszélgetni a községi vezetőkkel és találkozhatom sok választómmal is. Ha csak egy kis szabadidőm akad, máris buszra ülök és elmegyek valamelyik köz­ségbe. — Mit szólt a család ah­hoz, hogy újra képviselőnek jelölték? — A férjem és a lányom biztatnak, hogy csináljam tovább, ha megválasztanak. Pedig tudják, hogy rájuk akkor több munka vár ott­hon. SZ. E. Nemcsak a nevét ismerik B zon a februári regge­len, 1954-ben talán ép­pen az volt a legna­gyobb kérdése a jövevények­nek Jászberényben — köz­tük Gorjanc Ignácnak, ho­va hajtják pihenésre a fe­jüket. Ha ott, a párnázott ajtón ébredve azt mondta volna a Hűtőgépgyár vala­mikori elődjének fiatal fő­mérnöke. hogy lakótelepek, utak, csarnokok építéséről álmodott, megmosolyogják. S a mostani években, ott a Hű­tőgépgyár közpxmti épületé­nek kilencedik emeletén, a vezérigazgatói szobában, a tanácsteremben országot, vá­rost, gyárat formáló elkép­zelések születnek. Nincs a Földnek olyan or­szága, amelybe ne utaztak volna innen gyártmányok — a hajdani 264 munkással szemben ma már több mint hatezer lelket számlál a nagy­üzem, és víkendházi hű­tőktől kezdve nagyipwri hű­tőberendezésekig terjed a gyártmányskála. A város másik nagyüzeméből, egye­bek között Görögországba, a Szovjetunióba szállítják a mintegy kétezer dolgozó pro­duktumát. Gorjanc Ignác or­szággyűlési képviselő, a 15-ös számú választási körzet je­löltje — mondja: ezért nem mindegy, milyen közérzettel mennek a városi üzemekbe, intézményekbe dolgozni az emberek. Ezért fontosak, ezt szolgálják a gyár körüli lé­tesítmények, amelyeknél — említi — senkitől nem kér­dezik meg, van-e belépcje. Ezt szolgálja pcldául a vá­rosi ifjúsági ház. az elké­szült, több vizet adó létesít­mény, az utak, a járdák. Ki­mutat az ablakon: hétvége­ken az Alföld minden szög­letéből járnak ide gyönyör­ködni az állatkertbe, mások a spxjrtversenyek kedvéért „ugranak ki” a gyárhoz. Részlet egy régebbi. 1975- ben elhangzott riportból: Gorjanc Ignác — „A köz­életi munkában nem szabad a tapjsra gondolni. Arra kell figyelni — miben tud segí­teni az ember...” Levelek sokasága bizonyítja, hogy a városiak, a környékbeliek nemcsak a nevét ismerik, magáénak tudhatja a bizal­mukat is. Úgy véli: „A tanácsülése­ken, értekezleteken, külön­böző ünnepségeken ott kell lenni, ezekre készülni is kell”. S ugyanúgy az or­szággyűlés ip>ari bizottságá­nak tanácskozásaira, hiszen Gorjanc Ignác ennek volt elnöke. Miről tárgyalt tavaly az ipari bizottság? Tallózás a témák között: a vállalatok szervező munkája, tovább­fejlesztési lehetőségének fel­adatai ... Munkaerő-gazdál­kodás. munkaerő-átcsoporto­sítás ... Egy hír p>éldául az 1979. december 13-i Nép- szabadságból : „Az ország- gyűlés ipari bizottsága szer­dai ülésén az 1980. évi álla­mi költségvetésről tárgyal...” H. J. Oldódik a szorongás B evallom, szorongva gon­dolok arra, hogy mint „újonc ’ — ha megválasztanak — hogyan tudom majd képviselni vá­lasztókerületem lakóinak ér­dekeit, hogyan tudom intéz­ni ügyes-bajos dolgaikat Ha viszont arra gondolok, hogy Fegyverneken születtem, el­múlt tíz esztendeje, hogy az örményesi gépgyárban dol­gozom. ehhez a tájhoz köt­nek a gyermekkori és ifjú­kori emlékeim — máris ol­dódik bennem a szorongás. Megnyugtat, hogy összetar­tó. segítőkész munkásközös­ségben élek és dolgozom. Czakó László, a 6-os szá­mú országgyűlési választó­kerület harmincegy eszten­dős képviselőjelöltje az Áp­rilis 4'. Gép>gyár örményesi üzemében dolgozik — az olajégőműhely,ben csoport­vezető. — A gyárban nagyon jól ismerik a családomat. Már a nagyapám is itt dolgozott, édesapám szintén a gyár nyugdíjasa. Tőlük kaptam kedvet én is ahhoz, 'hogy ör­ményesi munkás legyek. Érettségi után a Ganz Vili­ben voltam lakaitostanuló. és k69-ben jöttem ide. Először íróasztal mellett dolgoztam, de vonzott a műhely, az ot­tani levegő. — Amikor megtudta, hogy országgyűlési képviselőnek jelölik, mit érzett? — Annyira meglepődtem, hogy hirtelen örülni sem tudtam napokig azon rágód­tam, hogyan sikerül majd a hat község — Kunhegyes, Fegyvernek. Kenderes Tisza- bő. örményes. Kuncsorba — dolgait úgy intézem, hogy az emberek elégedettek legye­nek. Kaptam a tanácsokat, hogy mire vigyázzák, mire figyeljek. — Hogyan képzeli a kép­viselői munkát? — Az első jelölőgyülésem­re úgy készültem, mint a menyasszony az esküvőjére. Gombóc volt a torkomban, remegett a lábam — nagyon izgultam. Akkor nyugodtam csak meg valamennyire, ami­kor 'hallottam, hogy a vá­lasztók megbíznak bennem, támogatnak, segítenek a munkámban. Sőt figyelmem­be is ajánlottak egy-két dol­got. Kunhegyesen szeretnék például, ha új út. isko­la, 1 tornaterem épülhetne, ígéretet tettek arra. hogy nem maradok munka nélkül, mindig lesz mit csinálnom. Eleinte biztosan több segít­ségre lesz szükségem, mert járatlan vagyok a hivatalos ügyek intézésében. Különö­sebb társadalmi funkcióm eddig nem volt. A KISZ- szervezetben úgy dolgoztam mint a legtöbb tag. amilyen munkával megbíztak^ igye­keztem az erőmihöz. képessé­gemhez mérten a legjobban megoldani. Ezt szeretném ez­után is tenni... Czakp László bemutatásá­hoz még annyit: nem tagja a pártnak. Felesége a fegy- verneki Nagyközségi Tanács gyámügyi főelőadója. Három kisgyermek büszke édesapja. Sz. E. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom