Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 198(1 május 15. Varsó és Brüsszel Varsóra és Brüsszelre irányul a nemzetközi közvélemény figyelme. A lengyel fővárosban a fennállásának 25. évfor­dulóját ünneplő Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó testületé tartja soros ülését. Brüsszelben a NATO hadügy- és'ikül- ügvmimiszterei tárgyal­nak. Rendkívül feszült, mind bonyolultabb világpoli­tikai helyzetben került sor a két tanácskozásra. Az alapvető koncepció viszont teljesen egyér­telmű: míg Varsóban a világbékéért érzett fele­lősség. az enyhülés vív­mányai védelmének szán­déka hatja át a résztve­vőket — az európai szo­cialista országok a leg­magasabb szinten képvi­seltetik magukat —. ad­dig Brüsszelben homlok- egyenest ellenkező elő­jelű eszmecserét folytat­nak. Annvi máris bizonyos, hogy Washington igyek­szik az eddiginél is na­gyobb nyomást gyako­rolni szövetségeseire. Kedden az Észak-atlanti Szövetség úgynevezett katonai tervezőbizottsá- ga — tizenhárom had­ügyminiszter — elsősor­ban arról cserélte ki né­zeteit. hogy amerikai kö­vetelésre miként képe­sek az európai szövetsé­gesek pótolni az USA haderejét, ha azt a Per­zsa-öbölbe vezénvelnék. A balul sikerült ame­rikai kommandóákció már önmagában vissza­tetszést keltett Nyugat- Európában. Bár a tőkés államok kormányainak többsége szolidaritást vállalt az Egyesült Álla­mok iráni politikájával, a katonai lépéseket hely­telenítik. Úgy tűnik, en­nek ellenére Brüsszelben rákénw—filtek a szö­vetséges országok lőszer- és hadianyagkészletük növelésére, s az úgyne­vezett vegyvédelmi fel­adatok haladéktalan tel­jesítésére. Nyilvánvaló az is. ho«v a Pentagon sür­geti: európai szövetsége­sei az eddiginél nagvobb részt vállaljanak a had­ügyi terhekből, ami azt jelenti, hogy a nyugat­európai adófizetőket újabb kínos meglepetés érheti. Kétségtelen, hogy Var­sóban is szóba kerülnek a szocialista országok vé­delmi képességének idő­szerű kérdései — külö­nös tekintettel az euro- rakétáfckal kapcsolatos decemberi NATO-döntés- re. s az Egyesült Álla­mok békét fenyegető föl­lépésére. A Politikai Ta­nácskozó Testület azon­ban tárgyalásának kö­zéppontjában nem a fegyverkezési kihívást, hanem ellenkezőleg, a béke védelmét, a néptö­megek óhajának megfe­lelően az enyhülés fenn­tartását. a kelet-nyugati párbeszéd folytatásának fontosságát állította. Nem kétséges, hogy napjainkban súlyos gon­dok nyomasztják a köz­véleményt mind a szo­cialista. mind a kapita­lista államokban. Lehet­nek — vannak is — elté­rő vélemények a megol­dást illetően. A világpo­litika jelenségeit nem egyformán ítélik meg a politikusok. Az azonban bizonyos, hogy a szocia­lizmus és a tőkés világ közti ellentétek háborús konfliktusba tonkolását Európa egyetlen józan államférfija sem óhajtja. A lengyel fővárosban ép­pen arról tanácskoznak a szocialista országok ve­zetői — köztük Kádár Jánossal az élen a ma­gvar küldöttek —. hogy a „lenni vagy nem lenni, drámai kérdésiben a Var­sói Szerződés tagállamai az egyetlen elképzelhető reális álláspontot kínál­ják Európának^ a föld­kerekségnek: a* békét. Gyapay Dénes A lengye# fővárosban Összeült a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Kádár János vezette magyar küldöttség a Varsói Szerződés csúcsértekezletén. Képünkön (balról jobbra): Czinege Lajos honvédelmi miniszter. Lázár György miniszterelnök, Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Púja Frigyes külügyminiszter (Telefoto — KS) (Folytatás az 1. oldalról) nökségének tagja, miniszter- elnök, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chno- upek külügy- és Martin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársasá- ságot képviseli Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja,, az Államtanács elnö­ke, Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, nemzetvédel­mi miniszter, Emil Wojta- szek, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, kül­ügyminiszter, Jerzy Wasz- czuk, a LEMP KB titkára. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Gye­nes András, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnö­ke, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra, Heinz Hoffmann hadse- regtábomok, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, nemzetvédelmi minisz­ter, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra, Oskar Fischer külügy­miniszter. A Román Szocialista Köz­társaság részéről Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, köz- társasági elnök. Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tag­ja, miniszterelnök, Virgil Cazacu. az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Ste­fan Andrei, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, külügymi­niszter és Constantin Ol- teanu vezérőrnagy, nemzet- védelmi miniszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kép­viseletében Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitká­ra, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, külügymi­niszter, Konsztantyin Cser­A lengyel fővárosban szerda délelőtt összeült a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé. nyenko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára,, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nikolaj Ogar- kov, a Szovjetunió marsall- ja, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének első he­lyettese, a Szovjetunió fegy­veres erőinek vezérkari fő­nöke. Az értekezlet munkájában részt vesz Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjet­unió marsallja. Valamennyi delegáció élén a testvérpár­tok vezetői állnak. Az ülést Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg, üdvözölve a testvérországok vezetőit. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a létrejötte óta eltelt 25 év beigazolta a Varsói Szerző­dés döntő szerepét és törté­nelmi küldetését a béke vé­delmében és a szocializmus szolgálatában. — A Varsói Szerződés lét­rejötte óta új típusú poli­tikai-védelmi szövetség volt, amely új elemet hozott a nemzetközi életbe, sosem irányult, és nem irányul semmiféle állam, vagy ál­lamcsoport lellen — mon­dotta Edward Gierek. — A szocialista országok és a Varsói Szerződés politikájá­nak vezérelve a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mel­lett élésének lenini esz­méje. A második világ­háború óta eltelt egész időszak története azt bizo­nyítja, hogy a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének csak egyetlen járható útja van. Ez a poli­tikai párbeszédnek, az eny­hülési folyamat folytatásá­nak, a fegyverkezési verseny megfékezésének- és a lesze­reléshez vezető hatékony lé­pések megkezdésének, az egyenlő biztonságnak és a minden területen való egyenrangú együttműködés­nek útja — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. A Politikai Tanácskozó Testület 17. ülésének első napja az esti órákban feje­ződött be. Este valamennyi küldött részvételével a Var­sói Nagyszínházban ünnepi estét tartottak a Varsói Szerződés aláírásának 25. év­fordulója alkalmából. — A műsorban a Lengyel Nép­hadsereg Művészegyüttesé­nek tagjai, lengyel színészek és a szocialista közösség or­szágaiból érkezett vendég- művészek léptek fel. BERLIN Rostockban tegnap össze­ült kilenc szocialista ország baráti társaságainak konfe­renciája. A tanácskozás na­pirendjének középpontjában az an ti ko mm u nizmussal és a szovjetellenességgel szembeni harc időszerű kérdései s a baráti társaságok közötti együttműködés továbbfej­lesztésével kapcsolatos fel­adatok állnak. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság kül­döttségét Bíró Gyula vezeti. BONN Genscher nyugatnémet külügyminiszter pénteken találkozik szovjet kollegájá­val, Andrej Gromikóval — erősítette meg tegnap a bonni parlamentben Klaus von Dolmányig külügyi ál­lamminiszter interpellációkra válaszolva. A szovjet—nyu­gatnémet megbeszélések egyik témája Helmut Schmidt érkezett kancellár közeljövőre terve­zett moszkvai útja lesz. BELGRAD Jugoszláviában a Tito köz- társasági elnök halála fe­lett érzett mély gyász nap­jaiban szocialista munka- verseny-mozgalom kezdő­dött, amely az ország min­den termelő vállalatát fel­öleli. A gyárakból tömege­sen érkeznek a jelentések a napi tervfeladatok túltelje­sítéséről. újabb és újabb re­kordokról. KAIRÓ Szadat egyiptomi államfő, a kormányzó Nemzeti De­mokrata Párt elnöke és a hadsereg főparancsnoka teg­nap kezébe vette a kormány irányítását is. Magyar vezetők üdvözlő távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban kö­szöntötte dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét, az osztrák államszerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Bruno Kreisky szövetségi Icancellárnak, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Anton Benyának, a Nemzeti Tanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. Huszonöt éves az államszerződés Szomszédunk: Dusztria uszonöt évvel ez­előtt, 1955. május 15-én írta alá a második világhábo­rú négy szövetsé­ges nagyhatalmának képvi­selője Bécsben az osztrák államszerződést. Ausztria — amelyet az 1938-as Ansch- luss-szal Hitler a náci Né­metországhoz csatolt — e szerződés révén visszanyer­te függetlenségét. Tíz év telt el a fasizmus bukása után, míg Ausztria helyzete rendeződött. A ké­sedelem oka mindenekelőtt az volt, hogy a nyugati ha­talmak — az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaország — nem akar­tak lemondani az ország kí­nálta katonai lehetőségek felhasználásáról, így több száz diplomáciai tárgyalás­ra, hosszas erőfeszítésre volt szükség a megegyezéshez. Az államszerződés megkötése már a békés egymás mellett élés érvényesülésének egyik első győzelme, s egyben a szovjet békepolitika meg­győző bizonyítéka volt — hiszen az aláírást csak na­pokkal előzte meg, hogy az NSZK a párizsi szerződések életbe lépésével a NATO kö­telékébe került. Ausztria semlegessége azóta is Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonsá­gának lényeges eleme. Nyu­gati szomszédunk pozitív szerepet játszik a kelet— nyugati politikai, gazdasági és egyéb együttműködés bő­vítésében, a párbeszéd fenn­tartásában. Hazánkkal ki­tűnőek a kapcsolatai, s eze­ket a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének pél­dájaként említik gyakorta. Az eltelt 25 esztendő be­bizonyította: az 1955-ös ál­lamszerződés előírásai Ausztria valód,i nemzeti ér­dekeit tükrözték, s helyes, átfogó keretet teremtettek fejlődéséhez. Ezt támasztja alá az ország megnövekedett tekintélye, amely elsősorban Ausztria külpolitikai tevé­kenységének, a nemzetközi porondon betöltött szerepé­nek köszönhető. Napjaink­ban New York és Genf mel­lett Bécs az ENSZ harma­dik városa, s több szakosí­tott szervezetének székhelye. Kurt Waldheim személyé­ben osztrák államférfi a világszervezet főtitkára, Ausztria fővárosa sok je­lentős találkozó és tárgya­lássorozat színhelyéül szol­gált és szolgál — gondol­junk csak a közép-európai fegyveres erők csökkentésé­ről folyó megbeszélésekre, vagy a tavaszi szovjet— amerikai csúcstalálkozóra, a SALT—II. szerződés alá­írására. Az osztrák diplo­maták persze nemcsak há­zigazdák; Kreisky kancellár maga is aktív résztvevője a világpolitikának. Ausztria a megnehezedett körülmények közt is kész erőfeszítéseket tenni a világbéke, az eny­hülési folyamat fenntartása érdekében, együttműködni más országokkal ezeknek a céloknak a szolgálatában. bből a szempontból ki kell emelni az osztrák államszer­ződés mostani év­fordulójának egy másik jelentőségét: a tervek szerint a meghívott politi­kusok az ünnepséget fel­használhatják két-, esetleg többoldalú megbeszélésekre is. Szó esett többször Gromi­ko szovjet és Muskie ame­rikai külügyminiszter eset­leges találkozójáról is, amely —, ha létrejön — a legma­gasabb szintű érintkezés lesz a két nagyhatalom kö­zött kapcsolataik megrom­lása óta. Így érthető, hogy a világ közvéleménye nemcsak az ünnep alkalmából figyel Bécsre, hanem azért is, mert jó híreket remél az osztrák fővárosból. (szegő) Washingtoni elvárások a NDTO-tól A NATO katonai tervező' bizottságának tegnapi ülése — amelyen 13 hadügy- és ugyanannyi külügyminiszter vett részt — hosszú, 25 sza­kaszból álló záróközlemény kiadásával ént véget. A do­kumentum szerint az ülés résztvevői az afganisztáni szovjet akció következmé­nyeit vitatták meg, s „aggo- dálmukat” fejezték ki miat­ta. Véleményük szerint a délnyugat-ázsiai stratégiai ANKARA A törökországi Adana had­bíróságának ügyészei kedden halálos ítélet kiszabását kér­ték 266 vádlottra, akik 1978 decemberében — több száz vádlott-társukkal együtt — részt vettek a Karamanma- rasban történt súlyos zavar­gásokban. Karamanmarasban, az An­karától 630 kilométerre dél­keletre fekvő városban, 1978. december 24-én vallási szí­nezetű, politikai összecsapá­sok voltak. A súlyos zavar­gásoknak több, mint száz ha­lálos áldozata volt. BÉCS Ausztria felszabadulásá­nak 35. és az osztrák állam­szerződés aláírásának 25. év­fordulója alkalmából ünne­pi ülést tartott az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága. helyzet megváltozása a NATO tagállamaitól „az új helyzet követelményeinek” megfelelő szolidaritást kíván meg. Ebből az alapáliásból kiin­dulva a hadügyminiszterek egész sor újabb katonai in­tézkedést fogadtak el. ame­lyekét a külügyminiszterek jóváhagytak. Ezek közé tar­tozik — mint a záróközle­mény hangoztatja — a felké­szülés a tartalékok mozgósí­tására. a lőszerek és hadfel­szerelések raktárkészletének növelése Nyugat-Európában. Mindezek az intézkedések természetesen újabb terheket rónak a nyugat-európai tag- állagnokra. De mint Edmud Muskie. az új amerikai kül­ügyminiszter az ülésen el­hangzott felszólalásában, és utána sajtókonferencián is hangsúlyozta: elvárható a szövetségesektől, hogy meg­osszák a terheket az Egyesült Államokkal. Muskie azt mondta, hogy az a válasz, amelyet a NATO most az afganisztáni ügyre adott, nem a konfrontációt szolgálja, hanem csökkenti a konfrontáció lehetőségét. Muskie egyébként sajtóér­tekezletén szólt a Gromiko szovjet külü "^’miniszterrel nénteken sorra kerülő tár­gyalásairól is. Megelégedését fejezte ki. hogy folytatódik a szovjet—amerikai párbe­széd. de rögtön hozzáfűzte: nem számít többre, minthogy mindketten saját szemszö­gükből fogják a legutóbbi eseményeket értékelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom