Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

xxxi. évf. 113. sióm, 1980. május i6. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Választási nagygyűlések 3. oldal II jövő heti rádió- és tévéműsor 4. oldal Fél évszázados alma máter ...hogy ne csalatkozzanak 5. oldal Befejeződött a varsói tanácskozás Edward Gterek és Leonyid Brezsnyev beszéde Felhivás a világ államainak vezetőihez Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség A záródokumentumok alá­írásával fejeződött be teg­nap délben a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülé­se. A dokumentumokat alá­írták a küldöttségek vezetői: Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Edward Gierek, Kádár Já­nos, Erich Homecker, Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezs­nyev. A tanácskozás záróülése előtt a tagállamok delegációi * vezetőikkel az élen megko­szorúzták az ismeretlen ka­tona sírját és a szovjet hősök emlékművét. Tegnap délután a doku­mentumok ünnepélyes alá­írását követően a LEMP Központi Bizottsága, a Len­gyel Államtanács és a kor­mány, a Minisztertanács pa­lotájában ebédet adott a kül­döttségek tiszteletére. A szí­vélyes. elvtársi légkörű dísz­ebéden részt vettek a dele­gációk vezetői is. valamint Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka. a Szovjetunió marsall ja. Az ebéden beszédet mon­dott Edward Gierek és Leo­nyid Brezsnyev. Edward Gierek pohárkö­szöntőjében örömének adott hangot amiaitt. hogy a test­véri szocialista országok ve­zetőit Varsóban láthatták vendégül. Mint mondotta, szimbólummá lett a tény. hogy éppen 25 évvel ezelőtt Varsóban írták alá a szerző­dést. amely azóta is a len­gyel főváros nevével fonó­dott össze — egy olyan váro­séval amely csak a béke vé­delmét szolgáló szövetséghez kapcsolódhat. — Szerződésünk Politikai Tanácskozó Testületé mun­kájának két intenzív és gyü­mölcsöző napja van mögöt­tünk. E munka eredménye az elfogadott dokumentum, amelyben szembeállítjuk re­ális elképzeléseinket és bé­kés fejlődési programunkat a feszültségek kiélezésének po­litikájával és a hideghábo­rú szellemének feltámasztá­sával. Megerősítjük, hogy az enyhülés politikájának nincs ésszerű alternatívája — mondotta a LEMP KB első titkára, kifejezésre juttatva reményét, hogy a nyilatko­zatot a fontosságának meg­felelő figyelemmel fogadják majd a világ kormányai, és a világ közvéleménye. Ezután Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. A többi között kijelentette: Itt, a májusi Varsóban szerződésünk 25. évforduló­jára, szervezetünk negyed- százados fennállására emlé­kezünk. Végigtekintve az elmúlt 25 esztendőn, tiszta lelkiisme­rettel mondhatjuk: a törté­nelem megerősítette az 1955. május 14-én államaink által a lengyel fővárosiban meg­tett lépés jogos és előrelátó voltát. A Varsói Szerződés szervezete büszke lehet tevé­kenységének eredményeire. Szövetségünk mindig men­tes volt az agresszív törek­vésektől. Sohasem irányult egyetlen ország vagy ország­csoport érdekei ellen sem. Az új élet felépítésével foglal­kozó népeink békés munká­jának védelmére jött létre. A tartós béke. az államok szuverén jogai és a népek szabadsága ügyéért vívott közös harcunk céljaira te­remtettük meg. Ezit a törté­nelmi küldetést mindig is jól töltötte be és tölti be ma is. Ma valamennyi becsületes ember elismeri: a Varsói Szerződés szervezete, követ­keztés elvi. békeszerető poli­tikája — az európai tartós béke és biztonság alapvető támasza, a tartós béke egyik legfőbb bástyája. Politikánk ereje — orszá­gaink. pántjaink, népeink ■testvéri egysége, a marxiz­mus—leninizmus nagy esz­méihez. a szocialista interna­cionalizmus elveihez való hűségünk. Politikánk össz­hangban van a világ népei­nek létérdekeivel — mon­dotta Brezsnyev. — A Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületé varsói ülésének befejeztével tegnap a kora­esti órákban elutaztak a len­gyel fővárosból a résztvevő küldöttségek, amelyeket To­dor Zsivkov. Gustáv Husák, Kádár János. Erich Honec­ker. Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezsnyev vezetett. Tegnap hazaérkezett a len­gyel fővárosból a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Ivlun- káspárl Központi Bizottságá­nak első titkára vezette. Tegnap délután visszaér­kezett Moszkvába a szovjet küldöttség amely, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének vezetésével részt vett a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ülé­sén. KÖZLEMÉNY 1980. május 14—15-ón Var­sóban ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Po­litikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsdv- kov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Petr Mladenov. a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagjg külügyminisz­ter, Dobri Dzsurov hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter. a BKP KB Politikai Bizottságának tagja. Dimitr Sztanisev. a BKP KB titká­ra és Milko Balev. a KB tit­kára és az Államtanács el­nöke titkárságának vezetője; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében: Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, miniszterel­nök. Vasil Bilalk. a CSKP KB elnökségének tagja, a KB tit­kára. Bohuslav Chnoupek külügy- és Martin Dzur had­seregtábomok. nemzetvédel­mi miniszter; A Lengyel Népköztársaság képviseletében: Edward Gie­rek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Henryk Jablonski. a LEMP KB Politikai bizottságának tagja, az Államtanács elnö­ke, Edward Babiuch. a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Wojciech Jaru­zelski hadseregtábomok. a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, nemzetvédel­mi miniszter. Emil Wojta- szek. a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, kül­ügyminiszter. Jerzy Wasz- czuk, a LEMP KB titkára; A Magyar Népköztársaság képviseletében: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke. MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter; A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpár.t Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke, Willi Stopig a NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, Hermann Axen, a NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra, Heinz Hoffmann hadse­regtábornok a NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, nemzetvédelmi minisz­ter. Günter Mittag, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer külügyminiszter. Leonyid Brezsnyev aláírja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén elfogadott okmányokat (Telefoto — KS) A Román Szocialista Köz­társaság képviseletében Ni­colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök, Ilié Ver­dét, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, -miniszterelnök, Virgil Cazacu, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Ste­fan Andrei, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, külügymi­niszter és Constantin Ol- teanu vezérőrnagy, nemzet- védelmi miniszter; A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kép­viseletében : Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra, Konsztantyin Rusza- kov. az SZKP KB titká­ra és Nyikolaj Ogarkov. a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke. Az értekezlet munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka és Nyikolaj Fir- jubin, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének főtitkára. Az ülést Edward Gierek elvtárs, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. A Po­litikai Tanácskozó Testület ülésén sorrendben To­dor Zsivkov. a BKP KB el­ső titkára, a BNK Államta­nácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára és Erich Homectker, az NSZEP KB első titkára az NDK Államtanácsának el­nöke elnökölt. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén megvonták a Varsói Szerződés 25 éves tevékenységének mérlegét, s áttekintették az európai enyhülésért és biztonságért, az egyetemes béke megszi­lárdításáért folytatott harc időszerű kérdéseit és felada­tait. Az ülés résztvevői a jelen­legi európai ' és világhelyzet értékelését és az európai po­litikai és katonai enyhülés folyamatának kibontakozta­tására. a fegyverkezési haj­sza megfékezésére, a világ politikai légkörének megja­vítását szolgáló további lé­pésekre vonatkozó javasla­taikat egyhangúlag elfoga­dott nyilatkozatba foglalták, amelyet külön tesznek közzé. A Varsói Szerződés tagál­lamai megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy foly­tatják a harcot az európai biztonság erősítéséért és együttműködés fejlesztéséért, az egyetemes békéért a né­pek szabadságáért és függet­lenségéért, a nemzetközi enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért és a leszerelésért. Ebben a harc­ban készek szorosan együtt­működni mindazon államok­kal és társadalmi erőkkel. amelyek érdekeltek a béké­nek és a népek biztonságá­nak megszilárdításában. Megállapodtak, hogy a Lengyel Népköztársaság, mint az ülést rendező or­szág, a nyilatkozatot hiva­talos dokumentumként az Egyesült Nemzetek Szerveze­te elé terjeszti és az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett va­lamennyi állam kormányá­nak tudomására hozza. Megegyezés született ab­ban. hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága soron következő ülésén, áttekinti az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett államok kép­viselői madridi találkozójá­nak előkészítésével és az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia ösz- szehívásával kapcsolatos kér­déseket. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta V. G. Kulikovnak. a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának. a Szovjetunió mar­sall jának jelentését az egye­sített parancsnokság gyakor­lati munkájáról. A Politikai Tanácskozó Testület ülése baráti légkör­ben. a teljes egyetértés je­gyében zajlott le, s megerő­sítette résztvevőinek nézet- azonosságát Európa és a vi­lág kulcsfontosságú kérdé­seiben. A Varsói Szerződés tagál­lamainak küldöttségei reszt­vettek a testvéri szövetségük 25. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezéseken. A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK NYILATKOZATA A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tagállamai, ,a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok \Szövetsége képviselői a Politikai Tanácskozó Testület 1980. május 14—15-i varsói ülésén értékelték testvéri, védelmi iszövetségüknek a béke szolgálatában kifejtett 25 éves tevékenysége eredményeit, és áttekintették az európai enyhülésért és biztonságért, a vi­lágbéke megszilárdításáért vívott harc időszerű kérdéseit. I. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy nagy jelentőségű esemény volt a Varsói Ba­rátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés 25 évvel ezelőtti aláírása, válaszként a NATO tömbjének megalakítására, az európai háborús veszély fokozódására és a békesze­rető államok biztonsága el­leni .fenyegetésre — különö­sen e katonai tömb vezető köreinek azon irányvonalá­ra, amely Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzését cé­lozta. Testvéri szövetségünk — mint ahogy tagállamai is — együttműködik és együtt munkálkodik más álla­mokkal, valamennyi béke­szerető erővel, s negyedszá­zada létfontosságú feladato­kat old meg magabiztosan és hatékonyan, megakadá­lyozza a háború kirobbaná­sát Európában. Minden esz­közzel hozzájárul a béke megszilárdításához, a nem­zetközi feszültség csökkenté­séhez, az államok közötti egyenjogú, békés együttmű­ködés fejlődéséhez. A Varsói Szerződés tagál­lamai a békéért, a bizton­ságért és az enyhülésért ví­vott harcban — mint eddig is — következetes és elvi álláspontot képviselnek, al­kotó magatartást és jóaka­ratot tanúsítanak, bátran kezdeményeznek. A tárgya­lásokon valóságérzékről tesznek tanúságot, készek figyelembe venni mások tör­vényes jogait és érdekeit. Az elmúlt 25 év, a Varsói Szerződés aláírása óta le­zajlott események egész me­nete, a szerződés tagállamai nak tapasztalatai meggyő­zően mutatják, hogy a mai világban a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása, az enyhülési folyamat fejlesz­tése érdekében' tett minden újabb lépés annak a hatá­rozott harcnak az eredmé­nye, amelyet a népek, vala­mennyi haladó és demokra­tikus erő, az imperializmus erő- és diktátum-politikája; a konfrontációra és a konf­liktusok szítására, a fegy­verkezési hajszára és az ál­lamok belügyeibe való kül­ső beavatkozásra irányuló politikája ellen folytatnak. Az elmúlt évtizedek leg­nagyobb eredménye. hogy sikerült megszakítani azt a tragikus körforgást, amikor a béke csupán rövid léleg­zetvételnyi szünet volt a világháborúk között, és ki­bontakoztatni a legszélesebb körű harcot azért, högy a háborúkat örökre száműzzék az emberi társadalom életé­ből. A népeknek az antifasisz­ta háborúban aratott győzel­me és a háború utáni fej­lődés eredményeként Euró­pában kialakult földrajzi és politikai realitásokat minden állam elismerte, megerősí­tették az európai államok határainak sérthetetlenségét, az európai kontinensen ha­ladás történt a stabilitás megszilárdításában és a bé­kés államközi kapcsolatok fejlődésében. Hosszú és ne­héz volt az út a negyedszá­zada megkötött osztrák ál­lamszerződéstől a Szovjet- jetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német De­mokratikus Köztársaság, il­letve a Német Szövetségi Köztársaság között aláírt kétoldalú szerződésekig, a Nyugat-Berlinre/ vonatkozó négyoldalú megállapodáso­kig. Bulgária, Magyarország és Románia, illetve az NSZK kapcsolatainak normalizálá­sa is része volt ennek. Az imperializmus és a revan- sizmus erői támasztotta aka­dályok ellenére végigmen­tünk az úton, megszűnt a feszültség számos veszélyes forrása, jó alap jött létre az európ>ai államok kölcsönös bizalmához, az európai bé­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom