Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
1980. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csáki István kitüntetése Tegnap délután bensőséges ünnepségre került sor Szolnokon, a megyei pártbizottság vb-termében, Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője köszöntötte Csáki István nyugdíjast, a megyei pártbizottság volt első titkárát 60. születésnapja alkalmából, és a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság megbízásából átadta részére az Elnöki Tanács kitüntetését, a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Baranyai Tibor köszöntőjében hangsúlyozta: olyan kommunista. olyan harcostárs veszi át ezt a kitüntetést, aki minden erejével a szocialista Magyar- országért dolgozott és dolgozik még most, nyugdíjas korában is. Jelen volt az ünnepségen Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, ott voltak a megyei pártbizottság titkárai és többen a volt munkatársak közül, akik Csáki Istvánnal hosszabb ideig együtt dolgoztak. ' A kitüntetésért Csáki István köszönetét mondott. Választási nagygyűlés Vácott Gáspár Sándor mondott beszédet Választási nagygyűlést tartottak tegnap Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban. A jelenlévő több mint 500 Pest megyei választópolgárt.- a megye állami és társadalmi szerveinek vezetőit, közöttük Cservenka Fe- rencnét. a Pest megyei Párt- bizottság első titkárát. Mondok Pált. a megyei tanács elnökét. a képviselőjelölteket, valamint dr. Bánk József érsek. váci püspököt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagját Weisz György, a városi tanács elnöke köszöntötte. A nagygyűlésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Pest megye 18. számú választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. Beszéde bevezető részében szólt arról. hogy a mostani képviselő- és tanácstagválasztás jelentőségét növeli az a körülmény. hogv hazánk társadalmi fejlődésének egy újabb, bonyolult és összetett szakaszához érkeztünk, majd így folytatta: — Mindig vigyáznunk kell arra. hogy társadalmunkat soha ne ruházzuk fel olvan tulajdonságokkal, amelyekkel még nem rendelkezik, ne támasszunk vele szemben olvan követelményeket, amelyek kielégítésére még nem képes. Most a fejlett szocializmust építjük, s az elóbb- relépéshez szükséges anvasi- technikai bázist erősítjük. Mai építő munkánk minden egyes eleme nagyon na?v jelentőséggel bír. jóllehet a változások kevésbé látványosak. mint a hatalom meghódítása utáni években. — Szocialista társadalmunkban a vezetők és vezetették viszonyát írott és íratlan szabályok határozzák meg. Minden vezetőnek kötelessége — hangoztatta Gáspár Sándor —. hogy a maga munkaterületén alkotó légkört teremtsen, amelyben mindenki szívesen, elégedett emberként dolgozhat. Arra kell törekedni, hogy a vezetők és vezetettek kölcsönös alkalmazkodásával — megtartva a társadalmi együttélés szabályait — a közösségben rejlő erő egy irányban hasson. Nagyon lénveges az is. hogy ki tudjuk használni a társadalmi rendszerünk adta lehetőségeket, mert még ebben is jelentő^ sek a tartalékaink. Mindig keresni kell a szebbet, a jobbat. az előbbrevivőt; mindig mez kell találnunk a módját annak, hogv lelkesen, jól végezzük a munkánkat. Politikánk egyik legfőbb erőforrása ma a szocialista nemzeti e^sés. Hangsúlyosan szólnak erről a XII. párt- kongresszus határozatai. Ez a feltétele annak, hogy úrrá legyünk gondiainkon és meg tudjuk valósítani terveinket. A nemzeti esvség nem egyszerűen a párt politikájának a helyeslése, rendkívül lényeges vonása az. hogy a tömegeik mind nagyobb része — a közösségben és egyénileg is — szerepet vállal e politika formálásából — hangsúlyozta Gáspár Sándor. Észt vezető szakemberek látogatása Hétfő óta megyénkben tartózkodik Axel Pöldroonak, az Észt Meliorációs és Vízgazdálkodási Állami Bizottság elnökének vezetésével az a három tagú küldöttség, amely a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vendégeként munkatapasztalatokat gyűjt a Közép-Tisza vidékén. A küldöttséget tegnap délután fogadta a pártszékházban Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára, aki tájékoztatta az észt vezető szakembereket a megye politikai. gazdasági és társadalmi életéről. A tájékoztató után eszmecsere bontakozott ki a melioráció, valamint a vízgazdálkodás és vízvédelem, s a környezetvédelem témakörében. A fogadáson ott volt Hegedűs Lajos, a KÖTIVIZIG igazgatója is. II tanácstag javasolta, a tanácsok valóra váltották Az általános választásokat megelőző napokban mégin- kább a figyelem középpontjában állnak a tanácstagok. Megmérettek, a lakossági fórumokon kiritikus szemmel vizsgálták: beváltotta-e munkájuk a hozzáfűzött reményeket. Békés megyében a hétéves tanácstagi ciklus alatt a közérdekű lakossági bejelentések közül 34 ezret ítéltek jogosnak, terjesztettek a tanácsi fórumok elé, s eddig az esetek 80 százalékában megoldást találtak a gondokra. Zala megye városaiban, falvaiban több mint tízezer közérdekű javaslat hangzott el a lakossági fórumokon a két tanácsválasztás között eltelt években, nem hiányolhatták tehát a muníciót a tanácsi szócsaták pergőtüzéhez a tanácstagok. A mezőtúri városi tanács a tanácstagok javaslata alapján határozott, hogy az új lakótelep központjában építteti meg az óvodák központi konyháját. A konyha működik, s ugyanitt került tető alá egy modem, 210 gyermeknek otthont nyújtó óvoda is. A beruházási költségek több mint a félét, 12 és fél miliő forintot a lakosság teremtette elő társadalmi munkával. A tanácstagok járták ki, hogy a- mélyfekvésű belvizes lakóterületek mintegy 200 házában lakók otthonát ne áztassa a talajból a falakba szivárgó nedvesség, mintegy 3 millió forintos költséggel oldották meg a tereprendezés feladatát. Kiváló a jászladányi Egyetértés Tsz 25 éves a Videoton rádiógyártása Huszonöt évvel ezelőtt, •1955-ben kezdődött Székes- fehérváron a rád'iógyártlás. Az első nyomógombos, elektroncsöves készülékekből, a „Jubilate” rádióból 13 ezret készített a Videoton. Az elmúl': negyedszázad alatt 4 millió 700 ezer rádiót gyártott a székesfehérvári nagyüzem, összesen 45 féle típusban, 6,5 milliárd forint értékben. Az elmúlt 25 év alatt nagy fejlődésen ment át a rádió- gyártás, meghonosodott a nyomtatott áramkör, 1973 óta csak tranzisztoros rádiók készülnek és megjelentek a korszerű, modul-rendszerű sztereo készülékek. A székesfehérvári Videotonban jelenleg évente negyedmillió rádió készül, amelynek 60 százaléka exportra kerül. A tavalyi eredményes munkájukkal kiérdemelt országos elismerés, a Kiváló Termelőszövetkezet cím átvételét ünnepelte tegnap este a jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága. A több mint nyolcezer hektáron gazdálkodó, hatszázötven tagú kollektíva nagy erőfeszítéseket tett 1979-ben mostoha időjárás okozta csaknem 14 millió forintos terméskiesés pótlására. A terméshozamok növelésével, az állattenyésztési tervek túlteljesítésével, a takarékos gazdálkodással végül is a tervezettnél és az előző évinél is 15 millióval nagyobb, azaz 220 millió forint árbevételt értek el. Nagy része volt ebben a szocialista munkaversenyben részt vevő tizenhét szocialista brigád háromszáz főnyi tagságának, a kongresszusi munkaversenyben tett vállalásaik túlteljesítése ugyanis több. mint 13 millió forint többletbevételhez juttatta a közös gazdaságot. A tavalyi jó eredményekre alapozva 1980-ban a növénytermesztési ifőágazatban nyolcszázalékos, az állattenyésztésben öt- százalékos termelésnövelést terveztek. A sikeres gazdálkodással kiérdemelt Kiváló címet dokumentáló oklevél átadásával esvidöben a tegnapi ünnepségen vette át a MÉM és a TOT elismerését, a Szakma Kiváló Brigádja kitüntető címet a termelőszövetkezet kertészekből álló Zója Szocialista Brigádja is. ÁRDOSSZIÉ Stabilizációtól az árreformig " ; I árpolitikai II mai gondolkodás------------------J és gyakorlat k ialakulásának megértéséhez szükséges a történelmi visszatekintés. 1946. augusztus 1-én a forint bevezetésekor a háborút megelőző utolsó békeév, az 1938. esztendő fogyasztási árualapjának mintegy 40—50 százaléka állt az ország rendelkezésére. A termelés ugyan már elérte a 60 százalékot, de jelentős anyagi eszközöket kötött le a jóvátétel és az újjáépítés, s az elosztható fogyasztási alapokhoz kellett igazítani a reálbéreket az 1938. évi szint 50 százalékban, az alkalmazotti fizetéseket körülbelül 35 százalékában határozták meg. A fogyasztói árakat az élelmiszereknél és az energiahordozóknál 3,5, a lakbéreknél és a közszolgáltatásoknál 1,3 körüli, a ruházati termékeknél pedig 6,6 körüli szorzók alkalmazásával alakították ki az 1938. évi árakból. Az áruhiányt mesterségesen teremtett forintszűkével igyekeztek áthidalni. Az első nap ötmillió forintot kapott a Mezőgazdasági Sző-' vetkezeti Központ termény- felvásárlásra, és ötmilliót kaptak a bankok arany- és valuta felvásárlásra. „Ezen kívül csak kétféle módon lehet forinthoz jutni: a bankoknál elhelyezett összegeiket vehetik fel a bérfizető vállalatok és az állam fizeti meg adósságait. A forint nem ömlik': a forinttal fukarul gazdálkodnak. És az államot követi a takarékosságban a dolgozó, akinek kezébe kerül a forint. Az értékálló pénz jó lesz holnap is, az áru nem kevesebb, hanem több lesz, s ráérünk várni.” (Szabad Nép 1946. augusztus 2.) Az 1946. évi stabilizációval kialakított fogyasztói árak lényegesen eltértek az akkori ráfordítási viszonyoktól. A későbbi árváltozások, különösen az 1951. december 2-.i általános árrendezés, tovább mélyítették a termelői és a fogyasztói árak közötti szakadékot. A gazdaság minden erőforrása az ország erőltetett ütemű iparosítását szolgálta. A lakosság fogyasztási alapjai nem bővültek. A mezőgazdaság az iparfejlesztés forrásává vált. Növelték a beadási kötelezettségeket, s a begyűjtési árak a termelés költségeit sem fedezték. A magángazdaságok fejlődését nem segítették, mert ez — a korabeli felfogás szerint — a kapitalista fejlődés veszélyével járt volna. Az élelmiszerek fogyasztói árát 1951-ben jelentősen tovább emelték, éppen az alacsony termelői érdekeltség és a növekvő exportterhek miatt. árszínvonalat az élelmiszereknél csak a ruházati cikkeké haladta meg nagyobb mértékben. A közszolgáltatások, a fűtés, a világítás árát, a lakbéreket eleve viszonylag alacsonyan szabták meg, úgy, hogy azok nem fedezték a fenntartás, a fejlesztés költségeit. Igaz. ebben az időben lakásépítésre, tatarozásra, közműfej lesz tés- tésre gyakorlatilag nagyon Keveset költöttek. Az 1950. évi szárazság, a rossz mezőgazdasági termés, az állatállomány levágásához, a jegyrendszer bevezetéséhez vezetett. A következő esztendő jó termése lehetővé tette a jegyrendszer eltörlését, az élelmiszerek és iparcikkek szabad kereskedelmi forgalmának helyreállítását, de csak jelentős, átlagosan mintegy 40 százalékos hatósági árszínvonal-emelés árán. Az 1951. december 2-i áremelést degresszív 15—21 százalékos béremelésekkel és más jövedelemkiegészítő intézkedésekkel a munkás és alkalmazotti rétegeknél részben ellensúlyozták. A vásárlóerő és az árualap tarthatatlan ellentmondásán tehát jottányit sem oldott a minden cikkre kiterjedő hatósági ár alkalmazása, s így elkerülhetetlenné vált a vásárlóerő "jelentős leértékelése. Nemcsak az áruellátást, hanem a korabeli politikai viszonyokat is jellemzi a következő idézet: „Szépen kerestem eddig is, 1600— 1800 forint körül — így nyilatkozik a diósgyőri Csohány Ferenc, a tudósítás állítása szerint az ország legjobb olvasztára, 1951. december 4-én a Szabad Nép első oldalán. — De ugyancsak fejtörést okozott, mire költsem el ezt a sok pénzt. Nem vásárolhattunk szükség szerint. Legutóbb például téli meleg alsóneműre akartuk fordítani keresetünket, de kénytelenek voltunk olyasmit venni, amire igazán nem volt a legégetőbben szükségünk. Egyszerűen nem juthatunk hozzá téli meleg holmihoz. Mindketten dolgozunk, s mire az üzletekbe értünk, esténként a spekulánsok hada felvásárolta előlünk a flanelt, a vásznat, a szövetet." Az 50-es évek végétől a gazdaságpolitika gyökeres változásokat visz az áruellátásba és az életviszonyokba. Az árrendszer ellentmondásai mind élesebben kerültek felszínre. Az 1968- as gazdasági reform tehát jelentős változásokat hozott az árpolitikában, mindenekelőtt a termelői szférában. Megszűnt a központi termelőeszköz- és anyagelosztás. A devizaszorzók révén összekapcsolták a belföldi és a külpiaci árakat. Az árrendszer rugalmasabbá vált, az árakban — legalábbis részlegesen — kifejeződhettek a vásárlói értékítéletek. cikkek körében, bár szerény , mértékben, de bővült a szabadáras cikkek köre. Megfogalmazódott a ráfordításokat tükröző fogyasztód árarányok kialakításának határozott igénye, s ennek elérését 2—3 ötéves terv feladatául szabták. S bár több hatósági áremelés is szolgálta e cél elérését, 1979 júliusáig mégsem csökkent, hanem növekedett a termelői és a fogyasztói árak közötti távolság. Kovács József Bz 1938. évi fl fogyasztási Anyarozs 200 hektáron A vegyszerek kezelése Juhász Sándor dolga Űj vállalkozásba fogott a jászszentandrási Haladás Tsz. Szerződést kötött a székesfehérvári Gorsium Áfész- szel, amelynek értelmében 200 hektárnyi területen anyarozst termel. A rozs gombás fertőzéséhez szükséges vegyszereket a Kőbányai Gyógyszerárugyár biztosítja a szövetkezetnek. A szentand.rásiak bizakodóak, hisz az egyébként gyenge termést adó homokos területeket is hasznosíthatják. A rozsból keletkező értékes gyógyszer alapanyag révén, kedvező esetben a 45 mázsás hektáronkénti búza termésnek megfelelő értéket is kaphatnak. Felvételeink a rozs vegyszeres fertőzése során készültek. Ellenőrzés: jól működnek-e a szórófejek? \
