Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
1980. májúi 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Választási nagygyűlések Tegnap Szekszárdon, Tatabányán, Dunaújvárosban és Zalaegerszegen tartottak választási nagygyűlést. A megyében Jászboldogházán rendezett választási politikai nagygyűlést a Hazafias Népfront megyei és helyi bizottsága Szekszárd Szekszárdon a Babits Mihály megyei Művelődési Központ színháztermében gyűltek össze a megyeszékhely választópolgárainak, először választó fiataljainak százai. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Beszédében rámutatott, hogy idén és a következő években nagyobb követelmények állnak a népgazdaság előtt. Bár a VI. ötéves tervben csak szerényebb fejlesztési célokat tűzhetünk magunk elé, ezek elérése nem jelent kisebb feladatokat. Hiszen ha a mostani megnehezült viszonyok között is meg akarjuk őrizni az elért élet- színvonalat, tovább akarjuk folytatni az életkörülmények javítását szolgáló programot, akkor jobban kell gazdálkodnunk a gazdasági és társadalmi erőforrásokkal. — A társadalmi támogatást hathatósan szolgálhatják a szocialista demokrácia fórumai. A keletkező viták, esetleg konfliktusok eredményesebben oldódhatnak meg, ha a dolgozók kollektívái előtt zajlanak le. Minden eddiginél szükségesebb tehát a szocialista d.emokrácia fejlődése, fórumainak élő működése. — Társadalmunk szocialista vonásainak fejlődését szolgáló közéleti és nevelési célok közül a párt XII. kongresszusa hármat emelt ki: a munkaerkölcs, a közösségi szellem fejlesztését és a közérdek érvényesítését. Ezek az egymással összefüggő célok messzemenően összhangban vannak a közvélemény legtudatosabb. a haladásra legfogékonyabb részének kívánságával. Benke Valéria végezetül hangsúlyozta, hogy pártunk politikáját az elviség, a realitásérzék, az együttműködési készség jellemzi. Mindez növelte a tömegek bizalmát politikája iránt. A párt jövőben is meg akarja őrizni, tovább akarja erősíteni ezt a bizalmat. Tatabánya Tegnap Tatabányán Her- czeg László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte a sport- csarnokot zsúfolásig megtöltő 2000 választópolgárt, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Bevezetőben nemzetközi kérdésekkel és hazánk belpolitikai életével foglalkozott, majd a legszélesebb tömegeket foglalkoztató gazdaságpolitikai • kérdésekről beszélt. — Az 1979. évi eredmények — hangoztatta a Központi Bizottság titkára — egyértelműen igazolják, hogy a Központi Bizottság 1978-as decemberi határozatainak nyomán megkezdődött a követelményeknek megfelelő folyamatok kibontakozása. Bebizonyosodott, hogy ami mennyiségileg esetleg kevesebb, az minőségileg lehet több és értékesebb. Az ország egésze, jobban alkalmazkodott a gazdasági fejlődés szigorúbb belső és külső feltételeihez. 1979-ben a nemzetközileg versenyképes vállalatok gyorsabban fejlődtek, a korszerűtlen, ráfizetéses termékek előállítása csökkent, javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A lakosság fogyasztása — a termelés mérsékelt növekedése mellett is a tervezettel megegyezően — 2,8 százalékkal emelkedett. Megépült 88 000 új lakás, elkészült 22 000 óvodai és 3300 bölcsődei hely, továbbá 1160 általános iskolai tanterem. A múlt évi fejlődés egészében jó alapot teremtett ahhoz, hogy 1980-ban tovább erősítsük a pozitív folyamatokat s ezáltal jobban megalapozzuk a VI. ötéves terv indulását. — A VI. ötéves terv időszakában ahogy ezt a XII. kongresszus határozata is leszögezte, továbbra is gazdaságpolitikánk fő célja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külgazdasági egyensúlynak a javítása, és ezzel összhangban az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülmények javítása, a gazdasági fejlődés folyamatosságának biztosítása. Havasi Ferenc az ország helyzetének elemzése után választókerülete — Tatabánya — helyzetével, fejlődésével, gondjaival foglalkozott. Ezután Váczi Istvánná tatabányai munkásnő, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár csoportvezetője, a megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje szólalt fel. Elmondta, hogy a jelölő gyűléseken elhangzott hozzászólásokból is kitűnt, mennyire szeretik a tatabányaiak városukat. Ezt bizonyítja az utóbbi öt évben végzett több mint 115 millió forint értékű társadalmi munkájuk is. A következő szónok Jávorkai István főaknász, a megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje volt, ő a legutóbbi ciklusban is képviselőként tevékenykedett. Bányásztársai nevében — akik sokszor veszélyekkel szembenézve végzik nehéz munkájukat — szólt arról, hogy mindig bíztak a szénbányászat jövőjében. Dunaújváros Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű művelődési termében tartották meg a képviselő- jelöltek és választóik találkozóját. Csima Sánd,omé, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, ezután Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. — A 70-es években olyan jelentős változások mentek végbe a nemzetközi életben, amelyek számottevő hatással voltak a szocialista építőmunkánk külső feltételeinek alakulására is — hangoztatta. — Kibontakozott, s a nemzetközi élet mind erőteljesebben érvényesülő tendenciájává vált az enyhülés folyamata. — Amikor a legutóbbi évek nemzetközi eseményeinek mérlegét megvonjuk, megállapíthatjuk azt is, hogy az imperializmus leg- agresszívabb képviselői megmegújuló erőfeszítéseket tettek és tesznek a pozitív tendenciák további kibontakozásának eltorlaszolására. Igyekeznek megakadályozni az enyhülés folyamatának katonai területre történő ki- terjesztését, szélsőséges szocializmusellenes propagandakampánnyal mérgezik a nemzetközi légkört, — A szocialista Magyarország következetesen támogatja az enyhülés politikáját, a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati érvényesítésére törekszik. Küldöttségünk ebből kiindulva vett részt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének múlt heti ülésén elfogadott közös nyilatkozat kimunkálásában. A magunk részéről a jövőben is minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy hozzájáruljunk az emberiség boldogulásához, a világbéke megőrzéséhez — hangsúlyozta Gyenes András. A Központi Bizottság titkára után Nics János főolvasztár, Fejér megye 8. számú országgyűlési választó- kerületének képviselőjelöltje emelkedett szólásra. Röviden összegezte a 60 ezer lakosú város elmúlt ötévi fejlődését. Zalaegerszeg Zalaegerszegen, a városi- sportcsarnokot népesítették be a választópolgárok. Szabó Jánosnak, a Hazafias Népfront megyei titkárának üdvözlő szavai után Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Zala megye 1. számú választókerületének képviselő- jelöltje mondott beszédet. Elsősorban életszínvonal- politikánk fontos tényezőjével, a lakáséDÍtéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a lakáshelyzet általános javításán belül elsősorban a sokgyermekes családok, a munkások és a fiatal házasok gondjainak enyhítésére kell megkülönböztetett figyelmet fordítani. A magánerőből történő lakásépítésnek az elkövetkező időszakban növekszik a jelentősége — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán. — Támogatjuk azt a törekvést, hogy a magánlakásépítés egy része korszerű formában valósuljon meg, de zökkenőmentes anyagellátással, kölcsönökkel és munkáltatói támogatással a hagyományos csa- ládiház-építést is ösztönözzük. Ezután Végh György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Zala megye 5. számú választókerületének képviselő- jelöltje emelkedett szólásra. A zalaegerszegi nagygyűlésen felszólalt Tóth László, a Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat villanyszerelője, a város ifjúsága nevében Takács Mária, a zalaegerszegi ruhagyár varrómunkása, Vendrő György apátplébános és Radics Sándor, a nagylengyeli termelőszövetkezet elnöke. Jászboldogháza Tegnap este fél hétkor zsúfolásig megtelt Jászboldpg- házán a községi tanács nagyterme, ahol a Hazafias Népfront megyei és községi bizottsága választási politikai nagygyűlést rendezett. Megnyitóként a helyi általános iskola úttörői versekkel köszöntötték a gyűlés mintegy kétszáz résztvevőjét. Ezután Bazsó Miklósné, a községi tanács elnöke üd.vözölte a megjelent választókat, a vendégeket, közöttük Major Tibort, a jászberényi járási pártbizottság első titkárát és Legény Bélánét, a 14-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltjét. Az üdvözlő szavak után Major Tibor mondott beszédet. Szólt a községfejlesztési munkáról, az eddig elért eredményekről. Többek között elmondta, hogy Jászboldogházán hét esztendő alatt mintegy 10 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Közös erővel épült fel a gyógyszertár, az orvosi rendelő, egy 75 személyes óvoda. Elkészült 1200 négyzetméternyi járda, megoldódott a vezetékes vízellátás. Ismertette a XII. párt- kongresszus határozataiból adódó megyei és helyi feladatokat is. Major Tibor beszéde után többen kértek szót, közöttük Legény Bélá- né országgyűlési képviselő- jelölt. A MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI A gyökerek kötnek M együnk kifelé a Járműjavító hatalmas műhelycsarnokából, ahol alig fél órája munkásemberek tapsvihara köszöntötte a felszólalót! aki (hangsúlyozta mondandójában, hogy az egykori kunsági földműves, aki volit, a párt politikája, a népfront választási felhívása szellemében akar dolgozni. Beszélgetésünk előtt készültem belőle. Kedvesen belém karolt, s hallgatta, ahogy adatait idéztem. — Nánási László (bocsánat), született 1906-ban.., Legyint, a kor nem érdekli, de közbevág: — Kisújszálláson! — Olyan hosszú az az ú amilyent csak kunsági ember tud mondani. Ismét közelebb hajol, várja a folytatást: — 1939-ben egyik alapítótagja a nemzeti paraszt-pártnak. külső munkatársa a párt Szabad Szó című lapjának. 1945 óta országgyűlési képviselő. .. — Az első választáson a párt listáján vezető! —máig büszke rá... — Tovább! — SZÖVOSZ felügyelő bizottságának 1950 óta elnöke, hosszú ideje az Elnöki Tanács tagja. — Jól van — mondja. — Azt még tegyük hozzá, hogy ugyancsak hosszú ideje Pesten élek. Bár ez szerintem nem sokat jelent. Én a föl- szabadulás óta ennek a megyének vagyok az országgyűlési képviselője. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyökereim meglegyenek. Mert tudja, hogy van az: fontos a fa szép törzse, a gazdag lombja, de ha a gyökere satnya, vagy satnyul. ugyan várhatjuk az új rügyeket. Nohát én arra nagyon vigyáztam. hogy a gyökerek kössenek engem. A kunma- darasi jelölő gyűlésen úgy örültem, engem harmincöt év képviselőség után is szeretnek az emberek. Ismernek, becsülnek. Mert ugye. megint jelölt vagyok, a madara- siak, az abádszalókiak is egy akarattal kimondták, képviseljem őket az ország házában továbbra is. — Rengeteg tapasztalata lehet, keveseknek adatott meg. hogy ilyen gazdag közéleti múltra tekinthet visz- sza, mint Laci bácsi. — Nem is tartom magamban. az öreg fának a fiatal fát is a fényhez kell juttatnia! Tudja, sokszor elgondolkozom. mennyire más már a képviselő élete is. Valamikor jöttek a kunsági szegényemberek: munka kellene. Laci bátyám, megélhetés, sok a bajuk. Most meg jönnek ugyancsak, de mivel? Két éve. hogy befizettem a pénzt ' ^ 4. a Trabantra, segítsen már. csak meg kellene már kapnom. És ez -is jó. Bizonyítja, hogy nagyot változott az egykori szegények vidékén az élet. Már a mezőgazdaság fejlődése miatt is mondom ezt. mert a 35 év alatt kifejlődött nagyipar lehetővé tette a mezőgazdaság korszerű fejlődését is. kevesebb ember, kevesebb izzadsággal sokkal, de sokkal többet termel a mi földjeinken. És ugye. az ipar a megyében is fejlődött közben, nem is keveset. Ott van például a két gyönyörű, tiszafüredi gyár. Dehát minek is sorolom, az a jó. hogy tudjuk, hol tartunk, s hová. merre igyekszünk. Ebben a munkában én most. hetvennégy évesen is szívesen részt vállalok, elhiheti. S. J. Együtt gondolkozni, együtt dolgozni F ábián Mártont, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnökét Karcag és Kisújszállás választópolgárai ezúttal harmadízben javasolták a Szolnok megyei 10-es számú or- ís'zággyjűtési képviselői választókerület képviselőjelöltjének. Az egykori kisújszállási molnársegéd változatos életutat járt be felelős tisztéig. „Az államosítás után malomigazgatónak neveztek ki, majd 1949-ben Szombathelyen a Nyugat-dunántúli Malomipari Egyesülés vezér- igazgatója lettem. 1948-ban beléptem a KMP-be. A „vándorlás” ezután is folytatódott: Karcag, Török- szentmiklós, Karcag állomásokkal. Volt ennek a szakadatlan költözködésnek egy (nagy előnyé; sok helyfen megfordultam. temérdek embert megismertem, és a kóborélet nagyszerű iskolának bizonyult. 1964 óta termelőszövetkezeti elnökként tevékenykedem, hozzátéve, ahol éltem, általában tagja voltam a helyi pártbizottságnak. Sőt. több mint húsz évig a megyei pártbizottságnak, és két cikluson át pedig a megyei párt-vb-nek is. Ily módon megismerhettem a megye iparát, mező- gazdasági életét. Annak külön örülök, hogy úgy ítélték meg munkámat, hogy 1971- ben országgyűlési képviselőnek javasoltak majd meg is választottak az emberek. Sok mítosz lebeg még ma is a -képviselőség körül, pedig ez a megbízatás nem más mint a választók és a települések gondjainak ismerete, ezeket a lehetséges mértékig kell képviselni a magasabb szintű fórumokon. Ehhez viszont az szükséges, hogy a képviselő együtt dolgozzék, gondolkodjék a különböző testületekkel Jó érzés, hogy közös összefogással Kisújszállás vízművel, egy új, nyolctantermes iskolával, többszintes lakásokkal, Karcag óvodákkal, bölcsődékkel, új üzletekkel, portalanított utakkal, gyarapodott. illetve gyarapszik. Ugyanakkor arról is szólnom kell: ezeknek a csu- paszív, nagykun embereknek a munkahelyi erőfeszítéseihez, a termelésben elért eredményeihez viszonyítva jobban is fejlődhetett volna a két város. , Hogy csak néhány példát említsek: Karcagon ma is áznak- fáznak a buszokra várók, megoldatlan a gyermekélelmezés, szükség lenne egy nővérszállásra, a kereskedelmi ellátást is javítani kell, Kisújszálláson nincs megfelelő művelődési ház, mozi. Ezért érthető, a választók azt várják: ameny- nyire a helyi és a központi erőforrások megengedik, pótoljunk a lemaradásokból.” Fábián Mártonnak hivatalosan nincs fogadónapja, illetve az év valamennyi napja az volt; akár levélben keresték fel, akár személyesen kopogtattak be hozzá. D. Sz. M. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonyakutatási osztálya foglalkozik hazánkban az új burgonyafajták előállításával. A kísérletek során eddig tizenöt új fajtát nemesítettek. Ezek a betegségekkel szemben ellenállóbbak, termőképességük nagyobb, jobb étkezési minőséget biztosítanak és az élelmezésiparban is jobban feldolgozhatok
