Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 1T. Kommentárunk Bosszú Libanonban Nem okozott meglepetést a hír, hogy szerdán izraeli csapategységek hatoltak be Dél- Libanon területére. Az izraeli légierő gépei ugyanakkor fenyegető jellegű berepüléseket végeztek a Bej rúttól délre és a Szidom körzetében levő palesztin menekülttáborok felett. Mindez várható volt azt követően, hogy hétfőn a palesztin gerillák kom- mandóakeiót hajtottak végre egy izraeli település ellen. A cionista politika ugyanis azt hirdeti, hogy az arabokkal csak „az erő nyelvén” szabad beszélni s minden harci akciójukat hatványozott mértékben meg kell torolni. így hát Izrael évek óta rendszeresen Libanonon vesz elégtételt a palesztin támadásokért. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint csapataik „előretolt védelmi állások építése céljából” hatoltak be az északi szomszédország területére. Tel-Aviv, önkényesen, magától értetődő jogának tekinti, hogy hadserege egy szuverén ország területén harci állásokat építsen ki. Nem kevésbé azt is, hogy aktívan beavatkozzék a Libanonban évek óta dúló belső viszályba. Ismeretes, hogy Dél-Libanonban az izraeli határ mentén a libanoni hadseregből dezertált Haddad őrnagy vezette jobboldali keresztény milicisták Tel-Aviv hathatós támogatásával miniállamot alapítottak, s harciban állnak a libanoni baloldal és a velük szövetséges palesztin fegyveresekkel. Sőt, nemcsak velük, hanem időnként a Libanonban állomásozó ENSZ rendfenntartó csapatokra is le-lecsapnak a milicisták. A világszervezet megbízottja szerdán Jeruzsálemben tiltakozott a kormánynál az izraeli alakulatok — köztük harckocsizó egységek — libanoni területre történő behatolása miatt. Az ENSZ szóvivője New York-ban pedig, a távollevő Waldheim főtitkár nevében nyilatkozva „igen súlyos fejleménynek” nevezte az izraeli akciót. Mindez aligha tartja vissza Tel-Avivot attól, hogy befejezze vállalkozását,\ várhatóan a Libanonban levő palesztin menekülttáborok bombázásával. Az Egyesült Államok szilárd támogatását ma- gamögött érző agresz- szor most is, mint mér annyiszor fütyül a világ közvéleményére. NEW YORK Szerdán további felszólalásokkal folytatódott a Biztonsági Tanács palesztin vi- táia. Raul Roa Kour; kubai ENSZ-nagykövet síkraszállt a palesztin nép jogainak védelmében, elutasította a Camp David-i megállapodáson alapuló „autonómiatárgyalásokat”. Emlékeztetett az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletének határozataira, amelyekben szolidaritásukat fejezték ki a Palesztinái Felszabadítás) Szervezettel, s Izrael-ellenes szankciókat követeltek. HANOI A Kambodzsai Népköztársaság be kíván kapcsolódni a genfi leszerelési bizottság munkájába. Hun Sen külügyminiszter a bizottság elnökének intézett üzenetében hangsúlyozta, hagy „Kambodzsa egyetlen törvényes Harcok az iraki-iráni határon 0 teheráni túszok tv-nyilatkozata Az iráni televízió szerint a szerda este kiújult iraki— iráni határharcok, a tüzérségi párbaj során a szembenálló felek már a légierőt is bevetették. A televízió-híradó arról számolt be, hogy a „légicsatában” az iráni légierő egy Phantom típusú gépe, és három helikoptere valamint az iraki hadsereg helikopterei vettek részt, de nem tesz említést arról, hogy bármelyik fél veszteséget szenvedett volna az összetűzésben. Nyugati hírügynökségek Teheránból jelentették, hogy iraki mohamedán „menekültek” ezrei érkeztek Irániba. Számuk állítólag már elérte a nyolc és félezret. Legutóbbi felhívásában Khomeini aja- tollah a menekültek támogatására szorította fel az iráni népet. Az EGK brüsszeli központjában nem rejtik véka alá, milyen nehéz helyzetbe hozta a szervezetet az amerikai felszólítás, hogy csatlakozzék az Irán elleni szankciókhoz. Az Európa Tanács miniszteri bizottságának lisszaboni értekezletén a közös piaci tagállamok külügyminiszterei külön tanácskozást folytattak csütörtökön erről a kérdésről. Elhatározták, hogy nagyköveteik útján felkérik Baniszadr iráni elnököt, tűzzön ki határidőt az amerikai túszok szabadon bocsátására. A dilemma abból fakad, hogy egyrészt az Egyesült Államok szövetségese a közös piaci tagországoknak, másrészt az Irán elleni amerikai szankciókhoz való csatlakozás súlyosan veszélyeztetné az EGK-országok gazdasági és politikai érdekeit. „Carter elnököt jobban érdekű a sah, mint a fogva tartott amerikaiak” — nyilatkozta szerdán éjjel a teheráni televízióban az egyik amerikai túsz. Az iráni televízió szerdáról csütörtökre virradó éjjel több mint egyórás interjút sugárzott a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikaiak közül hárommal. A megkérdezett túszok közölték. hogy jó bánásmódban részesülnek. Részletesen feltárták az amerikai nagykövetség iráni hírszerző tevékenységének bizonyítókait, és megemlítették több olyan amerikai katonatiszt nevét, akik Iránban az amerikai kémtevékenység irányítói voltak. Befejeződtek Pham Van Dong indiai tárgyalásai Hanoiban jónak, eredményesnek ítélik Pham Van Dong vietnami miniszterelnök hivatalos indiai tárgyalásait, s arra emlékeztetnek, hogy azok új szakaszt nyitottak a két ország kitűnő kapcsolataiban. A vietnami kormányfő — a hivatalos tárgyalások befejeztével — sajtóértekezletet tartott Űj-Delhiben, s elégedetten nyilatkozott az eredményekről. Érzékeltette, hogy a tárgyalásokon nagy teret szenteltek a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének. Elégedettségét támasztja alá az Új-Delhiben aláírt, két évre szóló kulturális együttműködési megállapodás, s az a kölcsönös elhatározás, hogy India és Vietnam erősíti kereskedelmi, gazdasági kapcsolatait. is. Jugoszláviai tárgyalásai befejeztével Bruno Kreisky osztrák kancellár sajtóértekezletet tartott Belgrádban (Telefotó — KS) érkezett képviselője a Népi Forradalmi Tanács”. s hogy „Kambodzsát nem képviselheti a népirtást elkövetett, megdöntött Pol Pot-Ieng Sary klikk”. HAVANNA Havannában szállt le szerda este az American Airlines Boeing 727 típusú repülőgépe, amelyet Los Angeles közelében térítettek el. A gépen csak a 7 főnyi személyzet tartózkodott. A kubai hatóságok letartóztatták a géprablót, aki egy pisztollyal felfegyverkezve egyedül hajtotta végre tettét. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint a fegyveres egyetlen követelése az volt, hogy engedjék Kubában letelepedni. LISSZABON A 21 nyuigateurópai ország képviselőiből álló Európa Tanács Lisszabonban ülésező Miniszteri Bizottsága csütörtöki ülésén elfogadott határozatban megismételte, hogy a bonyolulttá vált nemzetközi helyzet ellenére fontosnak és szükségesnek tartja az európai biztonság és együttműködés kérdésében őszre egybehívott madridi találkozó megtartását. Az Európa Tanács tagországai ezért elmennek a találkozóra és folytatják annak intenzív előkészítését. RÓMA Torinóban csütörtökön újabb politikai gyilkosságot követtek el. Két fegyveres férfi az utcán agyonlőtt egy volt rendőrt, akit a Mon- dialpol Vállalat alkalmazott magán testőreként. Magyar kultúra napjai Fogadás Moszkvában Csütörtökön a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége fogadást adott a magyar kultúra napjai alkalmából. A fogadáson jelen volt dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár. dr. Pintér Gyula ideiglenes ügyvivő. Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese, a szervező bizottság elnöke, a szovjet társadalmi, kulturális és művészeti élet számos képviselője, sokan a magyar művé" szék közül, akik felléptek a kultúra napjainak rendezvényein. flz afgán kormány nyilatkozata Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya éleshangú nyilatkozatban ítélte el, hogy a nemzetközi imperializmus immár vegyi fegyvereket is rendelkezésére bocsát az országban garázdálkodó diver- záns bandáknak. Egy öszecsapásban az afgán fegyveres erők számos ilyen fegyvert zsákmányoltak. Az Egyesült Államok és Anglia imperialista körei, a kínai hegemonisták és cinkosaik az Afganisztánnal szomszédos országok területét támaszpontként használva hadüzenet nélküli háborút viselnek az afgán nép ellen — mutat rá a kormánynyilatkozat. A kormánynyilatkozat aljas rágalomnak nevezi egyes amerikai és a nyugat-európai lapok azon állítását, amely szerint a kormánycsapatok alkalmaznának vegyi fegyvereket a diverzáns bandák elleni harcban. Az afganisztáni kormány felszólítja a világ minden demokratikus államát, a haladó mozgalmakat és a nemzetközi közvéleményt, hogy határozottan ítéljék el az Egyesült Államok imperialista köreinek afganisztáni tevékenységét — hangsúlyozza a nyilatkozat. Arafat és Doszt találkozéja Jasszier Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője Bejrutban találkozott Sah Muhammed, Doszt afgán külügyminiszterrel, aki átadta neki Babrak Karmai személyes üzenetét. Az Afganisztáni Forradalmi Tanács elnöke ebben újból megerősíti, hogy Afganisztán támogatja a palesztin nép és a PFSZ harcát hazája felszabadításáért, az önálló palesztin állam létrehozásáért. Carter erőfeszítései az olimpia bojkottjára A Carter-kormány a legkülönbözőbb politikai és gazdasági eszközökkel próbálja arra kényszeríteni az amerikai sportolóikat, hogy ne vegyenek részt a moszkvai olimpián. A Fehér Ház nyomására több nagy vállalat már megszüntette az olimpiai csapatnak nyújtott anyagi támogatást: az olimpiai bizottság szerint eddig 1,2 millió dollártól estek el a kormány beavatkozása miatt és félő, hogy a források tovább apadnak. Az elnök tanácsadói azzal is fenyegették a bizottságot, hogy megadóztatják a testület (eddig adómentes) be" vételeit — ráadásul pedig megvonják az ígért négymillió dolláros állami támogatást ... A Carter-kormány magasrangú képviselői, egyébként az elmúlt napokban is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy megnyerjék az olimpia bojkottjának a sportolókat — a jelek szerint a várt eredmény nélkül. Viharfelhők a Közös Piac felett a viharfelhők Szaporodnak a Közös Piac-------------------- Brüsszelben t artandó ' csúcsértekezlete körül. Eleinte úgy volt hogy március utolsó és április első napján megtartják, ezt hivatalosan többször is megerősítették. Később viszont azt közölték, hogy bizonytalan időre elhalasztják a tanácskozást, ugyanis nem jött létre kompromisszum — tűzszünet — a tagállamok között. A költségvetési „háború” voltaképpen már 1979 decembere, az Európai Gazdasági Közösség tavalyi csúcsértekezlete óita tart. Akkor Margret Thatcher brit kon- teervatív miniszterelnök „egyetlen fillért sem többé ezeknek a vérszopóknak” kiáltással indult harcba. A vérszopóknak nevezett partnerek, mindenekelőtt Franciaország, nem fogadták el a gazdasági ultimátumként benyújtott angol követeléseket, ezért a Közös Piac dublini csúcsértekezlete látványos kudarccal végződött. Az előbb hat, majd kilenc tagú nyugateurópai gazdasági tömörülés történetében ez volt az első olyan kormányfői konferencia, ahol még az elegáns látszat-!kompromisszum.ról is kénytelenek voltak lemondani az érdekeltek... Most úgy mentek volna el Brüsszelbe, hogy a gazdasági ellentétek nem enyhültek — sőt. a nemzetközi politika alakulása következtében — elmélyülték és a gazdasági szférán túlmutató jelentőséget kaptak. A jelenlegi helyzet megértéséhez emlékeztetni kell arra, hogy Dublinban a vihar látszólag pusztán gazdasági (minit egy nyugatnémet hetilap írta: „Könyvelői szintű”) okok miatt robbant ki. Arról van szó, hogy a Közös Piac-szerződés rendelkezései szerint minél nagyobb egy tagország külső kereskedelmi forgalmának aránya, annál magasabb hozzájárulást kell fizetnie a Kilencék költségvetési alapjához. Nagy-Britamnia — részben történelmi okokból — behozatalának csákinem 60 százalékát még mindig a Közös Piacon kívüli, túlnyomórészt brit nemzetiközösségi országokból fedezi. (Ennek a behozatalnak igen nagy része élelmiszer, amelyet Anglia olcsóbban vásárol, mintha a Közös Piacról szerezné be.) Az említett, okok miatt Anglia hozzájárulása 1930-ba.n eléri a kilencek költségvetésének 20 százalékát, noha a Közös Piac bruttó nemzeti termékének csak 16 százalékát adja. A „könyvelési hiányt” a kiadási oldal terhein kívül a bevételi rovat zavarai is növelik. Az eredeti. hattagú Közös Piac létrehozásaikor érvényesülték és ma is érvényben vannak azok a nagyrészt francia érdeket tükröző szempontok, amelyek következtében a tömörülés költség- vetésének 75 százalékát az úgynevezett „közös piaci mezőgazdasági árrendszer” szubvencionálására költik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a költségvetés haszon- élvezői az erőteli es mező- gazdasággal rendelkező országok, mindenekelőtt Franciaország, Olaszország, Hollandia, és Dánia. így állt elő az a különleges helyzet, hogy 1980-ban az angolok 2,5 milliárd dollárral többet fizetnek be a közös kasszába, mint ameny- nyit onnan visszakapnak. A piac leggazdagabb és legteherbíróbb országa, az NSZK esetében a hiány jóval kevesebb, mindössze 1,5 milliárd dollár, ami Bonn számára nem okoz semmiféle gazdasági problémát. Franciaország h a fő ellenfél —■ olyan helyzetben van, hogy befizetései és a közös kasz- szából húzott jövedelmei kiegyenlítődnek. Párizsnak tehát ilyen értelemben a Közös Piac „nem kerül semmibe”. Dublin óta folyik már a vita ennek az ellentétnek a feloldására. Az időközben eltelt négy hónap alatt azonban a megegyezés esélyei voltaképpen csökkentek. Az angol kormány merevségét szükségszerűen fokozza, hogy az ország gazdasági helyzete romlik. Ebben az évben 'az angol gazdaság termelése két százalékkal csökken és legalább 16 százalékos infláció várható Nagy-Britanniában. (Februárban. évi rátában számolva 19 százalék vö t az infláció.) A konzervatív kormány gaz- gaságpolitikája hallatlanul kiélezte a társadalmi feszültségeket. Ennek bizonyítéka az immár hosszú hetek óta tartó és heves szenvedélyeket kavaró acélipari sztrájk. A gazdasági helyzet romlása miatt Thatcher- asszony kénytelen egyre drámaibb hangot mgütni. Így például közölte: Anglia egyszerűen nem fogja befizetni esedékes tartozásait a közös kasszába, ha Brüsszelben nem fogadják el követeléseit. Ilyen egyoldalú akcióra még nem volt példa a Közös Piac történetében. Ami a másik oldalt illeti, az általános helyzet ott sem erősítette a kompromisszumos hajlandóságot. Még a gazdaságilag legerősebb he yzetben levő Bonn a legkeményebb. Hajlandó lenne az angol befizetések legfeljebb 20 százalékkal történő csökkentésére. A franciák, hollandok és dánok minden engedmény elől elzárkóznak. A vitában — hivatalosan ki nem mondva — jelentős tényező az Egyesült Államok szovjetellenes gazdasági hilokád-poliitikája, amelyet Aingia támogat, Franciaország és az NSZK pedig (megfelelő diplomáciai formákba burkolva) elutasít. körülményen nyék között--------------------- nem csoda, h ogy március második felében sem a Közös Piac pénzügyminiszteri. sem külügyminiszteri értekezlete nem hozta egymáshoz közelebb az álláspontokat. A kilencek legnagyobb országai ..kivont karddal” mentek volna a brüsszeli csúcsra, ám úgy tűnik, otthon maradnak, az áMítólag mindent eldöntő csatára — a csúcsértekezletre — egyelőre várinuk Ikelil. (— i — e) Szadat kész újabb engedményekre Szadat kész újabb engedményekre a palesztinok ügyében, de az izraeli álláspont még teljesen bizonytalan, tűnik ki csütörtöki washingtoni értesülésekből. Az egyiptomi vezető e heti washingtoni tárgyalásai után nyilvánvaló, hogy újabb hármas tanácskozásokat készítenek élői. abban a reményben, hogy legalább a haladás látszatát fenn tudják tartani a közel-keleti „rendezésről” folyó tárgyalásokon. Szadat kész a részvételre, a palesztin „önkormányzat” bevezetése május végi határidejének meghosszabbítására. A Carter-kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy elkerülje az újabb látványos külpolitikai kudarcot — de az izraeli vezetés változatlanul merev. A The Washington Post jeruzsále- mi jelentése szerint Begin izraeli kormányfő a jövő héten nem lesz hajlandó tárgyalni az amerikai fővárosban a megszállt területeken létesített izraeli településekről, sem Kelet-Jeruzsá- lem arab lakosságának jogairól.
