Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 21. R wilanówi kastély vendégei fl szovjet-francia csúcstalálkozó segíthet a feszültség enyhítésén A varsói megbeszélések visszhangja A világ nem ismeri — és a dolog jellegénél fogva nem is ismer­heti — a Varsó mellett sor- rakerült szovjet—francia csúcstalálkozó valamennyi részletét. Mégsem túlzás azt állítani, hogy az egyetemes visszhang lényege egyfajta fellélegzés. Leonyid Brezs- nyev és Giscard d’Estaing megbeszélése az enyhülési folyamat megtorpanása óta nem az első, de eddig két­ségtelenül a leglátványosabb jele egy olyan ténynek, amely a jelenlegi kiélezett helyzetben különösen fon­tos lehet. Arról van szó, hogy ismét bebizonyosodott: Washington szövetségesei korántsem kö­vetik egységesen az életve­szélyes kalandok politikáját. Kiderült, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok koncentrált erőfeszítése a Carter-kabinet által a világ­ra erőszakolt veszélyes fo­lyamat megállítására, meg­értéssel találkozik a legfon­tosabb nyugat-európai or­szágok vezetői részéről. A találkozó fényében egy­fajta jótékony folyamatos­ság érvényesül: a hatvanas években is a látványos szov­jet—francia közeledés volt az enyhülés nyitánya. Nem yéletlenül nevezték a két ország kapcsolatát azóta többször „az enyhülés ten­gelyének”. Hosszú esztendők óta rendszeresek a Szovjet­unió és Franciaország leg­főbb vezetőinek személyes találkozói. (A francia elnök legutóbb tavaly tavasszal járt Moszkvában.) A két or­szág politikusai mindig han­goztatják, hogy találkozói­kon nem csak a kétoldalú kapcsolatokról esik szó, ha­nem áttekintik az egyetemes (kérdésekét is. Miközben Moszkvában elégedetten nyi­latkoznak a lengyelországi tárgyalásokról. Párizsban mind hivatalos körökben,, mind a sajtóban egységes az a vélemény, amelyet Pin- ton, az elnök mögött álló pártszövetség főtitkára így fogalmazott meg: „Francia- ország nem mondhatott le arról a lehetőségről, hogy a Szovjetunióval együtt megpróbálja újra beindíta­ni a közeledés mechanizmu­sát.” B lengyel királyok rezi­denciáján, a wilanówi kastélyban lefolyt tá- lálkozó színhelye önmagá­ban is emlékeztet arra, mi­lyen pusztításokat okozott a vendéglátó országnak — és egész kontinensünknek — a két világháború. Maga a csúcstalálkozó pedig a konk­rét eredményektől függetle­nül — puszta tényével is — rendkívül hatással lehet ar­ra, hogy megálljon „a sza­kadék felé sodródás” mos­tani tendenciája. H. E. A Varsóban lezajlott szov­jet—francia csúcstalálkozó a világközvélemény és a nem­zetközi sajtó széleskörű fi­gyelmét váltotta ki. — Az Elysée-palotában rámutatnak: a varsói csúcs- találkozó célja az volt, hogy elősegítse a két ország kö­zötti párbeszéd felújítását egymás álláspontjának jobb megismerése útján — hang­súlyozza az Agence Francé Presse híradása. Georges Marchais, az, FKP főtitkára, a csúcstalálkozóval kapcsolatban adott nyilatko­zatában kijelentette: „úgy gondoljuk, hogy ez a talál­kozó rendkívül jó dolog volt. Egon Bahr, az SDP or­szágos ügyvezetője, televí­ziós nyilatkozatában hang­súlyozta : „Helmut Schmidt kancellár mindig azt az ál­láspontot képviselte, hogy bármilyen lehetőséget fel kell használni a dialógusok­hoz. Ezért mi kedvezőnek tartjuk azt, hogy Giscard d’Estaing és Leonyid Brezs- nyev Varsóban találkozott”. „A legfontosabb az, hogy ismét megindult a párbe­széd” — hangsúlyozta a szovjet—francia csúcstalál­kozót értékelve Willibard Pahr osztrák külügyminisz­ter. „A béke perspektívái” címmel vezércikkben foglal­kozik a varsói találkozóval a párizsi L’Humanité. Yves Moreau, a lap külpolitikai Az iráni külügyminiszté­rium kedden erélyesen cá­folta, hogy az Egyesült Ál­lamok és Irán megegyezett volna az amerikai túszok szabadonbocsátásának felté­teleiben. Egy ilyen állítóla­gos amerikai—iráni terv lé­tezéséről az AFP számolt be hétfőn, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A rovatvezetője rámutat, hogy Giscard d’Estaing és Leo­nyid' Brezsnyev a tárgyalás­nak nem csupán a lehető­ségét, de a szükségességét is bizonyította. A spanyol lapok — az El Pais kivételével — kedden még nem kommentálták a Brezsnyev—Giscard találko­zót, de tudósításaikból, a tu­dósítások címeiből alapve­tően pozitív fogadtatás csendül ki. A Diario 16 cí­mében megállapítja: Giscard megtörte a fagyot a kelet— nyugati kapcsolatokban. Az El Pais kiemeli, hogy a két államfő a világ vezetőinek csúcsértekezletét javasolja. Keddi washingtoni sajtó- értekezletén Edmund Mus- kie amerikai külügyminisz­ter élesen bírálta Francia- országot,» mert nem tájékoz­tatta Washingtont előzete­sen Giscard d’iEstaing és Leonyid Brezsnyev varsói találkozójáról. Az amerikai diplomácia vezetője nehez­ményezte, hogy Franciaor­szág korábban helyteleníte­ni merte az Egyesült Álla­mok eljárását, Ijiszen Wa­shington — legutóbb az irá­ni katonai intervenció al­kalmával — ugyanígy járt el szövetségeseivel szemben. Mintha misem történt vol­na, az amerikai külügymi­niszter hangoztatta, hogy „a konzultáció kétirányú utca” és remélhetően így véleked­nek a NATO-szövetsége- sek is. túszokat — az AFP értesü­lései szerint — három sza­kaszban elengedik, ha Car­ter amerikai elnök előbb feloldja az amerikai ban­kokban elhelyezett iráni be­tétek zárolását, s később az Egyesült Államok és Irán „béke és semlegességi” szer­ződést köt. Feltűzött szuronyú katona kíséri Hvang Nak Dzsu-t, a Dél­koreai Demokrata Párt vezetőjét, aki egyúttal az ellenzék egyik vezető alakja Teheráni cáfolat OLIMPIA ’80 Döntések a részvételről Az Olasz Olimpiai Bizott­ság (CONI) kedden úgy dön­tött, hogy az olasz sportolók részt vesznek a moszkvai olimpiai játékokon. Az ülésen részt vett 34 tag közül 29 „igen”-nel szavazott arra a kérdésre, hogy ott legyen-e Olaszország az olimpián, hárman ,,nem”-mel, ketten pedig tartózkodtak a sza­vazástól. Az Olasz Olimpiai Bizott­ság döntéséről kiadott köz­lemény szerint a CONI „minden körülmények között ragaszkodik az olimpiai mozgalom alapelveihez, és arra törekszik, hogy az olasz sportolókat felkészítse, kel­lő eszközökkel lássa el az olimpiai játékokon való rész­vételhez”. A CONI szerint a döntés nemcsak az olasz törvényekkel áll összhang­ban, hanem megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság határozatainak is. A CÓNI döntése ellenté­tes Francesco Cossiga kor­mányának előzőnapi állásfog­lalásával. Az olasz kormány ugyanis elutasította a játé­kokon való részvétel gondo­latát Afganisztán ürügyén és úgy foglalt állást, hogy —■ ha a CONI ellentétesen döntene is — nem engedé­lyezi az olasz lobogó hasz­nálatát és' az olasz himnusz eljátszását Moszkvában, és hivatalos delegációval sem képviselteti magát az olim­pián. Hétfőn újabb öt nyugat­európai ország — Ausztria, Belgium, Hollandia, Írország és Svédország — olimpiai bizottsága döntött a moszk­vai nyári játékokon való részvétel mellett. Valamivel korábban, vasárnap este Izland is bejelentette, hogy elküldi csapatát az olimpi­ára. Leonyid Brezsnyev fogadta a román kormányfőt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökének kézfogása Ilié Verdet román miniszter- elnökkel, tegnapi tárgyalásuk előtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Ilié Verdet-et, a Román Kom­munista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját, Románia miniszter- elnökét, aki »hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. A meleg, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy komoly lehe­tőségek vánnak a szovjet— román együttműködés, ezen belül a gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztésére. Ilié Verdet átadta Leonyid Brezsnyevnek és a szovjet vezetőknek Nicolae Ceau- sescu üdvözletét. Leonyid Brezsnyev ugyancsak üdvö­zölte Nicolae Ceausescut és a román vezetőket. Tegnap Moszkvában befe­jeződtek Alekszej Koszigin- nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió miniszterelnökének és Ilié Verdetnek,, a Ro­mán Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága állandó irodája tagjá­nak, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnö­kének megbeszélései. A ked­di tárgyalások után Ilié Verdet elutazott Moszkvá­ból. PRÁGA A CSKP Központi Bizott­sága kedden Prágában tar­tott ülésén ismét Gustáv Hu- sákot, a CSKP KB főtitká­rát jelölte az ország köztár­sasági elnöki tisztségére. Gustáv Husák jelenlegi, 5 éves elnöki megbízatása rö­videsen lejár, és a csehszlo­vák parlament két háza csü­törtökön ül össze elnökvá­lasztásra. BRÜSSZEL Az új belga kormány ked,- den bemutatkozott a parla­mentben. Wilfried Martens miniszterelnök a kormány- programot ismertető beszé­dében hivatkozott arra, hogy Belgium nehéz időknek néz elébe. Szembe kell nézni — mondotta — a bizalmi vál­sággal a flamandok és a val­lonok között, meg kell bir­kózni a gazdasági bajokkal. KAIRÓ Begin izraeli kormányfő kedden levélben tájékoztatta Szadat egyiptomi elnököt ar­ról. hogy Izrael változatla­nul ragaszkodik az önkor­mányzati tárgyalások kulcs­kérdéseiben korábban val­lott álláspontjához, s egy­úttal a tárgyalások felújítá­sának szükségességét han­goztatta. Az izraeli rád,ió tu­dósítója szerint „igen baráti” hangú levelében Begin meg­erősítette, hogy az „egyesí­tett Jeruzsálemet Izrael örö­kös fővárosának” tekinti, nem mond le a megszállt arab területek zsidó kolóni­ákkal való benépesítéséről, s a palesztin területen létesí­tendő kormányzati testület­nek csak korlátozott, köz- igazgatási jellegű hatáskört hajlandó biztosítani. MILÁNÓ A „Vörös Brigádok” ter­roristái keddre virradóra há­zilag barkácsolt rakétát lőt­tek a milánói rendőr-főkapi­tányságra. Az épület teteje megrongálódott, egy szom­szédos lakásban egy személy repesztől megsérült, más se­besülés nem történt. TEHERÁN Ismeretlen fegyveresek kedjden a Teherántól mint­egy nyolcszáz kilométerrel délkeletre levő Kerman vá­rosában tüzet nyitottak arra az épületre, ahol az ameri­kai túszok egy részét őrzik. A túszokat őrző iszlám gár­disták géppisztolysorozatot adtak le a gépkocsival to- vaszáguldó támadókra. A Pars iráni hírügynökség je­lentése szerint a lövöldözés­nek nem voltak áldozatai és senki sem sérült meg. Ausztria negyedszázada A „keleti kapcsolatok” A Bruno Kreisky vezette osztrák és a Lázár György vezette magyar tárgyalóküldöttség az 1980. április 26-i kormányfői megbeszéléseken Noha Ausztria a nyu­gati világ integráns ré- * sze. nincsenek olyan katonai, politikai, gazdasági kötöttségei, amelyek megaka­dályoznák. hogy a Föld bár­mely államával jó kapcsola­tokat alakítson ki. Ebből kö­vetkezik, hogy a szocialista országokhoz fűződő, vagy ahogyan Ausztriában elősze­retettel mondják a „keleti kapcsolatok” is jók. Ausztria árucseréje a szo­cialista országokkal valame­lyest csökkent ugyan az utol­só időszakban (főleg a vi­lágszerte nehezebbé váló gaz­dasági helyzet miatt), de Finnország után még mindig szomszédunk bonyolítja le külkereskedelmének legna­gyobb részét a szocialista ál­lamokkal. A szocialista pi­acra elsősorban az osztrák ipar államosított szektora termel, amely így hosszú tá­lvon biztos lehetőségekkel rendelkezik. Egyes iparágak­ban (ilyen például a hajó­gyártás) a szocialista piac meghatározó jelentőségű. — A szocialista országok­kal Ausztria hosszú lejáratú szerződések alapján kereske­dik — mondotta dr. Gregor Woschnagg Tapasztalataink szerint a szocialista partne­rek megbízhatóak, bár az iga­zat megmondva elég nehéz velük szerződést kötni, rész­ben bizonyos szervezeti nehéz­kességük miatt, részben pe­dig azért, mert előnyben ré­szesítik a kompenzációs üzle­teket. Ezekből általában ki­sebb nyereségünk származik, előnyük viszont a hosszú le­járat. Rendszerint megvan­nak la hosszabbítás lehetősé­gei is. így e kapcsolatok fenn­tartása és lehetséges bővítése mindenképpen érdekünk. Dr. Woschnagg megjegyezte hogy a magyar export tavály növekedett, a Magylarország- ra történő exportjuk viszont csökkent, ám árucsereforgal­munk még mindig osztrák többletet mutat. A jó gazdasági kapcsola­tok természetesen nem vá­laszthatók el a politikai kap­csolatoktól. A két ország kö­zött nincsenek megoldatlan politikai problémák, osztrák vélemény szerint is mindkét oldalon megértés és jó érte­lemben vett nagyvonalúság mutatkozik meg la kérdések kezelésében, Bruno Kreisky kancellár a magyar—osztrák kapcsola­tok rendszerét a békés egy­más mellett élés jó példájá­nak nevezte. Majdnem szó szerint ugyanígy fogalmazott valamennyi osztrák beszél­gető-partnerem. Elsősorban a gazdasági kapcsolatokra helyezték a hangsúlyt, külön is megemlítették az osztrák kölcsönnel folyó szállodaépí­téseket. s a magyar lignit ki­termelésére vonatkozó terve­ket. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkozott volna, dr. Woschnagg vállalkozott a magyar—osztrák kapcsolatok kilátásainak felvázolására. Politikai kapcsolatainkról el­mondta. hogy példaként szol­gálhatnak az eltérő társadal­mi rendszerű országok szá­mára. A gazdasági téren oly­kor felmerülő problémák kü­lönböző úton-módon mindig megoldhatók, például az ál­lamférfiak személyes találko­zásával. (Utalt Lázár György és Bruno Kreisky legutóbbi megbeszéléseire is). A kap­csolatok továbbfejlődésének kiaknázatlan lehetőségeit rejti a két ország állampol­gárainak személyes ismer­kedése a látogatások, a tu­risztika révén. A vízumkény­szer eltörlése jelentős lépés volt e téren. Hatása úgyszól­ván azonnal megmutatkozott, bár Ausztriában szóvá teszik, hogy a Magyarországra lá­togató körülbelül agymilió osztrák turistával szemben mi csak valamivel több. mint százhúszezer Ausztriába uta­zó magyar turistát tudunk „felmutatni”. A számok ugyan valósak, a következte­tés. miszerint .nagy arányta­lanságról van szó. már ke­vésbé. mivel a magyarok ál­talában több időt töltenek Ausztriában, mint az osztrá­kok nálunk. A kapcsolatok természete­sen sokkal árnyaltabbak. sokrétűbbek annál, hogy egy- egy területből az egészre érvé­nyes következtetéseket lehes­sen levonni. Helytálló képet csupán az átfogó áttekintés adhat. Ha így nézzük együtt­működésünket. minden .téren kedvező eredményeket nyug­tázhatunk, azzal a megjegy­zéssel. hogy ezek korántsem jelentik tartalékaink teljes kiaknázását a kétoldalú kap­csolatokban. Hogy mindez így lehet, s hogy Ausztria ma kicsiny­sége ellenére is számottevő tényező az európai politiká­ban. az annak eredménye, hogy negyedszázadon át kö­vetkezetesen vállalta az ak­tív semlegességnek az ország újjászületésekor lefektetett alapelveit, az enyhülés és a békés egymás mellett élés politikájának szolgálatát. Bistey András Vége

Next

/
Oldalképek
Tartalom