Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 6. A természet megóvásáért A környezetvédelmi napok programjából Figyelem! Számlaszám: 820-3468-01111. Szolnok megyében és a megyeszékhelyen széles kör- beh követésre talált a Magyar Vagon- és Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának felhívása. Az • MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére szinte minden , munkahelyen kommunista műszakokat szerveztek. A műszakok idején felajánlott munkabéreket és pénzeszközöket az építendő új és már • meglévő intézmények működési feltételeinek korszerűsítésére használják fel. Az önzetlen munka eredményét a következő központi számlára lehet befizetni: Megyei Tanács 5001 Szolnok Pf. 41. Kongresszusi kommunista műszakok a gyermekintézmények fejlesztésére, 820- 3468-01/11. számlaszámon. A természeti- és környezetvédelmi napokat a Hazafi as Népfront megyei Elnöksége, a Környezet- és Természetvédelmi Bizottság, a Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei Szervezete és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság rendezi. A cél az hogy minél többen és többet tegyenek környezetünk megóvása, javítása érdekében. A megyei megnyitó Kunszentmártonban a művelődési házban lesz május 26- án. Ezen á napon Karcagon a város környezetvédelmének helyzetéről tartanak fórumot. Mezőtúron május 27- én a városi tanács épületében előadás lesz Korunk társadalmi és gazdasági fejlődése és a környezetvédelem címmel. A Tisza II. víztározó környezetvédelmi helyzetérő] és a vízvédelemről tartanak előadást Abádszalókon, a művelődési házban május 27- én, ezt követően a községrendezési tervről és a környezetvédelmi célkitűzésekről hallhatnak a résztvevők. A jászárokszállási művelődési házban május 28- án ismertetik meg az érdeklődőkkel megyénk természeti értékeit, diafilmvetítéssel egybekötve. A Hortobágyi Nemzeti Park környezetvédelmi ' helyzetéről és a Hazafias Népfront környezetvédelemmel kapcsolatos feladatairól lesz előadás Tiszaőrsön a művelődési házban május 29-én. A környezetvédelmi napok záró eseménye június 3-án Szolnokon lesz, a Hazafias Népfront városi Bizottságának székházában. Megemlékeznek a környezetvédelmi világnap társadalmi, politikai és gazdasági jelentőségéről. Húsvéti készülődés „Én l$is kertész legény leszek” — gondban a ■ kisfiú, milyen locsolóvizet • válasszon. Festi a húsvéti tojást a kislány. Nyuszit vegyenek — egy héttel húsvét előtt Szolnokon még hatvanért adták, két nappal előtte már száznegyvenet „ért”. Az élelmiszer áruházakban és a boltokban sonkavásár, gazdag ételital kínálat várta a vevőket, még szombaton is. amikor a kereskedők ólig győzték kiszolgálni a rengeteg vevőt. Jöhetnek a locsolók . Fotó: Nagy Zsolt Nyárfasorok, zöld mezőben Jászágó éímerét kellene megfestenem, motívumnak a zöld mezőben futó nyárfasorokat választanám. Hozzátartoznak ezek az észak- jáiszságii tájhoz. Kicsit jelképek is: az ott élő emberek felfélé törekvését, a távlatok figyelembevételével szimbolizálják. Egy-egy villámsújtotta fa pedig a megtorpanást, és azt hogy az ember nem független a külső körülményektől. Idősebb Kókai Béla élete szépen példázza ezt. Egy kecskénk sem volt Ülünk a régi parasztház konyhájában, és régi dolgokról beszélgetünk. — Munkásember voltam én, Pesten dolgoztam. — mondja az öreg Kókai. — Amikor aztán 1950-iben megalakult itt, az Alkotmány Tsz, a nagyabbik fiam megkérdezte: „Miért nem jön vissza édesapám, hiszen itt a munkából hazajárhatna ebédelni.” Kókai Béla hallgatott a fiára, belépett a szövetkezetibe. — Munkásembferek voltunk, négyszáz holdon kezdtük a gazdálkodást úgy, hogy egy kecskénk, egy taligánk se volt. Egyik társam, Szántó Sándor, ügyek fafaragó ember, csinált négy-öt. targoncát. Azokon hordtuk ki a trágyát a földekre. Akkor mentünk haza, amikor már a madár se látott napfényt. — Később kaptunk az államtól lovaikat, meg anya- disznókat, de akkor meg ránk erőltették a gyapotot. Szedték volna a gimnazista kisasszonyok is, de inkább csak ' a farukat riszálták. a munka meg nem haladt. A feleségemmel egész éj jel! bion- togattuk a gyapotot, mégse mentünk sokra. Pénzt nem, nagyon kaptunk, csak mozijegyet. — Amikor meg jött az ellenforradalom, László fiamat a budapesiti pártháznál • legyilkolták az eüenío'rnadat- márok. Kiskatona volt, öt nap múlva szeréit volna le. — A feleségem súlyos beteg lett a nagy megrázkódtatástól. Nem is gyógyult ki belőle, a napokban . halt meg. Ötvenegy évet éltünk együtt. Mondtam is tavaly: „Anyukám le Jjéllene vágni egy birsét, összehívni a rokonokat, és megtartani az aranyiak ódáimat, dehát nagybeteg volt már. Temetésére eljöttek a járási munkásőr zászlóaljtól is. ’ mert ő volt a aászlóanya • ‘ — Így aztán egyedül maradtam Béla fiiamékon kívül nem jön felém senki. Annakidején a helyi téeszt László fiamról nevezték el. Akkoriban kaptam támogatást hol innen, hol onnan, de most már óvek óta semmit. A fiam után járó 1350 forintból élek. Gondolkoztam már azon, hogy talán többet kapnék, ha a saját nyugdíjamat kérném hiszen világ- életemben munkásember voltam, tudom igazolni, hogy mikor, hol dolgoztam. —de nincs aki intézze az ügyemét. __ Én meg beteges ember v agyok, hetvenöt éves koromra ronccsá váltam, nehéz már az ásónyél. A kocsma előtt régi hintó hívja fel magára a figyelmet. Két ló toporzóko.1 előtte. Bordás Sándor csitítgatja őket maid büszkén mutatja be járművét: — Van vagy százéves, a bécsi kocsigyárban készült. Valamikor a győri püspöké volt. Azért vette meg -a téesz, mert az orvost ezzel tudjuk szállítani. A sárga színű hintó zárt kabinja kétszemélyes. A kocsis ülése kívül, szinte a kabin fölött helyezkedik el. A fogatos nem tötödik ezzel. — Szerepelt ez a hintó a tévében is. Három hónapig volt .távoli. Feketére festették, mert a tévé azt mondta;, hogy feketén kell neki szerepelnie. Feltették egy teherautóra úgy vitték el. ■ Ígérték, hogy a kerekeit is' megcsinálják, de nem tudták. Itt sem \ tudják, Van ugyan egy kerékgyártó, de az inkább kertészettel foglalkozik. A téeszben is van egy, dí; az aszitalos. olyan miiindenesféle. Bordás Sándor nyugdíjas. Bosszankodik is emiatt: .— Csak 1250 órát szabad dolgoznom.. Mit . csináljak, megöl az unalom. Üljek a kocsmában? — Csirke, jószág nincs? — Egy egerem volt, azt is megfogattam... — Család van-e? — öreglegény vagyok. Úgy gondolom, ha délelőtt nem nősültem, délutánra minek. A termelőszövetkezetbe ötvenkilencben lépett be Bordás Sándor. — Az istállót vertfalból építettük. Lovakkal szántottunk, traktor egy sem volt, most meg mindenkit kiszorítottak a gépék. — És milyen volt akkor az élet a szövetkezetben? — Előfordult, hogy este kilenckor kellett befognom, mert vittük a dinnyét Gyöngyösre. Másnap délután kerültem haza. Adtak is érte valamit, meg nem is. Akármennyit dolgoztatni 24—25 ezernél nem kerestem többet. — Gondolom, kihasználták a napot... — A téeszben már ráértünk, nem úgy mint a napszámban. Hat-hét. órakor kezdtük a munkát. Ha szántottunk akkor vagy mentünk, vagy megállítunk, — néha még kártyáztunk is. Néha meg hajtottunk, mint a bolondok. —. Mit evett? — Szalonnát, meg amit főztem. A bablevest nagyon szeretem, de hús nélkül soha nem főzöm. Előbb ki- eszem belőle a húst, aztán jöhet csak a bab. Gondoskodok én magamról, minden esztendőben leölöm a disznót még most is. Kétszintes házat épített Kétszintes, tetszetős házat épített Férnél Ferenc tanár. Örömét leli benne nemcsak a tulajdonos, hanem az érdektelen szemlélő is. Díszére válik az egész környéknek. Férnél Ferenc tréfálkozva széttárja a kezét: — Utóvégre felszabadulási gyerek vagyok, harmincöt éves. Persze, az ízlés mellett sokat jelentett a . pedagógus építési, kölcsön is. Nem hinném, hagy az iskola és a saját háza kerítésén túli’ dolgok ne érdekelnék, — ez az első benyomásom. Beszélgetésünk során be is igazolódik. — A körzeti pártszervezet titkára voltam, de amióta Áröksaálilás társközsége lettünk, megszűnt a körzeti pártszervezet, , csak a téeszé maradt. A hetvenes években különben elsősorban az egyesülések izgatták a falu lakóit, időnként még mindig zsörtölődnek miattuk. Azt hiszem, ha az orvosi rendelővel, az iskola renoválásával és egyéb módon nem segítenék, nehezebb lett volna a közös tanács létrehozása. — Tőlem még mindig kérdezik: „jobb-e bejárni Árok- száíllásra?” Én is ott tanítok. Csap>atvezető vagyok és testnevelő. Jó az ottani kollektíva, jól érzem magam. És örömmel jövök haza is. Műszak után kocsit vált Uhrinyi Sándor a termelőszövetkezet gépkocsivezetője. Annakidején ő hozta el Győrből a püspök,, hintót. — Amikor megtudta a gazdája, hogy milyen célra kell a szövetkezetnek, mindössze négyezer forintért adta el. Hazafelé megállított bennünket egy rendőr. Nézte a szokatlan szállítmányt, majd a nyitott bakot látva kifakadt. „A.mindenit annak a püspöknek! Saját, magára gondolt, a kocsisra meg nem?” Uhrinyi Sándor műszak után kocsit vált. A,teherautó volánjától saját Ladája kormányához ül. — A kocsiban szoktam hallgatni a rádiót. A múltkor nyilatkozott egy asz- szony. Azt mondta, neki csak az a kívánsága, hogy béke legyen. Én is azt mondom, ha béke van. meg egészség, akkor megvan az ember munkájának értelme. Mit kívánjak .még? Megvan a házam, a kocsim, a megélhetésem. Mondja, mi gondja lehet nálunk annak, aki dolgozik? Megoldhatatlanok sem mi esetre sem ... Simon Béla
